-
„Mindenki erkölcsileg kényszerítve érezte magát arra, hogy le kell győznie a félelmét.”
Harccal kezdődött minden, a szabadságunkért folytatott harccal. Azt, amit a kommunisták elvettek a magyaroktól, a fiataloknak kellett visszaszerezni. Az első feladat a szabadság kis köreinek a megszervezése volt, ami a Bibó István Szakkollégiumban kezdődött meg.
-
„Szeretett professzorunktól megtanulhattuk: a konzervativizmus minden, csak nem ideológia, sőt valójában az ideológia ellentettje.”
Az Oxfordi Egyetemen töltött idő alatt szoros barátság alakult ki Roger Scrutonnal, az angolszász konzervativizmus meghatározó alakjával, akinek a nemzetek szükségességéről szóló gondolatai a miniszterelnökre a mai napig nagy hatással vannak.
-
„Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak.”
Ha a nemzet nem szabad, annak egyik tagja sem szabad. Az utcákon folytatódott a küzdelem a magyar emberekért, egy szabad országért.
-
„Ha nem tévesztjük szem elől ´56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.”
A bolsevikok el akarták venni Magyarország történelmét, de hiába: a magyarok kiírták őket belőle. Ennek egyik első mérföldköve Nagy Imre és társainak újratemetése volt, ahol nagy nyilvánosság előtt Orbán Viktor mondta ki elsőként, hogy a szovjet katonáknak ki kell vonulniuk Magyarország területéről.
-
„A fiatal magyar demokráciának szüksége van fiatal demokratákra.”
Magyarország visszatért a saját, önálló, nemzeti útjára: a szabad és demokratikus, parlamentáris Magyarország útjára. Megküzdve a szabadságunkért a Nemzeti Kerekasztal-Tárgyalásokon a magyarok pontot tettek a szocialista diktatúra végére.
-
„Pontosan tudjuk azt is, hogy milyen világban szeretnénk élni, és ennek a felépítésében ott kívánunk lenni.”
Frontvonalban: az első csörték a parlamenti patkóban. Az új, demokratikusan választott Országgyűlésben a Fidesz képviselői egy szabad és megbecsült ország létrehozásáért küzdöttek.
-
„A Fidesz-sztori arról szól, hogy jön tíz-húsz-harminc srác valahonnan, fellázadnak, elegük van a világból, amely körülveszi őket, felhajtják a gallérjukat, és megcsinálják a saját történetüket.”
A pulóvert egyre inkább felváltotta az öltöny: megkezdődött a politikai erőviszonyok átrendeződése a Fidesz támogatottságának folyamatos emelkedésével. Ezek voltak a politikai rutin megszerzésének évei.
-
„Ha a szíved a helyén van, az eszed könnyen követi.”
A Fidesz megtartotta éves kongresszusát, ahol a tagok a párt elnökének egyetlen ellenszavazat nélkül Orbán Viktort választották meg.
-
„A kommunisták mind szavaznak, legyünk ott mi is!”
A kommunisták visszatérésével kezdődött meg a második parlamenti ciklus: a posztkommunista utódpárt, az MSZP kiszabadult a politikai karanténból, és kormányt alakított a liberálisokkal. A Fidesz képviselőiben a progresszív kormány kemény ellenfélre lelt.
-
„Visszajöttek a kommunisták, illetve a szocialisták és az oldalkocsis liberálisaik.”
Ellenzékben a Fidesz feladata az volt, hogy ellensúlyt képezzen a balliberális tömbbel szemben. De nemcsak a pártépítés vett nagyobb ívet, hanem megszületett az a felismerés is, hogy a széttöredezettséget meg kell szüntetni, és Orbán Viktor vezetésével újjá kell szervezni a jobboldalt.
-
„1996-ban a Fidesz nyilvánosságra hozott egy vitairatot, aminek az volt a címe, hogy A polgári Magyarországért.”
Megkezdődött a szellemi építkezés, a polgári Magyarország alapvetéseinek lerakása. Létrejött egy új alternatíva, ami a polgári jövőről, a polgári Magyarországról szól.
-
„Egyik oldalon a szocialista erők, a másikon pedig a polgárok közötti összefogás. Csak rajtunk múlik, hogy a múlt mikor ér véget, és a jövő mikor kezdődik.”
Ahol egység van, ott erő van. Új jobboldali alternatíva jött létre a Fidesz, a Kereszténydemokraták és az egykori kormánypárt, az MDF részvételével.
