Orbán Viktor nyilatkozata az M1 hírcsatornának Emmanuel Macron francia elnökkel történt tárgyalását követően

Joó Csaba: Miniszterelnök úr, néhány perccel ezelőtt ért véget Macron elnök úrral a találkozója. Miről volt szó? Milyen hangulatú volt a beszélgetés?

Ez az európai tárgyalássorozatunknak a harmadik állomása. Berlinnel kezdtünk, Rómával folytattuk, és most Párizsban tárgyaltunk. Magyarország adja az unió soros elnökségét, ezért két témánk volt: francia–magyar kétoldalú kapcsolatok, illetve az unió következő fél éve. A francia–magyar kapcsolatok fejlődését örömmel nyugtáztuk, és abban maradtunk, hogy ezt erősíteni is fogjuk. Jelen pillanatban 45-50 ezer magyar család keresi a kenyerét francia tulajdonban lévő cégeknél, amelyek Magyarországon működnek. A kereskedelmi forgalmunk pedig tíz év alatt megduplázódott, és most, hogy a repülőteret sikerült visszavásárolni, ebben is a szakmai és üzleti partnerünk az egyik legnagyobb francia cég, akikkel tegnap tárgyaltam, de ma az elnökkel megerősítettük, hogy ez nemcsak egy befektetés és beruházás, hanem egy nagy fejlesztési program, amely Franciaországnak is és Magyarországnak is fontos. Aztán beszéltünk az európai ügyekről. A franciák vezetik az európai nukleáris koalíciót, azoknak az országoknak a csoportját, amelyek szerint a nukleáris energia nélkül nem lehet tiszta energiához és gazdasághoz megérkezni. Magyarország tagja, kezdetektől fogva, alapító tagja ennek a koalíciónak. Itt az együttműködés lépéseit tisztáztuk. A paksi erőmű kivitelezésében nagy erővel vesznek részt francia cégek is. Megállapodtunk a védelmi ipar együttműködésének a kiszélesítéséről. Most is van már francia védelmi ipari beruházás Magyarországon. Keressük az együttműködés újabb lehetőségeit. És ami a legfontosabb, hogy a francia elnökkel sikerült megállapodnom arról, hogy a magyar EU-elnökség programját, amelynek középpontjában az európai gazdaság megerősítése áll, az elnök támogatja. Tehát Berlin, Róma után Párizstól is megkaptuk, itt is megkötöttük a megegyezést, megkaptuk a jóváhagyást, hogy a következő fél év Európában a magyar elnökség alatt az európai gazdaság versenyképességének javításáról szóljon.

Magyarországnak mindig fontos volt a nyugat-balkáni bővítés. Ebben támogatnak-e bennünket? Lehet-e erről egy lépés a következő fél évben?

A Nyugat-Balkán bővítésének ügye egy forró krumpli errefelé. Mindenki dobálja egyik kezéből a másikba. Mi, magyarok nem így gondolkodunk erről. Tizenöt éve várnak országok arra, hogy belépjenek az unióba a Nyugat-Balkánon. Ez helytelen, rossz, talán megalázó is. Nem lehet így bánni független országokkal. Előbb-utóbb bűt vagy bát, szénát vagy szalmát, de valamit mondani kell. A magyar elnökség azon van, hogy mondjuk már ki, hogy akarjuk-e őket, vagy sem, és úgy látom, hogy elsöprő többségben vannak azok az országok, akik a Nyugat-Balkán országait minél hamarabb szeretnék az Európai Unió kerítésén belül látni, ideértve Szerbiát is, vagyis azt szeretnénk, ha ez a térség is az Európai Unió részévé válna. Magyarország dolgozni fog ezért a következő időszakban.

Macron elnök úr az egyik leghangosabb támogatója Ukrajnának. A háború kérdése szóba került-e?

Természetesen beszéltünk erről is. Itt a vélemények jelentősen eltérnek egymástól. Világossá tettem az elnök előtt, hogy Magyarország nem foglalkozik se Ukrajnával, se Oroszországgal, Magyarország a békével foglalkozik. Magyarország nem egyik vagy másik ország ellen van, hanem a háború ellen van, a háborút akarjuk megállítani, ezért számunkra a legfontosabb célkitűzés, hogy minél hamarabb tűzszünet legyen, és ne haljon meg több ember.

Néhány hete Európában járt a kínai elnök, Hszi Csin-ping itt is járt Párizsban, illetve Budapesten. Itt, Párizsban kiemelkedően pozitívan fogadta a sajtó, nálunk már, ugye, probléma volt azzal, hogy mi fogadtuk. Ez szóba került-e?

Nem került szóba. A kínai–magyar kapcsolatok közismertek az Európai Unióban. Mindenki tudja, hogy Kínával Magyarországnak történelmi idők óta kiegyensúlyozott és jó kapcsolata van. Kína is Magyarországot egy nagyon magas együttműködési szintre helyezte. Tudják, hogy Kína részt vesz a magyar gazdaság modernizációjában, és tudják, hogy Kína nekünk felajánlotta, hogy mi részt vegyünk a kínai gazdaság korszerűsítésében, és ez egyre növekvő gazdasági együttműködést jelent, amivel szemben az európaiaknak semmi kifogása nincs, nem is lehet.

Több sajtócikk is foglalkozott azzal, Ön is beszélt arról, hogy javában zajlik a titkos tárgyalásoknak egy sorozata, hogy az európai tisztségeket hogyan lehetne elosztani pártalapon. Erről beszéltek-e?

Ez megtörtént. Tehát kifejtettem azt a véleményemet, hogy Magyarország mindig is – talán méretéből és hagyományaiból fakadóan is – amellett volt, hogy az európai döntésekbe mindenkit be kell vonni. Az nem jó, hogyha a következő öt évre a legfontosabb pozíciókat az ahhoz tartozó programmal együtt pártalapon osztják szét azok, akik magukat erre kijelölték. Az sosem jó, hogyha az Európai Unióban van kormányzópárt, és van ellenzék, ha van többség, és van kisebbség, mindenkit be kellene vonni. Ez a lépés azonban inkább a háborút és a migrációt támogató pártoknak a koalíciója lett az Európai Unióban, amit Magyarországnak kötelessége Magyarországnak kötelessége ellenezni – közölte Orbán Viktor.