A kormányfő kijelentette: a nyugati világ vezetői háborús lázban égnek, annak megnyerésére buzdító, még több áldozatról szóló beszédeket tartanak, és egyre veszélyesebb fegyvereket küldenek Ukrajnába.
Rámutatott arra is: a nemzetközi közvélemény egyhangú békepártiság helyett ketté vált, a türkök, az arabok, a kínaiak vagy az afrikaiak ugyanis tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaznak.
Hangsúlyozta: Európában a Vatikán mellett lényegében Magyarország az egyetlen, amely békepárti. Ugyanakkor – folytatta – nem szabad elhinni, hogy az országok kizárólag elvi és hitbéli elkötelezettségből háborúpártiak. Van itt jócskán üzleti spekuláció, katonapolitikai megfontolások, gazdasági érdekek és a háború utáni helyzetből nyerhető előnyökre való spekulálás – jegyezte meg.
A kormányfő fontosnak nevezte, hogy Magyarország egyszerre legyen katonailag erős és békepárti. Általában azok az országok tudják magukat megvédeni, ahol az ország polgárai szeretik a hazájukat, nem az az első gondolatuk, hogy hogyan meneküljenek el, hanem hogy hogyan lehet megvédeni a bajtól a hazájukat – fogalmazott.
Kiemelte: ki kell alakítani a képességet, hogy mindenki tudja, mit kell tennie, ha baj van, és kellenek azok az emberek, akik szükség esetén fegyveres erővel is megvédik a hazát. Fontos ezért, hogy a honvédség ütőképes legyen, ezért növelni kell a létszámot, a katonák hazájuk és hivatásuk iránti elkötelezettségét, képzettségük szintjét, a megbecsülésüket és modern fegyverekkel kell ellátni őket – mondta.
Miközben mi a béke oldalán vagyunk, aközben azért Magyarországnak nem szabad védtelennek lennie – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Magyarország béke melletti érve nem a gyengeségből fakad.
Mi nem kegyelmet kérünk, nem azért akarunk békét, mert nincs erőnk megvédeni magunkat, hanem azért, mert a béke jó, a háború meg rossz
jelentette ki.
Orbán Viktor a baloldalt „háborúpártinak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy „amíg külföldről finanszírozzák őket”, ezt el is várják tőlük, de a parlamenti arányok miatt „sokkal nagyobb a békepárt súlya és befolyása Magyarország életére”.
A miniszterelnök úgy értékelt: jelenleg Európa hatalmi viszonyainak átszerkesztése zajlik, és a háború ennek az eszköze. Kiemelte: a háború utáni állapotokra készülni kell, de felelős országvezetőtől nem volna helyes, ha a nyilvánosság előtt részt venne a háború kimenetelével kapcsolatos spekulációkban.
Ugyanakkor – folytatta – az biztos, hogy nagy lehetőség nyílt ki azok előtt, akik szeretnék a hagyományos – a francia-német tengely körül kialakult – európai erőviszonyokat megváltoztatni. Úgy vélte: az Egyesült Államok eddig közvetlenül nem folyt bele az európai politika alakításába, most viszont az ukrán háborúval ez megváltozott, az USA vezeti a „háborús koalíciót” Ukrajna mögött. A hősiesen küzdő ukránok háta mögött az amerikaiak vannak, ami nem von le az ukránok hősiességének az értékéből, de az igazság az, hogy csak addig tud Ukrajna harcolni, amíg az Egyesült Államok erre igent mond – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ha az Egyesült Államok erre nemet mondana, akkor előállna a tűzszünet helyzete.
Rámutatott: Donald Trump – aki ismét indulni akar az amerikai elnökválasztáson – ezt szeretné, ezért a 2024-es amerikai választás közvetlen befolyással lesz arra, hogy hogyan folytatódik a háború, lesz-e tűzszünet és béketárgyalás.
A miniszterelnök arról is beszélt: a leggyorsabb inflációcsökkentő eszköz az orosz-ukrán háború miatt kivetett szankciók eltörlése lenne. Hozzátette: Magyarország ugyan nem tudja megszünteti a szankciós politikát, de megvétózza azokat a szankciós döntéseket, amelyek a legközvetlenebb károkat okoznák a magyar gazdaságnak.
Azt mondta: biztos abban, hogy ha a szankciókat holnap reggel megszüntetnék, akkor azonnal, egy lépésben legalább a felére csökkenne az infláció, és elkezdene visszatérni a 2-3 százalékos tartományba. Emlékeztetett: tíz szankciós csomag van már mögöttünk, ami „tíz véres csatát” jelent politikai értelemben, amikor a magyar érdekekért ki kellett állni, és a külügyminiszter vezetésével ezeket a csatákat „sikeresen le is hoztuk”.
Megerősítette: a kormány meghozta azt a húsz intézkedést, amelyek eredményeképpen az év végére, december 31-re az infláció mértéke tíz százalék alá megy, egyszámjegyű lesz.
Hozzátette: ezek a döntések – amelyekkel meg akarja védeni a kormány a családokat, a nyugdíjasokat, a kis- és középvállalkozásokat – széles körű elfogadottságnak örvendenek, és abban is egyetértés van, hogy meg is fogják hozni az eredményt. Az a kérdés, hogy milyen ütemben, de az év végéig biztosan – mondta.
Arra is kitért: az úgynevezett genderügyben áthidalhatatlan szakadékot lát Brüsszel és Magyarország között. Ugyanakkor kijelentette: „miután mi nem fogunk engedni, végül Brüsszelnek kell”. A szülők joggal várják el a mindenkori kormánytól, hogy segítsen megvédeni a gyerekeket, hogy a gyermeknevelés maradjon a szülők felelőssége, és az iskolában ne népszerűsíthessenek olyan életfelfogást, amelyhez a szülők nem járultak hozzá – mondta.
Úgy folytatta: utóbbinak része a nemi identitás is, az azt elbizonytalanító propagandának ugyanis a magyar felfogás szerint nincs helye az iskolákban, Brüsszel mégis vissza akarja vinni azokat. Annak leágazása azonban a gyermekeket védő normák lazulása lesz, ami után egyszer csak azt vesszük észre, hogy nő a pedofil bűncselekmények száma Magyarországon – mondta Orbán Viktor.
További hírek