Orbán Viktor interjúja a Patrióta YouTube-csatornának

Bohár Dániel: Sziasztok! Békemenet után Brüsszel. Úton vagyunk az európai uniós vezetők tanácskozására. Útközben kérdezem Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét. Úgy fogalmazott, hogy ez a mai Békemenet az űrből is látszik. Más így megérkezni Brüsszelbe?

Nehéz megérkezni Brüsszelbe egy Békemenet után, mert az adrenalin is fönn van, a vérnyomás is, meg egyáltalán: nem olyan egyszerű dolog ilyen hatalmas, talán soha nem látott méretű tömeg előtt beszélni, meg ’56 érzelmileg is megindítja az embert, szóval az ember egy kicsit más állapotba kerül, de mire beérek a tárgyalóterembe, addigra minden rendben lesz: adrenalin, pulzus, vérnyomás. Ha politikailag nézzük a dolgot, akkor könnyű dolgom van most. Ugye, az uniós csúcsnál mi két célt akarunk elérni: az ukránokat ne engedjük be, a pénzünket meg ne engedjük ki. Most Magyarország az egyetlen ország, amely ezt nyilvánosan, vitára kész módon és harcosan, tehát konfliktust vállalva képviseli. Ezért mi vagyunk hatalmas nyomás alatt. Mások is vannak, akik ezt gondolják, talán ha szavazásra kerül a sor, majd elő is bújnak, de egyelőre csak mi vagyunk kinn a gáton. És ezért óriási nyomás nehezedik minden alkalommal rám, illetve Magyarországra a csúcson az ukrán és az ahhoz kapcsolódó pénzügyek kérdésében. De amikor én megérkezem egy Békemenet után, itt nincs miről beszélni. Nem arról van szó, hogy én mit gondolok, még csak nem is arról, hogy mit gondol a magyar kormány. Nem a világ végén van Brüsszel, kapnak híreket, mindenki láthatja: Magyarországnak van egy álláspontja, ez a nép, a magyar nemzet álláspontja. Nem fogunk róla elmozdulni, nem érdemes, különösen nem érdemes vehemensen mellbe támadni a magyar miniszterelnököt. Ilyenkor mindig könnyebb dolgom van.

Van egy nehezítés, hogy hat óra, hét óra magasságában érkezünk meg Brüsszelbe. Addig ki van a gáton?

Addig Robert Fico képviseli a magyar álláspontot. Ez úgy történik, hogy az ukrán és a kapcsolódó pénzügyek kérdésében én írásban leírtam a magyar álláspontot az Európai Tanácsnak, és odaadtam Fico elnök úrnak, és azt kértem, hogyha szóban szükséges, akkor ezt szóban is erősítse meg. Azt a hírt kaptam, hogy ő ezt meg is tette, állta a sarat, és képviselte a magyar álláspontot. De nem eszik olyan forrón ezt a kását. Lehet, hogy ezzel kezdtek, de nem jutottak a végére. Most más témák vannak. Mire én megérkezem, másról lesz szó, de a végén kénytelenek lesznek visszatérni Ukrajnára, mert saját maguk között sem tudtak megegyezni, tehát azért marad nekem is valami ebből a melóból.

Ma Békemenet volt. Az utóbbi hetek viszont a budapesti békecsúcsról szólnak, amely – Szijjártó Péter miniszter úr tegnapi tárgyalásából is arra tudunk következtetni, hogy – lesz. Az időpont a kérdés. Ilyen szempontból ma milyen lesz Önnek megérkeznie Brüsszelbe?

A Békemenet meg a békecsúcs ugyanannak az éremnek két oldala. Azért lesz a békecsúcs Magyarországon, mert van Békemenet, amely Európa legnagyobb békepárti mozgalma, és amely egyébként ezt a kormányt adja Magyarországnak. Tehát a magyar kormányt pártalapon persze a Fidesz adja, de a tömegerejét, a tömegtámogatottságát inkább a Békemenet meg a hasonló, nagy, civil mozgalmak adják. Tehát ha vannak ilyen civil mozgalmak, akkor van békepárti kormány, ha van békepárti kormány, ami elég bátor és ügyes, akkor van békecsúcs Budapesten. Lesz békecsúcs Budapesten.

