Orbán Viktor interjúja az AUF1 televíziónak

Stefan Magnet (főszerkesztő): Orbán Viktor miniszterelnök úr, köszönjük, hogy csatlakozott hozzánk. Megtiszteltetés a számomra, köszönöm szépen. Az AUF1 tévécsatorna nézői nagyon jól tudják azt, hogy az EU a globalista átalakulás célját követi, és ezért heves támadásoknak vagyunk kitéve. Orbán úr az elmúlt napokban azt mondta, hogy Magyarország ellen összeesküvés zajlik az EU-ban. Mit ért ez alatt?

Igen, ha megnézzük, hogy mi történik jelenleg Brüsszelben, akkor azt mondhatjuk, hogy megpróbálják megkerülni a tagállamok szuverén jogait, és egy globalistább struktúrát, nevezetesen az európai szövetségi uniót próbálják létrehozni. Másrészt vannak olyan országok, amelyek ezt nem akarják, és akik szeretnék megtartani a szuverenitásukat, és nem szívesen engednek át további jogokat a brüsszeli bürokratáknak. Tehát itt inkább gyanakodunk a brüsszeli buborékbürokráciára, amely nem a tagállamokat szolgálja, nem is az ő érdekeiket szolgálja, hanem csak a brüsszeli globális érdekeket tartja szem előtt. Ezt láthatjuk az elmúlt években. Itt kell ellenállást tanúsítanunk. És mi a válasz erre a fajta brüsszeli kritikára? Ön azt mondta, hogy az egy vállalati vicc, hogy az Európai Unióhoz tartozó összes országnak olyan kormánya van, amely meg akar felelni ennek a brüsszeli globalista-centralista elveknek. Tehát ilyen szempontból ez nem összeesküvés, mert ez nem valami titkos dolog, ez egy nagyon is nyilvános dolog. Azt mondta, nézzük meg, hogy mi történt Lengyelországban. A legutóbbi választásokon az Európai Néppárt, amely a domináns párt Brüsszelben és a bizottságban, elég világosan kimondta azt, hogy szeretne kormányváltást látni Lengyelországban. Még azt is mondták, hogy nem hajlandók a Lengyelországnak járó pénzt a konzervatív kormánynak odaadni, de azt ígérték, hogyha a lengyelek helyesen szavaznak, a konzervatív helyett liberális kormányt választanak, azaz egy Brüsszel-barátabb kormányt, akkor megkapják az összes pénzt. Szóval mi is ez az egész? Zsarolás? Ez beavatkozás a nemzeti döntéshozatali folyamatokba! Lehet azt mondani, hogy ez összeesküvés, de ha igen, akkor azt kell mondanunk, hogy ez egy állami szintű összeesküvés. És pontosan ugyanez történik itt, Magyarországon is. Ugyanezt csinálták 2022-ben, most és majd 2026-ban is, amikor az új választások esedékesek, megint megpróbálják megtenni. Tehát számunkra ez nem újdonság, ez csak egy egyszerű leírása a brüsszeli helyzetnek.

Európa-szerte reménykedve néznek a polgárok Magyarországra. Budapest városképét nem árasztják el a migránsok, és a vezető politikusaik patriótaként küzdenek a hazájukért. Ez az oka annak, hogy a brüsszeliek meg akarnak szabadulni Önöktől? Meg kell szabadulniuk a globalista EU alternatívájától?

