Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádió “Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában

Törőcsik Zsolt: Üdvözlöm Önöket, és köszöntöm a soproni stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Jó reggelt kívánok!

Jó reggelt kívánok!

Azért beszélgetünk Sopronban, mert itt van a kihelyezett kormányülés. „Magyarország békét akar, és nemet mond a migrációra” – ezzel a szöveggel osztott meg tegnap egy bejegyzést a kormányülésről a közösségi médiában. Ezek a legfontosabb témák a kétnapos ülésen?

Szerda este kezdtük meg a kormányülést, és péntek délben zárjuk. Ezek ilyen hagyományostól eltérő szerkezetű kormányülések, ilyenkor mindig két külön nagy csoportja van az ügyeknek. Vannak az aktuális ügyek, amiről Ön is beszél: háború, migráció, infláció, és vannak az úgynevezett nagy ügyek. Nagyon fontos, hogy miközben az ember a napi ügyeket intézi, azért időnként felemelje a fejét, ne csak a cipője orrát lássa, előre nézzen. És Magyarországnak is vannak fontos és nagy ügyei, amelyek évtizedekre dönthetik el a sorsát. És akkor mindig kihasználjuk a lehetőséget, hogy kiszabadulva a napi döntéshozatalnak a taposómalmából, ezekre a nagy ügyekre is összpontosíthassunk. Tegnap is csak olyan nagy ügyekkel foglalkoztunk, mint az ország tíz-húsz éves távlatban való energiaellátása, az ország kedvező földrajzi fekvésének kihasználása, a világban zajló mezőgazdasági technológiai folyamatok, hogy arra hogyan reagáljunk, hogyan őrizzük meg a magyar mezőgazdasági termékek minőségét. Most pedig a hadsereg és a családtámogatási rendszer – demográfia, gyerekszületés, család – nagy témájával foglalkozunk húsz-huszonöt éves távlatban. De gondolom, mindenkit inkább az első csoport, ügycsoport érdekel, mert az közvetlenül befolyásolja az életünket. És valóban, az első fontos megállapítás, amit tett a kormány, különösképpen, aktuális módon a NATO-csúcs után, hogy a háború el fog húzódni. És egészen más feladatai vannak a magyar kormánynak, és másfajta jövő vár a magyarokra, ha nincs háború, mint ha van háború. És arról kellett tájékoztatnom a kormányt, hogy a nyugatiak háborút akarnak, tehát a háború folytatását akarják. Elsöprő továbbra is a háborúpártiaknak az aránya és száma. A béke hangján alig-alig beszélünk néhányan, ezért nekünk arra kell készülni, hogy a háború és a szankciók nem tűnnek el az életünkből. Ha a háború és a szankciók eltűnnének az életünkből, ami egyébként csak rajtunk múlik, csak a nyugati vezetők ezt nem akarják, abban a pillanatban a gazdasági bajok tekintélyes része orvosolódnék. Ami azt jelenti, hogy, mondjuk, az infláció, az energiaárak kérdése pillanat alatt rendeződne, és visszatérhetnénk a normális európai gazdasági növekedési pályára. De ez nem várható. Tehát az első megállapításunk, hogy ez nem így lesz. Ebből az következik, hogy nem a háború vége meg a szankciók kivezetése hozza el az infláció letörését, hanem az inflációt nekünk magunknak kell letörni. Fülön vagy üstökön kell ragadni, le kell törni, le kell