- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-nyilatkozata-a-magyar-torok-felso-szintu-strategiai-egyuttmukodesi-tanacs-5-uleset-kovetoen/ -

Orbán Viktor nyilatkozata a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülését követően

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim!

Magyarország egy ezeregyszáz éves állam. Ennyi idő alatt sokat lehet tanulni. Az egyik legfontosabb geopolitikai lecke, amit mi, magyarok megtanultunk, hogy nekünk három országra kell figyelnünk, mert ebben a háromszögben éljük az életünket. Ezt a régiek úgy mondták, hogy Moszkvára, Berlinre és Sztambulra, ez utóbbit most Ankarának kell mondani. Ez az a háromszög, amiben a magyarok élnek, és nekünk fontos, hogy ennek a háromszögnek az ankarai lábával baráti, stratégiai szövetségben legyünk. Ez egy régi lecke, és amikor először módom volt rá – ez 2000-ben volt –, akkor a legmagasabb szinten jöttem el ide a két kormány kapcsolatait dinamizálni Ankarába – akkor még Demirel volt a köztársasági elnök –, és akkor kezdtem dolgozni egy baráti, sőt ha lehet, testvéri török–magyar kapcsolatrendszeren. Több mint húsz éve látom ezt a folyamatot. Ennek a folyamatnak egy új fejezetét jelentette 2013-ban az, hogy Erdoğan elnök úr megtisztelt bennünket első budapesti látogatásával, és onnantól kezdve ez a kapcsolat rendkívül dinamikusan alakul. Önmagában az a tény, hogy a pandémia ideje alatt a török–magyar kereskedelmi kapcsolatok volumene nem visszaesett, hanem jelentős mértékben, talán harminc-egynéhány százalékkal is nőtt, több mint 30 százalékkal nőtt, és a mi számításaink szerint megközelítette a négymilliárd dollárt, jól mutatja, hogy az elnök úr 2013-ban a kapcsolatoknak adott lendülete mind a mai napig tart. A gesztusok fontosak. Ezért adtuk vissza a műkincseket. Nekünk is nagyon tetszettek, de sajnos nem a mieink. És a magyar úgy tartja, hogy ami nem a tied, azt előbb-utóbb vissza kell adnod a jogos tulajdonosának. Mi ezt tettük.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Négy nagy válság kínoz bennünket ma Európában: egy egészségügyi, egy gazdasági, egy migrációs és egy energiaválság. És minden vezető ezekre a nagy kérdésekre keresi most a választ, mindenki maga is meg az együttműködés keretében is. A török–magyar együttműködés mind a négy kérdésben segítette a válság leküzdését.

Szeretném fölidézni, amikor a pandémia kitört, és amikor a legnagyobb bajban volt a világ, és a védekezéshez szükséges eszközök nem álltak rendelkezésre, olyan egyszerű dolgok, mint a maszk sem volt, akkor a török barátaink gondolkodás nélkül leszállították nekünk azt az alapanyagot, amiből mi Magyarországon maszkokat tudtunk gyártani. És most ott tartunk, hogy holnap Magyarország is hozzá tud járulni egy jelentős vakcinamennyiséggel, amelyet a Türk Tanács majd közösen fog Afrikába küldeni.

Ami a gazdasági válságot illeti, a magyarok úgy döntöttek, hogy a pandémia miatti gazdasági válságot beruházásokkal fogjuk leküzdeni. Tehát a mi gazdasági válságkezelésünk középpontjában a beruházások élénkítése áll. Ehhez kellenek külföldi beruházók is, és óriási sikernek tartom, hogy minden idők legnagyobb magyarországi török beruházása egy 70 milliárd forintos beruházás Kaposvár mellett egy gyárépítés formájában megvalósul. Ez a világ egyik legnagyobb csomagolóanyag-ipari vállalata.

