„Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni
fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk fel soha!”
Orbán Viktor
miniszterelnök
Életút
- 1988
- 1989
- 1989
- 1989
- 1990
- 1991
- 1992
- 1993
- 1994
- 1995
- 1996
- 1997
- 1998
- 1998
- 1999
- 2000
- 2001
- 2002
- 2003
- 2004
- 2004
- 2005
- 2006
- 2006
- 2007
- 2008
- 2009
- 2010
- 2010
- 2011
- 2012
- 2013
- 2013
- 2014
- 2015
- 2016
- 2017
- 2018
- 2019
- 2019
- 2020
- 2020
- 2021
- 2022
- 2022
„Mindenki erkölcsileg kényszerítve érezte magát arra, hogy le kell győznie a félelmét.”
Harccal kezdődött minden, a szabadságunkért folytatott harccal. Azt, amit a kommunisták elvettek a magyaroktól, a fiataloknak kellett visszaszerezni. Az első feladat a szabadság kis köreinek a megszervezése volt, ami a Bibó István Szakkollégiumban kezdődött meg.
„Szeretett professzorunktól megtanulhattuk: a konzervativizmus minden, csak nem ideológia, sőt valójában az ideológia ellentettje.”
Az Oxfordi Egyetemen töltött idő alatt szoros barátság alakult ki Roger Scrutonnal, az angolszász konzervativizmus meghatározó alakjával, akinek a nemzetek szükségességéről szóló gondolatai a miniszterelnökre a mai napig nagy hatással vannak.
„Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak.”
Ha a nemzet nem szabad, annak egyik tagja sem szabad. Az utcákon folytatódott a küzdelem a magyar emberekért, egy szabad országért.
„Ha nem tévesztjük szem elől ´56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.”
A bolsevikok el akarták venni Magyarország történelmét, de hiába: a magyarok kiírták őket belőle. Ennek egyik első mérföldköve Nagy Imre és társainak újratemetése volt, ahol nagy nyilvánosság előtt Orbán Viktor mondta ki elsőként, hogy a szovjet katonáknak ki kell vonulniuk Magyarország területéről.
„A fiatal magyar demokráciának szüksége van fiatal demokratákra.”
Magyarország visszatért a saját, önálló, nemzeti útjára: a szabad és demokratikus, parlamentáris Magyarország útjára. Megküzdve a szabadságunkért a Nemzeti Kerekasztal-Tárgyalásokon a magyarok pontot tettek a szocialista diktatúra végére.
„Pontosan tudjuk azt is, hogy milyen világban szeretnénk élni, és ennek a felépítésében ott kívánunk lenni.”
Frontvonalban: az első csörték a parlamenti patkóban. Az új, demokratikusan választott Országgyűlésben a Fidesz képviselői egy szabad és megbecsült ország létrehozásáért küzdöttek.
„A Fidesz-sztori arról szól, hogy jön tíz-húsz-harminc srác valahonnan, fellázadnak, elegük van a világból, amely körülveszi őket, felhajtják a gallérjukat, és megcsinálják a saját történetüket.”
A pulóvert egyre inkább felváltotta az öltöny: megkezdődött a politikai erőviszonyok átrendeződése a Fidesz támogatottságának folyamatos emelkedésével. Ezek voltak a politikai rutin megszerzésének évei.
„Ha a szíved a helyén van, az eszed könnyen követi.”
A Fidesz megtartotta éves kongresszusát, ahol a tagok a párt elnökének egyetlen ellenszavazat nélkül Orbán Viktort választották meg.
„A kommunisták mind szavaznak, legyünk ott mi is!”
A kommunisták visszatérésével kezdődött meg a második parlamenti ciklus: a posztkommunista utódpárt, az MSZP kiszabadult a politikai karanténból, és kormányt alakított a liberálisokkal. A Fidesz képviselőiben a progresszív kormány kemény ellenfélre lelt.
„Visszajöttek a kommunisták, illetve a szocialisták és az oldalkocsis liberálisaik.”
Ellenzékben a Fidesz feladata az volt, hogy ellensúlyt képezzen a balliberális tömbbel szemben. De nemcsak a pártépítés vett nagyobb ívet, hanem megszületett az a felismerés is, hogy a széttöredezettséget meg kell szüntetni, és Orbán Viktor vezetésével újjá kell szervezni a jobboldalt.
„1996-ban a Fidesz nyilvánosságra hozott egy vitairatot, aminek az volt a címe, hogy A polgári Magyarországért.”
Megkezdődött a szellemi építkezés, a polgári Magyarország alapvetéseinek lerakása. Létrejött egy új alternatíva, ami a polgári jövőről, a polgári Magyarországról szól.
