Orbán Viktor interjúja a Patrióta YouTube-csatornának az Európai Tanács állam- és kormányfőinek ülése előtt

Az unió el van szigetelve, Magyarország nincs. Az unió ma egy fogatlan oroszlán. Van egy saját közösségünk, ez Magyarország, és a háború nekünk sokba kerül. Ukrajna mindig is egy olyan ország volt, amely csak nagy nemzetközi hitelekből volt képes fönntartani saját magát. Ha bejön az unióba, ezt mi fogjuk fizetni. Évente a magyarok családonként fizetnek majd körülbelül félmillió forintot, 500 ezer forintot minden háztartás az ukrán tagságért. Benn, ahol egyenesen és őszintén kell beszélni, ott csak Magyarország érvel Ukrajna uniós tagsága ellen az itt elmondott pénzügyi, katonai, biztonsági, rendvédelmi és egyéb szempontok miatt, de a folyosón azért többen vagyunk.

Gerhardt Máté: És ez mire lesz elég?

Előbb-utóbb majd ez a hang a folyosóról bekerül a tárgyalóterembe.

Trump és Putyin elnökök tárgyalnak a tűzszünetről, tárgyalnak a békéről, és nagyon úgy fest, hogy az Európai Uniónak nem sok lapot osztanak ezekben a tárgyalásokban, Ukrajnának meg talán még kevesebbet. Mire számít? Itt mennyire alakítja át most az unió álláspontját, hogyha a háborúra gondolunk?

Az unió vergődik, és maga sem tudja, hogy van-e jövője, és ha igen, akkor az miben is állna. Az unió az amerikaiakkal közösen, az előző amerikai kormánnyal közösen végletekig elkötelezte magát abban a geopolitikai akcióban, hogy a NATO határát el fogjuk vinni Oroszország határáig, tehát Ukrajna NATO-tag lesz, vagy ha valamiért ez jogilag nem is menne, akkor is ténylegesen integráljuk Ukrajnát a nyugati katonai rendszerbe. És ehhez hozzá is kezdtek. Erre jött válaszként az oroszok támadása, és az oroszok elfoglalták egyötödét Ukrajnának, és visszatolták Ukrajnát, és most is azt mondják, nyerésre állnak a frontvonalon, hogy egyébként ők csak olyan békét akarnak elfogadni, amely nem hozza be a határukhoz, oda, a hónuk alá a NATO-t meg a NATO katonai képességét. Az amerikaiak föladták, illetve az amerikaiak rájöttek arra, hogy az előző adminisztráció egy felelőtlen kalandba rántotta be az Egyesült Államokat. Az új elnök azt is mondta, hogy legyen béke, és történt, ami történt, vagyunk, ahogy vagyunk, de állítsuk meg az öldöklést, és kössünk egy tűzszünetet, majd tartós békét. Az európaiak nem adták föl azt a tervüket, hogy a NATO-t beviszik az oroszok hóna alá, és továbbra is az előző forgatókönyv szerint haladnak. Ezért ma elválik egymástól stratégiailag mindaz, amit az Egyesült Államok képvisel meg az unió. Az Egyesült Államoknak van ereje, az uniónak nincs ereje, az amerikaiaknak vannak eszközeik, az uniónak nincsenek eszközeik. Bármit akarunk csinálni, csak hitelfelvételből megy. A hitelek meg egyre csak halmozódnak, halmozódnak, és maguk alá fogják temetni az Európai Uniót. Ezt nem lehet csinálni. Tehát ezért az unió ma egy fogatlan oroszlán.

Ugye, a hitelfelvétel egy dolog önmagában, de ami sokkal érdekesebb, és, mondjuk, itt főleg a békére gondolva, és Ukrajna az, hogy a NATO-ba integrálni az egy dolog önmagában, de itt ez az uniós felvétel kérdése is nagyon-nagyon feszítő gazdasági szempontból, társadalmi, politikai szempontból. Mi a tét Magyarország számára, ha Ukrajna valóban felvételt nyerne az unióba?

