Orbán Viktor válaszai újságírói kérdésekre

Joó Csaba (M1): Az elmúlt napokban Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke felajánlotta az Európai Unió segítségét a térség országainak. Erről tudunk-e, konkrét segítség érkezett-e, milyen felajánlások érkeztek? 

Van egy eljárásrend, hogyha valamely országban olyan helyzet alakul ki, mint most Magyarországon, vagy nálunk rosszabb állapotban lévő Ausztriában, Lengyelországban és Csehországban, akkor van egy mechanizmus, egy eljárásrend, amit ilyenkor aktiválni lehet, egyoldalú bejelentés, mi ezt megtettük, az azt jelenti, hogy elkezdték vizsgálni az Európai Unióban, Brüsszelben, hogy kell-e, lehet-e, milyen segítséget lehet nyújtani. Minden tiszteletem mellett is, ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben. Tehát egyelőre végezzük el a munkánkat, finanszírozzuk meg a védekezés költségeit, aztán majd egyszer, hogyha ezek a bonyolult brüsszeli eljárások a végére érnek, és nem büntetnek bennünket azzal, hogy nem adják meg a segítséget, ami jár, mert ezek Brüsszelben mind kérdőjeles mondatok, akkor majd érkezik Brüsszelből is támogatás. De most inkább a dolgok pozitív oldalát nézzük, és tisztelettel köszönjük Brüsszelnek, hogy legalább gondoltak ránk.

Kovács András (Origo): Miniszterelnök úr itt említette most előbb, hogy az árvíz költségei. Látják-e már, hogy körülbelül mennyibe fog kerülni ez a teljes védekezés a következő napokban, és eddig nagyjából mennyibe került?

Igazából két tétellel kell itt számolnunk. Az első tétel az a védekezési kiadások költsége. Ott nem számolunk semmilyen plusz kiadásra, költségvetésben folyamatosan, minden évben megtervezzük a rendkívüli eseményekhez szükséges kiadások pénzügyi fedezetét. Tehát a védekezésnek ezért nincsen pénzügyi korlátja vagy akadálya, mert az ehhez szükséges források azonnali kifizetéssel rendelkezésre állnak. Egyébként több helyen magáncégek is részt vesznek a védekezésben, az önkormányzatok alkalmaznak több helyen magáncégeket, akiknek a szokott rendben ilyenkor fizetünk. A második költség az a víz által okozott kár kompenzálása, mert például, miután a Lajtát ki kellett engednünk a szükségtározóba. A szükségtározó főszabályként magántulajdonban lévő, mezőgazdasági művelés alatt álló terület, arra mi ilyenkor vizet engedünk. Ott részben eszközökben keletkezhet kár, bár ezt igyekeztünk csökkenteni, az öntözőművek jönnek itt számításba elsősorban, illetve, hát ha volt mezőgazdasági termés, amit még nem takarítottak be, akkor ilyenkor kártérítést szoktunk fizetni. Ennek az összegét majd az árvíz végén fogjuk megállapítani. Ennek is van egy kialakult rendje. Én speciel éppen ott jártam, láttam, ott már betakarították a termést, tehát én azt gondolom, hogy jelentősebb kártérítést a védekezéssel okozott kárért nem kell majd fizetnünk. Tehát a pénzügyi terhei a védekezésnek fizethetők. Amik egy másik dolog, csak ezt nem most kell megbeszélni, az az, hogy a vízügyeseknek a bérezése az rendkívül alacsony, vékony, gyenge, messze az elvégzett munkájuk értéke alatt van. Mondhatnám, hogy a vízügyben ez hagyomány, de nem jó hagyomány, hanem rossz hagyomány. Tehát a vízügyeseknek a bérét a mostani árvíztől függetlenül rendeznünk kell. Ugye egy elég nagy béremelési folyamatban van Magyarország, ápolónők, orvosok, most pedagógusok, és a 2025-2026-os évben 1-3 éves időtávban a vízügyeseknek a dolgát is rendeznünk kell. De ezt, még egyszer mondom, nem most kell megvitatnunk, mert most teljesen mindegy, hogy mi a fizetés, mert védekezni kell, és a bajban nem a zseb, hanem a szív számít, az meg a vízügyeseknél rendben van. A zsebben kell egy kicsit javítani.

