Orbán Viktor sajtótájékoztatója az operatív törzs ülése után

Én is tisztelettel köszöntöm Önöket. Jó napot kívánok!

Azért állunk ma itt együtt Önök előtt, mert megkezdődött a védekezés legkomolyabb és legnehezebb szakasza. Ma hajnalban, tegnap éjszaka belépett Magyarország területére az árhullám várhatóan legmagasabb vízszintje, tehát mostantól az a feladata a vízügyeseknek, katasztrófavédelemnek, honvédségnek, belügynek és az önkénteseknek is, hogy kikísérjük az árhullámot a Lajtától, tehát az ország nyugati végpontjától le, délre, amíg el nem hagyja Szerbia felé Magyarországot. Ez az időszak a legnehezebb a védekezésben, mától számítva körülbelül egy hétig, nyolc napig tart majd. Úgy számoljuk, hogy jövő hét csütörtökön hagyja el Magyarország déli határánál a legmagasabb vízszint Magyarország területét.

Valóban ma reggel ülést tartott az Árvízvédelmi Operatív Törzs. Meghallgathattam a jelentéseket. Most a legfontosabb tényeket fogom Önökkel ismertetni, illetve azt mondom el Önöknek, hogy mi várható a következő néhány napban.

A jó hír az, hogy az időjósok szerint – ami most már lassan tudománnyá fejlődik – a jövő héten nem lesz eső, illetve az előttünk álló hétben nem várunk esőt. Ez azt jelenti, hogyha száraz időszakban kell védekezni, akkor most már ismert a legmagasabb vízszint. Ebben a főigazgató úrral egyet is értünk, hogy a mai tudásunk szerint az, amit ma legmagasabb vízszintként azonosítottunk Magyarország nyugati kapujánál, az lesz a legmagasabb vízszint, ez fog végigvonulni. Nem számítunk arra, hogy annál magasabban kell majd védekezni, hacsak az időjósok nem tévednek, és hirtelen nem kapunk egy özönvízszerű esőt a nyakunkba, de erre nem számítunk. Ez a jó hír. A második jó hír, hogy ahogy belépett a legmagasabb vízszint, az összes víz-védművünk állta a próbát. Tehát azt tudom mondani, hogy ez a magas vízszint, ami ellen védekezünk, semmilyen új feladatot nem jelent a védelemben résztvevők számára. Ugyanis az a legmagasabb vízszint alatta marad, minden tudásunk szerint alatta marad a 2013-as legmagasabb vízszintnek. Ebből az következik, hogy olyan munka, olyan feladat, olyan kihívás, amivel egyszer már ne birkóztunk volna meg, nincsen. Ez a védekezésnek a karakterét is meghatározza, tehát nem váratlan és rendkívüli eseményekre kell fölkészülni, hanem ismert és várt eseményekre készülünk, amelyeknek az elhárítását korábban már megtettük, illetve kipróbáltuk. Ennek megfelelően, miután jövök lefele az árral a Dunán, tehát ott vagyok, ahol mindig a legnagyobb veszély van az adott pillanatban, látom a védekezésben résztvevőket, ellenőrzöm a munkájukat, és azt tudom mondani, hogy magabiztosak és nyugodtak. Tehát a védekezésben résztvevő vízügyesek, katonák, rendőrök, katasztrófavédelmisek, sőt az önkéntesek is rendkívül higgadtan, nyugodtan, magabiztosan és szervezetten végzik a munkájukat. Azt érdemes tudniuk esetleg Önöknek, hogy a védekezés szempontjából, a védekezés irányításának szempontjából két külön fajta védelmi rendszerünk van Magyarországon. Vannak olyan védelmi szakaszok, amiért az állam tartozik közvetlen felelősséggel, és vannak önkormányzatilag védett területek. Az állami védettségű területeken a készültségi szint az elérte a 100 százalékot, tehát itt kész vagyunk, és az önkormányzatok nagy részénél is így áll a helyzet. Van néhány település, ahol még nincsenek 100 százalékon, de mindenhol 50 százalék fölött vannak. Ma az operatív törzs reggeli ülésének egyik legfontosabb pontja az volt, hogy hogyan biztosítsuk az önkormányzati védekezés és az állami védekezés összehangolásának legoptimálisabb formáját. Úgy látjuk, hogy ez is működni fog. A főpolgármester úr is részt vett az operatív törzs ülésén, mert a legnagyobb településünk, ahol önkormányzati rendszerű védekezésünk van, éppen Budapest.

