Mélyen tisztelt Tokajev Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Kazah Vendégeink!
Tisztelettel köszöntöm a nagy nyilvánosság előtt is Tokajev elnök urat. Ha jól működött a magyar szolgálat, akkor pontos a szám, amit mondani mondok: az elnök úr harminc esztendeje járt nálunk külügyminiszterként. Tizedik évfordulója van annak, hogy a stratégiai partnerségünkről szóló megállapodást aláírtuk, és 17 évvel ezelőtt járt utoljára kazah elnök Magyarországon. Ez önmagában is aláhúzza Tokajev elnök úr látogatásának fontosságát. Ritka vendég nálunk a kazah elnök. Egy hatalmas országot képvisel egy olyan térségből, amely a jövő egyik legígéretesebb térsége. Többször is találkoztunk már az elnök úrral a Türk Tanács keretén belül is és Kazahsztánban is. Tapasztalatból is mondom Önöknek, nemcsak a tudományos elemzések alapján, hogy a közép-ázsiai térség a világ egyik leggyorsabban fejlődő térsége, egyik legversenyképesebb térsége, Kazahsztán pedig ennek a térségnek a legerősebb országa, és nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a következő 15-20 esztendő világgazdasági fejlődésének egyik kulcstérsége és kulcsországa lesz ez a térség és benne Kazahsztán. Úgyhogy számunkra, magyarok számára különösen is fontos ez a látogatás nemcsak a barátság okán, hanem a perspektíva, az előttünk álló jövő okán is, amelyben meggyőződésünk szerint Kazahsztán fontos szerepet játszik majd, és nekünk éppen olyan barátokra van szükségünk, akik a jövőben fontos szerepet fognak majd játszani.
Fölidézem, hogy amikor legutóbb, tisztelt Elnök úr, Önöknél lehettem vendég, az eredményes tárgyalásokon túl Önök voltak olyan kedvesek, és elneveztek éppen egy utcát a mi legnagyobb költőnkről, Petőfi Sándorról, amit a magyar közvélemény akkor is egy erős baráti gesztusként fogadott. Ha fölidézem még azt is, hogy a magyarok származását illetően mindig jelentős történészi viták zajlanak Magyarországon, de a viták ellenére egyetlen dologban egyetértés van. Ez pedig az, hogy a magyarok, mielőtt megkezdték volna a nyugati irányba történő vándorlásukat, akkor valahol az Urál-Altaj környékén, az Urál keleti oldalán éltek. Kinyitok ma egy középiskolás történelemkönyvet, akkor az így kezdődik, hogy a magyarok úgy kerültek Európába, hogy a magyar őshazából, ami valahol az Urál-Altaj környékén volt, egy hosszú meneteléssel megérkeztek a Kárpát-medencébe, és ránézek a térképre, és megkeresem azt a helyet, amit a magyar történelemtankönyvek, mint Magna Hungariát jelölnek meg, az pont egy olyan terület, amely a mai Kazahsztán része. Úgyhogy ezért az Önök látogatása nem egyszerűen csak egy szokásos diplomáciai látogatás, nemcsak az üzletről, a jövőről és a fejlődésről szól, hanem a barátságról is, a testvériségről is, a közös múltról is, aminek szerintem nagy jelentősége lesz a következő évtizedekben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A kereskedelemfejlesztés, új energiaforrások és nemzetközi szállítási útvonalak kiépítése, ezek a nagy témák, amelyek uralni fogják a következő két-három évtizedet, és amelyben a kazahoknak és a magyaroknak vannak közös érdekeik. Ennek jegyében állapodtunk meg a kétoldalú kapcsolataink javításáról is. Nem vagyunk elégedetlenek az elmúlt néhány év fejlődési ütemével, hiszen a kereskedelmi forgalmunk tíz év alatt megduplázódott, de úgy értékeltük az elnök úrral, hogy ebben a kapcsolatban a perspektíva, a potenciál sokkal nagyobb, mint amit eddig kihoztunk belőle. És ma arra adtunk kezet egymásnak, arról állapodtunk meg, hogy egy áttörést hajtunk végre a kazah–magyar gazdasági kapcsolatokban, nagyságrendi ugrást akarunk végrehajtani, és ezért megállapodtunk a magyar és a kazah cégek együttműködésének elmélyítéséről a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás területén. Eltökéltek vagyunk, hogy közvetlen légi összeköttetést hozzunk létre a két főváros között, és arról is megállapodtunk ma az elnök úrral, hogy közös pénzügyi alapot is létrehozunk, egy kazah–magyar befektetési alapot azzal a céllal, hogy egy új dimenzióba léptessük a két ország közötti együttműködést.
