Orbán Viktor interjúja a TEOL Tolna vármegyei hírportálnak és Tolnatáj Televíziónak

Finta Viktor: Országjárása során Szekszárdra érkezett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki vállalkozott arra, hogy interjút ad a teol.hu hírportálnak, a Tolnai Népújságnak és a Tolnatáj Televíziónak itt, a polgármesteri hivatalban rögtönzött stúdióban. Jó napot kívánok, Miniszterelnök úr!

Tiszteletem! Jó napot kívánok!

Kezdjük a beszélgetést a legaktuálisabb Tolna vármegyei dologgal.

Nos.

Hosszú várakozás után február 5-én megtörtént az első betonöntés Paks II. telephelyén. Ezzel a nemzetközi sztenderdek szerint is már hivatalosan épülő atomerőműnek titulálják ezt a beruházást. Mit jelent ez a kormány és az ország számára? A jelenlegi politikai és gazdasági környezetben is úgy érzi, hogy megérte belevágni és kitartani mellette?

Minden, ami történik és történt az elmúlt néhány évben, aláhúzza annak a döntésnek a helyességét, hogy Pakson egy második atomerőművet építsünk. Az energia lesz a következő húsz-harminc év legfontosabb kérdése. Ezen belül is a villamos energia, a mesterséges intelligencia, a telekommunikáció, a számítógépes adatkezelés, a robotizáció, ezek mind rendkívüli mennyiségű új kapacitásokat igényelnek a villamos energia területén. És Magyarországnak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy miután nincs saját nyersanyagunk vagy energiaforrásunk, még komoly eséssel folyó folyóink sincsenek, tehát még vízi erőműveket sem tudunk építeni, akkor mégis honnan lesz a magyaroknak és a magyar gazdaságnak energiája a következő évtizedekben? És a nukleáris energia ezért megkerülhetetlen. Tehát nukleáris energia nélkül nincs sikeres magyar gazdaság, és nincsenek megfizethető áron működő háztartások sem. Ezért a Paks II. megépítése a legjobb döntés volt, amit hozhattunk, de önmagában nem elégséges, mert most meg kell indítani a Paks I. üzemidő-meghosszabbítását is. És ha az is megvan, meg a Paks II. is megépül, az azt jelenti, hogy Magyarország villamosenergia-igényének 60-65 százalékát képesek leszünk nukleáris energiából kielégíteni, és az egész világ bennünket fog irigyelni. A maradék 35 százalékból 25 százalékot szándékozunk majd napenergiával, és 10 százalékot, a maradék 10 százalékot pedig gázzal, gázból akarjuk előállítani. Tehát azt hiszem, hogy a nemzetgazdaság egésze szempontjából ez jó döntés volt. Tolna megye szempontjából, Szekszárd meg a környék szempontjából meg különösen is jó volt, mert az ország legnagyobb ipari beruházása történik itt meg. Nem tudjuk a végső összeget, mert nagyon hosszú az építési idő, és rengeteg változás történt a világgazdaságban, de ez a 15 és a 20 milliárd euró közötti költséggel valószínűleg Magyarország történetének legnagyobb beruházása lesz. Már a Paks I. is az volt a maga idejében, és a Paks II. is az lesz. Tehát ez a megye rengeteget nyer azon, hogy ez a hatalmas beruházás itt jön létre. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek viták. Az, hogy valami jó dolog, nem azt jelenti, hogy nem vitatkozunk róla, illetve, hogy az nem nyit ki kérdéseket. Itt az a kérdés nyílik ki, hogyha Paks ilyen hatalmas ipari beruházás, ilyen hatalmas üzlet, rengeteg pénzt termel, nyilván Paks kicsi város ahhoz, hogy ő szolgálja ki munkaerővel ezt az erőművet, tehát rengetegen járnak be a környékről, és így a paksi profit nemcsak Paks városát illetné, mondja mindenki ebben a megyében. Tehát arra mindig folyamatosan választ kell adnunk, különösen, hogyha Paks II. is üzembe lép, hogy hogy’ lesz igazságos ez, hogy a paksiak is megkapják, ami jár nekik, meg a megye is megkapja azt, amire joggal tart igényt.