Amit mondani tudok Önöknek a tényekről, a következő. Csütörtökön Mosonmagyaróvárnál fog tetőzni a Lajtán mért valaha volt legnagyobb vízszint, illetve azt megközelítő vízállást fogunk majd tapasztalni. A dunai árhullám, tehát nem a Lajta, hanem a dunai árhullám tetőzése Dévény térségében van jelen pillanatban, így Ady Endre is megkapta a választ a kérdésre, hogy szabad-e Dévénynél betörni: hát láthatóan szabad. Az árvízi védekezés alapadatai ma úgy hangoznak, hogy 544 kilométer hosszúságban védekezünk a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Marcalon. Elsőfokú, tehát legenyhébb védekezés van 127 kilométeren, másodfokú, tehát közepes erősségű védekezés van 192 kilométeren, és a legmagasabb szintű, harmadik fokozatú védekezés pedig 225 kilométeren. A főigazgató úrral való megbeszélés után azt mondhatom Önöknek, hogy arra számítunk, hogy Budapesten szombat délután, illetve estefelé tetőzik majd a vízállás. Úgy várjuk, hogy amikor tetőzik, akkor 846 centiméter magasságot mutat a vízoszlop. A valaha volt legnagyobb, 2013-ban tapasztalt vízállás Budapesten 891 centiméter volt, tehát jó esélyünk van, hogy 40-50 centiméterrel lejjebb lesz a budapesti tetőzéskor a víz szintje a valaha mért legmagasabbnál. Ebből azt is kiolvashatjuk, hogy a budapesti rakpartnak a felszabadulása valamikor a jövő hét közepén-végén várható.

Ami a védekezés emberi erőforrásait illeti. Védekezik a vízügyből 1.288 ember. Ezt úgy kell elképzelniük, hogy ebből 892 ember átvezényelt a Duna túlsó oldaláról, tehát védekeznek a dunántúliak, és átvezényeltünk még 892 embert a Duna másik oldaláról, mondjuk úgy, hogy az Alföldről. A védekezésben részt vesz 1.677 katona ebben a pillanatban. A honvédséggel való egyeztetés alapján azt tudjuk, hogy ha az 1677 főnél nagyobb létszámra lesz szükségünk, akkor minden 24 órában 4.000 főt tudnak beállítani. Tehát a hadsereg azzal a képességgel rendelkezik, hogyha szükséges, akkor 24 óránként 4.000 embert tud beemelni a védekezésbe, de erre előreláthatólag nem lesz szükség. Védekezik 988 ember a katasztrófavédelem keretében, védekezik 312 fő rendőr, közülük 200 fő az rendészeti hallgató, diákok, akiknek külön is köszönjük az erőfeszítéseiket, gondolom, nekik is jó iskola ez. És amiről ritkán beszélünk, de megemlítem Önöknek, hogy védekezik 117 fő a büntetés-végrehajtás részéről. Ők a rabok, tehát nem az őrök védekeznek, hanem az elítéltek. Ilyenkor mindig leválogatjuk az elítéltek köréből azokat az embereket, akik olyan típusú bűncselekményekért töltik a büntetésüket, ami nem fenyeget szökéssel, nem fenyeget újabb bűncselekmény elkövetésének veszélyével, és ilyenkor az ő munkájukat igénybe szoktuk venni, úgyhogy még a raboknak is köszönetet mondunk azért a munkáért, amit ma a védekezésben mutatnak. Összesen tehát 4.392 fő dolgozik a védekezésben.

Azt hallhatták tegnap délután, hogy a Lajtánál a szükségtározót megnyitottuk. Ez sem új. Kétszer is történt már ilyen korábban. Azt reméljük, a korábbi adatok erre biztatnak bennünket, hogy mintegy – ahogy a vízügyesek mondják – két deciméterrel, ahogy mi, civilek mondjuk, körülbelül 20 centivel tudjuk csökkenteni a Lajta vízmagasságát. A Duna mosonmagyaróvári szakaszánál és a Lajta mosonmagyaróvári szakaszánál 12 kiemelt állami helyszínen folyik védekezés, töltésmagasítás, fóliázás, nyúlgátépítés. Ezen a területen a fölhasznált homokzsákok száma 39.335. Az önkormányzati védvonalat illetően 31 kiemelt helyszínen zajlik munka. Ott eddig 1.421.500 homokzsákot töltöttünk meg, és nagy részben föl is használtuk őket.

