Ukrajna uniós tagsága összedönti az európai gazdaságot, ezért ennek nem szabad megtörténnie! 

Budapest, 2025. március 8., szombat (MTI) – Ukrajna uniós tagsága összedönti az európai gazdaságot, ezért ennek nem szabad megtörténnie! Magyarországnak döntő szava van az ukrán uniós tagságot illetően, most kell világossá tenni, hogy akarjuk-e vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket vagy sem – hangsúlyozta a miniszterelnök az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánító szavazáson való részvételre bíztatva mindenkit Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitó 2025 című gazdaságpolitikai fórumán szombaton.

Orbán Viktor arról beszélt: az EU életben akarja tartani Ukrajnát, hiszen Magyarország részvétele nélkül, de ránk is kiható módon döntés született arról, hogy Európa finanszírozza a jelenleg 800 ezres, de az ukrán elnök szándékai szerint a háború után egymilliós ukrán hadsereget. Emellett – folytatta – az EU finanszírozza az ukrán állam működését, ezzel egy időben újra fel akarja fegyverezni saját magát, illetve gyorsítópályán fel akarja venni Ukrajnát EU-s tagnak, kompenzálandó, hogy a NATO-ba nem veszik fel őket.

Kijelentette: biztos abban, hogy ez a brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot, ezért ennek nem szabad megtörténnie. Felhívta a figyelmet arra: Magyarországnak Ukrajna uniós tagságát illetően van döntő szava, a többi pénzügyi konstrukció nélkülünk is létrehozható.

Jelezte: ez egy olyan súlyú dolog, amely Magyarország sorsát közép és hosszú távon is meghatározhatja, ezért arra bíztatta a kamara minden tagját, és a munkavállalóikat is, hogy vegyenek részt az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánító szavazáson.

A kormányfő a Puskás Arénában tartott rendezvényen elmondta, a kamara vezetése adóegyszerűsítést és bürokráciacsökkentést kért a kormánytól, az adócsökkentést pedig az adóegyszerűsítésben látja. „Nálunk jobb partnert a kamara vezetése nem kaphatott volna”, szerintem ebben meg tudunk állapodni – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kijelentette, a magyar kormány készen áll arra, hogy a kamara új vezetésével, ahogy az előzőekkel is tette, megállapodást kössön, amely világos teljesíthető pontokból áll.

Azt javaslom, hogy július 1-jéig már történjenek meg azok a dolgok, amiről megegyezünk, és ez a megállapodás tartalmazzon adóegyszerűsítést, adócsökkentést és bürokráciacsökkentést is – rögzítette a miniszterelnök, úgy fogalmazva, ezekben az ügyekben a kormány száz százalékig áll a kamara rendelkezésére.

Felidézte a kormány és a vállalkozók korábbi együttműködését. Emlékeztetett arra, hogy 2010-es választás előtt a Fidesz, a későbbi kormányzópárt megállapodást kötött a vállalkozói világgal, a megállapodást Demján Sándor hozta tető alá.

Hozzátette, az akkor vállalt öt pontból a kormány négyet teljesített: csökkentek a vállalkozások terhei, állami tőke- és hitelprogramok indultak, tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoztak létre és az uniós pénzek ötven százaléka kis- és közepes vállalkozásokhoz (kkv) került.

„Mi azt ígértük, hogy ötből öt pontot fogunk teljesíteni, önök pedig azt, hogy támogatnak bennünket. Szerintem ha öt vállalkozóból négy támogat bennünket, akkor vagyunk kvittek. Tartok tőle, hogy még nem ez a helyzet” – fogalmazott.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy Parragh László kamarai elnöksége alatt is kötöttek megállapodásokat. A teljesített vállalások között említette, hogy a magyar gazdaság növekedése legyen az uniós átlag, míg a beruházási ráta legyen 25 százalék felett, a munkanélküliségi ráta 4 százalék környékén „billeg”, a kormánynak van kifektetéspolitikája és támogatja a tőkeexportot.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, mindig is csak azokat a belföldön sikeres magyar vállalkozókat tudja felmenteni „a kormányzati támogatottságban élvezett előny vádja” alól, akik fogják magukat és kimennek külföldre, és ott is bizonyítanak.

A miniszterelnök elmondta, azt a megállapodást is betartották, hogy legyen jelentős vállalati adócsökkentés: 2010 óta az adóék hat százalékkal csökkent.