Szerintem két problémájuk van Magyarországgal. Először is, ha megnézzük, mi történik Európában, akkor Európa kontinensét nevezhetjük liberális óceánnak vagy progresszív-liberális óceánnak. És mi ebben Magyarország? Mi egy sziget vagyunk. Egy keresztény vagy konzervatív vagy bármi, nagyon nehéz meghatározni, de mindenesetre nem vagyunk részei a liberális óceánnak. Ezt a szuverenitást nemzeti szinten védelmezzük. Ez egy sziget tehát, és ez a sziget veszélyt jelent az óceánra, mert ez azt jelenti, hogy nemcsak óceán van, hanem szigetek is vannak. Tehát van egy, talán két, három vagy talán négy sziget. Magyarország például nem egy nagy ország. Mi sokkal szegényebbek vagyunk, mint Ausztria, a mi méreteink nem túl nagyok, a GDP sem igazán kiemelkedő, tehát nem vagyunk erősek, de egészen mást csinálunk, mint amit a brüsszeli bürokraták szeretnének. Ebből a szempontból mi vagyunk az a példa, amit Brüsszelben veszélynek tekintenek, ami teljesen igazságtalan és hamis, mert nem vagyunk veszélyesek. Mi egyszerűen csak a demokráciát képviseljük, a demokrácia pedig az egyes társadalmak alternatívái közötti versenyt jelenti, bárhogyan is szerveződjenek: ez a demokrácia. Jó, hogy verseny van, de Brüsszelben nem akarnak versenyt. Tehát egy sziget, egy sziget létezése egyszerűen veszélyes számukra. Másodszor – és ez még veszélyesebb nekik – mi sikeresek is vagyunk. Ha megnézzük például a migrációt. Nincsenek migránsok, ami azt jelenti, hogy nincs terrorista fenyegetés. A bűnözési ráta csökken, mert a migráció mindig együtt jár a bűnözéssel és a terrorizmussal. A migráció magasabb antiszemitizmust is jelent, ami nálunk, Magyarországon nincsen. Homofóbia sincs Magyarországon, és a női egyenjogúság veszélyeztetése a migráció problémája is: ez sincsen Magyarországon. Magyarország tehát azért sikertörténet, mert bizonyos értéket sokkal jobban meg tudunk védeni Magyarországon, mint a liberális országokban. Másodszor: gazdaságilag is nagyon sikeresek vagyunk. Ez azt jelenti, hogy nemcsak egy alternatíva vagyunk, hanem egy sikeres alternatíva, és ez amúgy is egy probléma.

Globalisták és elitek, vagy szabadság és szuverenitás? Mi a frontvonal ebben a nagy csatában, ami az egész nyugati világban dúl?

Azt hiszem, talán meg kell értenünk azt, hogy hogyan épül fel a nyugati politika struktúrája. Ezt a struktúrát régebben nagyon könnyű volt leírni, hogy milyen európai tájkép van, milyen politikai, bal-jobb, liberális és így tovább. De azt hiszem, hogy ilyen kategóriák egyszerűen már nem léteznek. Mert most három kérdés van, ami alapvetően az egész európai politikai életet szervezi, itt, Ausztriában, Magyarországon, de még Brüsszelben is. Az első kérdés például az, hogy háború vagy béke, az ukrán–orosz háború. A második a migráció, pro vagy kontra. És aztán a családpárti vagy multikulturális, gender megközelítés a családkérdésben. Ez a három fő kérdés, amely alapvetően átrendezi az egész politikai spektrumot. Itt meglepő módon találhatunk olyan baloldalinak tartott pártokat, akik békepártiak, migrációellenesek, családpártiak és genderkritikusak is. De ezek valójában a hagyományos baloldali pártok. Mi pedig jobboldaliak vagyunk, de ugyanaz a programunk. Jelen pillanatban ez a bizonyíték arra, hogy a bal és a jobb nem a helyes leírás. Mi ezt úgy hívjuk – nem akarok senkit sem vádolni vagy megsérteni –, hogy normális, a másik oldalon pedig valami nagyon furcsa dolog van. Tehát ez új struktúra, és ez tényleg teljesen felforgatta az európai politikát. És ezért hoztuk létre a Patrióta pártszövetséget is, ez döntő fontosságú lesz az elkövetkező években. Ezek lesznek az európai politika fő kérdései, és nem az ideológiai dolgok, amelyek száz évvel ezelőtt talán a baloldalon vagy a jobboldalon voltak meghatározóak. Van egy új centrum, van egy új többség, mint például Ausztriában az FPÖ, Magyarországon a Fidesz, Franciaországban Marine Le Pen, Olaszországban pedig Meloni és Salvini körül van. Más szóval egy új többség és egy új centrum van kialakulóban Európában.

Most dől el tehát az, hogy milyen lesz Európa tíz vagy húsz év múlva?

