A kormányfő – aki az után adott interjút Brüsszelben, hogy Alexander De Croo ügyvezető belga miniszterelnöktől hétfőn átvette az Európai Unió soros elnökségét – azt mondta, Európa legnagyobb gondja ma az orosz-ukrán háború, ez a következő időszak legfontosabb kérdése is.
Közölte, az amerikaiakat nem lehet kihagyni, ha Európa jövőjéről gondolkodnak, de nem Donald Trump programja, hanem a háború miatt, mert Európa legnagyobb gondja az orosz-ukrán háború.
Elmondta, az amerikai elnökjelöltek vitájában a republikánus elnökjelölt, Donald Trump világosan megmondta, 24 órán belül véget fog vet a háborúnak; ha ő győz, akkor minimum tűzszünet lesz. „Hogy abból lesz-e aztán tartós béke, az a jövő zenéje, de hogy nem az lesz, ami most van, az bizonyos” – jelentette ki a miniszterelnök.
Ezért Európának fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy előbb-utóbb az amerikaiak és az oroszok tárgyalni fognak egymással – jelezte. Hol lesz ebben a leosztásban Európa helye? Ki fogja képviselni az érdekeit? Egyáltalán melyek az érdekei? – sorolta a legfontosabb felmerülő kérdéseket.
Orbán Viktor azt mondta, ezekre a kérdésekre Magyarország nem tud válaszolni, az unió soros elnökeként azt tudja tenni, ami a mindenkori elnök feladata, hogy javaslatokat tesz az asztalra, segíti a 27 miniszterelnök döntését.
Úgy fogalmazott: „Minden, Európa szempontjából fontos helyszínen ott leszünk, minden helyzetet föltárunk, mindegyik helyzetről jelentéseket fogok készíteni az európai vezetők számára, amelyeket az Európai Tanács megtárgyalhat, és az európai vezetők döntéseket hozhatnak”. Jelezte, hogy a következő napokban „meglepő helyszínekről meglepő híreket” lehet majd hallani.
Arra a kérdésre, hogyan fogadták az európai vezetők az uniós elnökség mottóját, amelynek „trumpi áthallása” van, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „lenyelték”.
Kifejtette, ha az Egyesült Államok arra törekszik, hogy naggyá tegye saját magát, Európa pedig arról beszél, hogy a világpolitika szereplője akar maradni és a mostani hanyatlás helyett erősödni akar, akkor naggyá kell válnia.
A kormányfő erényként beszélt arról, hogy Magyarország a nemzetközi diplomáciában nyílt és egyenes, és az európai vitákhoz magyar karakterjegyként hozzá tudja adni azt, hogy nevén nevezi a dolgokat. A magyar elnökség lendületet tud adni és jót fog tenni Európának, mert a legnehezebb kérdésekről is nyíltan beszél, anélkül, hogy befolyásolni akarná a döntéshozókat – jelentette ki.
Hozzátette: nem történik az, ami oly gyakori baj Brüsszelben, hogy tolvajnyelven, nehezen érthető módon, a brüsszeli buborék saját bürokratikus megközelítésében, és nagyon sok időt veszítve kerülnek asztalra ügyek, vagy az asztalra sem kerülnek.
Orbán Viktor szerint Magyarország ugyanakkor nem téveszt nagyságrendet, tudja, hol a helye a világban, ismeri az erényeit, hibáit és legjobb tudása szerint, amije van, hozzá is teszi Európa értékeihez, a következő fél évben ezt lehet várni a magyar elnökségtől. Lesznek meglepő dolgok – jelezte.
Az illegális migrációról szólva azt mondta, nem működik a „nagy csinnadratta” mellett elfogadott migrációs paktum, tovább kell lépni.
Elmondta, azt javasolja, hogy Brüsszelben ne büntessék Magyarországot azért, mert nem engedi be a migránsokat, hanem ezt a migrációs politikát vegyék át Brüsszelben és a többi fővárosban. Hirtelen minden egyszerűbbé válna – tette hozzá.
A magyar elnökség egyik céljáról, az európai versenyképesség megerősítéséről azt mondta, hiba volt bevezetni nagy nemzetközi adókat, „az adók rossz dolgok”, a gazdaság felpörgetéséhez a gazdaság szereplőit kell támogatni.
Azt mondta, revízió alá vennének olyan intézkedéseket, „amelyek állítólag arról szólnak, hogy egyes iparágakat, különösen az autóipart megvédjük a keletiekkel szemben”. Közölte, az elnökség előkészítésekor tárgyalt a nagy autóipari gyárak vezetőivel, akik azt mondták, ők ezt nem akarják, mert amikor „visszaütnek” a keletiek, sokkal többet veszítenek.
Szerinte annak a szélén van most az Európai Unió, hogy belekeveredik egy kereskedelmi háborúba a keletiekkel, amelyen csak veszíteni fog.
Arról is beszélt, hogy radikálisan újra kell gondolni és át kell alakítani a zöldenergia-politikát, mert az elmúlt években annak az lett az eredménye, hogy Európa több kőszenet használ, mint előtte, az energiaárak pedig két-, háromszorosára nőttek.