Az a körülmény, hogy a nyugatiak továbbra is, sőt egyre erőteljesebben és sürgetőbben szorgalmazzák Ukrajna uniós tagságát, annak a következménye, hogy még mindig nem adták föl azt az elgondolásukat, hogy Ukrajnát integráljuk a nyugati világba, katonai és gazdasági értelemben egyaránt. Katonailag szerintem már látható, hogy nem fog menni, bár az európaiak próbálják előteremteni azt a pénzt, amivel mi finanszíroznánk az ukrán hadsereg működését, zárójel bezárva. A tagság pedig arról szól, hogy gyorsan vegyük be őket az európai gazdaságba. Nos, de a kijózanodás nem kerülhető el. Most még ez van, most még ez a fő dallam, hogy vegyük föl minél gyorsabban Ukrajnát, de a kijózanodás meg fog történni. Nekünk megvannak a magunk számai Magyarországra nézve. Előbb-utóbb minden ország kiszámolja mindennek a gazdasági következményeit a saját országára nézve, és az egész folyamat el fog halni. Csak harcolni kell, magától nem hal meg, ezért harcolni kell, mert Brüsszel nyomni fogja Ukrajna gyors uniós tagságát. Nekünk vannak számításaink. Ugye, van először is a múlt. Most még nem a tagságról beszélünk, hanem a háborúról. Most jönnek ki, most kezdődik Magyarországon egy izgalmas vita szerintem arról, hogy mennyibe került a magyaroknak a háború, és mennyibe kerülne Ukrajna európai uniós tagsága a közvetlen és a közvetett költségeket tekintve is.

Az elmúlt három évről beszélünk?

Igen. Az elmúlt három év esetében azt tudjuk mondani, hogy három nagy költségünk volt, amit nekünk fizetnünk kellett, vagy állnunk kellett. Az egyik, hogy megváltoztak a nemzetközi gázárak, és ezen sokat vesztettünk. A másik, hogy megváltozott a piaci környezet, és ezért a hitelekhez is csak magasabb kamatokkal lehetett hozzájutni, itt van egy kamatveszteségünk. És elvesztettük az orosz exportpiacot a szankciók miatt. Ezt ha mind összeadom, akkor kijön egy nagyon magas, 9.000 milliárd forint fölötti összeg, amit ha visszaosztok családokra, az a magyar családonként, mondjuk, háztartásonként 2,5 millió forintot jelent. Ez a múlt. Ennyit buktunk eddig. Tehát amikor én békéről beszélek, és a békéért harcolok, akkor persze egy keresztény, konzervatív kormány vezetőjeként elsősorban emberi életekre gondolok: százával, ezrével, tízezrével halnak meg. De gondolok arra is, hogy van egy saját közösségünk, ez Magyarország, és a háború nekünk sokba kerül. Hiába álltunk ellent, nem engedtük, hogy betoljanak bennünket ebbe a háborúba, mi kívül maradtunk, de a gazdasági következményét elszenvedtük. Családonként három év alatt 2,5 millió forintot fizettünk ezért a háborúért. Tehát a béke az minden magyar család közvetlen gazdasági érdeke is. Ez a múlt. És akkor itt a jövő. Hogyha az uniós tagsága bekövetkezne Ukrajnának, amit én nem tanácsolnék, és a magyarokat is arra kérem, hogy közösen ezt akadályozzuk meg, akkor előáll egy újabb cech, amit nekünk fizetnünk kell. Három nagy tétel van itt. Az első, hogyha az ukránok bejönnek az unióba, akkor európai uniós pénzből kell újjáépíteni Ukrajnát. Ez egy óriási költség. A másik, hogy működtetnünk kell az ukrán államot, mert az ukránok nem tudják működtetni a saját államukat. Tehát az, hogy az ukránok dolgoznak, megkeresik a pénzt, és abból tartják fönn az államukat, nyugdíjrendszert, egészségügyet, szociális ellátórendszert, igazságszolgáltatást, hadseregről nem is beszélve, erre nincs meg a képességük.