-
„A demokráciának az a lényege, hogy mindig legyen alternatíva, amelyek között választhatunk.”
Vita Horn Gyula miniszterelnökkel a választási küzdelem hajrájában. Bebizonyosodott, hogy a jobboldali, polgári gondolkodás vonzóbb alternatíva a posztkommunistáknál.
-
„Mindenkinek lehessen három gyermeke, három szobája és négy kereke.”
Győzött a jobboldal! Eljött az ideje annak, hogy Magyarország saját kezébe vegye a sorsát és rendbe tegye, amit a posztkommunisták tönkretettek. A feladat a középosztály megerősítése és a vidék becsületének helyreállítása volt.
-
„Hosszú folyamat zárult le: hazánk végérvényesen a biztonságos világ részévé vált.”
A rendszerváltoztatás alapvető célkitűzése volt a transzatlanti integráció. Ennek egyik fontos állomása, hogy Magyarország 1999-ben a NATO teljes jogú tagjává vált.
-
„Ha a jövő Magyarországának fundamentumai között nem lenne ott nagyon jelentős örökségként a keresztyénség, akkor ez a Magyarország nagyon szegény és kiszolgáltatott ország lenne.”
A keresztény alapokra helyezett magyar kormányzást látva, még az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt Helmut Kohl volt német kancellár meghívta a Fideszt az Európai Parlament keresztény-konzervatív képviselőcsoportjába, az Európai Néppártba.
-
„Minden korszaknak megvannak a maga szimbólumai. A Mária Valéria híd is szimbólum maradt. Azt üzeni: Európa jövője mi vagyunk, és ne hagyjuk, hogy a bennünket összekötő hidakat valaha is újra lerombolják.”
15 millió magyar. A Fidesz az összmagyarság érdekeit szem előtt tartva szervezte meg kormányát. A szétszakított nemzet összetartása érdekében nemcsak jelképes, hanem tényleges hidak épültek: ilyen volt az újjáépült Mária Valéria híd is, összekötve Szlovákiát és Magyarországot.
-
„Kedves barátaim, április hetedikén sokan voltunk, de mégsem voltunk elegen.”
Akkor még nem tudtuk, hogy nem elég sikeresnek lenni, annak is kell látszani. Így tért vissza a hatalomba a szocialista utódpárt. De a jobboldal munkája nem veszett kárba: az EU-csatlakozás továbbra is nemzeti cél maradt.
-
„Most a jelszó: Egy a tábor, egy a zászló.”
A nemzet nem maradhat ellenzékben és nem maradhat képviselet nélkül sem: egy a tábor, egy a zászló. A Fidesz új szövetséget kötött a magyarokkal: a helyi kulturális és közélet élénkítése céljából létrehoztuk a polgári köröket. Így mindenki készenlétben állt, amikor eljött az idő a mozdulásra.
-
„Legyen hát ez a nap, Európa újraegyesülésének dátuma, a közös remény és közös ünneplés napja. A közös reményé és ünneplésé, hiszen mindnyájan megdolgoztunk érte.”
Döntöttek a magyarok: hazánknak az Európai Unióban a helye, a Fidesznek pedig minden európai parlamenti választás élén. A csatlakozás óta minden európai választást a polgári oldal, a Fidesz nyert.
-
„Aki kimarad a saját múltjából, az kimarad a jövőjéből is.”
Népszavazáson akartunk dönteni arról, hogy a határon túli magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Azonban a baloldal a szíveket és a nemzetet szétszakítva megakadályozta ezt. De mi továbbra is kitartottunk amellett, hogy a nemzet egysége a magyarok igazi erőssége. Összetartozunk!
-
„Az emberek igazsága mögött a valóság van.”
Számunkra nem csak négyévente számít az emberek véleménye. A nemzeti konzultáció a magyar politikai élet egyik legfontosabb hagyománya, amellyel a jobboldali kormány rendszeresen él. Kevesen emlékeznek, de az első nemzeti konzultációt még 2005-ben tartottuk, hogy igaz tükröt tartsunk a baloldal elé.
-
„Ez a kommunista rendszer öröksége. A kommunisták ugyanis hazudnak. A maiak is.”
Hazudtak reggel, délben, meg este. Napvilágra került Gyurcsány Ferenc őszödi hazugságbeszéde, amiben az akkori miniszterelnök bevallotta, hogy a baloldal hazugsággal nyert a választásokon. Az utcára vonuló tömeget politikai utasításra erőszakkal, lovasrohammal és vízágyúval oszlatták fel.