„Egyik oldalon a szocialista erők, a másikon pedig a polgárok közötti összefogás. Csak rajtunk múlik, hogy a múlt mikor ér véget, és a jövő mikor kezdődik.”
Ahol egység van, ott erő van. Új jobboldali alternatíva jött létre a Fidesz, a Kereszténydemokraták és az egykori kormánypárt, az MDF részvételével.
„A demokráciának az a lényege, hogy mindig legyen alternatíva, amelyek között választhatunk.”
Vita Horn Gyula miniszterelnökkel a választási küzdelem hajrájában. Bebizonyosodott, hogy a jobboldali, polgári gondolkodás vonzóbb alternatíva a posztkommunistáknál.
„Mindenkinek lehessen három gyermeke, három szobája és négy kereke.”
Győzött a jobboldal! Eljött az ideje annak, hogy Magyarország saját kezébe vegye a sorsát és rendbe tegye, amit a posztkommunisták tönkretettek. A feladat a középosztály megerősítése és a vidék becsületének helyreállítása volt.
„Hosszú folyamat zárult le: hazánk végérvényesen a biztonságos világ részévé vált.”
A rendszerváltoztatás alapvető célkitűzése volt a transzatlanti integráció. Ennek egyik fontos állomása, hogy Magyarország 1999-ben a NATO teljes jogú tagjává vált.
„Ha a jövő Magyarországának fundamentumai között nem lenne ott nagyon jelentős örökségként a keresztyénség, akkor ez a Magyarország nagyon szegény és kiszolgáltatott ország lenne.”
A keresztény alapokra helyezett magyar kormányzást látva, még az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt Helmut Kohl volt német kancellár meghívta a Fideszt az Európai Parlament keresztény-konzervatív képviselőcsoportjába, az Európai Néppártba.
„Minden korszaknak megvannak a maga szimbólumai. A Mária Valéria híd is szimbólum maradt. Azt üzeni: Európa jövője mi vagyunk, és ne hagyjuk, hogy a bennünket összekötő hidakat valaha is újra lerombolják.”
15 millió magyar. A Fidesz az összmagyarság érdekeit szem előtt tartva szervezte meg kormányát. A szétszakított nemzet összetartása érdekében nemcsak jelképes, hanem tényleges hidak épültek: ilyen volt az újjáépült Mária Valéria híd is, összekötve Szlovákiát és Magyarországot.
„Kedves barátaim, április hetedikén sokan voltunk, de mégsem voltunk elegen.”
Akkor még nem tudtuk, hogy nem elég sikeresnek lenni, annak is kell látszani. Így tért vissza a hatalomba a szocialista utódpárt. De a jobboldal munkája nem veszett kárba: az EU-csatlakozás továbbra is nemzeti cél maradt.
„Most a jelszó: Egy a tábor, egy a zászló.”
A nemzet nem maradhat ellenzékben és nem maradhat képviselet nélkül sem: egy a tábor, egy a zászló. A Fidesz új szövetséget kötött a magyarokkal: a helyi kulturális és közélet élénkítése céljából létrehoztuk a polgári köröket. Így mindenki készenlétben állt, amikor eljött az idő a mozdulásra.
„Legyen hát ez a nap, Európa újraegyesülésének dátuma, a közös remény és közös ünneplés napja. A közös reményé és ünneplésé, hiszen mindnyájan megdolgoztunk érte.”
Döntöttek a magyarok: hazánknak az Európai Unióban a helye, a Fidesznek pedig minden európai parlamenti választás élén. A csatlakozás óta minden európai választást a polgári oldal, a Fidesz nyert.
„Aki kimarad a saját múltjából, az kimarad a jövőjéből is.”
Népszavazáson akartunk dönteni arról, hogy a határon túli magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Azonban a baloldal a szíveket és a nemzetet szétszakítva megakadályozta ezt. De mi továbbra is kitartottunk amellett, hogy a nemzet egysége a magyarok igazi erőssége. Összetartozunk!
„Az emberek igazsága mögött a valóság van.”
Számunkra nem csak négyévente számít az emberek véleménye. A nemzeti konzultáció a magyar politikai élet egyik legfontosabb hagyománya, amellyel a jobboldali kormány rendszeresen él. Kevesen emlékeznek, de az első nemzeti konzultációt még 2005-ben tartottuk, hogy igaz tükröt tartsunk a baloldal elé.
„Ez a kommunista rendszer öröksége. A kommunisták ugyanis hazudnak. A maiak is.”