Ez korábban sem volt meg. Illetve megvolt olyan szinten, ami megfelel az uniós elvárásnak?

Nem volt, természetesen nem volt meg ez a képesség. Putyinnal szembeni legnagyobb kritika három évvel ezelőtt éppen az volt, hogy fölösleges volt megindítani a háborút, mert Ukrajna hamarosan összeomlott volna gazdaságilag – mondták akkor az elemzők. Ez már régen volt, mindegy is, de Ukrajna mindig is egy olyan ország volt, amely csak nagy nemzetközi hitelekből volt képes fönntartani saját magát. Ha bejön az unióba, ezt mi fogjuk fizetni. És van egy harmadik körülmény is, ezek a közvetett költségek. Ugye, az agrártámogatás, ami egy óriási összeg az Európai Unión belül, a mi gazdáinknak is létfontosságú, hirtelen kap egy riválist vagy egy új jelentkezőt, aki nagy szeleteket akar ebből a tortából. Hatalmas földterületek és agrárképesség jön be az unióba, támogatást fognak igényelni, az majd jár nekik, és a magyar gazdák tönkremennek. Hasonlóképpen a kohéziós alap, ami az Európai Unió egy fontos pénzügyi alapja, a kevésbé fejlett országok legfejletlenebb régióit támogatják ebből, Magyarországnak is van négy ilyen régiója, ebből a pénz hirtelen mind átkerül Ukrajnába. Ez azt jelenti, hogy évente a magyarok családonként fizetnek majd körülbelül félmillió forintot, 500 ezer forintot minden háztartás az ukrán tagságért.

És hogyha megvalósul ez a kijózanodás, igen, ha ez a kijózanodás bekövetkezik, akkor mi lesz erre az unió válasza? Akkor hirtelen visszatáncolnak, és azt mondják, hogy mi nem is úgy gondoltuk, vagy megmondják Ukrajnának, hogy ők ezt nem tudják végrehajtani?

Nézze, én nem szeretek kiadni olyan beszélgetéseket, amelyek nem hivatalosak. De azt biztosan mondhatom Önnek, remélve, hogy nem kényszerít rá arra, hogy országokat nevezzek meg, de benn, ahol egyenesen és őszintén kell beszélni, ott csak Magyarország érvel Ukrajna uniós tagsága ellen az itt elmondott pénzügyi, katonai, biztonsági, rendvédelmi és egyéb szempontok miatt, de a folyosón azért többen vagyunk.

És ez mire lesz elég?

Előbb-utóbb majd ez a hang a folyosóról bekerül a tárgyalóterembe.

És hogyha ez bekerült, onnantól kezdve Magyarország szövetségeseket is kaphat, hiszen mindig ezt hallgatjuk, hogy Magyarország magára marad ebben a harcban.

Magyarország semmilyen harcban nem maradt eddig magára, szemben az unióval. Tehát ha vetünk a mostani helyzetre madártávlatból egy pillantást, akkor azt fogjuk látni, hogy az unió ma kereskedelmi háborúban van Kínával, szankciós háborúban van az oroszokkal, és egy politikai háborút vív az Egyesült Államokkal, mert Trumpot itt úgy gyűlölik, hogy azt elmondanom is nehéz. Ezzel szemben Magyarország kiváló viszonyt ápol, sőt baráti viszonyt ápol az Egyesült Államok mostani, új vezetésével. Fair együttműködésünk van az oroszokkal, és egy kifejezetten biztató, jó együttműködés a kínaiakkal. Az unió el van szigetelve, Magyarország nincs. Nekem az a dolgom, hogy ne hagyjam, hogy az unióval együtt Magyarország is elszigetelődjön. Ezért viszünk, viszek egy olyan külpolitikát, amely Magyarország számára széles együttműködést kínál a világon, szemben az unióval, amely egyre inkább bezárja magát. És ami az unión belüli helyzetet illeti, először is vagyunk azért mi, közép-európaiak. Tehát a szlovákokkal jó az együttműködés, a csehekkel most éppen nehéz, de ott nemsokára fordulat jön, az osztrákokkal jó az együttműködés, a horvátokkal is gyakran megtaláljuk a hangot, tehát vannak közös közép-európai érdekek, ahol mindig meg tudunk állapodni. Van egy másik kérdéskör, az energiaárak kérdése, azon belül a nukleáris együttműködés, ott a franciákkal tudunk kiválóan együttműködni. Tehát Magyarország az unión belül nem állandó szövetségeseket keres, hanem üzleteket kötünk, vagy megállapodásokat kötünk attól függően, hogy milyen ügy van az asztalon. Holnap reggel például 10 órakor lesz egy megbeszélés a migrációt ellenző miniszterelnököknek. 11-kor kezdődik a hivatalos csúcs, de 10-kor összejönnek a migrációt ellenző miniszterelnökök, ott mi is ott vagyunk, hat-hét másik országgal együtt. Tehát ügyről ügyre haladva kötök szövetségeket és együttműködéseket.

