Orbán Viktor sajtónyilatkozata Milorad Dodikkal, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) elnökével folytatott tárgyalását követően

Mi egy együttműködési ajánlattal érkeztünk, és ezt egyenlő felek közötti együttműködésként képzeljük el. Eljöttünk, és összefoglaltuk mindazt, ahol egyenjogú együttműködésre látunk lehetőséget a jövőben. Az igazság az, hogy már hamarabb kellett volna jönnünk, talán már évekkel ezelőtt is eljuthattunk volna idáig. De volt itt COVID, van háború, tehát van mentségünk, hogy ezt a szoros együttműködést miért nem alakítottuk ki korábban. Természetellenes állapotnak tartom, hogy nincs közöttünk egy szorosabb együttműködés.

Mondtam az elnök úrnak is, hogy mi ma nyugatra jöttünk. Ha ránéznek a térképre, akkor a magyaroknak Banja Luka nyugatra van. Önök az egyetlen olyan ország, amely tőlünk nyugatra van, és nem tagja az Európai Uniónak – leszámítva persze Svájcot. Ez jól mutatja, hogy a helyzet, amiben vagyunk, nem természetes. Önöknek már régen bent kéne lenniük az Európai Unióban, és már régen a közép-európai régió elmúlt évtizedes, nagy, fejlesztési övezetéhez kellene tartozniuk. És nemcsak Magyarországról beszélek, hanem Közép-Európáról, és ha ránéznek az elmúlt tíz-tizenöt évre, akkor ez bizony Közép-Európa felemelkedésének az évtizede volt Lengyelországtól Csehországon, Szlovákián keresztül Magyarországig. És ennek az övezetnek természetes része szerintünk a Republika Srpska is. És azért tettünk ma itt együttműködési ajánlatokat, hogy az Önök hazája is – ha a vezetők így döntenek, akkor – be tudjon kapcsolódni egy nagy közép-európai fejlődési történetbe.

Elmondhattam az elnök úrnak, hogy Magyarországnak szuverén külpolitikája van. Tagjai vagyunk az Európai Uniónak. Van olyasmi a külpolitikában, ahol a mi álláspontunk az unióéval egyezik, és van, ahol nem. Tehát Magyarország egy olyan ország, amelynek szuverén külpolitikája van. Önök számára ennek van jelentősége, mert lényegében, néhány tíz kilométer híján a Republika Srpska és Magyarország szomszédok. És Önöknek sem mindegy, hogy egy tízmilliós országnak milyen szuverén külpolitikája van. Erről ma beszélhettem Dodik elnök úrral.

Ugye, a mi külpolitikánk Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagságát akarja, és kifogásoljuk, hogy az unió ebben lassan halad. A mi külpolitikánkban az van, hogy az uniós felzárkóztatási forrásokat, pénzügyi forrásokat már a tagság elérése előtt oda kell adni azoknak az országoknak, akiket föl akarunk zárkóztatni, így például Önöknek is. A mi külpolitikánk elutasítja a szankciós megközelítést. Semmilyen szankciót nem támogatunk, nem is fogunk. Nemcsak Önökkel szemben nem, általában nem támogatunk szankciókat. És végezetül mi úgy gondoljuk, a mi külpolitikánkban az él, hogy előbb-utóbb Európa ezen részéből is a nemzetközi szereplőknek hátrább kell vonulniuk, és az életet, a politikai döntéseket is, az ügyeket az itt élő népeknek kell meghozniuk. Kevesebb nemzetközi és több nemzeti hatáskör: ez a mi külpolitikánk ebben az irányban.

Természetesen beszéltünk gazdasági együttműködésről, s még holnap fogunk is. Sikerült beazonosítani azokat a területeket, ahol nagy perspektívát látunk: energetika, infrastruktúra, mezőgazdasági együttműködés, és még holnap biztosan fogunk néhányat azonosítani. Abban is megállapodtunk, hogy speciális bizottságot hozunk létre, amely a gazdasági együttműködés előrehaladásáról háromhavonta jelentést tesz, és megadja a lehetőséget az elnök úrnak és nekem is, hogy gyors, személyes döntésekkel, nagyobb sebességgel tudjunk előre haladni.

Végezetül még egy dolgot szeretnék mondani. Tehát természetesen mi, magyarok látjuk azokat a csatákat, amiket Önök vívnak. Látjuk azokat a vitákat, amiket a Republika Srpska folytat Bosznia-Hercegovinán belül, és azt hiszem, hogy értjük is ezeket a vitákat. És mi is egy harcos nép vagyunk, tudjuk, hogy ez mennyi energiát visz el, mennyi időt, energiát és figyelmet, és tudjuk, hogy ezeket a csatákat nem lehet elkerülni, ezeket meg kell vívni. De ezeknek a csatáknak az a természete, hogy ezek lent tartják az embert, mert ez a földharc világa, és ezt Önöknek kell megvívniuk. Amiben mi, magyarok tudunk segíteni Önöknek, hogy a mindennapi csaták szintje fölött legyen egy másik dimenzió is: a fejlődés, az erősödés, a gazdasági együttműködés, a gyarapodás, a nagy dolgoknak a dimenziója, mert nem jó beleragadni a mindennapi csatákba. Fontos, hogy az embernek ne csak lábai, hanem szárnyai is legyenek. És hogyha jól csináljuk az együttműködést, és nagy dolgokat tudunk megindítani, akkor a csatáktól függetlenül én azt gondolom, hogy Önök sikeresek lehetnek, és Magyarország ebben a sikerben szívesen vesz részt, és szívesen is járul hozzá. Különösen most, hogy hosszú és nehéz évek után végre Magyarország ismét egy erős ország, és a magyar gazdaság is egy erős gazdaság, amely megbízható partnere szeretne lenni a Republika Srpskának.

Elnök úr, köszönöm szépen a meghívást!