Orbán Viktor nyilatkozata a Patrióta YouTube-csatornának a Budapestről Washingtonba tartó repülőúton

Bohár Dániel: Elnök úr, a beszélgetésünket kezdjük azzal, hogy Donald Trumpot a közvélemény, a világ úgy ismerte meg, egy nagyon impulzív személyiség. Amikor négyszemközt tárgyalnak Donald Trumppal, milyen ember?

Az energiaszintje akkor is magas, és impulzív is, és intuitív is. Tehát egy nagy élmény egy ilyen öreg csatalónak, mint én vagyok, aki itt, Brüsszelben állandóan csupa bürokratikus tárgyalási helyzetekhez és stílushoz szokott hozzá, amiből a francia elnök szokott leginkább kilógni – Közép-Európa más, de – a nyugatiak közül, tehát egy ilyen embernek, aki egy brüsszeli bürokraták világában szokott tárgyalni, egy ilyen típusú amerikai elnök a legnagyobb fölüdülés. És miután mi, magyarok is impulzívak is vagyunk, azt gondoljuk magunkról, hogy intellektuálisan is naprakészek vagyunk, vagy valami ötlet mindig kijön a magyarok fejéből, nekünk fekszenek az ilyen partnerek.

Sokan úgy próbálják beállítani, mintha valami mélység nélküli bohóc lenne, ez nem igaz.

Ezt a baloldali világhálózat próbálja elhitetni az emberekkel, és erre én két választ tudok adni. Egy szemtanúét, hogy ott szoktam vele tárgyalni, ott szoktam ülni, és minden kérdést a döntéshez szükséges mélységig ismer az elnök, átgondoltan foglal ezekben a kérdésekben állást, és amikor javaslatot tesz, az az utolsó betűig végiggondolt, konzekvenciájában áttekintett javaslat. Tehát én még kalandor ötletet, megjegyzést, javaslatot az amerikai elnöktől sose hallottam. Ez az egyik, ez a szemtanú cáfolata. De van egy másik is, vannak a tények, persze ez a balosokat nem szokta zavarni, de ettől még tények vannak. Azért, amit ez a mostani amerikai elnök tíz hónap alatt elért, az példátlan, az világszenzáció! Nem emlékszem amerikai elnökre, pedig ismertem jó néhányat, amelyik tíz hónap alatt ilyen meghatározó mélységben tudott volna változást elérni nemcsak Amerika életében, hanem az egész nyugati kultúrkörben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy persze ezért a lehetőségért megszenvedett az elnök. Na, most azért tudott ilyen gyorsan ilyen hatalmas eredményeket elérni, mert már volt négy év olyan kormányzása, amikor nem tudta elérni, amit akart, mert akadályozta, amit úgy hívnak, hogy mélyállam, akadályozták a nemzetközi hálózatok, az ellenségei, és, ugye, ő váratlanul nyerte meg a választást, és nem állt rendelkezésre az a több ezer ember, akivel már az első kormányzása alatt mindent ugyanilyen lendülettel meg tudott volna indítani. Most, amikor visszatért, úgy tért vissza, hogy teljes fegyverzetben. Mindent ismert, mindenkit ismert, mindent tudott, fölkészült. Én sokat beszéltem vele például a magyar kormányzati programokról, mi működött, mi nem működik, mi jó, mi ültethető át, mi használható. És az eredményeket, ha megnézem, az amerikai gazdaság eredményeit, nyolc békét hozott tető alá. Volt, ami teljes mértékben neki köszönhető volt, ami nélküle nem jött volna létre, ha nem is ő személyesen, egyedül intézte az egészet, de azért nyolc válságpontján a világnak ma béke van, ahol nem volt. Az európaiak stratégiailag elhibázott, háborúpárti politikájával szemben csak ő képvisel egy békepolitikát, csak ő tartja életben a béke reményét. Már rég belezuhantunk volna egy sokkal mélyebb háborús szakadékba, mint ahol most vagyunk, ha ő nem tartotta volna vissza rendszeresen ettől az európaiakat, és nem húzná a vitáknak a centrumát a béke irányába. Vagy csak Magyarország esetében, nekünk, magyaroknak meg végképp vannak bizonyítékaink. A Biden-adminisztráció egy csomó rossz döntést Magyarország ellen bevezetett. Ezeket tíz hónap alatt a mostani amerikai elnök likvidálta, kihúzta, beszántotta, megszüntette. Jó napot! Átalakította a magyar–amerikai viszonyt amerikai részről ellenséges viszonyból szövetséges viszonnyá néhány hónap alatt. És nem mi voltunk a legfontosabbak a számára, biztos más országokkal is ezt megtette. Tehát én az eredmények felől nézve, és a politika végül is az eredmények világa, azt tudom mondani, hogy nem láttam még ilyen eredményes amerikai elnököt.

Maradjunk a baloldali kritikáknál! Most már többéves baloldali mantra az, hogy a magyar kormány orosz érdekeket szolgál, Putyin bábja, ismerjük ezeket. Ennek ellenére most egy népes delegációval megyünk éppen az amerikai elnökhöz. Ezt az ellentmondást nevezzük hazugságnak? Hogy’ tudná feloldani?