Mit akarnak egyébként a brüsszeliek ma áttolni?

Közelebb akarják hozni az európai uniós tagságát Ukrajnának. Ezt megállítottuk. A másik, hogy rendelkezni akarnak még több pénzügyi támogatásról, egyelőre ezt is megállítottuk. És rendelkezni akarnak a befagyasztott orosz állami valutatartalék sorsáról, ami egy bonyolult és nehéz kérdés, amelynek a Brüsszel által javasolt, lényegében elkonfiskálását és Ukrajnának való átadását mi nem támogatjuk.

Ez gazdasági kérdéseket is vet fel Európára nézve, Magyarországra is nézve?

Több gond is van. Az első, hogy miután az oroszok, de mindegy is, kiről van szó, a saját valutatartalékukat elhelyezték európai bankokba, egy Euroclear nevű cégnél egy nagyobb összeget, mondjuk, százegynéhány-milliárdot, és 25 milliárdot más magánbankoknál, ezekről mind szerződések vannak és garanciák. Európában az egy jó üzletág, hogy a világ más országai euróban, tehát uniós valutában tartalékolják a pénzük egy részét, és Európában helyezik el. De ha csak egyetlenegy országét is egyszer elvesszük, ennek a biznisznek vége van, a büdös életben többet senki nem fog megbízni semmilyen európai pénzügyi intézetben, ha a tartaléka elhelyezéséről van szó: első probléma. A második probléma, hogy ebből majd perek lesznek, mert semmilyen nemzetközi jogalapja nincs annak, hogy mi más pénzéről rendelkezzünk. Három: ráadásul az amerikai–orosz tárgyalásoknak is része a befagyasztott orosz vagyon kérdése. Ha mi most valamit csinálunk, és rosszul tesszük, akkor rontjuk az orosz–amerikai béketárgyalások esélyét. És négy, hogy az oroszok ellenintézkedéseket fognak hozni. Nekem van a múlt hétről egy levélváltásom Oroszország elnökével, amiben írásban, hivatalosan megkértem az álláspontját, ha ilyen döntés van Brüsszelben, lesznek-e orosz ellenintézkedések, például lefoglalják-e a nyugat-európai országok vállalatainak vagyonát. Magyar nagy cégeknek komoly vagyonai vannak Oroszországban. A válaszban azt írta az oroszok elnöke, hogy igen, lesznek ellenlépések. Arra a kérdésemre, hogy tesznek-e különbséget európai uniós országok között, hogy támogatták, vagy nem az orosz vagyon elkobzását, azt mondták, hogy természetesen tesznek különbséget. Innentől kezdve Magyarországnak az az elemi gazdasági érdeke, hogy ezt ne támogassa, és ne kerüljünk orosz ellenintézkedések hatálya alá. Ez a legnagyobb magyar cégeket rendítheti meg.

Akkor az a lényeg, hogy lényegében az uniós elit meg tudja hackelni egyrészt a békecsúcs iránti törekvést meg azt az egyensúlyi állapotot, amit próbálnak az oroszok az amerikaiakkal megtenni?

Furcsa helyzetben van az unió, és felelősségteljesen kellene gondolkodni. Szerintem az ukrán ügyben ma egyáltalán érdemi tárgyalást nem is kellene folytatni, tekintettel arra, hogy küszöbön van egy orosz–amerikai békecsúcs. Két dolgot kéne tennünk. Az első, hogy most nem csinálunk semmit, nehogy azzal csökkentsük az orosz–amerikai megegyezés esélyét, és egy másik dolgot is, amit én régóta javaslok minden ülésen, ma is fogom, sosem fogadják meg, hogy az Európai Uniónak önállóan is tárgyalást kellene kezdeni Oroszországgal. Egyszer talán ide is eljutunk.

Meglátjuk, hogy ez majd hogy’ sikerül. Beszélgetünk még a későbbiekben. Nektek is nagyon szépen köszönöm a figyelmet, és jelentkezünk még Brüsszelből. Sziasztok!