Szabó Gyula (Index): Miniszterelnök úrtól szeretném kérdezni, hogy a mostani tapasztalatai alapján kell-e valamilyen beruházást eszközölni az árvíz levonulása után a következő évekre vonatkozóan, szűrtek el valamilyen tapasztalatot a ..?

Szerintem vannak. Először is az elődeinknek kell köszönetet mondani, mert ha jól értem a vízügyes, magyar vízügy történetét, akkor a 19. század közepi nagy dunai árvíz után, Budapesttől lefele, déli irányba lényegében megépítettek minden védművet. Ezért van az, hogy mi, mikor veszélyes szakaszokról beszélünk, akkor Budapestről és Budapesttől északra lévő területekről beszélünk. Most a 2013-as árvíz, dunai árvíz után hoztunk döntéseket. Ezt talán tegnap mondtam is Önöknek, a dunai szakaszon – ha jól emlékszem – egy olyan 150 milliárd forintnyi beruházás készült el. Ugye minden árvíz az egy terheléses próba, kiderül, hogy amit eddig megépítettünk, az jó minőségű-e, megfelel-e a kihívásoknak, illetve hol vannak hiányzó szakaszok. Vannak hiányzó szakaszok, amiket szerintem meg kell majd építeni. Első helyen egyébként Kismarost szeretném említeni, ahol valószínűleg szükség lesz majd mobilgátrendszer telepítésére, de van még néhány szakaszunk. Ezek sokkal kisebbek és rövidebbek, mint amik 2013-ban voltak. Tehát ha meg tudtuk oldani 2013-tól idáig mindazt, amit megoldottunk, megépítettük azt, amit megépítettünk, akkor ezzel a néhány fönnmaradó szakasszal a következő néhány évben el fogunk bánni. Reméljük, hogy a Jóisten kegyes lesz hozzánk, és nem küld gyakrabban árvizet, mint eddig szokott. Tehát legutóbb jött 2013-ban, azt megelőzően jött 2009-ben, ha jól emlékszem, tehát ilyen 4-5 évente kisebb, és 10 évente nagyobb áradásokkal a Dunán számítani kell. Ez azt jelenti, hogy van néhány évünk arra, hogy a hiányzó szakaszokon megépítsük a védműveket. De szeretném aláhúzni, hogy az, hogy nincsenek állandó védművek bizonyos szakaszokon telepítve, nem jelenti azt, hogy azok a szakaszok ne lennének megvédhetőek, mert ideiglenes intézkedésekkel, ahogy most tesszük, ez megtehető. De sokkal több, illetve nagyobb nyugalmat ad, hogyha egy állandó védműrendszerrel rendelkezünk Budapesttől föl, Magyarország nyugati határáig.

(indexes folyt.) Budapest ugye önkormányzati védekezés alatt van. Kért-e valamilyen segítséget eddig a főpolgármester úr a kormányzattól?

Folyamatos az együttműködés. Ma reggel meghallgattam a csatornázás és a vízművek irányításáért felelős, talán vezérigazgató beszámolóját, aki 100 százalékosra jelentette a budapesti védekezést. Én úgy látom, hogy Budapesten jó szakemberek vannak, és együttműködve az árvízvédelmi, állami vízügyes szakemberekkel meg tudják oldani a prob(lémát). Nem számoljuk, nem nézzük, hogy kinek mi a dolga, azt nézzük, hogy feladat van, meg kell legyen. Én az összeműködést minden önkormányzattal, ideértve a nem kormánypárti kézen lévő budapesti önkormányzatot is, az együttműködést mindenhol jónak látom.

És a záró kérdés, hogy szabad-e tudni, hogy ma merre lesz a Miniszterelnök úr?

Ahogy a víz. Nem úszok, hanem a vízzel jövök.