Pakstól picit északabbra, Dunaföldváron is elindult egy kormány által támogatott új beruházás, a Vajda Papír nedves törlőkendő üzemének építése. Tehát a megye északi részéről beszéltünk. Mi a helyzet Tolna vármegye déli részével, hazánk legkisebb vármegyeszékhelyével? Számíthatunk-e esetleg jelentősebb gyár idetelepítésére vagy meglévő bővítésére, amellyel új munkahelyeket teremtenek, és megállítható vagy szinten tartható Szekszárd népességének fogyása?

Úgy érdemes elképzelni, hogy Magyarországra külföldi vagy akár magyar beruházó két csatornán keresztül érkezhet, illetve választhatja ki a beruházás helyét. Vagy magától, vagy pedig úgy, hogy az államhoz fordul, és állami segítséget kér. Amikor állami segítséget kér, abban van szerepe a kormánynak. Egyébként az üzlet intézi a saját életét. Amikor hozzánk fordulnak, akkor mi kiajánlunk telephelyeket, hogy hol van olyan ipari park, hol van olyan szakképzett munkaerő, hol van közlekedés, ami az adott beruházásnak kell. Most az az igénye van Szekszárd városának, hogy miután itt van ipari park, sőt itt van szó arról is, hogy a régi húsgyárnak a mintegy 20 hektáros területét is valahogy adjuk oda vagy át, variáljuk át a városhoz, és akkor egy újabb ipari terület jön létre. Tehát a város azt ajánlja, hogy neki van ipari területe, közművesített ipari területe, ahova lehet komolyabb iparfejlesztést hozni, illetve telepíteni. Erről állapodtunk meg már korábban is, most is dolgozunk rajta. Míg mi itt beszélgetünk, Lázár miniszter úr tárgyal, folytatja a megbeszélést a polgármesterrel. Van közös szándék, hogy ide komoly ipari beruházást hozzunk. Tehát erre lehet számítani a jövőben.

Gondolom, hogy a beruházóknak a letelepedési kedvét növelné talán az is, hogyha az M6-os autópálya után a tervezett nyugat–keleti irányú sztráda, az M9-es is itt haladna el Szekszárd, Bonyhád és Dombóvár határában, gyorsabb összeköttetést biztosítva Kaposvárral, Szegeddel. Bár Ön nem olyan nagyon régen avatta itt, Tolna vármegyén a paksi Duna-hidat, de megvalósulhat-e ez az új igényünk is, ez a szekszárdi igény? Milyen Tolna vármegyét érintő közlekedési fejlesztéseket terveznek?

Ez a paksi, mi így hívjuk, paksi Duna-híd egy fantasztikus beruházás, egy nagyon komoly mérnöki és ipari teljesítmény, magyar mérnökök tervezték, és magyar cégek építették meg. Tehát büszkék vagyunk arra, amikor látok ilyen beruházásokat, én büszke vagyok arra, hogy mi, magyarok erre képesek vagyunk. Ehhez nekünk egy fél külföldi sem kell, hogy ilyen komoly műszaki színvonalat képviselő beruházásokat meg tudjunk csinálni. Tehát van képességünk erre, sőt Mohácsnál épül is egy újabb hatalmas, nagy híd. Ami az M9-est illeti, tervben van, Lázár miniszter úrnak a listájában szerepel, erre fog jönni, tehát úgy, ahogyan Ön ezt a kérdésében megfogalmazta, de még mielőtt erre ráfordulnánk, először a mi terveink szerint meg kell csinálni a szekszárdi elkerülőt. Tehát a szekszárdi elkerülő megépítése élvez elsőbbséget. Ezt a beruházást három részre vágtuk szét. Az elsőnek szerintem már be is fejeződött a tervezése, itt már hamarosan, napokon belül akár ki lehet írni egy feltételes közbeszerzést, és a második-harmadik szakasznak a tervezése is zajlik. Tehát a következő ciklusban, 2026 és 2030 között az elkerülő Szekszárd körül elkészül majd. És akkor az M9-est is könnyebben tudjuk, vagy kevesebb kényelmetlenséggel tudjuk beilleszteni az itteniek életébe.