birkózni, letaposni, szóval a legdurvább szavakat tudom itt hozni, harcolni kell az inflációval szemben. És itt a kormánynak van egy terve, hogy hogyan akarjuk az év végéig egyszámjegyűre csökkenteni az inflációt. Ugye, egyes intézkedéseket kivezetünk, másokat bevezetünk, ami bevált, azt fönntartjuk, amihez reményeket fűzünk, azt bevezetjük. Most éppen, ugye, itt van ez az árfigyelő rendszer, ami szerintem sokat segít, mert tegnap hallottam, hogy több százezren mennek rá naponta, és döntenek a vásárlásaikról meg az árakról ezen keresztül. Akkor bevezettük a kötelező élelmiszerakciókat, tehát úgy látjuk, hogy minden hónapban csökkenni fog az infláció mértéke, mert az intézkedéseink hónapról hónapra meghozzák az eredményüket. A második dolog, amiről beszélnünk kellett, a migráció kérdése. Ezt korábban a nagyobb ügyek közé soroltuk, mondván, hogy nyugvópontra jutottak a viták Európában, nem fenyeget veszély. Ez megváltozott. Az elmúlt héten Brüsszelben, egy hosszú, éjszakába nyúló, késeléses megbeszélésen végül is a többség úgy döntött, hogy bevezeti a kötelező migránskvótát. Ez Magyarországra évente több tízezer migránst jelentene, és migránsgettók építésére kötelezi a tagállamokat. Ennek is szétosztotta a mértékét. Nekünk egy jó nagy falat jutott belőle. Tehát nekünk, ha engedelmeskednénk Brüsszelnek – ami egyébként nem áll szándékunkban –, akkor migránsgettókat kellene építeni Magyarországon. Úgyhogy a tegnapi kormányülésen áttekintettük, hogy milyen eszközeink vannak, jogi és politikai eszközeink, hogy megakadályozzuk Brüsszelt a terv végrehajtásában. És akkor van még egy közvetlen fenyegetés, ez is Brüsszel irányából érkezik, hogy ott van egy úgynevezett gazdaságpolitikai rendszer vagy irányítás. Minden évben kiadják, hogy szerintük a tagállamoknak mit kellene tenniük a gazdaságuk megváltoztatása érdekében. Ebben időnként vannak értelmes dolgok, de gyakran életidegen dolgok is, tekintettel arra, hogy Brüsszelben egy nagy buborékban ülnek ezek az okos emberek, és azt hiszik, hogy onnan jobban értik a világot, mint mi innen, Budapestről vagy éppen Sopronból. És idén is van egy olyan javaslatuk, ami a rezsicsökkentés eltörléséhez vezet. Azt ők elegánsan úgy mondják, hogy a szabályozott árak kivezetése. Az magyarul azt jelenti, hogy Magyarország törölje el a rezsicsökkentést. És tegnap is tárgyaltunk arról, hogy hogyan nem fogjuk eltörölni a rezsicsökkentést, hogyan kell érvényesíteni a magyar érdekeket az energiaszabályozásban itthon is és Brüsszelben is. Na, hát ezek voltak az aktuális ügyek. Lesz még ma egy ügy, amit mindenképp döntésig el kell vinnünk. Ugye, bevezettünk egy új hulladékgazdálkodási rendszert, és jól látszik, a borászokkal való konzultáció azt mutatja, hogy ez erős versenyhátrányt eredményezne a magyar borászoknak. Tehát ma délelőtt megoldást kell találnunk arra, hogy a magyar borászok az egyébként is igen erős európai versenyben ne kerüljenek versenyhátrányba az üvegekre vonatkozó szabályozás miatt. Apró ügynek tűnik, de sokunkat érint.

