Diplomácia / Soha nem volt ilyen jó a kapcsolat Magyarország és Szlovákia között, mint most
Megosztás

Soha nem volt ilyen jó a kapcsolat Magyarország és Szlovákia között, mint most

Budapest, 2024. január 16., kedd (MTI) – A Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatok sohasem voltak olyan jók, mint most, mert  a két ország úgy kapcsolódik össze az Európai Unión belül, hogy egymást erősíti a fizikai, a gazdasági és az energiabiztonság tekintetében is, ezért megkezdik egy újabb kétoldalú együttműködési csomag előkészítését – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután kedden Budapesten tárgyalt Robert Fico szlovák kormányfővel.

Orbán Viktor a szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a hivatalába nemrég visszatért Robert Ficót köszöntve azt mondta, hogy  „évek óta vártunk erre a találkozóra”. Először 2012 áprilisában, most pedig már 33. alkalommal tartottak kétoldalú találkozót, ami talán Európa-rekord – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a folyamatosság, a biztonság és a stabilitás a legfontosabb politikai érték, ezért egy ilyen hosszútávú kapcsolat nagy érték, mindkét nép javát szolgálja. A két nép történelmét nem lehet egymástól elválasztani, és a mélyben van egy nagyon erős civilizációs kapocs, a latin kereszténység világa – mutatott rá.

Hozzátette, hogy Magyarország és Szlovákia érdekei „legalább 99 százalékban egy irányba mutatnak”, mindkét ország számára fontos a szuverenitás.

Magyarország részéről – és úgy érzem, hogy itt van azonosság – nem örülünk a brüsszeli szuperállami kezdeményezéseknek, egyáltalán nem örülünk az illegális migrációt legitimálni akaró törekvéseknek, meg akarjuk védeni a határainkat, és mi akarjuk megmondani, kiket engedünk be az országunkba – tette hozzá.

A magyar miniszterelnök köszönetet mondott Robert Ficónak, amiért a szlovák rendőrök rendszeresen segítenek megvédeni Magyarország déli határait, és jelezte: cserébe Magyarország örömmel járul hozzá ahhoz, hogy 2024 elejétől közreműködjön a légtérrendészeti feladatok ellátásában a szlovák légtérben.

A gazdasági biztonságra kitérve  arról számolt be: ma Magyarország számára Szlovákia a 3. legfontosabb kereskedelmi partner, a kétoldalú forgalom állandósult az évi 15 milliárd eurós sávban.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország biztosítja a tranzitot Szlovákia kőolajellátáshoz, cserébe a villamosenergia-import negyede Szlovákiából érkezik.

Felidézte, hogy az elmúlt években mindkét kormány az összeköttetések fejlesztését tartotta a legfontosabbnak: hidak, vasutak, utak, gáz- és villanyvezetékek épültek. A Robert Ficóval 2014-ben kötött megállapodást maradéktalanul végrehajtották, ennek köszönhetően a két ország közötti hatátkelőhelyek száma 20-ról 40-re nőtt, ami jelentős mértékben járul hozzá a határsávban élők életminőségének „tapintható” javulásához – emelte ki.

Elmondta: megegyeztek egy második magyar-szlovák együttműködési csomag megalkotásáról, ennek érdekében felállítanak egy egyeztető bizottságot.

Orbán Viktor újságírói kérdésekre válaszolva könnyű helyzetről beszélt az Európai Tanács (ET) elnöksége kapcsán, hiszen mind Magyarország, mind ő maga ellátta már ezt a feladatot, nem kevésbé „puskaporos” időkben. Van tapasztalatunk, hogyan kell a nemzeti álláspontunkat érvényesíteni úgy, hogy közben ne sérüljön az ET soros elnökeként betöltendő mediátori szerep – hangsúlyozta.

Hozzátette: szlovák partnerével abban maradtak, hogy az elnökségi felkészülés jegyében az európai ügyekért felelős magyar miniszter szorosan együttműködik szlovák kollégájával.

„Fel sem merül semmilyen kétség, hogy ezt a munkát nem nekünk kellene elvégezni” – jegyezte meg.

Az ET mostani elnökének távozásával kapcsolatban elmondta, szívesen megold bármilyen adódó feladatot, de sem magának, sem pártjának nincsen ambíciója semmilyen európai tisztségre.

Szintén kérdésre válaszolva kitért a február 1-jei uniós csúcstalálkozóra is, emlékeztetve, hogy azon két kérdést fognak tárgyalni: hogyan segítsék Ukrajnát, illetve hogyan módosítsák az EU költségvetését. Magyarország a két kérdés szétválasztása mellett van, mert azt szeretné, hogy az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget az unió költségvetésén kívül adják – hangsúlyozta.

Elismerte, hogy szükség van Ukrajna megsegítésére, ám ezt álláspontja szerint úgy kell megtenni, hogy ne okozzon kárt az EU költségvetésében. Márpedig 50 milliárd eurót odaadni négy évre előre az unió költségvetéséből éppen ezt jelentené, végül pedig a tagállamoknak járó források is Ukrajnában köthetnének ki – figyelmeztetett.

Ha létre akarunk hozni egy pénzügyi eszközt Ukrajna számára, azt hozzuk létre a költségvetésen kívül – javasolta.

Kiemelte: Magyarország nem szeretne közös hitelt felvenni, de készen áll arra, hogy a rá eső összeget a nemzeti költségvetésből biztosítsa Ukrajnának. Ha ezt a javaslatot Brüsszel elfogadja, Ukrajnának lesz segítsége a költségvetésen kívül, ám ha nem, kénytelen vagyok ezt a folyamatot megállítani – közölte.

Az uniós költségvetés módosításával kapcsolatban elmondta, Magyarország a Szlovákia számára fontos pontok mindegyikét tudja támogatni.

Magyarország készen áll arra, hogy támogassa Ukrajnát, ezt a saját költségvetéséből meg fogja oldani, de nem akar senkivel közösen hitelt felvenni és nem akarja, hogy ez a kérdés bekerüljön a költségvetésbe – összegzett.

KÖVESSEN
Megosztás

További hírek