Emlékszem, hogy itt volt Miniszterelnök úr 2014-ben a szekszárdi Balassa Kórház új épületszárnyának az avatóján. Talán már akkor is elhangzott, hogy a jelenlegi, pavilonrendszerű intézmény helyett épülhetne egy teljesen új kórház is rendelőintézettel együtt, amely gazdaságosabban üzemelne, az orvosok, ápolók számára is talán vonzóbb munkahely lenne, és talán a betegek is szívesebben és könnyebben gyógyulhatnának. Ott lát-e erre esélyt a következő ciklusban? Készülnek-e egészségügyi fejlesztésekre?

Nézze, Szekszárd városát köztisztelet övezi az egész országban, nemcsak Babits miatt, hanem egyébként is, és a mostani kormány is így van ezzel. Itt van ez a város, tehát van egy szimbóluma. Tehát Szekszárd a megyei jogú városok között egy kicsi városnak számít, talán a vármegyeközpontok között talán még a legkisebb is.

A legkisebb.

De van egy nagyon erős kulturális kisugárzása és ebből fakadó tekintélye. Tehát amikor az ember jön a városházára, megáll, aztán megfordul, ott van szemben a megyeháza, azt hiszem, talán Ybl, és akkor ott van a templom, tehát az egésznek, az Önök városának van egy komoly hozzájárulása a magyar kultúrához. Azért olyan városháza kevés volt, amit Liszt Ferenc avatott fel. És Liszt Ferenc négyszer-ötször-hatszor, nem tudom, hányszor adott koncertet itt, az Önök városában. Tehát Szekszárd egy nagyon komoly hely. Úgyhogy mi úgy gondolunk rá, mindig is úgy gondoltunk rá, hogy nem a méret számít itt, hanem inkább ez a kulturális kisugárzás. És mi rengeteg fejlesztést hajtottunk itt végre az elmúlt időszakban. Ezt csak azért mondom, mert biztosak lehetnek abban, hogy amiről már régóta beszélünk, megállapodás közeli állapotban is vagyunk, vagyis a kórház elrendeződik. Amikor utoljára voltam itt, akkor arról akartak velem itt egy megállapodást kötni a helyi vezetők, hogy egészítsük ki a kórházat egy új szülészeti blokkal. Én ezt meg is ígértem. Le is ültünk, elkezdtük ezt tervezni, és rájöttünk arra, hogy itt nem egy szülészeti blokk kell, hanem egy új kórház. Tehát a mostani, pavilonrendszerű kórház helyett egy modernebb, XXI. századi, inkább ilyen nagy, modern, dobozszerű, olcsón üzemeltethető, ellátásbiztonságot jobban garantáló építészeti megoldás kell. Tehát valójában nem toldozni-foldozni kell a kórházat meg nagyobbítani, hanem kell építeni Szekszárdon egy új vármegyei kórházat. Ennek a koncepciója jól halad, a következő ciklusban biztosan megtörténik az, hogy ez a kórház, egy új kórház fölépül.

Ősszel Miniszterelnök úr avatta a szekszárdi Sipos Márton uszodát. A szomszédban álló sportcsarnokunk is már nagyon elavult, pedig nagy csatákat vív benne a TARR KSC szekszárdi kosárlabda csapata. Úgy tudjuk, hogy készülnek már a kiviteli tervek. Mikor lesz ebből kézzelfogható valóság?