A miniszterelnök reagált a kamarai elnök beszédére. Elmondta, az olyan gazdaságfejlesztési lépés, mint a Puskás Aréna megépítése, értelmes volt, hiszen sokkal több kulturális és gazdasági esemény történik itt, mint sportesemény. Egy hibát sajnos be kell ismernem: a látogatottságot figyelve, sajnos kicsi, nagyobbat kellett volna építeni – jegyezte meg.

Segítséget kért a kamarától az uniós szabályok átvételével kapcsolatban, mondván a kelleténél gyorsabb és mélyebb uniós szabályátvétel csak akkor akadályozható meg, ha van egy másik szereplő, a kamara, amely az értelmes, ütemezett és kellő mértékű átvételben érdekelt.

Szólt arról is, hogy támadó futballban „nem lesz hiány”, ez az év az áttörés éve, áttörni pedig csak támadással lehet.

Orbán Viktor elmondta, a magyar gazdaságpolitika filozófiai alapjai, leglényegesebb elemei nem fognak megváltozni, gazdasági stratégia és irányvonal szempontjából arra kell számítani, amit az elmúlt tizenöt évben megismerhettek. Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya és azok is maradunk – jelentette ki a miniszterelnök.

Azt mondta: a Tax Foundation rangsorában Magyarországnak a hetedik legversenyképesebb adórendszere van a fejlett országok között. „Jogos, hogy miért nem az első, ezen kell dolgozni” – tette hozzá.

A kormányfő úgy fogalmazott, a közelmúltbeli bejelentésekből – különösen a gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességéből – látni lehetett, hogy a kormány olyan elemet emelt be az adórendszerbe, amely hosszabb távon determinálja azt. Tehát ebből nem lehet ki-be ugrálni – jegyezte meg Orbán Viktor.

Magyarországnak olyan adórendszere lesz, amelynek egy hármas kombináció adja az alapját: annak munkára, illetve család- és gyermekvállalásra kell ösztönöznie, továbbá alacsony adófizetésekkel, adókedvezményekkel kell mindezt megvalósítania – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Kifejtette: a családi adókedvezményekkel már elindultak ebbe az irányba, de az élethosszig tartó adókedvezmény bevezetésével az adórendszer struktúrája nem lesz megváltoztatható, mert „elvenni már nem lehet” azoktól az élethosszig tartó adókedvezményt, akik egyszer már megkapták azt.

Hosszabb távon is erre az adórendszerre érdemes berendezkedni – emelte ki a kormányfő.

A kiszámíthatóság szempontjából Orbán Viktor a munkahelyteremtést nevezte a legfontosabbnak. „Tehát nem fordulunk vissza szocialista irányba”, nem akarunk visszahozni nemlétező pénzek költségvetési osztogatásával egy szociális alapú, segély alapú gazdasági rendszert – mondta. Leszögezte: kifejezetten munkaalapú rendszerben gondolkodnak, a teljesítményt akarják jutalmazni, elismerni és megbecsülni, ezért tájékoztatása szerint a munkahelyteremtés továbbra is a kormány legfontosabb céljai közt szerepel.

A kormányfő nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy elfogyott a magyar munkaerő Magyarországon, elemzéseik szerint van még körülbelül 300 ezer magyar állampolgár, aki munkába állítható. Ehhez persze képzések, egy területileg kiegyensúlyozottabb gazdaságpolitika, sok minden kell, „de még legalább 300 ezer olyan honfitársunk van, aki úgy tűnik, hogy akarna is dolgozni, de még nem találja meg ehhez a lehetőséget” – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a harmadik pillére a gazdaságpolitikának, amely állandó lesz a következő időszakban, a vállalkozások támogatása.

Világos, komoly politikai elhatározásként beszélt arról, hogy a Széchenyi Kártyán keresztül 320 milliárd forintot adnak a vállalkozásoknak, és ennek nagyságrendjét érzékeltetve ismertette, hogy a háromgyerekes anyák élethosszig tartó szja-mentessége 150 milliárd forintot jelent évente.

Orbán Viktor azon meggyőződésének adott hangot, hogy ha a vállalkozásokat nem becsülik meg, nem ismerik el, nem támogatják, és nem teszik világossá, hogy „miután magángazdaságban élünk, ők működtetik az egész gazdaságot, nem pedig az államgépezet, és nem a politika”, akkor az ország hatékonysága és gazdasági ereje csökkenni kezd.

Ezért a kormány továbbra is támogatni fogja a vállalkozásokat, és értéknek tekinti a magyar vállalkozók munkáját – hangsúlyozta a kormányfő.

Emlékeztetett: három háborús évben a 2021-es évhez képest plusz 400 milliárdot „pumpáltak bele” a gazdaságba a vállalkozások támogatására.