Önöknek van egy problémájuk, ha szabad ezt mondanom. Tehát azok az országok, amelyek valóban nagyszámú migránst engednek be, mert a migráció alapjában változtatja meg a dolgokat, változásokat hoz a társadalmak következő nemzedékei számára, különösen, ha a gyerekeket nézzük, ahol sokkal több gyerek van a migránscsaládokban, mint a hagyományos európai családokban. És ez nagy változást jelent. Azoknak az országoknak, amelyek nagyszámú migránst engednek be, meg kell vizsgálniuk azt, hogyan tudnak együtt élni. De vannak olyan országok, mint például Magyarország, amelyek egyáltalán nem engedik be a migránsokat. Tehát nekünk egyáltalán nincs is ilyen problémánk. A probléma számunkra inkább az a kihívás, hogy hogyan védjük meg a határokat, és hogy hogyan ne engedjük be őket továbbra sem az országba. Tehát ez más kihívás, mint az Önöké. Azt hiszem, az Önök társadalmainak, a migráció által befolyásolt társadalmaknak a jövője más lesz. Most is az, de tíz év múlva még inkább az lesz, mint azokban az országokban, ahol a migráció nem létezik, mint például Magyarországon. Tehát a jövőben nem egy Európa lesz, hanem két különböző társadalom lesz ezen a kontinensen.

Donald Trump csak most élte túl a mély állam támadásait, ahogyan szlovák kollégája, Robert Fico is. Elon Muskot a nyugati média célpontként jelöli meg, az ő neve is szerepel a vonatkozó halállistákon. Még mindig helikopterrel repül? Emelte a biztonsági védelmi szintjét?

Nos, Magyarország egy kis ország, így igazából nincs is szükségünk helikopterre. Amikor utazom, akkor az autómat használom, amikor pedig külföldre megyek, akkor repülőgépet. Néha egy kicsit meg kell emelni a biztonsági szintet, például amikor Szlovákiában merényletet kíséreltek meg Fico úr ellen, ő pedig jó barátja Magyarországnak, akkor természetesen egy kicsit meg kellett emelnünk a biztonsági szintet, most egy kicsit alacsonyabb. Tehát a nemzetközi trendekhez igazodunk. De persze igaz, hogy a gyűlöletet elsősorban a baloldal szítja. Tehát a baloldali politikusoktól, a baloldali médiától, akik kiválasztanak bizonyos embereket, majd megpróbálják őket ördögnek beállítani, és gyűlöletet szítani ellenük. Ne lepődjünk meg, ha ennek az lesz az eredménye, hogy valóban fizikai erőszakot, sőt merényletkísérleteket is látunk, mint például az Egyesült Államokban vagy Szlovákiában. Ez annak az eredménye, hogy a baloldal egyszerűen vádaskodik a médiában, és ez a politikájuk eredménye is. És ez rossz. Tehát talán ismét javítani kellene a vita normális formáján. Ez nekem is jobb lenne, ha lehetek talán egy kicsit önző ezen a téren.

Néhány nappal ezelőtt Ön felidézte az 1956-os magyar szabadságharcot. Azt mondta, hogy 1956 egy szabadságharc volt, Magyarország szabadságharca egy világbirodalommal szemben, mint 1456-ban a török ostrom ellen. Dávid harca Góliát ellen. És azt mondta, hogy ma az Európai Unió birodalma ellen küzdünk a szabadságért. Vajon Dávid képes győzni?

Mindig. Mi ezt már megtettük. Ez Brüsszel Góliátja, és még Washingtoné is, mert a demokrata kormány és a brüsszeli kormány nem szeretik a másfajta kormányokat. Ők ellenünk vannak. És a végén az embereknek megvolt a saját véleményük, és szavaztak, és mi győztünk. Ez egy csata, hogy úgy mondjam, de nem a magyarországi kormánypárt Brüsszel ellen, hanem arról van inkább szó, hogy az emberek maguk döntenek arról, hogyan szeretnék kialakítani az országot és a kormányt, és azt is, hogy milyen életet szeretnének élni. Nem olyat keresünk, aki nem akar befolyást gyakorolni Brüsszelben. Ez egy Góliát. Ez egy óriási Góliát, nem lehet vele megküzdeni, de a végén Dávid fog győzni, legalábbis ezt tanultuk meg Magyarországon. És remélem, hogy az FPÖ ezt itt, Ausztriában is meg fogja tudni mutatni. Ezt kívánom, mint egy jó barátomnak, és minden jót kívánok nekik, és remélem Kickl elnök úr valóban megkapja a lehetőséget, hogy minél hamarabb kormányt alakíthasson, még ha ez jelenleg nem is lehetséges. Magyarországon teljesen elképzelhetetlen lenne az, hogy a győztes pártnak esélye sincs kormányt alakítani, mint ami ma például Ausztriában történik. De szerintem legalább olyan helyzetet kellene teremteni, hogy a győztes párt legalább tárgyalásokat tudjon folytatni. És most nem akarok beleszólni az osztrák politikába, de Magyarországon nem lehetne csak úgy elképzelni azt, hogy megnyerjük a választásokat, és hogy utána valaki egyszerűen azt mondja, hogy nem, nincs esélyük kormányt alakítani. Tehát én tényleg meg vagyok győződve arról, hogy nemcsak mi, magyarok és Dávid, hanem én is azt hiszem, hogy az osztrák Dávid is hamarosan megnyeri a választásokat. 