Nagyon sok a téma, amely szóba került, úgyhogy most haladjunk sorban végig, és akkor egy kicsit részletesebben beszéljünk ezek közül néhányról. Ugye, a NATO-csúcs az egyik, és ezzel összefüggésben a háború. Ugye, nem fogadtak el ütemtervet Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozóan a tagállamok állam- és kormányfői. Szijjártó Péter erről azt mondta, hogy ez egy felelősségteljes döntés, Zelenszkij ukrán elnök viszont a Nyugat gyengeségeként aposztrofálta ezt a döntést. Ön hogy’ látja, felelősségteljes döntés vagy a Nyugat gyengeségét mutatja?

Először is értsük meg az ukrán elnököt, és képzeljük el magunkat az ő helyébe. Tehát amikor a népe megmaradásáért küzdenek egy háborúban, akkor őket a külvilág nem érdekli. Tehát ők csak a saját szemüvegükön keresztül tudják nézni ezt a konfliktust. Nem is várhatunk tőlük mást. Ez így normális, így emberi. Nekünk kell észnél lenni. Ha azt csinálnánk, amit az ukrán elnök kér, akkor benne lennénk a harmadik világháborúban. Ugyanis abban az esetben, hogyha Ukrajnát fölvennék a NATO-ba, vagy fölvettük volna a NATO-ba, az azonnali világháborút jelentene, mert az azt jelenti, hogy akkor a NATO háborúban áll Oroszországgal, és kész. Tehát akkor kalap-kabát. Ezért mindenképpen meg kellett akadályozni, hogy a mégoly érthető ukrán igényeket, azokat takarítsuk le. Tehát azt meg kellett akadályozni. És voltak hívei az ukrán álláspontnak, tehát nem volt egyszerű a vita már az előkészítés során sem, és ott helyben sem, de végül is sikerült elérni, hogy kedvező döntés született. A többség nem akarta vállalni a világháború kockázatát, ezért nem vettük föl Ukrajnát.

Mit jelent ez Magyarország biztonságára nézve? Kiegészítve azzal, ugye, amit Ön is mondott, hogy azért elhúzódó háborúra kell készülni. És valóban, ennek a döntésnek az ellenére a fegyverszállítások folytatódnak, az Amerikai Egyesült Államok most már kazettás bombákat küld Ukrajnának. Viszont azért a brit védelmi miniszter úgy is nyilatkozott, hogy nem vagyunk mi egy házhoz szállító szolgálat, és Ukrajna helyesen tenné, hogyha hálát tanúsítana az eddigi nyugati segítségért.

Kétségkívül az ukránok kommunikációs és érintkezési stílusa szokatlan, tekintettel arra, hogyha bajban vagy, és segítséget kérsz, akkor viselkedj rendesen, legalábbis ezt gondolná az ember itt, Magyarországon. Ez az ukránokra nem érvényes. Tehát valóban: az ukránok agresszívek, követelőznek, morális zsarolás alá helyeznek, sok mindent csinálnak. De még egyszer mondom: ezt nem szabad úgy értékelnünk, mintha itt ülnénk Sopronban vagy Budapesten, kényelmes fotelekben, és arról beszélnénk, hogy mégis hogyan kell viselkedni. Tehát ott emberek halnak meg százával meg ezrével naponta. Tehát én értem, hogy az ukránok nagyon nagy bajban vannak, élet-halál kérdésekkel szembesülnek, és onnan nézve a világ másképp fest, mint innen. Csak az a fontos, hogy mi ne fogadjuk el azt a nézőpontot, amin keresztül ők látják a világot, mert ha elfogadjuk, akkor bele fogunk csúszni a háborúba. Már a fegyverszállítással is benne vannak az országok; aki fegyvert szállít, az benne van a háborúban. Ha meg aztán kazettás bombákat szállít, ami egyébként az egész nemzetközi közösségben korábban elutasított hadviselési mód vagy eszköz volt, ez egy teljesen új helyzet. Miközben nem vettük fel az ukránokat a NATO-ba, és ezzel a világháború közvetlen veszélyét elhárítottuk, aközben a békéhez egyetlen méterrel sem kerültünk közelebb, sőt eszkaláció van, tehát újabb és újabb, nagyobb hatótávolságú fegyverek, hatékonyabb robbanóanyagok, amiket az ukránok megkapnak a nyugati államoktól, különösen az Egyesült Államoktól. Tehát a helyzet továbbra is rendkívül veszélyes, nehéz, és közben ne feledkezzünk el az emberi dimenzióról sem: naponta ezrével halnak meg ott emberek. Amikor kevesebb az összeütközés, százával, amikor a harcok dúlnak, akkor ezrével. Tehát emberéleteket veszítünk el. És abban a keresztény világban, amihez mi tartozunk, ez a legfontosabb kérdés. Ezért mondja Magyarország: tűzszünet, béketárgyalás. Nekünk, magyaroknak is ez a fontos, mert ez a háború a szomszédunkban van. A különböző eszkalációk elérhetik Kárpátalját, aztán meg Magyarországot is, tehát nekünk észnél kell lenni, és miután Kárpátalján sok tízezer magyar él, ők pedig közvetlen életveszélyben vannak.