Mondok néhány szót a jelenlegi legnehezebb helyszínekről. Pilismarót. Ezt ismerjük, mert ott védekeztünk már 2013-ban is. Ott 35.000 homokzsákot kellene beépíteni. Ott körülbelül 500 ember dolgozik. Ott a nyúlgátnak a készültsége most hagyja el a 70 százalékot, tehát ott dolgoznunk kell a mai és a holnapi napon, hogy Pilismarótnak az ártérbe épült épületeit – úgy egyébként zárójel, ez egy másik beszélgetés, hogy egyszer nézzük már meg, hogy mégis mikor, ki és miért adott ki engedélyeket arra, hogy ártérben építsünk házakat, amiket értelemszerűen nehéz, sok esetben lehetetlen bevédeni, de ez egy későbbi feladat –, mindenesetre Pilismarótban az ártérben lévő épületeket is megpróbáljuk bevédeni. Létezik egy nehézség a 11-es főútnál, vannak olyan szakaszai a 11-es főútnak, amit egész egyszerűen nem lehet megvédeni. Itt azt döntötte az operatív törzs, hogy megkerülő utakat nyissunk, hogy a lezárt szakaszok, a 11-es útszakaszok ellenére is közlekedni azért lehessen. Nehéz helyszín a Margitsziget, de ez sem ismeretlen, itt is van tudásunk, itt is azt kell elővenni, azokat a fogásokat kell ismét elővennünk, amelyeket használtunk 2013-ban. Itt van az az érdekesség, hogy sakkolimpia van Budapesten, és vannak, akik itt a margitszigeti szállókban vannak elszállásolva. Ott pedig a belügyminiszter úr azt vállalta, hogy az Árpád híd felől kiépít egy másodlagos védvonalat, és reményeink szerint nem kell kiköltöztetni a hotelből senkit, és ez az esemény akadálytalanul megtörténhet. Mindig kritikus pont a Batthyány téri 2-es metró. Azt gondoljuk, hogy az állni fogja a nyomást. Itt egy nagyon magas víznyomás egy aránylag vékony falszakaszt helyez terhelés alá. Nem tudjuk megakadályozni, hogy a víz beszivárogjon, de a vízügyesek azt vállalták, hogy a víznyelő rácsok felé tudják terelni a beszivárgó vizet, és ezért a lehető legkisebb kárral fogjuk ezt megúszni, talán még a metró közlekedését sem kell leállítani. Majd meglátjuk. Kényelmetlenség várható, de baj nem. A HÉV-et inkább megállítjuk, de ezt majd eldöntik a közlekedési szakemberek, valószínűleg a HÉV egy bizonyos szakaszát biztonsági okokból nem fogjuk üzemeltetni. Ez a jelenlegi helyzet.

Most mondanék néhány szót arról, hogy hol lesznek nehéz helyzetek. Nehéz helyzet lesz Dunabogdányban, Tahitótfaluban és Leányfaluban. Mint mondtam, a védekezés itt is 50 százalék fölötti szinten van, de dolgozni kell, tehát ha itt az önkéntesekre – ezek önkormányzati védekezési területek –, itt szükségünk van önkéntesekre, itt dolgozni kell, hogyha a legmagasabb vízoszlop megérkezéséig 100 százalékos készültségi szintet akarunk elérni. Vác. A 2-es utat legalább részlegesen, péntek környékén le kell majd zárnunk. Kismaros. Ez a következő nehéz hely, mindig az. Ott is ártérben adtak ki nagy számban építési engedélyeket, és ezért a település egy tekintélyes része ártéren helyezkedik el. Tegnap este a védművek kiépítettsége 60 százalékon állt, azt nagyon meg kell nyomni, hogyha meg akarjuk védeni azokat az épületeket. És van Kisoroszi, de hát a kisorosziak a legképzettebb vízügyi szakemberek Magyarországon, őket még a közepes árvíz is nehéz helyzetbe szokta hozni. Mindent tudnak. A polgármester úrral a napokban beszéltem, a védekezést meg fogják oldani, Kisoroszi meg tudja csinálni azt, amit ilyenkor kell. Konzultáltunk a szerbekkel, hiszen látjuk, hogy mikor hagyja el az árhullám Magyarországot. Kértük tőlük az együttműködést, úgy tűnik, hogy ez működni fog.