Hazudtak reggel, délben, meg este. Napvilágra került Gyurcsány Ferenc őszödi hazugságbeszéde, amiben az akkori miniszterelnök bevallotta, hogy a baloldal hazugsággal nyert a választásokon. Az utcára vonuló tömeget politikai utasításra erőszakkal, lovasrohammal és vízágyúval oszlatták fel.
„Nekünk, magyaroknak nincs hova hátrálni! Az ellenfeleink kimutatták a foguk fehérjét, agresszívek, kíméletlenek és durva hatalomvágy hajtja őket. Nincs hova hátrálnunk!”
A balliberális kormány kordonokkal bástyázta körbe magát a nemzet főterén. De a posztkommunisták hiába próbáltak elődeik nyomdokaiba lépni, a magyar szabadságot nem lehet hazugsággal és jogtiprással gúzsba kötni.
„Amíg egymást marjuk, addig nincs időnk és erőnk kimondani, hogy a király meztelen. De most, március 9-én kimondtuk. És ezzel megtettük az első és legfontosabb lépést, most már csak ki kell tartanunk a saját utunk mellett.”
Az emberek ellenében nem lehet kormányozni. Amit a posztkommunisták felülről ránk akartak erőltetni, arra a magyar emberek népszavazáson mondtak nemet: eltöröltük a fizetős egészségügyet és a fizetős oktatást. A szocialisták a végsőket rúgták, és hamarosan ütött is az órájuk.
„A szocialista kormányok eltüntettek mindent, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni.”
A szocialista-liberális tandem felelőtlen gazdaságpolitikája és a globális pénzügyi válság a szakadék szélére lökte az országot. A szocialisták eladósították és kiszolgáltatottá tették Magyarországot, a válság alatt az út szélén hagyták az embereket, és velük fizettették meg saját hibáik árát.
„Az államnak vissza kell szereznie a lehetőséget, hogy a köz akaratát érvényesítse és állampolgárait megvédje.”
A politikai, szociális és morális válság megrengette az államrend és a közbiztonság alapjait: szélsőséges, paramilitáris csoportok masíroztak az utcákon és tartották terrorban a roma közösséget.
„A nemzeti együttműködés rendszerében a győztesnek nem igaza van, hanem feladata.”
Ennyi volt, elég volt! A magyarok a kommunisták után a posztkommunistákat is békés eszközökkel, „fülkeforradalommal” űzték el a hatalomból. A Fidesz-KDNP kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett a parlamenti választásokon.
„Nem hagytuk magukra azokat, akik ott élnek, hanem segítettünk nekik: újjáépítettük az egész környéket.”
A baloldali kormány felelőtlen kormányzása nemcsak az ország eladósodásához vezetett, hanem a magyar ipar történetének egyik legsúlyosabb balesetéhez is. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa felbecsülhetetlen emberi, gazdasági és környezeti károkat okozott. A hatóságok, önkéntesek, civil szervezetek és az új, nemzeti kormány egy emberként mozdult meg az azonnali segítségnyújtásban. A térség újjáépítése nemzeti ügyünkké és feladatunkká vált.
„A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell.”
Erős Európát csak erős nemzetekre lehet építeni – ezzel a célkitűzéssel vette át első alkalommal Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és ezt képviseljük azóta is.
„Abban a nagy munkában, amelyet 2010 májusában elkezdtünk, most egy mérföldkőhöz érkeztünk. Vállalkozásunk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll.”
Az Országgyűlés lezárta a rendszerváltoztatás utáni zavaros éveket azzal, hogy elfogadta az új Alaptörvényt. Ezzel olyan szövetséget köttetett a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, amely a magyarok ezeréves akaratát juttatja kifejezésre.
„Egy magyar nemzetstratégiai célt is kielégítettünk – diszkriminációt szüntettünk meg.”
A határok nem elválasztanak, hanem összekötnek. Lehetővé vált, hogy a külhoni magyarok is kettős állampolgárságot szerezhessenek, így véget ért a magyarság majd’ százéves trianoni magánya.
„Megvédjük a családokat és a rezsicsökkentést, megvédjük Magyarország biztonságát!”
2010 után meg kellett szüntetni az elszegényedés és a függőség csapdáit. Mentőövet kellett dobni a szocialisták által devizaadósságba taszított embereknek, és le kellett törni a rezsiárakat.
„Magyarország ma a legegységesebb nemzet Európában.”
Újrázás! A tavaszi parlamenti választáson a határon túli magyarok először szavazhattak, ahol újabb kétharmados győzelmet aratott a Fidesz-KDNP.