Igen, valóban az áldozatok száma csak az ellentámadás során és csak az ukrán oldalon most 26 ezerre tehető, és már 400 ezer feletti egyébként a katonai áldozatok száma, különböző becslések szerint. Zelenszkij elnök közben arról beszél, hogy Joe Biden amerikai elnök akár öt perc alatt is véget vethetne ennek a háborúnak. Mi az, ami miatt ez nem történik meg?

Senki sem tudja. Én is azt mondom, amit Zelenszkij elnök úr mond: ha az amerikaiak akarnák, akkor holnap reggel béke lenne. Hogy miért nem akarják az amerikaiak, ez az a kérdés, amit az egész világ latolgat. Mert valóban, miután Ukrajna már elvesztette a szuverenitását, nincsen pénze, nincsen saját hadiipara, nincsen saját katonai eszközgyártó képessége, pénzt is tőlünk kap, leginkább az amerikaiaktól, hadieszközöket is az amerikaiaktól meg a nyugatiaktól kap. Ha az Egyesült Államok azt mondaná, hogy békét akar, állítsuk meg a háborút, legyen tűzszünet, kezdjünk tárgyalásokat, az holnap reggel bekövetkezne. Hogy miért nem akarják ezt az amerikaiak? Erre választ a NATO-csúcson sem kaptunk.

Ugye, említette Ön is, hogy a háborúnak és a szankcióknak az egyik legkomolyabb következménye az infláció, és hogy a kormány ez ellen különböző eszközökkel küzd. Most a júniusi adatok a legfrissebbek, amelyek szerint 20,1 százalékra lassult ez a mutató. Egybevág ez a kormány elképzeléseivel, ütemtervével?

A kormány ütemterve az volna, ha a szívünkre hallgatnánk, hogy holnap legyen 3 vagy 2 százalék, de sajnos ez nem így működik, mert vannak gazdasági törvényszerűségek. A lényeg az, hogy jó pályán van, már amennyire egy ilyen inflációs szint jó pályának nevezhető. De nem a konkrét mérték az érdekes most, hanem a csökkenő tendencia. És azt látjuk, hogy – lekopogom – bár decemberre vállaltuk, hogy egyszámjegyű lesz az infláció, lehet, hogy egy-másfél hónappal hamarabb is el tudjuk érni ezt a célt, csak ki kell tartania a kormánynak, és egymás után kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel letörjük az inflációt.

Beleférne ebbe a harcba a rezsicsökkentés eltörlése, amelyet, ugye, Ön is említett, hogy Brüsszel egyik javaslata? Tegnap Németh Szilárd azt mondta, hogy erről szó sem lehet. De akkor egy újabb harc kezdődhet ezen a fronton Brüsszel és a magyar kormány között?

A rezsicsökkentést érdemes úgy fölfogni, hogy minden család havonta kap 181 ezer forintot. Ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor ennyivel nőne az ő kiadásuk. Ebből fakadóan ezt nem lehet egyszerűen energetikai kérdésnek tekinteni. Ez a magyar középosztály életszínvonalának a kérdése. Sőt, nemcsak a középosztályé, hanem a szegényebbeké is. Ezért a rezsicsökkentés mellett mindenképp ki kell tartani.

Beszélt a migrációról is. Ugye, itt már nyílt is egy újabb front Magyarország és Brüsszel között, és fel is gyorsultak az események egyébként a migrációs paktummal kapcsolatban az unió legfőbb három szerve a bizottság, a tanács és a parlament között, és ez utóbbi tett több migrációpárti módosító javaslatot is. A migránsok befogadása például bizonyos esetekben büntetéssel sem lenne kiváltható, és nem lenne lehetőség a teljes menekültügyi eljárásnak az unió területén kívüli lefolytatására sem. Ön, ugye, a múlt héten Bécsben úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem fogja végrehajtani az uniónak a migrációs döntését. Ez is egy patthelyzetnek tűnik. Nem tudom, hogy ez valahogyan feloldható-e, mert valóban, ugye, a javaslat szerint ezer menedékkérőből csak tizenhatot kellene befogadnia Magyarországnak, viszont tavaly benyújtottak az unióban egymillió menekültügyi kérelmet.