A kormány tervei szerint idén az áttörés vonatkozik a vállalkozásokra is, a 2024-es évhez képest 1730 milliárd forinttal több pénzt juttatnak a vállalkozókon – elsősorban kkv-kon – keresztül a magyar gazdaságba. Ez majd ötven százalékos növekedés – mutatott rá Orbán Viktor.

Megemlítette azt is, hogy Magyarország nem lehet sikeres, ha nem tart lépést a világban zajló technológiai váltással. Ezért azokat a külföldi tőkeberuházásokat kell támogatni Magyarországon, amelyek ebben a technológiai váltásban segítik a magyar gazdaságot.

A kormány pénzügyi felelősségéről szólva úgy értékelt: akármi is történik a világban, az adósságszolgálat leszámítása után a költségvetésnek egyensúlyban kell lennie, mert ha az elsődleges hiány is negatívba megy, az olyan pénzügyi instabilitást okozhat az országban, amit nem engedhetünk meg magunknak.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az elmúlt 15 év minden választási évében csökkentette a költségvetési hiányt. Ez jól mutatja, hogy „elkötelezettek vagyunk a pénzügyi fegyelem irányába”.

Kitért a csütörtöki rendkívüli EU-csúcson 26 tagország által elfogadott dokumentumra, amelyet egyedül Magyarország nem írt alá. Hangsúlyozta, hogy jó oka volt arra, hogy megvétózza a dokumentumot, amely valójában arról szól, hogy a következő időszakban még több fegyvert és pénzt kell küldeni Ukrajnába. Kijelentette: Magyarország három évig harcolt azért, hogy ki tudjon maradni a háborúból, az utolsó pillanatban, amikor az amerikaiak végre a mi pozíciónkban vannak, ezt a nemzeti pozíciót feladni „több mint hiba, bűn lett volna”. Három évig küzdöttünk a nemzetközi támadásokkal szemben, hogy ne sodródjunk bele a háborúba. Nem küldtünk fegyvert és nem adtunk pénzt, csak humanitárius célokra. Az utolsó pillanatban akármilyen nyomás is van rajtunk, ezt hiba lenne föladni – szögezte le.

A miniszterelnök jelezte: a háború három éve alatt a magyar gazdaság elvesztett 20 milliárd eurót. Ezért ha van ország, amelyik „igazán húsbavágó módon” érdekelt abban, hogy a háborúnak minél hamarabb vége legyen, akkor az Magyarország.

Örüljünk – tette hozzá, hogy végre egy a mi méreteinket jelentősen meghaladó súllyal rendelkező nagyhatalom, az Egyesült Államok mondja ugyanazt, amit mi, és „ne engedjünk annak az európai szirénhangnak”, hogy küldjünk fegyvert, pénzt, hanem „védjük meg magunkat, maradjunk ki ebből”.

A háború után várható helyzetről szólva kiemelte: a magyar biztonság miatt nem kell aggódnunk, mert a háború után is lesz NATO, Magyarország pedig tagja annak. Sőt, a NATO két legnagyobb hadseregének tulajdonosa, az Egyesült Államok és Törökország, Magyarország két legszorosabb szövetségese.

A második dolog, ami biztosan lesz a háború után, az az Egyesült Államok és Magyarország közötti stratégiai szövetség. Ez politikailag már létrejött, a gazdasági formáját most adjuk meg éppen – mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy lesz egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely jelentős segítséget jelent majd a magyar gazdaságnak. Ez még akkor is jó nekünk, ha közben lesz egy vámháború, amin, mint minden európai uniós ország, Magyarország is veszíteni fog.

Orbán Viktor leszögezte, az Európai Unióban olyan léptékű váltásra van szükség, amelyre 20-30 éve nem volt példa: a fiskális konzervativizmus helyett egy fejlesztő állam logikájára kell az EU-nak átállnia.

Hozzátette, indokolt lehet kritikákat fölhozni az EU vezetésével szemben, de a „korrektség kedvéért” észben kell tartani, hogy olyasmit kell csinálnia az Európai Uniónak, ami ellentétes az eddigi működési logikájával. És nem biztos egyáltalán, hogy képes lesz erre a váltásra – jegyezte meg.

A probléma lényegeként azt jelölte meg: az Európai Uniónak az volt az eddigi legfontosabb szabálya, hogy a tagállamok költségvetési hiányának 3 százalék alatt kell lennie, noha a versenytársai évtizedek óta nem ezt csinálják. Eljött az a pillanat, amikor az uniónak szembesülnie kell ennek a következményeivel – figyelmeztetett.