Valóban egy felemelő ünnepségen voltam itt, amikor átadtuk az uszodát. Először is sokan voltunk, másfelől itt voltak a nagy királyok, tehát Darnyival állhattam egy színpadon, meg itt volt a Magyar Úszó Szövetségnek az elnöke. Tehát itt állt vagy öt-hat olimpiai aranyérem a színpadon meg a szövetségi edző, tehát egy igazi sportbarát összejövetel, ünnepség volt. És akkor meg is állapodtunk arról, hogy ez nagyon szép munka, de csak félmunka, mert valóban itt van ez a sportcsarnok, amellyel kezdeni kell valamit. És Önök híresen jók az utánpótlásban, nemcsak a kosárlabdában a hölgyeknél, énnekem van személyes ismeretem az Önök labdarúgó-utánpótlás munkájáról is. Ezt mi sokra tartjuk, nagyra értékeljük, mármint a hozzájárulást, amit az Önök városa az ország közös nemzeti sportteljesítményéhez ad. Úgyhogy indokolt az az igény, hogy azt a sportcsarnokot hozzuk olyan formába, amely méltó a városhoz, meg méltó a magyar sporthagyományokhoz. Nem az élsport miatt, az is fontos, hogy legyenek hőseink, hanem a gyerekek miatt, mert a XXI. században nem várhatjuk, hogy a szülők meg a nagyszülők el fogják vinni a gyerekeket olyan sportlétesítményekbe, ahova az ember jó lelkiismerettel nem teszi be a lábát, vagy úgy érzi, hogy méltatlan ahhoz a színvonalhoz, amin ma az ország él. Vannak elvárások, ezt tudomásul kell venni, a családok részéről, és ki kell szolgálni ezeket az elvárásokat a sportlétesítmények területén is. Ez nem is esik nehezünkre, mégiscsak a gyerekekről van szó, és mi más lehetne fontosabb, mint a gyerekek? 

Tolna vármegye a járási székhelyeket leszámítva egy nagy mezőgazdasági terület, jelentős borvidékkel, plusz, ugye, a Paksi Atomerőmű. Tervez-e a kormány az agrárium területén újabb támogatásokat, programokat? A Mercosur-megállapodások árnyékában mivel tudja biztatni az itteni gazdálkodókat?

Nem akarom elviccelni a dolgot, de, ugye, a vörösborpiac az egész világon megrendült, és nincs olyan kormány, amely meg tudná inni a fölösleget. Tehát ezen a módon nem tudunk segíteni. Én beszélgetek a borászokkal, és úgy látom, hogy a vörösborral foglalkozók nagyon komoly piaci nehézségekkel küzdenek. Keressük az útját-módját, hogy hogyan tudunk nekik segíteni. Ez van a borászokkal. Tehát ezt semmiképpen nem akarjuk föladni. Egy identitáskérdés az ország számára is a szőlészet és a borászat, és az Önök vármegyéje, illetve Szekszárd és környéke számára is. Most a mezőgazdasággal meg az a helyzet, hogy itt is vízpótlási gondjaink vannak, tehát az öntözés egy kulcskérdés lesz. Itt mindenki követeli, hogy a vizet tartsuk benn az országban, tehát itt a következő években valóban komoly beruházások kellenek, hogy a Duna vize ne szaladjon ki az országból, hanem fogjuk föl, és amit abból lehet, mezőgazdasági célból hasznosítsunk. Ugyanakkor ma beszélgettem olyan polgármesterekkel, az összes falusi polgármesterrel találkoztam a környékből, akik közül többen is mezőgazdászok vagy gazdaemberek. És beszéltünk arról, hogy a nagytáblás gabonatermesztésre épülő mezőgazdaságnak a napjai meg vannak számlálva. Nem fog az eltűnni, de a kapacitások vissza fognak esni. Részben ennek van klimatikus oka, tehát hogy megváltozik az éghajlat, részben pedig, bár védekezünk, a Mercosurt se akarjuk jóváhagyni, az ukránokat is tolom kifele, de csak-csak beszivárog, a kereskedők csak-csak behozzák a magyarnál olcsóbb gabonát, és ez komoly konkurenciát jelent a magyar gazdáknak. Ezért majd a következő években kell gazdaságstratégiát váltani, és le kell ülni az agrárkamarával meg a gazdák képviselőivel, hogy hogyan tudunk segíteni azoknak a gazdáknak, akik a gabonából már nem tudnak megélni a következő időszakban. Ez egy komoly szakmai kihívás intellektuális értelemben is, meg mezőgazdasági szakmai kihívás is. Ez más gépészetet, más művelési módokat igényel. De erről folyamatosan tárgyalunk, lesz erre is megoldás. Egyébként a mezőgazdaságban nagyságrendekkel növeljük, sőt már növeltük az elmúlt két évben is az ideérkező forrásokat. Ha Ön egy gazdával beszél, akkor láthatja, hogy mennyi támogatást fizettünk ki, és az élelmiszeripar, a magyar élelmiszeripar megfejlesztésén keresztül is azt gondoljuk, hogy a gazdák számára piacot tudunk teremteni. Tehát a következő hét-nyolc év a magyar mezőgazdaság számára egy kiugróan magas fejlődést ígérő hét-nyolc év lesz.

