Orbán Viktor sajtónyilatkozata a nemzetközi sajtótájékoztatón

Good afternoon, Ladies and Gentlemen. If you allow me, I would like to speak Hungarian. When we arrive to the question-answer section probably we can use the English as well.

Tisztelettel köszöntöm Önöket. Azért vagyok itt, Strasbourgban, hogy holnap bemutassam az Európai Parlamentnek a magyar soros elnökség programját. És azt találtuk ki, hogy miután holnap a szokásos parlamenti csihi-puhi és lökdösődés talán eltereli a figyelmet az elnökségi program lényegéről, ezért hasznos lenne, hogyha a nemzetközi sajtónak külön is bemutatnánk a magyar elnökség programját. Köszönöm, hogy megtisztelnek bennünket az érdeklődésükkel.

Először is szeretném fölidézni, hogy Magyarország július 1-jétől tölti be ezt a tisztséget. 2011 után másodszor látjuk el ezt a feladatot, ez a második magyar elnökség, és én személyesen is másodszor vezetem ezt a munkát, és a harmadik időpontja is be van írva a naptáramba már, hiszen fontos az optimizmus. Ahogy visszaemlékszem az első elnökség idejére, az is egy válságos időszak volt, megvolt még az utóhatása a pénzügyi válságnak, akkor kellett kezelni az arab tavasz következményeit és a fukusimai katasztrófa következményeit is. Az sem volt tehát egy könnyű időszak, de összefoglalóan mégis azt mondhatom Önöknek, hogy az unió helyzete ma jóval súlyosabb, mint 2011-ben volt. Mit látunk ma? Először is Ukrajnában, vagyis Európában dúl egy háború. Súlyos konfliktusok vannak a Közel-Keleten, amelynek érezzük a hatásait. Súlyos konfliktusok vannak Afrikában, aminek szintén érezzük a következményeit, és minden nemzetközi konfliktus ma az eszkaláció veszélyével fenyeget. A migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket öltött. A biztonsági fenyegetések a schengeni térség megbénulásával és szétesésével fenyegetnek. Ha jól olvastam az Önök híreit, akkor ma éppen a svédek jelentették be, hogy a schengeni szabad mozgás szabályait fölfüggesztik. És eközben Európa…

Talán a magyar politikai kultúrához egy mondatnyi magyarázat szükséges itt, mert a magyar egy direkt nyelv, és a kommunikáció is meglehetősen durva. De amikor egy magyar politikus azt mondja a másiknak, hogy gazember, az a mi kultúránkban annyit jelent, hogy nem értek Önnel egyet.

Vissza a magyar elnökség programjához! Tehát mindeközben, migráció és háborús fenyegetések közben Európa folyamatosan veszít a globális versenyképességéből. Ezt nem a magyar elnökség mondja, hanem Mario Draghi mondja. Az ő jelentéséből idézek: „Európát lassú agónia fenyegeti.” Macron elnök úr néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy Európa meghalhat, mert kiszorul a piacairól. Mario Draghihoz és Emmanuel Macronhoz képest én egy mérsékelt miniszterelnök vagyok, de magam is úgy látom, hogy az európai versenyképesség hanyatlása a legsúlyosabb kihívás, amivel szembe kell néznünk. Ez volna tehát a helyzet, amiben a magyar elnökség folytatja a munkáját. Ilyenkor az a feladatom, hogy az Európai Parlamentben bemutassam, hogy mit javasol Magyarország ebben a helyzetben. A magyar álláspont szerint ezeken a bajokon csak akkor lehetünk úrrá, hogyha változtatunk. Tehát az Európai Uniónak változnia kell. És mi az elnökségünk munkájával ennek a változásnak akarunk a katalizátorai lenni. A magyar elnökség az ország méreténél fogva problémákat vethet fel, és tehet javaslatokat. Tehát mi akkorák vagyunk, amekkorák, a németek meg a franciák pedig olyan súlyúak, hogy egy-egy problémát meg is tudnak oldani. Mi fölvetni tudunk problémákat, javaslatokat tudunk tenni, és az európai intézményeknek és a nagy államoknak kell végül majd döntéseket hozniuk.

