Orbán Viktor sajtónyilatkozata Borjana Krištóval, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnökével folytatott tárgyalását követően

Köszönetet mondok a miniszterelnök asszonynak, hogy itt lehetünk. Egy nagyszerű és izgalmas tárgyaláson vagyunk túl. Vártam már, hogy jöhessek, hogy megismerhessem az új boszniai kormánynak a vezetését, és mondhatom, hogy nagyon jó benyomásokat szereztem. Barátságot és tiszteletet tapasztaltam. És, ugye, mi büszke nemzet vagyunk, és a tisztelet fontos a számunkra, úgyhogy mi ezt mindig meg is fogjuk adni Boszniának, mint ahogy örülünk, ha ez viszonzásra talál.

Magyarország viszonyát Önökhöz három tényező alakítja. Az első, hogy szomszédok vagyunk. Hiányzik ugyan az a pár tíz kilométer, de földrajzi értelemben, gazdasági és politikai értelemben szomszédok vagyunk, és ezért azzal a felelősséggel tekintünk arra, ami Boszniában történik, ahogy azt egy szomszédnak tennie kell. Biztosítottam a miniszterelnök asszonyt, hogy Magyarország részéről mindig számíthatnak egy felelős szomszédságpolitikára.

A második dolog, hogy mi nagy csodálattal figyeljük, ahogy a világ legbonyolultabb politikai rendszerét Önök működtetik, szakmabeli elismeréssel és csodálattal nézzük ezt. Nekünk, magyaroknak időnként még egy kis koalíció működtetése is nehézséget okoz, nemhogy egy ilyen bonyolult építmény. Úgyhogy elismerésünket fejezzük ki, hogy működőképes állapotban tartják az országot.

És a harmadik kiindulópontunk az, hogy Önök és mi sorsközösségben vagyunk. Különböző fajta kommunizmusokat szenvedtünk meg, de az mindegyik kommunizmus volt, és az utána következő átmenet, amely még mindig tart, mindenkit meggyötört, Önöket is és bennünket is. Tehát van egy természetes sorsközösség. Önök nem idegenek a mi számunkra, hanem a családon belül vannak.

Tájékoztattam a miniszterelnök asszonyt az Európai Unió belső folyamatairól. Elmondtam, hogy minden mozgásban van, és nagy átalakulások zajlanak az európai gazdaságban és az európai technológiában is és az európai biztonságpolitikában is. És ennek a nagy átalakulásnak az egyik lenyomata épp az orosz–ukrán háború és az abban való európai részvétel. Mi, magyarok úgy látjuk, hogy ez fölértékeli a Balkánt. Európának minden energiára, minden dinamikára szüksége van, mert most versenyképesség-vesztésben vagyunk, és ezt a folyamatot meg kell állítani, és utána meg kell fordítani. És az Európai Unió ezt csak a most meglévő, belső erőire támaszkodva nem tudja végrehajtani. Új dinamika kell, új szereplők kellenek, ezért számunkra, a magyarok számára a Balkán nem egy probléma, hanem az Európai Unió utolsó jelentős erőforrás-tartaléka. Lehet, hogy furcsán hangzik, amit mondok, de az Európai Uniónak nagyobb szüksége van ma a Balkánra és így Bosznia-Hercegovinára, mint fordítva.

Tájékoztattam a miniszterelnök asszonyt Magyarország Balkán-politikájáról, amely néhány ponton egybeesik az Európai Unió politikájával, néhány fontos ponton pedig különbözik. Tehát Magyarország olyan szomszédja Önöknek, amelynek szuverén külpolitikája van. Ennek megfelelően mi – akármit is mondanak Brüsszelben – a Balkán gyors, Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagsága mellett vagyunk. Szerintünk a fölzárkóztatásra szánt forrásokat már most oda kell adni, és nem kell vele megvárni a teljes jogú tagságot. A fejlesztési források hozzáférhetőségét előre kell hozni, nem lehet, hogy minden pénz csak Ukrajna irányába menjen, a balkáni biztonságba és fejlődésbe is invesztálni kell. Mi, magyarok nem támogatjuk a szankciókra épülő politikát, a szankciós politikák nem vezetnek eredményre, és hosszabb távon úgy látjuk, hogy az a jó, ha minél több jogkör kerül vissza az itt élő népek kezébe. A hosszú távú megoldás nem az idegenek jelenlétében, hanem az itt élő népek együttműködésében van. Ezért az a jó, ha minél több jogkört és lehetőséget a helyiek kezébe helyezünk. Ez a mi Balkán-politikánknak a lényege.

Beszéltünk gazdasági kérdésekről is. Jelzéseket kértem a miniszterelnök asszonytól. Magyarország egy olyan ország, amely tiszteli Önöket, tiszteli a bosnyák kormány politikai szándékait. Ezért mi jelzéseket várunk, hogy melyek azok a szektorok, ahol a magyar befektetők megjelenése kívánatos. És ezekben a szektorokban szívesen vagyunk jelen, mint ahogy örömmel vettük, hogy itt lehetünk a légi közlekedésben, a pénzügyi szektorban és a megújuló energiában is. Itt folytatni fogjuk a gazdasági munkánkat, és ha újabb területeken is lehetőséget kapunk, akkor azzal szívesen élünk.

Elmondtam a miniszterelnök asszonynak, hogy továbbra is szívesen vállalunk szerepet a Balkán biztonságának garantálásában. Mi részt veszünk az EUFOR-ban, eddig is részt vettünk, ezt fönt is tartjuk, ha kell, akkor pedig készen állunk arra, hogy akár ezt növeljük is.

Összességében azt kell mondanom Önöknek, hogy jó kezdet volt a mai tárgyalás. Most itt a lehetőség, hogy az üzletemberek és a szakminiszterek mélységet és dinamikát adjanak a két ország közötti együttműködésnek.

Még egyszer, Miniszterelnök asszony, hálás vagyok, hogy itt lehettem!