Az elmúlt egy évben az Európai Unió határainál 330 ezer illegális migránst tartóztattak föl, ebből 270 ezret a magyar határnál. Tehát én mindig megadom a tiszteletet a kollégáknak, és nem zárom ki, hogy olyan ügyekben is lehetnek jó meglátásaik, amelyek nem érintik őket olyan súlyosan, mint Magyarországot, de a migráció ügyében Magyarországnak kizárólag a saját tapasztalataira szabad támaszkodnia. Ez azt jelenti, hogy mindig föl kell idézni az emlékezetünkben, hogy hogyan csaptak össze az erőszakos és felfegyverzett migránsok a magyar határőrökkel Röszkénél, hogyan meneteltek keresztül az országban százezrével, hogyan szállták meg a budapesti pályaudvarokat. Tehát nekünk van egy saját élményanyagunk, nekünk ebből kell dolgozni. Bennünket a brüsszeli szirénhangok, vagy hogy az óceán partján valahol messze a magyar határtól néhány széplelkű ember egyébként mit tart helyesnek meg helytelennek, ezt kellő tisztelettel meghallgatjuk, de nem vesszük figyelembe. Csak és kizárólag a saját tapasztalatainkból indulhatunk ki. És a tapasztalat pedig azt mondatja velünk, hogy no migration! Semmilyen migráció! Mi kipróbáltunk mindent, és kitapasztaltunk mindent. Ezért mi a legnagyobb lelki nyugalommal állítjuk a nyugati kollégáink számára is, hogy egyetlen megoldása van a migránsválságnak, ez pedig az, hogyha nem engedjük őket belépni Európa területére. Csak az jöhet be az Európai Unió területére, akinek a menekültügyi eljárását már lefolytatták, és pozitív módon bírálták el. És addig az érintettnek kívül kell maradnia Európa határain. Ha ezt az állapotot nem tudjuk előállítani, akkor mint halottnak a csók, kis túlzással, minden más. Ezért a magyar modellt kell követni. A magyar modell az elmúlt években erre épül. Ezért nincs Magyarországon migráns gyakorlatilag. Ezért néznek ránk irigykedve azok, akiket elárasztanak a migránsok, mert Magyarország egy saját modellt épített föl. Ezt akarják most lerombolni. Most engem az kevésbé érdekel, hogy ők a saját problémáikat nem tudják megoldani, sajnálom őket persze, meg együttérzek, de ha mi meg tudtuk oldani, ők is meg tudták volna. Tehát semmilyen különleges dolog nincs, ami miatt ne tudná megoldani egy nyugat-európai ország ugyanúgy a migránsügyet, mint ahogy Magyarország megoldotta. Csak nem akarják megoldani, mert más elképzeléseik vannak. Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy a magyar modellt mindenképp megvédjük, és nem akarjuk megengedni, hogy ezt lerombolják. Az új szabályok lerombolnák a magyar, egyetlen sikeres európai határvédelmi rendszert. Miért kellene ezt nekünk ölbe tett kézzel tűrnünk? El kell utasítani, és harcolni kell a sikeresnek bizonyult migrációellenes politikánk érdekében.

És mi a kifogásuk a magyar modellel kapcsolatban egyébként? Mert, valóban, ugye a legutóbbi interjúban említette, hogy 45 menedékkérelmet adtak be Magyarországra úgy, hogy a külképviseleteken kell ezeket a menedékkérelmeket beadni. Ott a határzár, ott van a Hungary Helps program, tehát összeállt egy csomag Magyarországon, úgy tűnik. Mi ez ellen a kifogás Brüsszelben, ami miatt ők ezt nem akarják befogadni vagy átvenni?