Ami a migrációs válságot illeti, ránk, európaiakra három irányból nehezedik most nyomás, migrációs nyomás: a Földközi-tenger felől, a Nyugat-Balkánon keresztül és most már Belorusszia felől is. Ebben a helyzetben Európának szövetségesekre van szüksége. Olyan szövetségesekre, akik az Európa körüli védelmi gyűrűt minél tágabbra tudják vonni. Ha nincs védelmi gyűrű Európa körül, akkor Európa össze fog roppanni. Ilyen védelmi gyűrű az, amit Törökország biztosít Magyarország számára azzal, hogy megállítja a migránsokat, amiért nem győzzük kifejezni az elismerésünket. Megállapodtunk most arról, hogy 50 határőrt küldenek a magyar határ védelmére a török barátaink. És mi az Európai Unióban azt képviseljük, hogy Törökországot a lehető legnagyobb mértékben segíteni kell, ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió nyújtson minél nagyobb mértékű pénzügyi támogatást a migrációval szembeni küzdelemben Törökországnak; ne áttételeken keresztül, hanem direktben a török kormánynak. Támogassuk őket pénzügyileg. Az a mi javaslatunk, hogy az Európai Unió támogassa pénzügyileg a déli és a keleti határon kiépülő védelmi vonalat. Nemcsak a mi határvédelmi költségünket kellene és kerítésépítésünket finanszírozni az Európai Uniónak meg a lengyelekét meg a litvánokét, hanem Törökországét is, mert ez európai érdek. És Magyarország azt képviseli, hogy az Európai Unió jelentős pénzösszegekkel segítse Törökországot az észak-szíriai térség stabilizálásában, hogy a szírek haza tudjanak települni. Ez Európa számára rendkívül fontos.

Ami az energiaválságot illeti, ott két területen működünk együtt. Az egyik, hogy kialakult egy olyan gázvezeték-rendszer, amely délről teljes biztonsággal szállít gázt Magyarországra, és ez csak úgy lehetséges, ha Törökország is együttműködik. Köszönjük az elnök úrnak, hogy a Török Áramlaton keresztül kialakult egy energetikai együttműködés közöttünk. És folytatjuk a nukleáris energiába történő beruházásokat. Tudományos, kutatási és képzési együttműködésünk van, és reméljük, hogy ennek a volumene nagyságrendekkel növekszik majd a következő időszakban. Ezért megnöveltük az ösztöndíjak számát, amit Magyarország bocsát a török diákok rendelkezésére. Ebben az évben 150 ösztöndíjat adunk, tehát a magyar állam által finanszírozott ösztöndíj a török diákoknak 150. 1.824 jelentkező volt. Most ezt megemeljük 200-ra, és azt kértem az elnök úrtól, hogy ennek egy bizonyos része, egy kontingens ebből kifejezetten nukleáris szakemberek, nukleáris tanulmányokat folytató diákok számára legyen elérhető.

Végezetül szeretném elmondani, hogy tárgyaltunk a katonai együttműködés kérdéséről, amiben teljesen új perspektívák nyílnak. Tárgyaltunk az Afrikában közös föllépéssel megvalósított gazdasági együttműködésről, és tárgyaltunk Bosznia kérdéséről is, mert mind a kettőnknek – érthető okokból – fontos Bosznia békéje, stabilitása és biztonsága. Mind a ketten találkoztunk az elmúlt napokban a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével, Dodik elnök úrral, és mind a ketten meggyőződtünk arról, hogy mindenki stabilitást, békét és kiegyensúlyozottságot akar a térségben. És végre a Balkánon élő emberek esetében nem ezekről az emberekről kell beszélni, hanem ezekkel az emberekkel kell beszélni, mert a Balkánt csak azokkal az emberekkel lehet stabilizálni, akik ott élnek. Nagyhatalmi megállapodásokkal kihagyva abból a balkáni embereket nem lehet a térséget stabilizálni. És megállapodtunk, hogy a Bosznia jövőjét stabilizáló együttműködést is folytatni fogja egymással Törökország és Magyarország.

Elnök úr, hálás vagyok a lehetőségekért.