„A kerítés megépítésével, a jogi és fizikai határvédelemmel, rendőreink példamutató helytállásával sikeresen védtük meg a déli határainkat, megakadályoztuk, hogy az iszlám világ délről elárasszon bennünket.”
Magyarország volt is, van is. A kérdés most az, hogy lesz-e. A modernkori népvándorlás első hullámai rázúdultak Magyarországra. Miközben Európát terrormerényletek rázták meg, addig hazánk kerítést épített és megálljt parancsolt a tömeges migrációnak. Magyarország azóta is erején felül védi egész Európa határait.
„Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”
A sport a magyarok számára nemzeti ügy, ezért a nemzeti kormány kiemelten támogatja a sportberuházásokat. Ez már az eredményeken is látszik: 2016-ban 44 év után először jutott ki Magyarország a foci EB-re, majd 2021-ben ismét. Sőt, azóta oda-vissza elvertük az angolokat. Hajrá, magyarok!
„Tegyünk azért, hogy Magyarország egy magyar ország maradjon.”
Európában egyedüliként a Fidesz-KDNP kormánya kérdezte meg az embereket arról, milyen Európában szeretnének élni. A népszavazás eredményeképp az Alaptörvénybe is bekerült a választók akarata: az Országgyűlés hozzájárulása nélkül Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
„Egy nagy csata van mögöttünk, sorsdöntő győzelmet arattunk, lehetőséget kaptunk és lehetőséget teremtettünk magunknak, hogy megvédjük, megvédhessük Magyarországot.”
A Fidesz-KDNP harmadjára is kétharmadot szerzett a választásokon. A Soros-féle NGO-k, fizetett ügynökhadak és Brüsszel politikai nyomásgyakorlása ellenére a magyar emberek a kormány migrációs álláspontját támogatták. Arra szavaztak, hogy Magyarország ne bevándorlóország, hanem magyar ország legyen.
„Ha munka van, minden van.”
Szűk tíz év alatt gazdasági sereghajtóból az Unió éllovasává léptünk elő: Magyarország a legjobbak között szerepel a foglalkoztatottság növelésében, a munkanélküliség csökkentésében és a gazdasági növekedésben. A közös sikereket a magyarok is támogatták, az európai parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott a Fidesz.
„Isten, haza, család – ez a magyar konzervatív gondolkodás jelszava.”
Magyar családok nélkül nincs magyar jövő. Ezért a demográfiai kihívásokat nem migránsok betelepítésével, hanem a gyermekvállalás és a családalapítás ösztönzésével kell megoldani. Ezért a világon mi fordítunk a legtöbbet a költségvetésből a családok védelmére. Amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig a magyaroknak családbarát kormánya lesz.
„Ne feledjük, 2030-ra gyúrunk!”
2020 novemberében, a kormányzat élén eltöltött 14 év után Orbán Viktor megelőzte Tisza Kálmánt mint a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök. Ez ugyan gombócból is sok, de a kormányzás valódi mércéje, hogy az emberektől kapott bizalmat az ország és a nemzet javára kell fordítani.
„Vállaltuk, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit mi létre fogunk hozni.”
Emberáldozatok, kijárási tilalom, karantén. A koronavírus-járvány kitörése elhozta a pandémiák korát. Már nemcsak migrációs, de egymást követő járványhullámokkal is meg kellett birkózniuk a magyaroknak. Ráadásul a pandémia az egész világon gazdasági válságot okozott. A bezárások és az ország leállítása helyett Magyarország más stratégiát választott: adócsökkentés, beruházás-ösztönzés és a munkahelyek megvédése. Ez az út bevált. Hiszen a magyar olyan, hogy ütésre keményedik, így a válságból is erősebben jöttünk ki.
„A magyar gyermekek nevelése kizárólag a magyarokra tartozik.”
Magyarországon a migrációról és a gyermekvédelemről is az emberek döntenek. A magyar emberek pedig kimondták a végső szót: nem engedünk teret a gyermekekre irányuló szexuális propagandának. A gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülők feladata.
„Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik.”
A Fidesz-KDNP az országgyűlési választásokon negyedik kétharmados győzelmét aratta. Az már csak a sors fintora, hogy pont akkor nyert a legjobban, amikor mindenki összeállt a jobboldal ellen.
„Magyarország a béke pártján áll.”
Fegyverropogás és ágyúdörgés. Alighogy véget ért a járvány, a szomszédban kitört az orosz-ukrán háború. A háború és a válaszként hozott brüsszeli szankciók energiaválságot és szankciós inflációt gerjesztettek Európában. Az eluralkodó háborúpártisággal szemben Magyarország a béke és az azonnali fegyverszünet oldalán áll.