Még egy dologról szeretnék beszélni, ez pedig az árvízvédelmi létesítmények teherbíró képessége. A 2013-as árvízből azt a tanulságot vontuk le, hogy beazonosítva a legkritikusabb szakaszokat, a védműveket meg kell erősíteni. Összesen, az egész országot érintően, 2013 után 435 milliárd forint értékben hajtottunk végre árvízvédelmi fejlesztéseket, illetve beruházásokat. A Duna szakaszát illetően egy 150 milliárdos fejlesztési programot hajtottunk végre. Ezért van az, hogy olyan helyeken, ahol 2013-ban igencsak rezgett a léc, például Komáromnál, hogy meg tudjuk-e tartani, meg tudjuk-e védeni az adott partszakaszokat, most már nincs is szükség önkéntesekre, homokzsákra, nyúlgátépítésre vagy gátszint-emelésre, mert a megépített védművek kész vannak, jól működnek, és megtartják a vizet. Fontos, komoly siker, most látszik igazából, amikor nincs árvíz, akkor az ember az árvíz elleni beruházásoknak nem szokott nagy jelentőséget tulajdonítani, de ilyenkor érdemes fölidéznünk, hogy jó döntés volt a Mosoni-Duna torkolati műtárgynak a megépítése. Ezt a vízügyesek valami rejtélyes okból árvízkapunak nevezik. Ez egy olyan létesítmény, 2022-ben adtuk át, amellyel lehetővé válik, hogy a nagy árvizeket, a dunai árvizeket kizárjuk a Mosoni-Duna-ágból, és ezzel gyakorlatilag Győrt meg tudjuk védeni, ezért ma Győr nincs veszélyben. A Komárom–Almásfüzitő szakaszról már beszéltem, és fontos volt, hogy ahol néhány nappal ezelőtt már jártam, a Barát-patak torkolati műtárgyát is sikerült megépíteni, ott nem tud a magas Duna vízszint a patakon keresztül visszajönni és bemenni a városba. Ahol sietnünk kell, az árvíz levonulása után, komoly tapasztalat, hogy Esztergomban éppen most építjük a magasabb gátat. Ott most erősítjük a védműveket, azt nem tudtuk befejezni a mostani árvíz időpontjára, de nagyon remélem, hogy a következő évben már erről is múlt időben beszélhetünk. És van egy komoly programunk, amelyben a szigetközi mellékágat fejlesztjük, mintegy 40 milliárd forint értékben, de a Szigetköz ebben az állapotban is ezt a vízmagasságot jól kezeli. Összességében tehát azt kell mondanom Önöknek, hogy a feladat világos, ismert, meglepetésre nem kell számítanunk, azt a munkát kell elvégeznünk, amit már korábban elvégeztünk. Tehát biztosan, nyugodtan állíthatom, hogy Magyarország meg tudja csinálni. Magyarország meg fogja csinálni, ki fogjuk védeni ezt az árvizet is, és a vizet szépen kikísérjük, a mai napon belépő legmagasabb szinten belépett víztömeget kikísérjük Nyugat-Magyarországról Szerbia irányába Dél-Magyarországon keresztül, minden nagyobb veszély és baj nélkül. Ennek egyetlen feltétele van, hogy az önbizalmunk ne csapjon át túlzott magabiztosságba, hadd ne mondjam nagyképűségbe, mert akkor lankad a figyelem. Azt kértem ma is az operatív törzs ülésén mindenkitől, vízügyesektől, rendőröktől, katonáktól, hogy maradjunk élesek. Tehát semmiképpen ne tekintsük ezt rutinfeladatnak, mert igaz, hogy nem ismeretlen a feladat, de komoly és nehéz. Tehát ez egy komoly munka, amit el kell végeznünk, a legnagyobb összpontosítással és figyelemmel kell ezt megtennünk. Ha így járunk el mindannyian, ideértve a kormányt, a vízügyet, az önkénteseket, a polgármestereket is, akkor nem lesz baj, Magyarország – ismétlem – megcsinálja, elvégzi ezt a feladatot is.

Köszönöm szépen a figyelmüket!