Mit tanulhat az FPÖ Magyarországtól és Önöktől? Azért kérdezem ezt, mert Önöknek is sokáig tartott, mire 2010-ben végre hatalomra kerültek, igaz, azóta már majdnem tizenöt éve folyamatosan hatalmon is vannak.

Nos, először is, általánosságban az évek száma, amióta miniszterelnök vagyok, összesen már 18 év. Szóval ez eléggé magáért beszél, igen. De nem szabad elfelejteni azt, hogy 16 évig az ellenzék vezetője is voltam, tehát nemcsak a leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnök, hanem voltam az ellenzék vezetője is. Tehát mind a két oldalt láttam. És az a tapasztalatom, amit ebből le tudok vonni, és ezt gyakran mondom tanácsként az FPÖ-s barátaimnak is, hogy csak harcoljatok tovább. Soha ne adjátok fel, mert néha sötét az ég, de előbb-utóbb a nap is visszatér, és újra felkel. Tehát soha ne adjátok fel, ez a fontos. És még ha hosszú évekig ellenzékben is vagytok, mi soha nem kötöttünk kompromisszumot az elképzeléseinkkel kapcsolatban, és ezt az emberek végül is díjazták. Igen, ha egyszerűen csak követjük azt az irányt, akkor egy ponton lehetőség lesz az elnök úrnak is arra, hogy kormányfőként szolgálhassa az országot.

A baloldal és a davosi Világgazdasági Fórum adja az utasításokat: woke ideológia, LMBTQ, családok segítése helyett homoszexuális propaganda, és egyre több migráció. A kritikusok ezt a fehér európaiak eltörlése terveként írják le. Összefüggenek ezek az intézkedések? Hogyan látja?

Nehéz kérdés, de igaz. Igen, a genderideológia egyre erősebb és erősebb még Brüsszelben is. De szerintem a gender kérdés egyáltalán nem tartozik az európai politikába. A gender kérdés kizárólag az országokhoz tartozik. Mi nem vagyunk egyformák. Vannak országok, amelyek a házasságot és a gyermeknevelést egyféleképpen szeretnék megvalósítani, más országok pedig másféleképpen. Brüsszelnek tehát ehhez semmi köze. Ez nem európai kérdés, de sajnos a gender kérdésnek olyan erős lobbija van Brüsszelben, hogy nemzeti szintről nemzetközi, globális szintre emelték. Ez helytelen, ez hamis. Nem ezt kellene tenniük, ezt az európai államokra kellene hagyni, ahogyan például a vízumügyben is tesszük a visegrádi államokban. Tehát például a kereszténységet másképp kezelik. Vannak különböző eszmék és értékek, amelyek nem ugyanazok az egyik országban, mint egy másik országban, tehát minden szabadon az Európai Unió tagállamaira lenne bízva. Ennek így kellene lennie, legalábbis ez az én véleményem.

De miért van ez a nagy helyettesítés? Miért ez a nagy lakosságcsere? Önök nagyon gyorsan reagáltak a 2015-ös menekültügyi válságra, és azonnal határkerítést építettek. Miért történik most ez a nagy csere?

