Orbán Viktor sajtónyilatkozata Vang Csuanfuval, a BYD elnök-vezérigzagtójával történt tárgyalását követően

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelettel köszöntöm a kormányzó urat és az elnök-vezérigazgató urat! Két évvel ezelőtt jártam náluk, most viszonozzák az akkori kormányzati látogatást. Mint a megállapodások mutatják, az elmúlt két évben sokat dolgoztunk. Köszönöm szépen a partnerséget és az együttműködést mindkettőjüknek!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A BYD gyárral kötött mostani megállapodás azt jelenti Magyarország számára, hogy a jövő autóit is Magyarországon fogják gyártani. Minden magyar emlékszik rá, hogy 1990-ben sikeresen kapcsolódtunk be a világ autógyártásába. Létrehoztunk egy biztos ipari és technológiai alapot, talán itt köszönetet is kell mondanom azoknak a mérnököknek és gyári munkásoknak, akik az elmúlt harminc évben ezeket a biztos ipari alapokat megteremtették. Az, hogy most a következő fázisába léphet a magyar autógyártás, az a magyar mérnököknek és a magyar munkásoknak köszönhető, akik a munkájukkal ezt a bizalmi alapot létrehozták.

De hát ez már a múlt, amiből nem lehet megélni, most nekünk már a jövőről kell beszélni, és most egy korszakváltás idejét éljük. Új technológiák, új vásárlói igények és új gyártók jelentek meg, és mi, magyarok ebből az új korszakból nem akarunk kimaradni. Hoztunk egy stratégiai döntést, ami úgy hangzik, hogy a magyar iparnak be kell kapcsolódnia az elektromobilitásba. Ezzel azt is mondjuk, hogy piaci, rövidtávú és konjunkturális hatások ezt a stratégiai döntésünket nem befolyásolják. Egy új technológiának a bevezetésekor mindig vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, ezt ki kell bírni. A lényeg az, hogy tudjuk: ez a jövő, és ebből a jövőből Magyarországnak nem szabad kimaradnia. Az, hogy belépjünk az elektromobilitással egy új technológiai korszakba, elképzelhetetlen Magyarország számára kizárólagos önerőből. Ehhez nekünk partnerekre van szükségünk, az új korszakba csak akkor tudunk belépni, ha van kínai–magyar stratégiai együttműködés, mert ebben az iparágban Kínáé a vezető technológia.

Mindannyian tudjuk, tisztelt Kormányzó úr, hogy a magyar–kínai kapcsolatok 76 éves múltra tekintenek vissza. Régi, hosszú kapcsolat ez, de a legintenzívebb korszakát éppen most éljük. Mi hoztuk létre még itt, Budapesten a gazdasági miniszterekkel a kínai-közép-európai együttműködést valamikor 2010-2011-ben, és Magyarország csatlakozott az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez, és nem is hagyta el azt – szemben jó néhány másik európai országgal. Emlékeztetem magunkat arra, hogy Hszi elnök úr a budapesti látogatásakor meghívta Magyarországot, hogy vegyen részt a kínai gazdaság modernizálásában, és ezzel gazdasági lehetőségeket kínált fel a számunkra. Mi erre igent mondtunk.

Ebből logikusan következik, hogy Magyarország ma egy konnektivitás-stratégiát követ a világgazdaságban és a világkereskedelemben, minden világpolitikai erőközponttal intenzív és pragmatikus kapcsolatot ápolunk. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság elérje a céljait, ahhoz Kínával is stratégiai szinten kell tartani és fejleszteni a kapcsolatainkat. Ezzel a konnektivitás-stratégiával egyszerre modernizáljuk és ellenállóképessé is tesszük a magyar gazdaságot. Az a célunk, hogy a nyugati és a keleti beruházások, tőkeáramlás, technológia és kereskedelem találkozópontjává váljon Magyarország.

Kereskedelmünk értéke az elmúlt tíz évben duplájára nőtt, Kína pedig az Egyesült Államok és Németország mellett a három nagy beruházónk egyike. Voltak évek, amikor Kína volt a legnagyobb beruházó Magyarországon. Még pontosabban: vannak évek, amikor Kína a legnagyobb beruházó Magyarországon. Ez annyit jelent, hogy a kínai beruházások a magyar gazdasági növekedés egyik fontos, sőt nélkülözhetetlen motorjává váltak. Én mindig is hittem ebben, hogy ez így lesz. Együtt dolgozunk Kínával infrastrukturális óriásprojekteken, amelyek a nyugati–keleti együttműködést, gazdasági együttműködést segítik; elindul hamarosan a Budapest–Belgrád vasútvonal, hozzákezdünk hamarosan a V0 vasúti körgyűrűhöz, és a Szerbiát hazánkkal összekötő kőolajvezeték építése is hamarosan megkezdődik. Mindannyian tudják, hogy Kína fontos részt vállal modernizációs nagy magyar projektek finanszírozásában is.

Kell beszélnem az Európai Unióban elfoglalt helyünkről. Itt is el szeretném mondani, hogy mi mindig is elleneztük a Kínával szembeni uniós vámokat. Sürgetjük is, hogy az Európai Unió ezeket a vámokat oldja fel. Azt gondoljuk, hogy vissza kell térni a kölcsönös tiszteleten alapuló gazdasági együttműködéshez, és várjuk a Kínába való uniós együttműködés új fejezeteinek a megnyitását. Meggyőződésünk, hogy Európa jövője nem a szembenállásban, hanem a partnerségben van. Az a célunk, hogy a külföldi beruházók fejlesztési kapacitásokat is hozzanak Magyarországra. Tehát nem csak gyártó-, hanem fejlesztési kapacitásokat is. Mindig is az volt az elképzelésünk, hogy először megérkeznek a gyárak, aztán megérkeznek a gyárak fejlesztőközpontjai, és végül megérkeznek a kutatóközpontok. Ez fordítva nem megy. Először gyártás, aztán fejlesztés, aztán kutatás. Ezért van nagy jelentősége ennek a mai találkozónak és megállapodásnak, mert most a BYD egy új korszakot nyit, a fejlesztőközpontját is idehozza Magyarországra, nemcsak egy gyárat épít, hanem idehozza a fejlesztőközpontját. Ez pedig azt mutatja, hogy a terv, a mi nagy tervünk működik. Mindenkit szeretnék emlékeztetni arra, hogy a BYD előtt olyan cégek hozták Magyarországra kutatási-fejlesztési központjukat, mint az Audi, az Apollo Tyres, a Bosch, a Continental, a Knorr-Bremse, a Mercedes, a Samsung, a Schaeffler, a SEGA, a Stellantis vagy éppen a ZF. A BYD előtt már több ezer, magasan képzett mérnök dolgozott ezekben a központokban, de most a BYD egy minőségi ugrást jelent, ugyanis csak a BYD központ esetében 2.000 új munkahely jön létre, 2.000 új alkalmazottra van szükség, akiknek a többsége magasan képzett, diplomás, alapvetően mérnöki tudással rendelkező ember. És biztos vagyok benne, hogy a BYD után újabb szereplők is érkeznek majd. Szép feladat, köszönöm a figyelmüket!