Orbán Viktor sajtónyilatkozata a vietnami miniszterelnökkel történt tárgyalását követően

Tisztelt Phạm Minh Chính miniszterelnök úr! Tisztelt Vendégeink Vietnamból! Hölgyeim és Uraim!

Ahhoz, hogy megértsük a mostani találkozó és a miniszterelnök úr látogatásának jelentőségét, újra el kell ismételnünk, hogy milyen helyzetben van a világ. Itt, Magyarországon mindenki tudja, hogy tíz-egynéhány évvel ezelőtt mi meghirdettük a keleti nyitás politikáját, ami, Miniszterelnök úr, abból a gondolatból származott, hogy úgy éreztük, hogy a világ gyorsan át fog alakulni, és meg fog változni. A dolgok nem maradnak úgy, ahogy addig voltak. A pozíciók nem maradnak úgy, ahogy voltak, az erőviszonyok meg fognak változni, és Ázsia fölemelkedésére valamilyen választ kell adnia Magyarországnak. Ezt hívjuk mi keleti nyitásnak. És az Ön látogatása ebben az összefüggésben rendkívül értékes Magyarország számára. Ugyanis Ön egy olyan kontinensről érkezett, amelyik megállíthatatlanul emelkedik, és ha valaki megnézi a vietnami gazdaságnak a számait, akkor láthatja, hogy nemcsak a kontinens, hanem abban Vietnam maga is példátlan mértékben fejlődik, és könnyen meg lehet jósolni, hogy az előttünk álló korszak nyertes országai közé tartozik majd. Minden ilyen átalakulás egyszerre lehetőség és egyszerre kockázat is. Mi ebben az új világgazdasági helyzetben óriási lehetőséget látunk Magyarország számára, hiszen Magyarország származását tekintve egy keleti nép, a Nyugathoz tartozunk, de Keletről jöttünk; mi azt a világot értjük, azok az értékek, amelyek ott fontosak, azok a magyaroknak is fontosak: a tisztelet, az egyenrangúság, a család, a saját nemzetünk szolgálata. Tehát minden kulturális alapja megvan annak, hogy a világ fölemelkedő országaival Magyarország jó kapcsolatokat alakítson ki.

Miniszterelnök úr, ha ránéz a magyar gazdasági adatokra, akkor láthatja, hogy az elmúlt tíz-egynéhány évben a hagyományosan Magyarországon aktív, nyugati országok mellé, aztán meg elé léptek ázsiai országok. És úgy látjuk, hogy ez a tendencia folytatódni fog. Mi abban a reményben fogadtuk most itt a miniszterelnök urat, hogy Vietnam is csatlakozik a Magyarországon sikeres ázsiai országoknak a köréhez, és nemcsak kereskedni fogunk egymással, hanem be fogunk fektetni egymás országaiba, és a kereskedelmünknek a volumenét is jelentősen meg tudjuk majd növelni. Hogy ez sikerüljön, erre azért is van jó esélyünk, mert a két nemzetnek a politikai elhelyezkedése a világtérképen nagyon hasonló. Hasonló, nagy, nehéz külpolitikai kérdésekre kell választ adnia mind a két országnak. Hasonló, bonyolult helyzetben kell mindkettőnknek megtalálni a maga helyét a nemzeti érdekeinek megfelelően a világ térképén, és ebben a helykijelölésben is úgy érezzük, hogy az eszmecserék közöttünk a miniszterelnök úrral sokat segíthetnek.