Nos, ugyanezt láttuk 2015-ben Magyarországon is. Sok vita volt arról, hogyan reagáljunk a migrációs kérdésre. Ez egy teljesen új fejlemény volt a magyar történelemben. Ilyen még soha nem volt. A történelmünkben voltak katonai inváziók. Tehát már tudjuk, hogy milyen volt az, amikor az oszmánok vagy a szovjetek jöttek. De ez egy teljesen új fejlemény volt. Egy fegyvertelen hadsereg hirtelen megjelent a magyar határon. Hogyan kellene ezt kezelni? Mi ez? Pozitív vagy negatív? De teljesen világos volt az, hogy nem az a szándékuk, hogy Magyarországon maradjanak, tovább akartak menni Ausztriába vagy Németországba. Tehát mi lenne a helyes kormányzás a magyar társadalom részéről? Volt itt egy eredmény, ami a vitákból kijött. Mi a schengeni térség részei vagyunk, Schengen pedig azt jelenti, hogy van egy külső határunk, és mindazoknak, akik a schengeni térségen belül vannak, kötelességük garantálni a határok biztonságát és védelmét. Ebben a tekintetben a magyar hadseregnek nemcsak Magyarországot, hanem Európát is meg kell védenie. Tehát mi úgy döntöttünk, hogyha a migránsok Németországba is szeretnének menni, akkor is megállítjuk őket a határunkon, és azt mondjuk, bocsánat, fiúk, nem jöhettek Magyarországra, mert itt van egy schengeni határ. És igen, a második kérdés most az értékekről szól. Nos, én találkoztam sok-sok kedves férfival és nővel, akik részt vettek különböző programokban, ahol a szegényeken, néha a migránsokon és mindazokon az embereken segítettek, akiknek valahogy el kellett menekülniük a hazájukból. Tehát humanitárius akciókban vettek részt. És megkérdeztem a véleményüket, megkérdeztem, hogyan látják a helyzetet. És azt mondták, hogy ennek semmi köze a humanitárius akciókhoz, ezek az emberek egészségesek, kiváló fizikai állapotban vannak, amúgy is csak nagyon kevés nő van közöttük, főleg férfiak, úgy néznek ki, mint egy hadsereg, és nem egyszerűen a származási országukból menekülnek, hanem egy jobb életet keresnek, először is saját maguknak, majd a családjuknak, mert később magukkal hozzák a családjukat is. És a magyarországi civil társadalom azt mondta, hogy kormány, kérem, vigyázzanak, ez nem a klasszikus, nehéz helyzetben lévő emberek problémája, ez valami más, ez egy invázió, tehát kérem, válaszoljanak, és reagáljanak helyesen. A politikai döntéshozóknak nem az volt a véleménye. De természetesen látjuk ezt alulról, hogy hogyan tükröződik; ez nem migrációs kérdés, ez nem a menekültekről szól, ez nem a migrációról szól. Ez egy invázió. És mi azt mondtuk, hogyha ez egy invázió, akkor nem adhatjuk fel az országunkat, tehát meg kell állítanunk. Nagyon hosszú viták voltak ezek. Nem volt könnyű döntés, mert tavasz végén vagy nyár elején kezdődött, majd a kerítés felállítása következett. Ez két-három hónapig tartott. Tehát ez sem az én döntésem volt, hanem egy nemzeti vita eredménye volt, hogy hogyan kellene viselkednünk ebben a sajátos helyzetben.

Nos, az unió ezt nem akarja. Az Európai Bíróság 200 millió euróra büntette Magyarországot a menekültpolitikája miatt. A türelmi idő a napokban lejár. Mit gondol erről a bírságról? Magyarország beadja a derekát?