Nekem ez nem dolgom. Jót szórakozom ezen. Nézem a balosokat, ahogy szenvednek, mint a kutya, amelyik tízet kölykedzett, mert, ugye, eddig az volt a mese, hogy amit mi csinálunk, az az orosz érdekeket szolgálja. De hogyha az amerikaiakkal ugyanazért dolgozunk, akkor lehet, hogy mégsem az orosz érdekeket szolgálja, hanem szolgálhat egyetemes érdeket, vagy a magyarok érdekét ez szolgálja. Sőt, lehet, hogy az amerikai elnök is úgy látja ezt, mint ahogy mi. Tehát azért nehéz egyszerre trójai falónak bekönyveltetni bennünket Moszkvában is, meg Washingtonban is. És látom, hogy a liberális elemző világ vagy szakértők szenvednek is ettől. Tehát az egész Putyin-mantra a múlté már. Washingtonba megy az ember tárgyalni, nevetséges minden orosz érdeket szolgáló vádnak a hangoztatása. Eddig is az volt, de mostantól meg végképp.

Energetikai, gazdasági kérdések is szóba fognak kerülni. Engem az érdekelne, hogy a magyar emberek hétköznapjában ez mikor fog lecsapódni, illetve milyen módon fog lecsapódni?

Van egy nagy veszély, az lecsapódik rögtön november végén. November végi határidővel vezettek be az amerikaiak olyan szankciókat, amelyek, ha Magyarország számára úgy maradnak, ahogy most vannak, ezer forint fölötti benzinárat és a rezsiben pedig hatalmas kiadásnövekedést jelentenek. Ezt kell elhárítani, ez a legfontosabb. Vannak más, többéves időhorizonton talán fontosabb kérdések, de itt és most, a holnapi életünk szempontjából ez a legfontosabb kérdés. Tehát egy veszélyt kell elhárítani. Ami előnyként jelentkezhet még a veszély elhárításán túl, az pedig az, hogy jönnek amerikai beruházások. Már jött ebben az évben jó néhány, ha meg tudunk állapodni, jön még több is. Katonai együttműködést alakítunk ki, tehát az ország biztonsági szintjét meg fogjuk növelni, és ha sikerül jól tárgyalnunk, akkor nukleáris, békés célú atomenergia ügyben is meg tudunk állapodni, és amerikai technológiát tudunk hozni Magyarországra, amely növeli a mostani hatékonyságot és biztonsági szintet is.

A repülőutunkat Magyarországon nagyon sokan követik. Pozitív, negatív kontextusban is születtek mémek, bejegyzések, és a többi, és a többi. Minek köszönhető az, hogy ezt a repülőutat, ezt a találkozót ilyen elképesztő nagy figyelem, médiafigyelem övezi?

Valószínűleg mindenki érzi, hogy ennek van jelentősége. A negatívokkal nem kell foglalkozni, mert ugyan már mi lehet abban negatív, hogyha Magyarország a nyugati világ legnagyobb hatalmának legerősebb vezetőjével, a nyugati világ ma legsikeresebb politikusával, mint szövetségessel leül tárgyalni, és megoldásokat keres, amiből a magyaroknak csak haszna származhat? Ebben ugyan már mi lehetne rossz? Tehát aki ebben rosszat keres, azzal nem kell foglalkozni, mert az a kákán keresi a csomót. Az nem érdekes. Aki pedig figyel nyitottan vagy akár drukkolva, az pedig azért teszi ezt, mert érzi, hogy itt a korábbi évek ellenséges viszonyából, hiszen a Biden-adminisztráció Magyarországhoz való viszonya ellenséges volt, van egy esély arra, hogy átforduljunk egy szövetségesi viszonyba. Szerintem, ha így nem is fogalmazza meg magának, de azt minden magyar úgy gondolja, hogy Magyarországnak az az érdeke, a magyar kormánynak meg az a dolga, hogy barátokat gyűjtsön Magyarország számára. Kik a barátaink? Azok a barátaink, akik érdekeltek Magyarország sikerében. Minél többen vannak, annál jobb. És az elmúlt években begyűjtöttünk ilyen országokat. Ilyenek a közép-európai országok, ez a V4. Ilyenek a török világnak, Közép-Ázsiának a népei. Ilyen Kína. Ilyenek az arab országok, amelyekkel jó együttműködést alakítottunk ki. Ilyenek az oroszok. És most ilyenek az amerikaiak is. Az a jó diplomácia, ami a világ minden jelentős tényezőjét a barátjává tudja tenni, és be tudja vonni a saját sikerébe úgy, hogy ezek az országok Magyarország sikerét a velük való együttműködés sikerének is láthassák, sőt úgy is legyen. Tehát szerintem ezért szurkolnak a magyarok, ezért érdeklődnek, hogy vajon ez a bravúr, hogy minden jelentős hatalma a világnak kiegészül-e most már az amerikaiakkal, kiadja-e azt a tablót, amin olyan országok vannak, akik Magyarország sikerében érdekeltek. Senkinek nem lesz Magyarország a legfontosabb – a magyarokat leszámítva. Tehát Magyarország csak nekünk van az első helyen, mindenki másnak a saját hazája van az első helyen, de miközben a saját hazája érdekéről gondolkodik, akkor Magyarországról, mint az ő érdekeiket sikeresen segítő, együttműködő partnerről gondolkodik. Ez a lényege a diplomáciának, ez a nagy bravúr, ezért hívják művészetnek. És ha sikerül, akkor valóban egy teljes körképet tudunk mutatni. Nem lesz – Brüsszelt leszámítva – jelentős ellenerő a magyar szándékokkal szemben, nem lesz olyan erőközpont a világon, amely Magyarország kudarcában volna érdekelt. Brüsszelt meg kell még oldani, de ez egy másik történet meg egy másik interjú.