Noll Katalin: Miniszterelnök úr, több mint egy órán keresztül tárgyalt a német kancellárral, Olaf Scholzcal, a német kollegájával. Miről esett szó? Illetőleg több ezer német cég működik Magyarországon is. Lehet-e még bővíteni ezt az együttműködést?
Két témája volt a megbeszélésnek; az európai ügyek, mert július 1-jétől Magyarország adja az elnökséget, a másik pedig a német–magyar kétoldalú kapcsolatok. Ami a német–magyar kapcsolatokat illeti, annak az alapját, szilárd alapját a gazdasági együttműködés adja, és ma egyetértettünk, megegyeztünk a kancellárral abban, hogy ezeket az alapokat tovább kell erősíteni, tehát bővíteni fogjuk a német–magyar kapcsolatokat. A tavalyi évben a két ország közötti kereskedelem rekordot ért el, 70 milliárd euró fölött volt, és a Magyarországról külföldre vitt áruknak is egynegyede ide érkezik, Németországba. A német cégek Magyarországon körülbelül 250-300 ezer embernek adnak munkát – elsősorban az autóiparon keresztül. Abban is egyetértettünk, hogy generációváltás történik az autóiparban, és nagyon fontos, hogy ebben a német technológiai váltásban – mert a német cégek ebben a világversenyben részt vesznek – Magyarország is benne maradjon, különösen azért, mert mi vagyunk a világ három országa közül az egyik, ahol mind a három nagy német autógyártó cég jelen van. Ilyen ország csak Kína, Németország és Magyarország. Ez egy kiemelt szerep Magyarország számára a német ipar működésében, amitől mi munkahelyeket, gazdasági növekedést és adóbevételeket remélünk, és ezt megerősítettük. Ez a gerince a német–magyar kapcsolatoknak. A gazdasági együttműködés, mint gerinc megmarad. A második téma az európai uniós fél év volt, ahol megállapítottuk, hogy az Európai Uniónak a versenyképességét, a világgazdaságon belüli versenyképességét növelni kell. Magyarország készen áll arra, hogy egy európai versenyképességet növelni képes, nagy tervet letegyen az asztalra. Erről már tárgyalunk is a többi tagállammal annak érdekében, hogy Európa ne elzárkózzon, ne a félelem logikája mentén reagáljon a világ változásaira, hanem a gazdasági kapcsolatokat kiterjessze, a kapcsolatrendszert az egész földgolyón Európa mindenhol erősítse, ne bezárkózzon, hanem inkább álljon készen a versenyre. Ezek volt a fő témák.
Van olyan német származású politikus, Manfred Weber, aki Brüsszelben jelenthet problémát, és a német lapok is érintették, hogy ő nem szereti Magyarországot.
Nézze, Manfred Weber úr egy hungarofób ember, gyűlöli a magyarokat, mindig is gyűlölt bennünket. Nekünk tudja be, hogy ő nem lett bizottsági elnök, kereszteztük az ő ambícióit. Az egyik legrégebbi ellenfelünk, ellenségünk az európai politikában, és most ő az Európai Néppártot vezeti. Azt tisztáztuk a német kancellárral, hogy Magyarország és Manfred Weber között fönnálló konfliktusok nem német–magyar konfliktusok, ezek nem terhelik meg a német–magyar együttműködést, ez egy Brüsszel–magyar konfliktus.
Magyarország veszi át – erről, ugye, Miniszterelnök úr előbb említést tett – az Európai Tanács soros elnökségét. Vannak kérdések, mint például a gender ideológia, a migráció, ezek területén tud-e Magyarország nagyobb lépéseket tenni, illetőleg az álláspontját jobban képviselni az elnökségi státusz által?
Ez az egész gender marhaság, ami itt fölbolygatja a gyereknevelés hagyományos rendjét meg az együttélés hagyományos európai rendjét, nem szerepel, közvetlen módon nem szerepel a magyar elnökség programjában. Mi ezzel nem akarunk foglalkozni, nem is értjük pontosan, mi ez. Nekünk van egy életünk, úgy szeretnénk élni, ahogy eddig is éltünk. Egy dolog azért fontos, a magyar elnökség kiemelt céljai között szerepel a demográfiai helyzet javítása Európában, tehát hogy hogyan tudnák segíteni egymást a kormányok abban, hogy mindannyian jobban segíthessük a családokat. Ez a téma szerepel a magyar elnökség programjában. A migráció is szerepelt természetesen, ahol mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Európa továbbra is az európaiaké maradjon.
Nagyon szépen köszönöm!