Ez szégyen! Mellesleg az ő szégyenük, mi megvédjük az európaiakat. Megvédjük Ausztriát, Németországot, az összes európai tagállamot. 2015 óta eddig már 2 milliárd eurót elköltöttünk, 2 milliárd eurót költöttünk a határok védelmére, a katonák, a határőrök, a kerítés és a technika miatt. Tehát ez egy nagyon összetett művelet és nagyon drága is. Kétmilliárd eurót költöttünk! És most az Európai Bíróság azt mondja, hogy az Európai Bizottság miatt, az Európai Bizottság kezdeményezte ezt a jogválasztást, tehát egyszerűen nem a bíróságról van szó, ne haragudjanak, hanem a bizottságról. És most azért kezdték el büntetni Magyarországot, mert úgy fogjuk megvédeni a határainkat, ahogyan azt a schengeni szerződés előírja. És már, ahogy mondtam, 2 milliárd eurót költöttünk. Naponta 1 millió eurót költöttünk erre. Tehát nem hiszem, hogy ez az országok érdeke. Ez egyértelműen ellentétes az alkotmánnyal is, mert az azt mondja, hogy meg kell védenünk az országot. Ez a kormány kötelessége. És ne felejtsük el, hogy a migrációs paktumot csak nemrég fogadták el. Mi ellene szavaztunk, de sajnos nem voltunk elég erősek, nem volt elég ország, amelyik ellene szavazott. Most itt van ez a migrációs paktum. Ez a paktum azt mondja, hogy Magyarországon egyfajta munkatábornak kell lennie. Migránstáboroknak. Migránstáborok kellenek tízezreknek. Tehát be kell őket engedni, és aztán egy táborban kell elhelyezni őket, egy migránstáborban. Nos, senki nem akar migránstáborokat Magyarországon. Tehát most egy kicsit konfrontatív helyzetben vagyunk, és megpróbáljuk meggyőzni az Európai Uniót, hogy tényleg mindenki ellene küzd. A németek felfüggesztették Schengent, és újra bevezetik a határellenőrzést. Lengyelország már bejelentette azt, hogy nem hajlandó betartani a migrációs paktum rendelkezéseit. Tehát azt látjuk, hogy mindenki lázad ez ellen az ostoba szabályozás ellen. Mi pedig most megpróbáljuk rávenni a bizottságot, hogy változtassa meg ezeket a rendelkezéseket, és szabaduljon ki ebből a csapdából. Azért büntetnek minket, mert egyszerűen végrehajtjuk a kötelező feltételeket, a kötelezettségeinket. Erről beszélek.

A Soros Györgyhöz hasonló nemzetközi globalisták migránsok millióit követelik, és rendszerváltást sürgetnek az EU-ban is. Ön többször bírálta Soros Györgyöt, aminek következtében a Soros Alapítvány kivonult Magyarországról, és a Soros-egyetem Budapestről Bécsbe költözött.

Gratulálok, sok sikert hozzá!

Igen, ennek mindenki örül, de aki Ausztriában vagy Németországban kritizálja Sorost, azt a mainstream média hevesen támadja. Helyes volt annak idején tájékoztatni a magyar közvéleményt a Soros Györgyhöz hasonló globalisták szerepéről?

Igen, természetesen. Ez egy másik történet, egy hosszú történet. Soros György magyar. Nagyon tisztelik, mert nagyon gazdag, és nagyon tehetséges üzletember is. Talán a leggazdagabb vagy a második leggazdagabb magyar a világon. Tehát egy nagyon tehetséges magyar, akinek zsidó háttere is van. Amikor tehát kritizáljuk őt, azonnal azzal vádolnak meg minket, hogy antiszemiták vagyunk. Pedig ez nem a származásáról szól, hanem arról, amit mond, és amit tesz. Ez csak egy normális vita, ami itt zajlik. Probléma, nem mondhatjuk annak, aki kritizál téged, akkor egyszerűen azt mondod rá, hogy antiszemita. Ez egy technika, amit manapság használnak. Mi pedig azt mondtuk, hogy oké, mi tényleg csak a vita tárgyára akarunk koncentrálni, nem számít az, hogy ki micsoda. És miről is van szó? A migrációról. És Soros György azt mondta, hogy amikor megépítettük a kerítést, hogy ő azt szeretné, ha minden évben egymillió migránst jönne be az Európai Unióba. Tehát ő egy olyan ember, aki ezt finanszírozza, és a migráció mellett áll ki, és propagandát csinál, ami aztán megváltoztatja az európai kontinens kulturális identitását. Mi pedig ezt nem akarjuk. Oké, ezt megtehetik Ausztriában, Németországban vagy Franciaországban, ez az Önök dolga, de Magyarországon egyszerűen nem lehet, mert mi úgy döntöttünk, hogy Magyarország az egyetlen ország a világon, amely ebben a kérdésben dönthet. Mi azt mondtuk, hogy nem akarjuk megnyitni az országot a migráció előtt, és a magyar emberek döntését senki sem tudja megváltoztatni. Tehát ezért nem lehet Magyarországot és Soros legnagyobb barátoknak nevezni mostanában.