Ezek után mondanék néhány szót a magyar elnökség célkitűzéseiről. A mi munkánknak a középpontjában az európai versenyképesség javítása áll. A gazdasági növekedésünk immár két évtized óta tartósan lassúbb, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé. A világkereskedelmi részesedésünk csökken. Egy európai uniós vállalatnak kétszer-háromszor magasabb árat kell fizetni a villamos energiáért, mint egy amerikai vállalkozásnak, a földgázért pedig négyszer-ötször kell többet fizetnie. A mi vállalataink, az európaiak feleannyit költenek a kutatásra és fejlesztésre, mint az amerikaiak. S ehhez jönnek még a kedvezőtlen demográfiai folyamatok. És bár értem, hogy van jó néhány olyan európai kormány, amely a népességfogyást migrációval akarja orvosolni, de még így sem jön ki a matek, a migráció sem képes pótolni a hiányzó, meg nem született gyermekeket. Ez gazdaságilag azt jelenti, hogyha mi versenyképesek akarunk lenni, akkor számolnunk kell azzal, hogy most először vagyunk abban a helyzetben, hogy az európai össztermék növekedését nem támogatja meg a munkaerő létszámának folyamatos növekedése, vagyis a gazdasági termelékenység javítása kétszer olyan fontos, mint korábban volt, mert a termelékenység javulásának meg kell haladnia az USA fejlődési ütemét. Ezért mi azt akarjuk elérni, hogy november 8-án Budapesten, amikor informális ülést tartanak az európai vezetők, akkor fogadjunk el egy új európai versenyképességi paktumot. Az intézményi ciklusnak az elején vagyunk, az ötéves ciklus elején, és egy ilyen paktummal elkötelezhetné magát minden európai vezető és ország egy hosszú távú, ötéves, versenyképességet javító politika mellett. Ezek a következő elemekből állnának. Adminisztratív terhek csökkentése. A túlszabályozás csökkentése. Megfizethető energiaárak. Zöld iparpolitika, ami azt jelenti, hogy nemcsak green transitionre van szükségünk, hanem azt össze kell hangolni egy európai iparpolitikával is. A belső piac megerősítése. Áruk és szolgáltatások mozgását akadályozó korlátok fölszámolása. A Draghi-jelentés szerint csak ezekkel a szabályokkal elveszítjük az európai GDP 10 százalékát. Javasoljuk a tőkepiaci unió megvalósítását, ugyanis ma az európai emberek megtakarításai az Egyesült Államokban landolnak, és az európai tőkepiac nem képes az európai emberek pénzét itt tartani Európában.

És végül a konnektivitás is része a mi paktumjavaslatunknak. Elegendő, hogyha a most éppen vita alatt lévő kínai elektromos autókkal szembeni európai döntés abszurditására hívom fel az Önök figyelmét. Van 27 tagállamunk, abból 10 támogatta, hogy büntetővámokat vezessünk be, 17 nem. Van, aki tartózkodott, van, aki nemmel szavazott, de csak 10 támogatta. És ha a 10 államot megnézem, az csak az Európai Unió összlakosságának 45 százalékát adja ki, tehát még az emberek többsége sem támogatja ezt. És azért nevezem a helyzetet abszurdnak, mert egy védővámnak lehet értelme. Én nem vagyok doktriner, egy értelmes védővám, amelynek megnézzük a következményeit, ha időszakosan is, de lehet értelmes. De az milyen abszurd dolog, hogy a védővám, ami arra van, hogy egy-egy iparágat megvédjünk, ennek az esetében azt látjuk, hogy az európai autógyártók, akiket elvileg védene ez a védővám, tiltakoznak ez ellen, és a bizottság mégis be akarja vezetni! Mi ez? Ez nem védővám, ez valami más. Védővám az, ami a saját, hazai iparunkat védi, akik kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen a védelem ellen. Itt valami másról van szó, inkább erőszaktételről, nem pedig védővámról.

