Ha felveszik Ukrajnát az unióba, felveszik a háborút is 

Budapest, 2025. május 12., hétfő (MTI) – Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is – közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.

Orbán Viktor a tavalyi EU-s magyar elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján arról a gondolatról is beszélt, hogy Ukrajnát vegyük fel az Európai Unió tagjai közé, rögzítve: a magyarok tiszteletben tartják és próbálják megérteni az övéktől eltérő álláspontokat.

Hozzátette: több európai nemzet is további támogatást akar nyújtani Ukrajnának, hogy az folytathassa a háborút. Nekünk ettől eltérő véleményünk van, szerintünk minél tovább tart a háború, annál több emberélet vész el, annál rosszabb lesz a helyzet a harcmezőn – jelezte.

Hangsúlyozta, az Európai Bizottságnak az a javaslata, hogy a háború miatt tegyük kötelezővé a leválást az orosz energiahordozókról, egyszerűen megöli a magyar gazdaságot. „Képzeljék el, hogy az energia ára a háztartások és a vállalatok számára egyszer csak megkétszereződik. Ezt a magyar családok nem bírnák ki” – fogalmazott, hozzátéve: a magyarok ezért is békét akarnak, és minél gyorsabban szabadulnának a gazdasági szankciók politikájától.

Elmondta azt is, hogy Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is.

Felidézte: az EU sohasem vett még fel háborúban álló országot, jó okkal. Ráadásul Ukrajna tagsága olyan gazdasági terhet jelentene, amelyet a tagállamok nem bírnának el.

Emlékeztetett arra is, hogy a közép-európai országok uniós csatlakozásával a korábbi tagok is jól jártak. Ukrajnával azonban másképp áll a helyzet, azzal rosszul járnánk. Rossz üzlet. Agrárválság, munkanélküliség, eladósodás, életszínvonalesés – figyelmeztetett.

A miniszterelnök elmondta azt is: ma olyan léptékű átalakulás zajlik a világban, amely csak a modern nemzetállamok születéséhez, a vesztfáliai békéhez hasonlítható. Átrendeződik a világ, átalakul a nyugati világ gondolkodásmódja is, és nekünk, európaiaknak, erre választ kell adnunk – tette hozzá.

Arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy két stratégiai kérdésben – a nemzeti szuverenitás védelméről és Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében – folytassanak párbeszédet, mert ezek a kérdések a következő évtizedekre eldöntik az uniós tagállamok sorsát és kijelölik a nemzeti parlamentek szerepét.

Rámutatott: az Egyesült Államokban a progresszív liberalizmus programja megbukott és a helyét egy patrióta politika vette át, ami komoly nemzetközi következményekkel jár. Értékelése szerint ugyanis az Egyesült Államokban „nem választási baleset történt”, hanem új korszak kezdődött: az Egyesült Államok az elmúlt 80 évben a liberális nemzetközi rend fenntartásában volt érdekelt, most viszont megkezdte ennek lebontását, mert ezt már nem látja a saját érdekeihez illeszkedőnek.

Eközben – folytatta – Kína rohamléptekkel halad előre, és már nemcsak ipari kapacitásban, hanem technológiája színvonalában is felveszi a versenyt, valamint India is kilépni készül a világpolitika színpadára, a világ legnépesebb országának minden adottsága megvan ahhoz, hogy Kínához mérhető erejű globális erőközponttá váljon.

Ugyanakkor Európa felkészületlen. „Olyan, mintha az előző évtized válaszaival akarnánk megoldani a következő évtized problémáit, de a régi igazságok már nem működnek, a világ megváltozott és mi, európaiak, nem követtük” – fogalmazott. A miniszterelnök jelezte: 15 éve tagja az Európai Tanácsnak, személyesen élte át az elvesztegetett éveket, az elmúlt időszak sodródását. Megjegyezte: ha mi úgy vezettük volna Magyarországot, ahogy a bizottság vezette Európát, már régen tönkrementünk volna.

Kijelentette: az Oroszország megtörésére irányuló nyugati stratégia kudarcot vallott. „Senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük” – tette hozzá, és arra hívta fel a figyelmet: Oroszország gazdasága nem omlott össze, a szankciók nem érték el a céljukat és az oroszok megakadályozták Ukrajna NATO-tagságát.

Jelezte: az amerikaiak ezt felismerték, és most tárgyalnak, míg „mi, európaiak” folytatjuk a háborút, és úgy teszünk, mintha győzhetnénk. „Ne legyen igazam, de a vége az lesz, hogy egyedül maradunk a háborúval a szomszédunkban, miközben minden pénzünket egy elérhetetlen győzelemre fordítjuk” – fogalmazott.

Úgy értékelt: feladták Európa sikeres, olcsó orosz energiára és leginkább a fejlett német technológiára alapuló gazdasági stratégiáját, új stratégia azonban nincs. „A semmi közepén állunk” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: az amerikai és kínai vállalatok ma harmad- vagy negyedáron jutnak hozzá az energiához, mint az európai cégek, mert a szankciók miatt Európából eltűnt az olcsó energia. A szankciók és a green deal együtt tönkreteszik az európai gazdaságot – értékelt.

