Nekünk Magyarország biztonsága az első

Nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.

A kormányfő emlékeztetett: a háború kezdete és a magyar választási kampány nagyjából egybeesett, és a kampány egy olyan időszak, amikor nyíltan, egyenesen kell beszélni. Ezért a magyar vezetők rá voltak kényszerítve, hogy világosan és egyenesen fogalmazzák meg, hogy mit akarnak – magyarázta.
Úgy vélte, „a baloldal meg is mondta, hogy azt fogja tenni, amit a nemzetközi közösség mond”, tehát ha a baloldal lenne kormányon, „akkor mi is úgy nyakig állnánk a háborúban, mint a németek”.
„Mi pedig azt mondtuk, hogy van magyar nemzeti érdek”, amely szerint Magyarország maradjon ki a háborúból, és így a választáson az emberek választottak háború és béke között is – mutatott rá. Hozzátette: a békét választották.
A miniszterelnök kiemelte: „az elején kimondtuk, hogy ez nem a mi háborúnk”, ez egy olyan háború, amelyet lokalizálni kellene, nem pedig nemzetköziesíteni. Magyarország nem sodródik bele a háborúba, és ha a kormány véletlenül ebbe az irányba szeretne lépéseket tenni, szembetalálná magát a népakarattal – jelentette ki.

Elmondta: minden eszközt felhasználnak, hogy „belekényszerítsenek bennünket a háborúba, és a nyugatiak által pénzelt magyar politikai szereplők ezt az álláspontot képviselik is”. A baloldal folyamatosan támadja a kormányt, „amiért kimaradunk a háborúból, de világossá tettük, hogy nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel” – fogalmazott. Hozzáfűzte: tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk.
Megjegyezte: az elemi emberi, erkölcsi érzés is azt követeli, hogy „mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy befagyjon a front, legyen egy tűzszünet és kezdődjenek tárgyalások”.
Orbán Viktor kitért rá: a nemzeti konzultáció mint módszer, mint a politikai részvétel egy fajtája hungarikum, ezt nem csinálják máshol. 2010-ben gazdasági válság volt az országban és az volt a kérdés, hogy milyen módszerrel lehet azt „a nemzeti egységet vagy többséget legalább” fenntartani, amely a válságkezeléshez szükséges, mert nem lehet mély gazdasági válságot az emberek támogatása nélkül jól kezelni – magyarázta. Hozzátette: ráadásul jött az alkotmánymódosítás is.
Közölte: ezért gondolták ki a nemzeti konzultációt, amely a demokráciának a választások utáni élő formáját testesíti meg.
A kormányfő kifejtette: a konzultációból világos, hogy a magyarok azt gondolják, a szankciók az ukránoknak nem segítenek. Az oroszokat nem kényszerítik térdre, „viszont iszonyatos károkat okoznak nekünk”, Európának, az európai gazdaságnak, benne Magyarországnak is – mutatott rá.
Azt mondta: ebben az évben Magyarország el fog veszíteni 3764 milliárd forintot, ami az elmaradt növekedés. Tehát a szankciók majdnem akkora veszteséget okoznak a magyar gazdaságnak, mint az összes magyar ember által fizetett személyi jövedelemadó – magyarázta.
Hangsúlyozta: az emberek tudják, értik a súlyos károkat és elutasítják a szankciókat.
Arról is beszélt, hogy most megint újabb szankciós tervek vannak, már a nukleáris atomiparra akarják kiterjeszteni, amit nyilvánvalóan meg kell vétózni. Nagy csata lesz, és „a tárgyalási asztalnál elért eredményeimhez nagyon fontos, hogy világos legyen”, nem a magyar miniszterelnöknek van gondja a szankciókkal, hanem egy egész nép áll egységesen szemben velük – mondta. Hozzáfűzte: „nekem nagy segítség, sőt talán a siker első számú föltétele egy ilyen sikeres nemzeti konzultáció”.
Bár Brüsszelből bírálat érte a résztvevők számát, „szerencsére az amit ők mondanak, az nem oszt és nem szoroz”. Hozzátette: a tárgyalóasztalnál azonban a miniszterelnököt kell legyűrni, ami annál nehezebb, minél erőteljesebben fogalmazzák meg a véleményüket az emberek.
Hozzátette: a magyar emberek azt akarják, hogy a hangjukat Brüsszelben is meghallják. Nyugat-Európában azonban nincs tere az emberek hangjának. Ahol a nép hangja ellentétes a hivatalos háborúpárti állásponttal, azt megpróbálják elnyomni, nem létezőnek tekinteni. „Nyugat-európai országokban úgy próbálják levezényelni ezt a háborús időszakot, hogy a lehető legkevésbé zavarja őket az emberek hangja” – jelentette ki.
Kijelentette: Nyugat-Európában a média is egyszínű, kilencven százalék feletti arányban globalista és liberális, amit tehát a média negligál, az lényegében nincs.
Magyarországon a nyilvánosság sokkal sokszínűbb – tette hozzá -, a magyar olvasó hozzáfér a háború liberális, globalista megközelítéséhez, és a nemzeti alapú, konzervatív megközelítéséhez is.
Áttérve a baloldali kampányfinanszírozás kérdésére, a kormányfő az ügy legnagyobb tanulságának azt nevezte, hogy nemcsak dollárbaloldal van, hanem dollármédia is.
Kijelentette: a baloldal a legfontosabb kérdésekben, különösen a nemzetközi ügyekben rendre olyan álláspontot képvisel, ami rossz Magyarországnak, a többi között a migráció, a gender vagy a háború és a szankció kérdésében.
Arra most kaphattuk meg a választ, hogy miért teszik ezt: mert ezért kapják a pénzt. Azért képviselik ezeket az álláspontokat, mert fizetik őket – tette hozzá.
„Ennél durvább dolog talán nincs is, mint hogy az ember a saját hazája helyett pénzért a megbízói érdekét képviselje” – fogalmazott.
Hozzátette: mindezt azért kell látni, mert a jobboldal nem adhatja fel a reményt, hogy fontos kérdésekben teljes nemzeti egységre törekedjen.

A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy kiderül majd, kik adták a pénzt. A forrás behozatalának technikája már ismert: egy Soros Györgyhöz köthető hálózaton keresztül érkezett – mondta, hozzátéve: a tényfeltárás végén nem lehet az ügy mellett elmenni anélkül, hogy védelmi rendszerek épülnének jogszabályok által olyan politikusok ellen, akik pénzzel megvásárolhatók.

A miniszterelnök kijelentette azt is: a magyar kormány nem fog támogatni olyan szankciós intézkedést, amely növelné az inflációt.
A kormányfő a legfontosabbnak az energia kérdését ítélte, hozzátéve: az Oroszországgal szembeni szankciók nem érinthetik a nukleáris energiát. Emlékeztetett: Magyarország az olaj behozatala esetében korábban már kivételt ért el.
Bár a kormány visszaadta a 13. havi nyugdíjat, jelentősen emelte a minimálbért, a családosoknak pedig visszaadott egyévnyi befizetett adót – mindez a miniszterelnök szerint helyes volt -, az emberek számára azonban a bolt valósága a napi realitás – mutatott rá Orbán Viktor.
A kormány ezért küzd az infláció ellen, „beadta a vakcinát”, amely már dolgozik is a magyar gazdaságban. Az infláció februártól vagy márciustól csökkenhet, az év végére pedig egy számjegyűre mérséklődhet – ismertette.
A jegybank és a kormány összehangolja a lépéseit ennek érdekében – hangsúlyozta.

Kövessen

Megosztás