Ukrajna uniós tagságával tönkremenne az európai és a magyar gazdaság 

Brüsszel, 2025. március 7., péntek (MTI) – Ukrajna európai uniós tagsága ma azt jelentené, hogy az európai és benne a magyar gazdaság is tönkremegy, ezért az erről szóló döntést el kell tolni – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

A közmédia brüsszeli stúdiójából sugárzott interjúban a kormányfő arra figyelmeztetett, hogy nincs észszerű alapja annak az álláspontnak, amelyet a többi 26 európai tagállam a magáévá tesz az ukrajnai háború folytatásával kapcsolatban.

„Mi mindig azt mondtuk, hogy legyen béke, három éve mondjuk ezt” – emlékeztetett Orbán Viktor.

Kijelentette: a magyarok nem bírják el a következményeit egy ilyen háborúnak, vagy ha ki is bírjuk, csak nagyon nehezen. A másik 26 uniós tagállam „ellenstratégiájának” lényege, hogy „ne béke legyen, hanem rávegyék az ukránokat, meg magukat is, hogy van értelme folytatni a háborút” az Egyesült Államok nélkül is – mondta.

Ha ezt végigviszik az európaiak, az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra – fogalmazott.

Hangsúlyozta: „nem új dolog”, hogy Magyarország és a többi 26 tagállam között a háború és béke dolgában véleménykülönbség van, ezt eddig sikerült áthidalni, de ez most már az Egyesült Államok és az általa vezetett „békepárti országok csoportja” és a 26-ok között áll fenn arról, hogy „folytassuk a háborút vagy legyen béke”.

A miniszterelnök a csütörtöki EU-csúcson történtekről szólva azt mondta: a béke melletti állásfoglalás helyett döntött a háború folytatásáról a többi uniós tagállam, az ukrán elnök jelenlétében. Jelezte: szerette volna megtudni, miben bíznak a többiek, hiszen a három éve zajló háborúban a 26 európai uniós tagállam és az Egyesült Államok eddig Ukrajnát támogatta, és „így is az oroszok állnak nyerésre a frontvonalon”.

Most ha az amerikaiak kiszállnak, akkor a maradék 26 országnak mitől lesz több esélye arra, hogy sikerrel végigvigye ezt a háborút? Ez egy olyan kérdés, amire nincsen válasz – jelentette ki, rámutatva: a további támogatással „nagyon súlyos pénzügyi következményeket” vállalnak, hiszen a harcok folytatását valakinek finanszíroznia kell az amerikaiak távozása után is.

Hangsúlyozta: a NATO-ból sem fog pénz érkezni Ukrajnába, mert a szervezeten belül megváltoztak az erőviszonyok, az Egyesült Államok, valamint a második legnagyobb NATO-hadsereggel rendelkező Törökország, illetve a magyarok és a szlovákok is békét akarnak.

Felidézte: az EU-csúcson csütörtökön egy éles vitában végigvették, hogy Európa mire és mennyi pénzt adna Ukrajnának. Az európaiak egyrészt pénzt akarnak adni a jelenleg 800 ezres ukrán hadsereg fenntartására, ráadásul az ukrán elnök szerint a háború után, a béke idejében egymilliós hadseregre lenne szükség. Másodsorban finanszírozni kellene Ukrajnát, mint államot, amely jelenleg nem működik, harmadrészt Európának fel kell erősítenie saját hadseregeit, valamint az „ajtón kopogtat” Ukrajna európai uniós tagsága is, ami egy negyedik óriási összeg lesz.

Kijelentette: „ennyi pénz nincs”, nemhogy Európában, talán még Amerikában sem. Úgy fogalmazott: „ma még úgy tűnik, hogy én vétóztam, mi tagadás, nem vagyunk részei mindannak, amit ők elfogadtak, de csak hetek kérdése, és vissza fognak jönni, és ki fog derülni, hogy ezekre a célokra nincsen pénz.”

Komolyan el kell gondolkodni a háború utáni Ukrajna finanszírozásáról, mert nem akarjuk, hogy Európa minden pénze, és magyarok uniós, illetve otthon megteremtett pénzügyi forrásai mind Ukrajnába menjenek – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor kijelentette, Ukrajna európai uniós tagsága ma azt jelentené, hogy az európai és benne a magyar gazdaság is tönkremegy.