Tavaly egy Tucker Carlsonnak adott interjúban Ön azt mondta, hogy a béke Ukrajnában csak Trumppal lehetséges. Szó szerint azt mondta, hogy hívják vissza Trumpot. Az amerikai választások néhány nap múlva lesznek. Drukkol Donald Trumpnak?

Még néhány napot várnunk kell. Azt hiszem, sajnos mi, európaiak egyszerűen nem tudtuk megállítani ezt a háborút. Mi, európaiak nem vagyunk abban a helyzetben, hogy tűzszünetet hozzunk létre, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy békepolitikát alakítsunk ki. Ez egyszerűen tény. Ez azt jelenti, hogy szükségünk van valakire, aki képes erre. A kínaiak megpróbálták ezt megtenni. Összeállították a saját béketervüket a brazilokkal, de az eddig nem volt elég sikeres. De most a nyugati világban az a helyzet, hogy remélhetőleg Donald Trump visszatér. Azonnal tűzszünetet fog elérni, és akkor azonnal véget vethetünk a háború kiterjesztésének. A lényeg az, hogy akkor hosszú távú békénk lesz. De most meg kell akadályoznunk azt, hogy ez a háború más országokra is átterjedjen, és ennek egyetlen módja a tűzszünet.

Az év végéig még Önök adják az Európai Tanács soros elnökségét. Ön az elnökség elején békemisszióban járt Donald Trumpnál, Zelenszkijnél és Putyinnál. Hogyan fogja felhasználni az utolsó két hónapot?

Nos, ez a békemisszió nagyon bonyolult volt, ha megengedi. Tehát egyértelmű volt számomra, hogy meg is teszem, kritizálni fog az európai liberálisok, a bizottság, a Végrehajtó Bizottság és mindenki Brüsszelben, az egész buborék mindenhol. De én keresztény vagyok, igen, ezért most nem akarok túl hosszan beszélni erről, de ha valaki keresztény, és lehetősége van arra, hogy tegyen valamit a békéért, ami egy jó dolog, akkor szerintem ezt meg kell tennie. Nem számít, hogy mi az. Tehát az én motivációm egyszerűen az volt, hogy Magyarország egy olyan ország, amelyik a békében érdekelt. Magyarország békét akar. A keresztények a világon mindenhol békét akarnak. Akkor miért ne használjuk ki ezt a lehetőséget, hogy ezt a rotációs elvet az Európai Tanácsban a békére használjuk? Nos, mi is volt a tervem? Először Zelenszkijhez mentem, aztán Putyinhoz. Megnéztem, hogy van-e reális esély arra, hogy közvetítőként valahogyan békét teremtsek itt. A válasz az, hogy nem volt. És ennek az volt az oka, hogy mindkét vezető úgy gondolja, hogy az idő az ő oldalukon áll. Az ukránok júliusban azt hitték, hogy az idő az ő oldalukon áll. Most már vége, ők vesztettek, de azt hitték, hogy győzhetnek. Az oroszok pedig júliusban azt hitték, hogy az idő az ő oldalukon áll, és hogy győzni fognak, meg voltak győződve arról, hogy ők is nyerni fognak. Aztán elmentem Pekingbe, a kínai elnökhöz. Aztán Washingtonba mentem a NATO-csúcstalálkozóra, aztán elmentem Donald Trumphoz. Tényleg megpróbáltam mindenkit meggyőzni. Írtam egy jelentést is, és elküldtem az összes európai állam- és kormányfőnek, és azt mondtam, hogyha tűzszünetet akarunk, és aztán valódi lépést akarunk tenni a béke felé, akkor egy olyan nemzetközi környezetet kell teremtenünk, amelyben a két ellenfél is békét köt, mert ők ezt nem fogják maguktól megtenni. Más szóval: olyan környezetre van szükség, ahol egy kicsit ösztönözni is tudjuk őket. És az Európai Uniónak is világossá tettem, hogy együtt kell működnünk a kínaiakkal. Ezt aztán közölnünk kell Zelenszkijjel és Putyinnal is. És olyan légkört kell teremtenünk, ahol megértik, hogy előbb-utóbb olyan helyzetbe kerülnek, ahol tűzszünetet kötünk, és aztán tárgyalni lehet a békéről. Megpróbáltam megteremteni ezt a környezetet is, de nem jártam sikerrel, mert az Európai Unió egyszerűen elutasította. A kínaiak azt mondták, hogy oké, az Európai Unió pedig azt mondta, hogy semmi esély, mert ők folytatni akarják a háborút, mert folytatni szeretnék a háborút, és le akarják győzni Oroszországot. Ez az európai álláspont: le akarják győzni Oroszországot. És akkor az egyetlen lehetőség, ami az asztalon maradt, hogy remélhetőleg Donald Trump visszajön, és akkor egy új fejezet nyílik a nyugati politikában. És akkor a békeszerető emberek, mint például néhány közülünk Európában, megpróbálnak együttműködni az amerikaiakkal, és akkor tűzszünetet teremtenek ebben az orosz–ukrán háborúban. De ez még a következő hónapokban áll előttünk számunkra.