Az európai gazdaság nem versenyez, hanem hátrál – mondta, hozzátéve, ma a világ ötven legnagyobb technológiai vállalata közül csak négy európai. Az európai és amerikai GDP közötti különbség megduplázódott az elmúlt húsz évben az amerikaiak javára; az egy főre jutó reáljövedelem 2000 óta az Egyesült Államokban kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az EU-ban – sorolta.

Új stratégiára és erős európai vezetőkre lenne szükség – jelentette ki. Orbán Viktor azt mondta, ma Európa gazdag és gyenge, ez a legveszélyesebb kombináció, ezért Európát meg kell erősíteni.

Európa a vesztfáliai béke után, a nemzetállamok létrejöttével vált erőssé és világhatalmi tényezővé, és az Európai Unió is a nemzetállamok együttműködésén, az erős nemzeti demokráciák erős vezetőin keresztül válhatott sikeressé – tette hozzá.

Elmondta, Európában nincs erős és sikeres nemzetállam erős nemzeti parlament nélkül, és az EU mindent a nemzeti parlamenteknek köszönhet.

Kifejtette, a nemzeti parlamentek az európai alkotmányosság és demokrácia kimunkálásának történelmi színterei és laboratóriumai. A közös európai értékek, amelyekre oly sokat hivatkoznak Brüsszelben, valójában a nemzeti parlamentek termeiben, folyosóin születtek meg – közölte.

Ha az EU sikeres akar lenni, több tiszteletet kell adnia a nemzeti parlamenteknek, amelyek nem szerződéssel létrehozott mesterséges intézmények, hanem szerves fejlődésen keresztül formálódó, valódi népképviseleti szervek, ezt Brüsszelben sem szabad elfelejteni – tette hozzá.

Úgy fogalmazott, „ezért visszatetsző és gőgös, amikor soha senki által meg nem választott bürokraták oktatják a nemzeti intézmények vezetőit és a választott képviselőket demokráciából és értékekből”.

A kormányfő elmondta, 15 éve azt látja, ha Európa problémával találta magát szembe, a brüsszeli válasz mindig ugyanaz volt: több hatáskört Brüsszelnek, kevesebb mozgásteret a nemzetállamoknak. Az eredmény pedig az, hogy a baj sohasem zsugorodott, hanem mindig súlyosbodott – mutatott rá, példaként a pénzügyi válságot, a migrációt, az energiaválságot és a háborút említette.

Orbán Viktor azt mondta, aki ellenállt a központosításnak, a lopakodó hatáskörelvonásnak, aki védelmezi a nemzetállami kereteket, azt az uniós források megvonásával fenyegetik. Ha ez nem segít, Brüsszel ellehetetleníti a nemzeti kormányokat, beavatkozik és megbuktatja azokat, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó „ügynökpártokat” segít hatalomra – fogalmazott. Ezt Magyarországon 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták, sikertelenül, most próbálkoznak harmadszorra – jegyezte meg.

A miniszterelnök úgy folytatta, a dolgok odáig fajultak, hogy nyíltan bevallják, Magyarország esetében le akarják rontani a gazdaságát, hogy a „nemzeti kormány helyett nekik tetsző, brüsszeli érdeket szolgáló bábkormányt ültessenek a helyére”.

Hozzátette, az alapító atyák nem ebből a célból hozták létre az EU-t, ebből nem lesz erős, ebből csak gyenge Európa lesz.

Orbán Viktor kitért arra, hogy közben dagad „a brüsszeli NGO-botrány”, vagyis a brüsszeli bürokrácia sok száz milliónyi euróközpénzt juttatott olyan szervezeteknek, amelyek a föderális Európa szószólói, lobbistái voltak. Ezt nem lehet másként nevezni, mint „puccskísérletnek a nemzeti parlamentekkel szemben” – mondta.

A kormányfő szerint az a kérdés, mit tehetnek a nemzeti parlamentek „a brüsszeli szupranacionális gőzhenger ellen”. Felhívta a figyelmet a magyar Országgyűlés által elfogadott, az EU jövőjével kapcsolatos határozatra, amely egyebek mellett azt javasolja, töröljék a szerződésekből az egyre szorosabb egység elvét, rögzítsék Európa keresztény gyökereit és kultúráját a szerződésekben, az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét, valamint erősítsék meg a szubszidiaritás elvét.

Ha valóban erős Európát akarunk építeni, akkor a nemzeti parlamenteknek nem mellékszerep, hanem főszerep jár. Nekünk, nemzeti parlamenti képviselőknek, kötelességünk vállalni a szerepünket és mi, magyarok, erre készen is állunk. Make Europe Great Again – zárta felszólalását Orbán Viktor.