Kiemelte: az EU legerősebb államaként Németország döntő mértékben határozza meg az Európai Unió gazdaságfilozófiáját, sőt amilyen koalíciós minták működnek Németországban, olyan koalíciós minták szoktak működni Brüsszelben is.

A németek súlyos döntés előtt állnak: feladják a klasszikus német pénzügyi fegyelmet. Az fog történni, hogy egy 800 milliárd eurós nemzetgazdasági csomagot hoznak létre, amelyet infrastruktúra-fejlesztésre és a katonai képességek növelésére fognak fordítani – jelezte.

Orbán Viktor a döntés politikai vonatkozásairól szólva rámutatott: ezzel Európa közepén megkezdődik Németország újrafelfegyverzése. Lesz német hadsereg, az lesz a legnagyobb egész Európában. És a mögötte álló ipari bázis, amit ebből a pénzből akarnak kiépíteni, az is messze nagyobb lesz mindenki másénál. Ilyet a második világháború óta nem láttunk – közölte.

Hozzátette, arra most még nincsen válasz, hogy az amerikaiak és az oroszok hagyják-e ezt. Az oroszoknak nincsenek eszközeik, hogy ezt megakadályozzák. Az amerikaiaknak vannak eszközeik, elsősorban a dollár-euró árfolyamának alakításán keresztül – fejtette ki.

A 800 milliárd eurós német csomagra visszatérve kiemelte, ez nem brüsszeli pénz, „mert a brüsszeli számok sohasem igazak”. De a németek valódi pénzről beszélnek, amiből majd aztán hitelt, fedezetet, egyebeket lehet képezni, tehát annak az összege, ami ténylegesen bemegy a német gazdaságba, az nem is 800 milliárd euró, hanem a pénzügyi eszközök sokszorosító hatásán keresztül annál jóval nagyobb lesz – közölte.

Mindehhez Németországban föladják az adósságfék szabályát, mert ez a pénz nincs meg, ezt most hitelként föl kell venni – jegyezte meg, felvetve a kérdést: jó lesz-e ez Németországnak és jó lesz-e Magyarországnak középtávon?

Értékelése szerint ezt még nem lehet megmondani, mert lehetőségek és veszélyek is vannak az asztalon, rövid távon azonban nagyon-nagyon jó lesz. „Ennél jobb hír rövidtávon a magyar gazdaság számára nem is lehetne” – fogalmazott.

Ha ugyanis a német gazdaságba pénz kerül és ennek megfelelően gazdasági növekedés és konjunktúra indul el, az egy gyors áttételrendszeren keresztül szinte azonnal megjelenik a magyar gazdaságban és a magyar gazdaság teljesítményét növeli – jelezte.

Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy a német adósságszabály megszüntetéséhez kétharmados döntés kell a német parlamentben. Németországban múlt héten választások voltak, de az adósságféket úgy tervezik eltörölni, hogy a „most kiszavazott, megbukott, már nem is létező” német parlamentet összehívják egy utolsó ülésre, ahol a német polgárok által már kiszavazott parlament hoz egy döntést az adósságfék megszüntetéséről.

„Ez törvényes, mert a német alkotmány szerint ez lehetséges. És mi ebbe nem is akarunk beleszólni, de hátrább az agarakkal, amikor jogállamról van szó, és Magyarországról beszélünk” – vetette fel.

Kiemelte azonban: ennek az a következménye az Európai Unióra nézve, hogy várhatóan akkor a 3 százalékos hiánycél szabályát az EU is át fogja törni – jelentette ki.

Ezzel kapcsolatban két áttörési pontot valószínűsített: az egyik, hogy a honvédelmi kiadások költségét egy bizonyos mértékig nem számolják majd hozzá a költségvetési hiányhoz, a másik pedig, hogy az EU majd óriási hiteleket akar felvenni, és a német eladósodás után el akarja adósítani az egész uniót is. Jelezte: a magyar alkotmány nem teszi lehetővé, hogy ezt támogassák, illetve egy ilyen hitelfelvételhez a parlament kétharmadának a jóváhagyása szükséges.

Orbán Viktor megerősítette: elgondolásuk szerint ez az év az áttörés éve. Hozzátette: rengeteg pénz van a magyar gazdaságban, a vállalatoknál, a háztartásoknál, és óriási hitelezési kapacitások vannak a bankoknál.