Ami a migráció kérdését illeti, a magyar elnökség amellett áll ki, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. A frontországok védekezése egész Európát védi, az ő munkájukat el kell ismerni, és a védekezéshez támogatást érdemes nyújtani. Nem árulok el Önöknek titkot, ha azt mondom, hogy elég régóta állok már, szinte mellkasig állok a migrációról szóló politikai viták vérzivatarában. Mi, ugye, a legelején kerítést építettünk, és megállítottuk a migrációt. És én 2015 óta mindig ugyanazt mondom, most is azt mondom, próbálkozhatunk akármilyen csomagokkal meg migrációs paktumokkal meg ilyen dimenzióval meg amolyan dimenzióval, a migrációt egyetlen módon lehet megállítani és ellenőrzés alá vonni. Itt a kulcsszó, a varázsszó, ahogy most mondják: innovatív megoldás, a külső hotspot, outside hotspot. Aki be akar jönni az unió területére, annak meg kell állnia az unió határvonalánál, a bejutási kérését be kell adnia, és amíg azt nem bírálták el pozitívan, addig nem léphet be az unió területére; ha ezt nem tudjuk elérni, sose fogjuk megállítani a migrációt. Ez az egyetlen lehetőség! Magyarországot ma éppen azért büntetik, mert ezt teszi. Ha egyszer valaki bejutott az unió területére, és már bent van, jogok illetik meg, az unió területén tartózkodó polgár jogai illetik meg, hiába nem kapja meg az engedélyt a maradásra, soha nem fog kimenni az unió területéről. És én nem ismerek olyan kormányt, aki az ilyen embereket erőszakkal össze akarná gyűjteni, járműre akarná pakolni, és utána ki akarná vagy ki tudná szállítani az unió területéről. Ilyen sose lesz! Ez illúzió! Csak az a migráns nem marad itt, akit nem engedünk be. És csak akkor szűnik meg az illegális migráció, hogyha mindenkit, akit be akarunk engedni, mi engedünk be, a belépést megelőző engedéllyel és nem a belépése után megadott jogi lehetőséggel. Ezért engem 2015 óta folyamatosan hol idiótának neveznek ezért az álláspontért, hol meg gonosznak. Nem nagy választási lehetőség, amit hagynak nekem, de figyeljék meg, hogy a végén mindenki itt fog landolni ezen a ponton. A végén abban lesz egyetértés az unióban, hogy muszáj külső hotspotokat bevezetnünk, és csak azt szabad beengednünk, akinek előzetesen már erre megadtuk az engedélyt. Nyilvánvaló, hogy az unió menekültügyi rendszere most nem működik, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus megerősítését eredményezte, a nők elleni erőszak erősödését eredményezte, és a homofóbia növekedését eredményezte. Ez a migráció következménye. Miután nincs közös sikeres migrációs politikánk, ezért a tagállamok egyenként próbálják megvédeni magukat; Ausztria, Németország, most Svédország, minden tiszteletem az új francia belügyminiszteré, aki próbálkozik, de ezek az egyéni próbálkozások valójában szét fogják verni a schengeni rendszert. Egy nagy közös döntésre van szükségünk, ezért a magyar elnökségnek itt van egy javaslata. A magyar elnökségnek az a javaslata, hogy az eurosummit csúcstalálkozójának a mintájára vezessük be a schengeni csúcstalálkozók rendszerét. Éppúgy, mint az eurózónához tartozó országok, a schengeni zónához tartozó országok vezetői is rendszeresen üljenek össze, és ahogy az eurót menedzselik, ugyanúgy menedzseljük közösen a schengeni határokat is, a legmagasabb politikai szinten.

A magyar elnökség harmadik fontos témája, a versenyképesség és a migráció után az európai biztonság- és védelempolitika. Lépéseket javaslunk az európai védelmi ipar megteremtése és a technológiai bázis megerősítése érdekében. Erről is november 7-én tárgyalunk Budapesten.

A negyedik fontos pontja az elnökségünknek a bővítéspolitika.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Balkán integrációja nélkül Európa sohasem lesz teljes. Húsz éve ígértük meg a nyugat-balkáni országoknak, hogy fel fogjuk venni őket. Ideje lenne ezt beváltani. Ezért a magyar elnökség összehívta az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcstalálkozóját is. A Nyugat-Balkán több országot tartalmaz, és a bővítésnek érdemalapúnak kell lennie, de egy geopolitikai megjegyzést engedjenek meg nekem. Szerbia nélkül semmilyen bővítés nem lesz sikeres. Tehát a Nyugat-Balkán országait Szerbia nélkül nem lehet integrálni. Aki azt hiszi, hogy lehet, az illúziókat kerget. Szerbia egy olyan súlyú, olyan erejű, meghatározó ország, ami nélkül a Balkán nem stabilizálható. Ezért Szerbiával is meg kell egyeznünk, és ott is előrelépést akarunk elérni a magyar elnökség alatt.

Beszél még a magyar elnökség a mezőgazdaságról. Ennek az az oka, hogy bár még csak a közepén vagyunk a 2021-2027-es, most futó, hétéves költségvetési periódusnak, de már megkezdődött az a folyamat, hogy tervezzük a 2027 utáni hét évre vonatkozó költségvetést, illetve annak az irányait. És megkezdődött a következő hétéves költségvetés mezőgazdasági politikájának iránykijelölése. Magyarország ebben a vitában is az elnöksége során részt akar venni, hogy egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaságot tudjunk megteremteni.

Hölgyeim és Uraim!

Ez a magyar elnökség veleje. Ha ezt mind megvalósítjuk, akkor a magyar elnökség jelszava is valósággá válik: Make Europe Great Again!

Ezek a terveink. Köszönöm, hogy meghallgattak, és örömmel állok a rendelkezésükre.