Azt mondta: most Európában egy olyan koncepció kerekedik fölül, amely úgy akarja támogatni Ukrajnát, hogy közben tönkreteszi gazdaságilag Európát. Hozzátette: „szép dolog a segítség”, és az ukránoknak szükségük is van rá, de úgy nem lehet őket megsegíteni, hogy „közben mi tönkremegyünk”.

Úgy értékelt: ezt a folyamatot időben meg kell állítani, mert jelenleg erről felelősen dönteni nem lehet. Hangsúlyozta: Ukrajna akkor lehet csak az Európai Unió tagja, ha minden tagállam támogatja ezt. Nem fölgyorsítani kell a tárgyalásokat, hanem minden apró részletet végig kell gondolni, nincs itt az ideje most annak, hogy felelősségteljesen dönthessünk a tagságukról – jelezte, hozzátéve, hogy ezt a folyamatot időben el kell tolni.

A kormányfő megerősítette, hogy amilyen gyorsan csak lehet, szeretne „tető alá hozni” egy véleménynyilvánító szavazást erről a témáról Magyarországon.

A megfontolandó kérdések között említette a mezőgazdaság ügyét, mondván, az agrárnépesség a magyar társadalom legelső veszélyeztetett csoportja egy esetleges ukrán tagság esetén. Ukrajnában génmódosított, sokkal lazább termelési feltételek mellett előállított, nagy mennyiségű áru jön létre, amit ha rázúdítanak az európai piacra, lenyomja az árakat, és a gazdák tönkre fognak menni – tette hozzá, emlékeztetve, hogy ez a probléma a magyar, a lengyel és a román gazdák számára már akkor előállt, amikor az Ukrajna és Európa közötti kereskedelmet kinyitották.

Szintén fontos kérdésként beszélt arról, hogy Ukrajnában 800 ezer ember van fegyverben, miközben az ország eddig sem „a közbiztonságáról volt híres”. Hangsúlyozta: egy ilyen ország polgárainak szabad mozgását lehetővé tenni Magyarországra felelőtlenség lenne ebben a pillanatban.

Orbán Viktor arra is kitért: a magyar munkahelyek megvédése is nehéz lenne egy esetleges ukrán uniós tagság esetén. Magyarország jelenleg évente 30-50 ezer vendégmunkást tud alkalmazni, nem tud százezreket befogadni – jelezte a miniszterelnök.

Közölte, hogy a véleménynyilvánító szavazáson ezeket a kérdéseket beszélnék végig, ezt a nemzeti konzultációkhoz hasonlóan gyorsan, hatékonyan kell lebonyolítani, hogy mindenki elmondhassa a véleményét.

Orbán Viktor a rádióinterjúban a csütörtöki uniós csúcsról szólva úgy fogalmazott: nem ő volt az egyetlen, aki próbált az észszerűség talaján maradni, voltak Magyarországnál nagyobb gazdasági erővel rendelkező országok is, akik azt mondták, hogy ki kell számolni, mennyibe kerülne Ukrajnában fenntartani egy egymilliós hadsereget, működtetni az ukrán államot, közben végrehajtani az európai újra-felfegyverkezést, és viselni az ukrán uniós tagsággal járó terheket.

A kormányfő várakozásai szerint a számolás vége az lesz, hogy ezt nem engedhetjük meg magunknak, ezért az Ukrajnára vonatkozó 26 tagállam által csütörtökön elfogadott útitervet is módosítani kell majd, mert nincsen meg a pénzügyi alapja. Úgy értékelt: előbb-utóbb kikényszeríti az élet, hogy a háborús elkötelezettségű országok átjöjjenek a béke táborába, mert az emberek békét akarnak mindenhol Európában.

A miniszterelnök a rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt mondta: ha elfogadnánk a kedvezmények eltörléséről szóló brüsszeli álláspontot, amelyet néhány brüsszeli megbízott is képvisel Magyarországon, akkor minden család körülbelül 500 ezer forinttal többet fizetne egy évben.

Kiemelte: amikor ilyen erős nyomás alatt van egy ország, mint mondjuk a migráció ügyében volt Magyarország, akkor az egységnek, a konzultációknak, a referendumoknak mind jelentőségük van. Közölte: ez a helyzet a rezsivel is. Óriási nyomás alatt vagyunk évek óta, hogy a rezsitámogatást töröljük el azért, mert megskalpoljuk a nagy energiacégek profitját. Ha a piac által kialakított árat kellene fizetniük a magyar családoknak, akkor a magyar családok sokat fizetnének, és az a pénz pedig az energiacégek zsebébe vándorolna – mutatott rá.