„Annyi a feladat, hogy ebben az évben ezeket a pénzeket megmozdítsuk, és egy értelmes módon a gazdasági növekedés és termelékenység szolgálatába állítsuk. Ez lehetséges. Erre megvannak a megfelelő embereink, megvannak a programjaink” – mondta.

Orbán Viktor a következő időszak magyar stratégiájának egyik elemeként beszélt a gazdasági semlegesség megőrzéséről, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak semmilyen elszigetelődést nem szabad vállalnia. „Mindegy, hogy merről fúj a szél, meg hogyan csapkodnak a villámok”, a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy az Egyesült Államokkal, Kínával, az Európai Unióval és Oroszországgal is a lehető legjobb gazdasági kapcsolataink legyenek, és ebben semmilyen ideológiai vagy politikai korlátozást nem szabad elfogadnunk, mert egy vámháború kellős közepén be fogunk szorulni olyan helyzetekbe, amiből nem fogunk kiutat találni – fejtette ki.

Úgy értékelt: ma az Európai Unió elszigetelt szereplője a világgazdaságnak, Magyarország azonban ennek nem része.

Arra hivatkozott: az EU háborúban, vagy legalábbis komoly politikai vitában áll az Amerikai Egyesült Államokkal, nyílt konfliktust vállalt az USA-val a háború ügyében, elszigeteli magát Kínától adó- és vámindítványokat kezdeményezve, és a háború elejétől fogva elszigeteli magát Oroszországtól a szankciókkal, különösen az energiaszankciókkal.

Ezzel szemben – hangsúlyozta – Magyarországnak a lehető legjobb kapcsolatai vannak az USA-val, az oroszokkal és Kínával is. „Ezért ha elszigetelődésről van szó, akkor az unióra nézve igaz, Magyarországra nem” – jelentette ki.

Értékelése szerint a magyar stratégia elemei közé tartozik még a béke, az adócsökkentés, a Demján Sándor Program és az európai uniós források érkezése.

Kifejtette: „nekünk béke kell”, „nem bírunk ki még egyszer három olyan évet, ami 20 milliárd euró veszteséget okoz a magyar gazdaságnak”. A stratégia harmadik elemeként beszélt arról, hogy hosszabb távon is „bebetonozzák” azt a magyar adórendszert, amely a családot, a munkát és az adócsökkentést kombinálja.

A stratégia negyedik pillérének, a Demján Sándor Programnak a végrehajtásában az iparkamara segítségét kérte.

Leszögezte azt is: az európai uniós források minden fillérjéhez hozzá fogunk férni. Az európai uniós pénzek – agrárpénzek és kohéziós források – jönni fognak, most is jönnek – tette hozzá. Megjegyezte: kialakították a magyar tárgyalási pozíciókat az újabb összegek lehívásához.

Kitért arra is: jelenleg Magyarországon 4682 állami beruházás zajlik, 12,5 ezer milliárd forint értékben és kivitelezés alatt áll 2949 projekt közel 6 ezer milliárd forint értékben. Hozzátette: tervezés alatt van 1733 beruházás, 13 kiemelt magasépítési projekt van folyamatban, 10 nagy útfejlesztési projekt is zajlik, 1270 milliárd forint értékben, a vasútfejlesztésben pedig a – Budapest-Belgrád vasútvonal nélkül – 29 projekt áll kivitelezés alatt 754 milliárd forint értékben.

Budapest fejlesztéséről a kormány nem mond le, Budapest gazdasági súlya meghatározó a nemzetgazdaság szempontjából, de a korábbi arányok nem tarthatók fent – mondta.

Kifejtette, Budapest az európai uniós fejlettség 165-167 százalékán áll. Óriási beruházások zajlanak most is a fővárosban, példaként említette a déli elkerülővasút-beruházást, a Pázmány Péter-egyetem projektjét, a budai vár felújítását, a fonódó villamost.

A kormányfő azt mondta, a most futókon kívül újabb nagy fejlesztési programokat nem tudnak indítani Budapesten. A fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat területfejlesztési alapon alapvetően vidéki célpontokra kell irányítania a kormánynak és a vidék felzárkóztatása érdekében kell mozgósítania – mutatott rá.

Orbán Viktor hozzátette, ezek hatalmas számok és azt várja, hogy ahogy sikerült az ország keleti részét egy iparilag innovatív, erőteljes és dinamikus pályára állítani – amely hamarosan utoléri az ország nyugati, legfejlettebb régióit is – ugyanezt a munkát el tudják végezni az ország déli régióiban, ahol a legnagyobb problémák vannak, mind a Dunántúlon, mind az Alföldön.