-
„Nekünk, magyaroknak nincs hova hátrálni! Az ellenfeleink kimutatták a foguk fehérjét, agresszívek, kíméletlenek és durva hatalomvágy hajtja őket. Nincs hova hátrálnunk!”
A balliberális kormány kordonokkal bástyázta körbe magát a nemzet főterén. De a posztkommunisták hiába próbáltak elődeik nyomdokaiba lépni, a magyar szabadságot nem lehet hazugsággal és jogtiprással gúzsba kötni.
-
„Amíg egymást marjuk, addig nincs időnk és erőnk kimondani, hogy a király meztelen. De most, március 9-én kimondtuk. És ezzel megtettük az első és legfontosabb lépést, most már csak ki kell tartanunk a saját utunk mellett.”
Az emberek ellenében nem lehet kormányozni. Amit a posztkommunisták felülről ránk akartak erőltetni, arra a magyar emberek népszavazáson mondtak nemet: eltöröltük a fizetős egészségügyet és a fizetős oktatást. A szocialisták a végsőket rúgták, és hamarosan ütött is az órájuk.
-
„A szocialista kormányok eltüntettek mindent, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni.”
A szocialista-liberális tandem felelőtlen gazdaságpolitikája és a globális pénzügyi válság a szakadék szélére lökte az országot. A szocialisták eladósították és kiszolgáltatottá tették Magyarországot, a válság alatt az út szélén hagyták az embereket, és velük fizettették meg saját hibáik árát.
-
„Az államnak vissza kell szereznie a lehetőséget, hogy a köz akaratát érvényesítse és állampolgárait megvédje.”
A politikai, szociális és morális válság megrengette az államrend és a közbiztonság alapjait: szélsőséges, paramilitáris csoportok masíroztak az utcákon és tartották terrorban a roma közösséget.
-
„A nemzeti együttműködés rendszerében a győztesnek nem igaza van, hanem feladata.”
Ennyi volt, elég volt! A magyarok a kommunisták után a posztkommunistákat is békés eszközökkel, „fülkeforradalommal” űzték el a hatalomból. A Fidesz-KDNP kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett a parlamenti választásokon.
-
„Nem hagytuk magukra azokat, akik ott élnek, hanem segítettünk nekik: újjáépítettük az egész környéket.”
A baloldali kormány felelőtlen kormányzása nemcsak az ország eladósodásához vezetett, hanem a magyar ipar történetének egyik legsúlyosabb balesetéhez is. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa felbecsülhetetlen emberi, gazdasági és környezeti károkat okozott. A hatóságok, önkéntesek, civil szervezetek és az új, nemzeti kormány egy emberként mozdult meg az azonnali segítségnyújtásban. A térség újjáépítése nemzeti ügyünkké és feladatunkká vált.
-
„A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell.”
Erős Európát csak erős nemzetekre lehet építeni – ezzel a célkitűzéssel vette át első alkalommal Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és ezt képviseljük azóta is.
-
„Abban a nagy munkában, amelyet 2010 májusában elkezdtünk, most egy mérföldkőhöz érkeztünk. Vállalkozásunk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll.”
Az Országgyűlés lezárta a rendszerváltoztatás utáni zavaros éveket azzal, hogy elfogadta az új Alaptörvényt. Ezzel olyan szövetséget köttetett a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, amely a magyarok ezeréves akaratát juttatja kifejezésre.
-
„Egy magyar nemzetstratégiai célt is kielégítettünk – diszkriminációt szüntettünk meg.”
A határok nem elválasztanak, hanem összekötnek. Lehetővé vált, hogy a külhoni magyarok is kettős állampolgárságot szerezhessenek, így véget ért a magyarság majd’ százéves trianoni magánya.
-
„Megvédjük a családokat és a rezsicsökkentést, megvédjük Magyarország biztonságát!”
2010 után meg kellett szüntetni az elszegényedés és a függőség csapdáit. Mentőövet kellett dobni a szocialisták által devizaadósságba taszított embereknek, és le kellett törni a rezsiárakat.
-
„Magyarország ma a legegységesebb nemzet Európában.”
Újrázás! A tavaszi parlamenti választáson a határon túli magyarok először szavazhattak, ahol újabb kétharmados győzelmet aratott a Fidesz-KDNP.
-
„A kerítés megépítésével, a jogi és fizikai határvédelemmel, rendőreink példamutató helytállásával sikeresen védtük meg a déli határainkat, megakadályoztuk, hogy az iszlám világ délről elárasszon bennünket.”