Mire számít egyébként holnap, hogyha Ukrajna szóba kerül? Azért biztos, hogy ez fogja a legnagyobb vitát kiváltani. Mi lesz az a pont, az a napirendi pont vagy az az esemény, amitől a legnagyobb vitát várja?

Az igazán éles vitát lefolytattuk két héttel ezelőtt, amikor én világossá tettem, hogy semmilyen Ukrajnára vonatkozó közös álláspontot nem fogunk kialakítani a jövőben, akármennyire fáj is, nekem is meg a többieknek, mert egészen más stratégiai irányban haladunk mi, mármint a mi gondolkodásunk meg a többieké. Ugyanis mi egyértelműen támogatjuk az Egyesült Államok béketeremtő kísérleteit. Nekünk békestratégiánk van. Minél hamarabb legyen vége a háborúnak, ezt az óriási pénzügyi veszteséget ne húzzuk tovább, szabaduljunk meg ettől, az Egyesült Államokat támogassuk meg, ők kössenek békét, és jöjjön a gazdasági együttműködés korszaka. Az európaiak ezt nem akarják. Ők azt mondják, hogy Ukrajnának harcolnia kell. Nekik háborús stratégiájuk van, és ők Ukrajnát használni akarják középtávon is Oroszországgal szemben: fegyverezni, fegyverben tartani, katonai eszközökkel ellátni és pénzügyileg is fönntartani. Ez egészen más, mint az amerikai stratégia. Tehát az a múltkor már világossá vált, hogy két stratégia van az asztalon: a mienk meg a többieké. A mienk az az amerikaiakkal egyező, tehát nem egyedül vagyunk, nemcsak arról van szó, hogy 26:1-ben vagyunk, hanem 26:1 meg az amik. Azért ez már nem ugyanaz, mint amiről itt beszélnek. Tehát ezért nem fogunk tudni közös álláspontot kialakítani Ukrajnáról, illetve az Ukrajnának adandó közvetlen támogatásokról. Ilyen kísérlet már nincs, és ebbe beletörődtek. Amit csinálni akartak, azt csinálják 26-an, Magyarország abban nem kíván részt venni. Ettől különböző kérdés Ukrajna európai uniós tagsága, mert ott nincs 26 és 1, hanem ott egyhangúság van. Új tagot fölvenni az unióba akkor lehet, ha azt minden tagállam támogatja. És mi ezt nem támogatjuk. Az erre vonatkozó javaslatokat azzal fogom megállítani, hogy udvariasan fogalmazzak, hogy éppen zajlik Magyarországon egy referendum, ami arról szól, hogy az emberek elmondják a véleményüket Ukrajna európai uniós tagságáról. Ne is próbálkozzanak azzal, hogy ebben itt most álláspontot akarnak kialakítani, mert amíg a magyar emberek véleménye nem ismert, én ezt meg fogom állítani. Majd megismerjük a magyar emberek véleményét, és annak fényében jön majd a magyar álláspont Brüsszelbe, és akkor folytathatjuk a vitát.

Köszönöm szépen, Miniszterelnök úr!

Én is köszönöm!