Orbán Viktor sajtónyilatkozata Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követően

Jó estét kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Marcel Ciolacu Miniszterelnök Úr, kedves Barátom!

Azért vagyunk itt, hogy lezárjunk egy féléves, nagyon szoros együttműködést, amely közöttünk alakult ki. Júliusban volt olyan kedves a miniszterelnök úr, és fogadott itt. Akkor megállapodtunk abban, hogy egy közös terv szerint fogunk haladni az európai uniós magyar elnökség során, és célul tűztük ki, hogy a magyar elnökség alatt történjen meg a román csatlakozás a schengeni övezethez. Ez egy nagyon nehéz feladat volt. Sokat tárgyaltunk arról, hogy reális-e egyáltalán, hogy ez ebben az évben megtörténjen, hiszen tizenhárom éve nem történt meg. Megtörténhetett volna tizenhárom évvel ezelőtt is, de azóta nem történt meg. Tehát itt egy olyan politikai akciót kellett végrehajtanunk közösen a miniszterelnök úrral, amely ezt a tizenhárom éves szakaszt hirtelen egy sikertelenségből átvitte a sikerességbe. Úgyhogy csináltunk egy munkatervet, beazonosítottuk, hogy melyek azok az országok, amelyek ellenzik a bővítést. Megbeszéltük, hogy milyen módszerekkel és együttműködéssel tudjuk őket meggyőzni arról, hogy itt a történelmi lehetőség, és ezt a közösen kidolgozott akciótervet végrehajtottuk, és oda jutottunk, hogy végül is megtörténik az, amiről kevesen gondolták volna, hogy pont a magyar elnökség alatt valósítható meg. Ami nagyon erősen mutatja, hogy a két országnak van egy történelmi sorsközössége, és mind a ketten tudjuk, hogy az egyik ország sikere önmagában kevés, a szomszéd sikere is kell ahhoz, hogy te is sikeres legyél. Mi, magyarok már régóta abban voltunk érdekeltek, hogy Románia velünk egy schengeni övezetben legyen, és velünk együtt élvezze annak az előnyeit. Ez most megtörtént. Úgyhogy azért jöttem, hogy megköszönjem a miniszterelnök úrnak azt a munkát, amit együtt végezhettünk az elmúlt fél évben. Itt egy olyan dologról beszélünk, amiről Önöknek még nincs tapasztalata, hiszen Önök még egyetlen országgal sincsenek közösen a schengeni övezetben. Ezek a számok, amiket a miniszterelnök úr mondott, a mi tanulmányainkban is szerepelnek, hogy ez hogyan javítja majd a gazdasági teljesítményt, hogyan növeli a kereskedelmet, hogyan lesz nagyobb a GDP, és így tovább. De én elmondanám Önöknek, hogy amikor az osztrák–magyar határnál a sorompókat fölemeltük, aztán később a szlovák–magyar határnál, aztán a szlovén–magyar határnál, legutóbb pedig a horvát–magyar határnál is, akkor nemcsak a gazdaság lendült neki, hanem az adott térségben megváltozott az életnek a minősége, a szövete, a szerkezete. Tehát azt hiszem, hogy Bukarestből meg Budapestről nem is tudjuk pontosan fölmérni, hogy a határmenti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.

Két apró tényt szeretnék mondani Önöknek, ami segít ennek a komolyságát megérteni. Ma 12 közúti határátkelőhely van Románia és Magyarország között. Január 1-jétől ennek a száma megnő 22-re, mert amit eddig csak részlegesen lehetett használni, most ez szabadon használható. Amikor a településen lakó emberek át akartak menni a szomszéd településre, akkor eddig átlagban 37 kilométert kellett megtenniük, hogy a közúti határátkelőhelyen ez megtörténhessen. Ez most meg fog feleződni, mintegy 20 kilométerre megy le. Ez az ott élő emberek számára rengeteget jelent. Ez nagyon nagy előny. Ott újra fog szerveződni az élet, sokkal szervesebben és egészségesebben, mint ahogy ez eddig történt, hiszen egy határ akadályozta a mindennapi életnek a szorosabb együttműködését. Én hiszek abban, amit a miniszterelnök úr mondott, hogy itt a lehetőség, hogy egy új korszak kezdődjön a két ország kapcsolatában. Ennek most megvannak a bizalmi alapjai, hiszen van egy közös sikerünk.

Ráadásul, mint hallhatták, Magyarország fontos ország Románia számára gazdasági szempontból, és energiabiztonság szempontjából pedig Románia rendkívül fontos Magyarország számára. A tavalyi évben mi Önökön keresztül tudtunk vásárolni 1,75 milliárd köbméter gázt, és ez a Déli Áramlaton keresztül jövő gázzal együtt lényegében megoldotta Magyarországnak az energiaszükségletét. Ezért is szeretnék köszönetet mondani a miniszterelnök úrnak. Ráadásul Románia egy megbízható tranzitország a magyar nézőpontból a nukleáris fűtőanyagok átszállítása tekintetében. És minél inkább megbénul az Ukrajnán keresztül működő energetikai együttműködés, annál inkább fontossá válik Magyarország számára a Romániával való együttműködés. Úgyhogy ma beszéltünk a jövőről is, mert szeretnénk, hogyha ezekben a stratégiai ágazatokban az együttműködés a két ország között még mélyebb lenne. Magyar részről azt mondhatom, hogy Magyarország folytatni és mélyíteni akarja az együttműködést Romániával.

Miniszterelnök úr, még egyszer hálásan köszönöm a közös siker lehetőségét.