Hogy Kazahsztán mennyire fontos partnere Magyarországnak, az a tény mutatja leginkább, hogy Európa energiabiztonságának garantálása lesz a következő időszak legfontosabb kérdése Európában. És akárhogy osztunk-szorzunk, ha a legoptimistább zöldátmenetre vonatkozó forgatókönyvet vesszük is alapul, és elhisszük azokat a számokat, amelyek a legoptimistábbak az új, megújuló energiák kapacitásának kiépülésében, tehát ha ezt mind igaznak fogadjuk el, akkor is úgy áll a helyzet, hogy Európának mindenképpen szüksége lesz energiaimportra. Nem tud Európa meglenni Európán kívülről érkező energiaimport nélkül. Az a kérdés, hogy honnan számíthatunk pótlólagos energiaforrásra? Hogyan és honnan jut el energia Európába? A közép-ázsiai térség és benne Kazahsztán kulcsszerepet játszik ebben, ezért Magyarország és Európa energiabiztonságának jövőjében egy stratégiai partnerünk Kazahsztán. Ezért fontos, hogy a zászlóshajó együttműködés keretében legyen kiemelt terület és kiemelt vállalatok. Mi az energia kérdését, a gazdaságot tekintjük ilyen ügynek, és örülünk annak, hogy a Mol lassan két évtizede van jelen Kazahsztánban, működik ott sikeresen, és hogy lehetőség nyílik a mai tárgyalások eredményeképpen jelenlétének növelésére. Azt kértem az elnök úrtól, hogy miután Kazahsztán hamarosan belevág az első nukleáris programjába, és mi is éppen ilyen beruházásban vagyunk, legyen szakmai és üzleti együttműködés a magyarországi nukleáris ipar és a most felépülő kazah nukleáris ipar képviselői között.
Megemlítem még végezetül, mélyen tisztelt Elnök Úr, hogy mi évente 250 ösztöndíjat ajánlunk fel, magyar állami ösztöndíjat kazah diákok számára, összességében több mint 700 kazah diák tanul egy időben Magyarországon. Az elnök úr úgy fogalmazott, hogy ők nemcsak fontos tudást gyűjtenek össze, hanem egyfajta aranyhidat is jelentenek a két ország között a jövő nemzedékének tekintetében, és hihetjük azt, hogy a magunkfajta, meglett nemzedék után ezeknek az ösztöndíjasoknak köszönhetően a fiatalabb nemzedék is folytatni fogja azt a baráti politikát Kazahsztán és Magyarország között, amit most az elnök úrral építünk ezzel a találkozóval is.
Végezetül megemlítem, hogy Magyarország adja az Európai Tanács soros elnökségét. Ez alatt az időszak alatt mindent megtettünk annak érdekében, hogy a kazah európai uniós együttműködések gyorsuljanak, előrehaladjanak. Megrendeztük az Európai Unió–Kazahsztán Együttműködési Tanács ülését, és közös célunk, hogy elérjük azt a vízumkönnyítési megállapodást az Európai Unió és Kazahsztán között, amely jelentősen megkönnyítené a kazah emberek számára, hogy Európába jöjjenek, és jelentősen megkönnyítené a kazah–magyar gazdasági kapcsolatok és személyes, családi kapcsolatok kiépítését is.
Mélyen tisztelt Elnök Úr!
Még egyszer hálás szívvel köszönöm Magyarország nevében, hogy megtisztelt bennünket a látogatásával.