A mai utolsó kérdésem a médiaszabadsággal kapcsolatos. Önt azzal vádolják, hogy Magyarországon megszüntette a médiaszabadságot. Most, mint az AUF1 televízió vezetője, azt kell mondanom, hogy itt, Németországban és Ausztriában brutálisan támadnak minket. Nyolc bankszámlánkat törölték, és az Önök Magyarországára kellett menekülnünk, hogy Budapesten adományszámlát nyithassunk. A nyugatihoz hasonló mértékű cenzúra Magyarországon nem zajlik. Itt viszont igen. A nagy Facebook-fiókunkat éppen tegnap törölték, csak úgy. Mit gondol a németországi és az ausztriai médiacenzúráról?

Igen, nos, anélkül, hogy bárkit is megsértenék, az osztrák vagy német hatóságokat, de csak azt mondom, hogy mi az én személyes tapasztalatom, ha 25-30 évvel ezelőtt kinyitottam egyrészt a Frankfurter Allgemeine Zeitungot, másrészt egy baloldali, talán dél-német újságot, akkor két különböző vélemény volt ugyanarról a témáról. Vagyis volt egy konzervatív és egy liberális, mondjuk úgy, megközelítés és felfogás. Most, 25 év után, ha ugyanezt újra megcsinálom, kinyitom az egyik oldalt itt, a másik oldalt pedig a másik oldalon, a fő pontok ezekben a kérdésekben pontosan ugyanazok. Nem az én dolgom ezt itt értékelni, de egyszerűen azt látom, hogy eltűntek az eltérő vélemények, hogy az álláspontok valójában egyeznek Európában. És azt is látom ugyanakkor, hogy aki nem ezen a pályán, nem ezen a területen, a mainstream területén, hanem egy kicsit kijjebb van, az egyszerűen nem létezik, vagy megpróbálják nem létezővé tenni. Még Németországban is, például egy párt, amelyet a nép választott meg, állandó titkosszolgálati megfigyelés alatt állhat. Ez talán lehetséges a német alkotmány szerint, de Magyarországon ez forradalmat váltana ki. Tehát ami most a nyugati társadalomban történik, az a demokrácia, a szólásszabadság, a sajtószabadság, a média szabadságának és mindezeknek a dolgoknak a másfajta értelmezése és felfogása. Tehát valahogyan a média világa is változik. Mi pedig, hogy úgy mondjam, régimódi emberek vagyunk, úgy gondoljuk, hogy nincs demokrácia sajtószabadság nélkül, amely különböző véleményeknek is teret adhat, amely különböző vitákat és vitapontokat hozhat létre, és lehetővé teszi az emberek számára azt, hogy megtalálják a véleményüket, és kinyilvánítsák azt. A nyilvánosságban a vélemények 50 százaléka, mondjuk, liberális és talán 50 százaléka konzervatív, ez 30 évvel ezelőtt így volt a nyugati társadalmakban is. Nálunk még mindig megvan ez a rivális koncepció, hogy úgy mondjam, és ezért Magyarország a szabadság országa is, ahogy a médiaszektorban az Ön bankszámla története is megmutatta.

Miniszterelnök úr, Orbán Viktor úr, köszönöm szépen ezt az interjút!

Nekem is öröm volt. Köszönöm szépen!