Talán a helyzetünk hasonlóságából fakad, hogy a békéről is hasonló módon gondolkodunk, meg a háborúról is hasonló módon gondolkodunk. Én mondtam a miniszterelnök úrnak, ezt most megismétlem, hogy Vietnam abból él, hogy a háborúit megnyerte, ami tiszteletet ébreszt bennünk. A magyarok meg abból élnek, hogy túlélték a vereségeiket. Ez is egy erény. Másfajta, mint az Önöké, de egy erény. És ma itt állunk mind a ketten, és arról beszélünk, hogy a jövőben hogyan fogunk tudni együttműködni. Én gratulálok az Önök kormánya teljesítményéhez, Miniszterelnök úr! Nézem itt a számaikat, öt esztendő leforgása alatt Vietnamban 28 millió új munkahelyet hoztak létre. Önök sikerrel kötöttek egy fantasztikus megállapodást az Európai Unióval a szabadkereskedelemről. Miután Magyarország egy rendkívül nyitott és exportorientált ország, ez nekünk nagyon fontos. Gratulálok az unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodáshoz. 2030-ra a kétoldalú kereskedelem 99 százaléka vámmentessé válik majd. Kötöttünk ezen kívül beruházásvédelmi megállapodást is. Van még néhány ország az unióban, amelyik ezt nem ratifikálta, Magyarország ezen már túl van. Ennek az évnek a második felében Magyarország adja az Európai Unió Tanácsának elnökségét, és mi szeretnénk rávenni a még eddig nem ratifikáló országokat arra, hogy ratifikálják még ennek az évnek a során ezt a beruházásvédelmi, kölcsönös megállapodást.

Tájékoztatom a sajtó képviselőit, hogy arra bátorítottam a miniszterelnök urat, hogy támogassa minél nagyobb volumenű és minél szélesebb palettájú vietnami befektetések megjelenését Magyarországon. A kereskedelmi forgalmunk nő, de szeretnénk, hogyha ezt a kölcsönös beruházások képessége és teljesítménye kiegészítené, hogy a két gazdaság együttműködése ne korlátozódjon csak kereskedelemre, hanem termeljünk is egymás országaiban, és vegyünk részt egymás tudományos-kutatási munkájában is.

Itt szeretném megemlíteni, hogy jelen pillanatban több mint 900 vietnami diák tanul magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon. Minden évben 200 új ösztöndíjat hirdetünk meg, amelyekre kétszer annyian jelentkeznek Vietnamban, mint amennyi hely van. Összességében, ha tehát az eddigi tradicionális gazdasági területekhez, mint az agrárexport, az egészségügyi eszközök exportja, még hozzáteszem a két ország közötti kulturális, egyetemi együttműködést és a beruházás-ösztönzési lehetőségeinket, akkor egy nagyon nagy csomagot kapunk, amely azt mutatja, hogy a volumene, a mélysége és az értéke a vietnami–magyar gazdasági együttműködésnek rendkívül jelentős.

És végezetül a legfontosabb dologról is szeretnék szólni néhány szót, hiszen mind a két ország háborút viselt ország. Tudjuk, hogy mi a háború, és ezért talán nem véletlen, hogy egyezik a két ország álláspontja a béke kérdésében is. Egy olyan ország kormányát fogadtuk a mai napon, amely Magyarországhoz hasonlóan a legfontosabb külpolitikai értéknek a békét tartja, amire törekedni kell. Ezért mi a világban jelentkező konfliktusok esetében könnyen tudtunk eddig mindig egyetérteni a béke ügyében, és könnyen hoztunk létre együttműködést a nemzetközi fórumokon ezekben a nehéz kérdésekben. Mi jó partnerei vagyunk Vietnamnak, és Vietnam jó partnere Magyarországnak a nemzetközi fórumokon való együttműködésben is. Ki fogunk állni a béke mellett külön-külön is, de ha kell, akkor közösen is a következő időszakban is.

Azt kívánjuk magunknak is meg a világnak is, hogy a Magyarország szomszédságában zajló háborút minél hamarabb felfüggeszthessük egy tűzszünettel, és minél hamarabb lezárhassuk egy békemegállapodással.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Még egyszer szeretném a magyar nyilvánosság előtt is megköszönni Phạm Minh Chính miniszterelnök úrnak, hogy ellátogatott Magyarországra, megtisztelt bennünket, és köszönöm, hogy a holnapi napon lehetőséget adott egy üzleti-gazdasági fórumon való találkozásra is, amely a holnapi nap délutánján történik majd meg.

Magyarország nevében sok sikert, békét, biztonságot és jó egészséget kívánunk a vietnami népnek és a vietnami kormánynak! Köszönjük szépen, Miniszterelnök úr!