Magyarország volt is, van is. A kérdés most az, hogy lesz-e. A modernkori népvándorlás első hullámai rázúdultak Magyarországra. Miközben Európát terrormerényletek rázták meg, addig hazánk kerítést épített és megálljt parancsolt a tömeges migrációnak. Magyarország azóta is erején felül védi egész Európa határait.
-
„Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”
A sport a magyarok számára nemzeti ügy, ezért a nemzeti kormány kiemelten támogatja a sportberuházásokat. Ez már az eredményeken is látszik: 2016-ban 44 év után először jutott ki Magyarország a foci EB-re, majd 2021-ben ismét. Sőt, azóta oda-vissza elvertük az angolokat. Hajrá, magyarok!
-
„Tegyünk azért, hogy Magyarország egy magyar ország maradjon.”
Európában egyedüliként a Fidesz-KDNP kormánya kérdezte meg az embereket arról, milyen Európában szeretnének élni. A népszavazás eredményeképp az Alaptörvénybe is bekerült a választók akarata: az Országgyűlés hozzájárulása nélkül Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
-
„Egy nagy csata van mögöttünk, sorsdöntő győzelmet arattunk, lehetőséget kaptunk és lehetőséget teremtettünk magunknak, hogy megvédjük, megvédhessük Magyarországot.”
A Fidesz-KDNP harmadjára is kétharmadot szerzett a választásokon. A Soros-féle NGO-k, fizetett ügynökhadak és Brüsszel politikai nyomásgyakorlása ellenére a magyar emberek a kormány migrációs álláspontját támogatták. Arra szavaztak, hogy Magyarország ne bevándorlóország, hanem magyar ország legyen.
-
„Ha munka van, minden van.”
Szűk tíz év alatt gazdasági sereghajtóból az Unió éllovasává léptünk elő: Magyarország a legjobbak között szerepel a foglalkoztatottság növelésében, a munkanélküliség csökkentésében és a gazdasági növekedésben. A közös sikereket a magyarok is támogatták, az európai parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott a Fidesz.
-
„Isten, haza, család – ez a magyar konzervatív gondolkodás jelszava.”
Magyar családok nélkül nincs magyar jövő. Ezért a demográfiai kihívásokat nem migránsok betelepítésével, hanem a gyermekvállalás és a családalapítás ösztönzésével kell megoldani. Ezért a világon mi fordítunk a legtöbbet a költségvetésből a családok védelmére. Amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig a magyaroknak családbarát kormánya lesz.
-
„Ne feledjük, 2030-ra gyúrunk!”
2020 novemberében, a kormányzat élén eltöltött 14 év után Orbán Viktor megelőzte Tisza Kálmánt mint a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök. Ez ugyan gombócból is sok, de a kormányzás valódi mércéje, hogy az emberektől kapott bizalmat az ország és a nemzet javára kell fordítani.
-
„Vállaltuk, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit mi létre fogunk hozni.”
Emberáldozatok, kijárási tilalom, karantén. A koronavírus-járvány kitörése elhozta a pandémiák korát. Már nemcsak migrációs, de egymást követő járványhullámokkal is meg kellett birkózniuk a magyaroknak. Ráadásul a pandémia az egész világon gazdasági válságot okozott. A bezárások és az ország leállítása helyett Magyarország más stratégiát választott: adócsökkentés, beruházás-ösztönzés és a munkahelyek megvédése. Ez az út bevált. Hiszen a magyar olyan, hogy ütésre keményedik, így a válságból is erősebben jöttünk ki.
-
„A magyar gyermekek nevelése kizárólag a magyarokra tartozik.”
Magyarországon a migrációról és a gyermekvédelemről is az emberek döntenek. A magyar emberek pedig kimondták a végső szót: nem engedünk teret a gyermekekre irányuló szexuális propagandának. A gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülők feladata.
-
„Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik.”
A Fidesz-KDNP az országgyűlési választásokon negyedik kétharmados győzelmét aratta. Az már csak a sors fintora, hogy pont akkor nyert a legjobban, amikor mindenki összeállt a jobboldal ellen.
-
„Magyarország a béke pártján áll.”
Fegyverropogás és ágyúdörgés. Alighogy véget ért a járvány, a szomszédban kitört az orosz-ukrán háború. A háború és a válaszként hozott brüsszeli szankciók energiaválságot és szankciós inflációt gerjesztettek Európában. Az eluralkodó háborúpártisággal szemben Magyarország a béke és az azonnali fegyverszünet oldalán áll.