Csibi Krisztina, Süli János és Horváth István alkotja az Ön csapatát. Ők a három Tolna vármegyei választókerület kormánypárti jelöltjei, nyilván győzelmet vár mindannyiuktól, de mennyire lesz ez nehéz a korábbi megmérettetésekhez képest? Miért lehetnek ők a biztos választás?

Minden választás nehéz. Aki lebecsüli a választás nehézségét, az lebecsüli az állampolgárokat is. Ugyanis lehet nekünk magunkról jó véleményünk, ez nem számít. Csak az számít, hogy az embereknek mi a véleménye. Tehát ezért megelőlegezni a választási eredményt nagyon szerényen kell, mert végül is majd a választópolgárok döntik el, hogy végül is mit gondolnak az ország előtt álló lehetőségekről, és milyen irányba akarnak haladni. Ezért a választópolgárok iránti tisztelet miatt mondom, hogy megjósolhatatlan, hogy mi lesz a választáson. Az lesz, amit ők döntenek. Ugyanakkor van esélyesség is természetesen. És mi itt esélyesek vagyunk mind a három választókerületben. Először is mind a három választókerület fekszik nekünk. Mi egy ilyen vidékies kormány vagyunk, nem szoktam ezt szégyellni. Nagyon sok a falusi, sőt vidéki gyerek a kormányban. Mi nem vidékre járunk, hanem onnan jövünk. És ezt az emberek tudják és érzik. És Tolna megye egy karakteresen vidéki régiója az országnak. Mi itt itthon vagyunk, mind a három körzetben. Ráadásul engem 35 éve ismerek, ott ülök benn a nappaliban meg a konyhában, ahol megy a rádió meg a tévé. Tehát azt hiszem, hogy olyan időkben, amikor nagyon komoly veszélyek fenyegetik az egész európai vagy nyugati civilizációt a migrációtól az ukrán–orosz háborún keresztül a klimatikus változásokig, tehát a veszélyek korában élünk, szerintem ilyenkor a legfontosabb szempont a biztonság. Én azt is ajánlom a választóknak, hogy amikor a döntésüket meghozzák, akkor a biztonság szempontját tegyék az első helyre. És a biztonság tapasztalatot jelent. És nekünk van. Tehát én úgy érzem, hogy van bennünk energia, van bennünk lelkesedés, van bennünk szenvedély, mind a három jelöltünk olyan ember, aki akar dolgozni a közösségért a következő négy évben. Ezért szerintem itt, Tolna megyében a Fidesz a biztos választás.

Miniszterelnök úr, köszönöm szépen, hogy a rendelkezésünkre állt. A nézőknek köszönjük a figyelmet, tartsanak velünk máskor is. Viszontlátásra!