Hozzátette: Brüsszel azt gondolja, hogy az energiaárakat szabadon kell kialakítani, ne szóljon bele a kormány, a cégek pedig a piac logikája szerint hadd termeljék meg maguknak a profitot. Mi ezzel nem értünk egyet, különböző okokból azt gondoljuk, hogy a magyar családok milliói sem bírnák ki, ha akkora számlát kellene fizetni minden hónapban a gázért meg a villanyért, ami egyébként Európában szokás – szögezte le.

Megjegyezte azt is: Brüsszelnek megvannak az emberei Magyarországon, akik ugyanezt képviselik, most a Tisza is mondja, hogy az egész humbug, ezt felejtsük el, erre nincsen szükség.

Orbán Viktor azt is közölte: a hazai kereskedelmi láncoknak még egy hetük van az árcsökkentésre, hogy elkerüljék a hatósági szabályozás bevezetését. Jó hírként számolt be arról, hogy haladnak az egyeztetések a kereskedelmi láncokkal az árrés csökkentéséről, hozzáfűzte azonban, hogy nem elég gyorsan.

Néhány kereskedelmi lánc már hozzákezdett az árcsökkentéshez, vannak boltok, ahol lehet látni, hogy a legfontosabb, kormány által is megjelölt termékek esetében van árcsökkenés, de ez kevés, tehát folytatnia kell ezt a munkát a nemzetgazdasági miniszternek – jelezte.

„Szeretném elkerülni, hogy hatósági eszközökkel avatkozzunk be, akár az árakat szabályozzuk hatósági eszközzel, akár a kereskedők profitját. Egyik se tesz jót hosszabb távon a gazdaságnak, de ha nem csatlakozik mindenki az árcsökkentéshez, akkor ezt kénytelenek leszünk megtenni” – fogalmazott Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: az árak nem emelkednek, az árakat emelik, ezért azoknak, akik az árakat emelik, be kell látniuk, hogy van egy határ, amin nem léphetnek túl.

Orbán Viktor arról is beszélt: „korrupt dollárok” nemcsak az Egyesült Államokból érkeztek, hanem Brüsszelből is a magyar közvélemény befolyásolására. Ennek a felderítését is el kell kezdeni.

Kiemelte: vannak beruházásokra, fejlesztésekre érkező „jó dollárok”, de vannak rossz, „korrupt dollárok” is, amely nem azért érkeznek, hogy segítsenek a magyar gazdaságnak, hanem befolyásszerzés céljából.

Értékelése szerint az Egyesült Államokban az előző kormány az amerikai adófizetők pénzét arra használta, hogy megvásároljon belőle más országokban újságírókat, politikusokat, álcivil szervezeteket. Rengeteg pénzt költöttek el erre Magyarországon is – mutatott rá, hozzátéve, ez nem elfogadható.

Közölte, Brüsszelből is fizettek embereket Magyarországon azért, hogy ne a magyar kormány, ne a magyar nép és ne a magyar referendumokon kialakított közvéleményt képviseljék, ne ez érvényesüljön, hanem az, amit Brüsszel akar.

Ez azért felháborítóbb, mint az amerikai, mert a brüsszeli pénz még ráadásul a mi pénzünk is, az általunk befizetett pénzből küldtek vissza arra, hogy befolyásolják és megváltoztassák a magyar kormány álláspontját például a rezsicsökkentés ügyében – jegyezte meg.

Jelezte: húsvét körül megszülethetnek azok a jogszabályok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ez többet ne fordulhasson elő. Megjegyezte, hogy a „harmadik kassza” a Soros-hálózaté, amelynek a pénzáramait ugyanígy fel kell majd deríteni.

A várható belpolitikai következményekről elmondta: sok száz millió, illetve sok milliárd forint kikerül a magyar közéletből, és végre nem a külföldiek – egyébként eltitkolt – kapcsolatokon keresztül kialakított hangját fogjuk hallani a magyar közvéleményben, hanem valóban azok a viták zajlanak majd, amik Magyarország számára fontosak és a magyar emberek érdekéből indulnak ki.

Ma nagyon sok olyan hangot hallanak a magyar politikában, ami mögött Brüsszel van, „Brüsszelben vannak a gazdáik” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: aki a pénzt adja, az rendeli a zenét; ez esetben a közvélemény befolyásolását eredményező véleményeket, álláspontokat, politikai akciókat képviselő szervezeteknek is az mondja meg, mit képviseljenek, aki a pénzt adja erre.