Ismertetése szerint a magyar elnökség ideje alatt 120 jogalkotási dossziét kell majd előrevinni, 1500 munkacsoport ülést tartanak, 230 elnökségi rendezvény és 37 magas szintű tanácskozás lesz, valamint a 27 európai miniszterelnök csúcstalálkozója és a 47 európai miniszterelnököt és államfőt tömörítő Európai Politikai Közösség tanácskozása is Budapesten lesz.
A kormányfő az európai parlamenti választásokat értékelve azt mondta: Európában az emberek a változásra szavaztak, hiszen 27 országból 20-ban olyan pártok győztek, „akik azt mondták, hogy Brüsszelben a dolgok nem mehetnek így tovább”. Értékelése szerint ezért bukott meg a belga miniszterelnök és a francia kormány is, valamint – folytatta – Németországban „is rezeg a léc”.
Hangsúlyozta: minél nyilvánvalóbb a tény, hogy változtatni kell, annál inkább be fog következni a változás, ezért indítottak új európai frakciószövetséget. A Fidesz elnöke a magyar, osztrák és cseh részvétellel megalakult Patrióták Európáért egy olyan összeurópai, jobboldali és hazafias politikai szerveződésként jellemezte, amely a békét, a rendet, a biztonságot és a fejlődést képviseli, és amely gyorsabban lesz „nagy parlamenti képviselői csoport, mint azt most bárki gondolná”.
„Még négy-öt nap és sokan fognak meglepődni” – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve, hogy július 8-án lesz az alakuló ülésük, és a csatlakozását már bejelentő portugál Chega mellett, hamarosan egy olasz párt is csatlakozik.
A miniszterelnök szavai szerint a szövetség „hihetetlen tempóban nő”, így nagyon gyorsan a harmadik, aztán a második legnagyobb képviselőcsoport lesz Brüsszelben.
Mi vagyunk azok, akik meg akarják javítani Európát
hangsúlyozta a kormányfő,
hozzátéve, hogy az új frakciószövetség résztvevői olyan hazafiak, akik szenvedélyesen szeretik a saját hazájukat, és fontos nekik Európa.
Kiemelte: nem Európa ellenében, hanem a saját hazájuk érdekében akarnak erős európai együttműködést, viszont nem akarnak európai birodalmat, európai egyesült államokat, „egy szürke, Brüsszelből vezérelt masszát” és parancsuralmi rendszert. Nemzeti szuverenitást és függetlenséget akarunk a saját nemzeti zászlóink alatt – fűzte hozzá.
Értékelése szerint az európai emberek békét akarnak, de ehelyett háborút kapnak, mert az EU nem tudta megelőzni az orosz-ukrán háborút, és nem is tudta elszigetelni a konfliktust.
Emellett – folytatta – az európai emberek rendet és biztonságot akarnak, ehelyett azonban migrációt, és ebből fakadó terrorfeszélyt és bűnözést kapnak, a fejlődés, a gazdasági növekedés, az egzisztenciálisan is ígéretesebb élet helyett pedig stagnálás jellemzi az EU-t.
Orbán Viktor az Európai Bizottság élére ismét jelölt Ursula von der Leyen elmúlt öt éves teljesítményét „meglehetősen szerénynek” értékelte különösen a háború és migráció, illetve a zöld átmenet ügyében, és arra is emlékeztetett, hogy a bizottság időnként jogállamiságinak álcázott politikai támadásokat indított Magyarországgal szemben. Jelezte: ezért nem tudta támogatni, hogy von der Leyen bizottsági elnök maradjon.
Orbán Viktor Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét „közismerten magyarellenes”, „kifejezetten hungarofób” embernek nevezte, és úgy értékelt: bár Ursula von der Leyen elnökösködése „se vonul be aranybetűkkel a magyar történelemkönyvbe”, de Manfred Weber öt évvel ezelőtti jelölése „Magyarország számára katasztrófa lett volna”.
Elmondta: az Európai Tanács élére jelölt António Costa volt portugál miniszterelnököt azért támogatta, mert hosszú évek óta a kollégája, és Magyarországgal „mindig rendes volt”. Kaja Kallas észt miniszterelnök esetében pedig – akit az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének választottak – azért tartózkodott, mert nincs meggyőződve arról, hogy meg tudja oldani a feladatot, és Észtország erősen háborúpárti.
A kormányfő arra figyelmeztetett: „nem tűnik okos dolognak”, hogy Olaszországot mint alapító államot kihagyták a csúcspozíciókról való egyeztetésekből. Emlékeztetett: Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnököt 2014-ben nem támogatták az angolok, és „Brexit lett a vége”.
Hangsúlyozta: az olaszok joggal vannak fölháborodva, a nagy alapító tagállamokkal tisztességesen kell bánni, mert ha nem így tesznek, annak „előbb-utóbb mindenki meg fogja inni a levét”.
További hírek