Szerintük ez nem helyes. Szerintük az a helyes, hogyha beengedjük a migránsokat. Szerintük az a helyes, hogyha valaki Európába akar jönni, az hadd lépjen be Európa területére, amikor már itt van, adja le a menekültkérelemre vonatkozó igényét, szabadon mozoghasson az unióban, amíg el nem bírálják az igényét. Ha elbírálták és maradhat, jó, ha nem, hát akkor nem tudjuk visszavinni. Körülbelül ez az ő gondolkodásuk. Most én nem tudom, hogy milyen emberek élnek arrafele, hogy ezt tűrik, de hogy a magyar emberek itt három perc alatt kipenderítenék azt a kormányt, amelyik úgy viselkedik, mint a nyugat-európai kormányok, abban egészen biztos vagyok, és a magyar embereknek lenne igazuk. Ez mégiscsak a mi országunk, és csak mi mondhatjuk meg, hogy ki, mikor, milyen feltételekkel léphet be Magyarország területére. Az, hogy Brüsszelben eldöntik, hogy nekünk migránsgettókat kell építeni, és tízezrével legyenek megint Magyarországon migránsok, hát én emlékszem arra, hogy vért izzadtam, amíg sikerült odáig eljutni, hogy bezárjuk a menekülttáborokat. Emlékezzünk Debrecenre, a bicskei menekülttábora. Ezeket be kellett zárni. Végre megoldottuk a problémánkat, és most ezt vissza akarják hozni, vissza akarják tenni a nyakunkba. Ezt nem fogjuk persze megengedni, úgyhogy ki fogunk tartani. Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig nem lesznek Magyarországon migránsgettók.

Milyen eszközei vannak a kormánynak arra, hogy megvédje Magyarországot ettől a veszélytől?

Az első és legfontosabb dolog, hogy belül szilárdnak kell maradnunk, és ez azt jelenti, hogy az ellenzéki követeléseknek nem szabad engedni. Ugye, az a helyzet azért, hogy nemcsak Brüsszellel állunk mi itt vitában, hanem a magyar parlament jó néhány pártjával is. Ugye, kiderült, hogy ott zsoldosok ülnek velünk szemben, tehát valutában, dollárban, most kiderült, hogy fontban is meg euróban is fizetik a magyar ellenzék tekintélyes részét. És azt mindenki tudja, hogy aki a pénzt adja, az rendeli a nótát. Tehát nekünk tudnunk kell, hogy ma a magyar politikán belül van egy olyan csoport, mondjuk úgy, hogy a magyar baloldal, amelyiket Brüsszel bármikor föl tud használni eszközként arra, hogy rákényszerítse Magyarországra a migránskvótákat és a migránsgettókat. És én nem akarok megbántani senkit, de azért nem most jöttünk le a falvédőről, az olyan dajkameséket, hogy a külföldről kapott pénzügyi támogatás nem befolyásolja a baloldalt a politikai döntéseiben, hát ezt mi nem hisszük, mert a gyerekkorból már kinőttünk. Tehát tudnunk kell, hogy a migránsokkal szembeni küzdelem, az illegális migrációval szembeni küzdelem első frontvonala a magyar parlamentben van. És nem szabad engedni a baloldal egyetlen követelésének sem, mert ők le fogják bontani a kerítést, mert ők beengedik a migránsokat, elfogadják a migránskvótát, támogatják a brüsszeli döntéseket, és meg fogják építeni a migránsgettókat. Mindegy, hogy mit mondanak az interjúikban, valójában Brüsszelben végig azt mondják, pontosan, szó szerint, amit a gazdáik mondanak. És ez nem fog változni a jövőben sem. A második dolog, amit tehetünk, hogy vannak jogi küzdelmek, részben halogatjuk, késleltetjük a döntéseket, részben folyamatosan próbálunk szervezni egy-egy kérdésben ellenálló csoportokat annak érdekében, hogy a jogalkotási folyamat valahol megakadjon. Ez egy hosszabb jogalkotási folyamat lesz. Most még csak az állam- és kormányfők mondták ki, hogy mit szeretnének. Ennek még át kell mennie az Európai Parlamenten, egy bonyolult egyeztetési mechanizmuson. Tehát van még lehetőség arra, hogy a botot bedugjuk a küllők közé. Ráadásul a magyar tízmilliós bot nem egy különösebben hatékony fegyver, de itt vannak rögtön a lengyelek mellettünk: az mégiscsak egy negyvenmilliós ország. És leszünk még néhányan szerintem, várjuk a szlovák választásokat is, tehát szerintem nőni fog azoknak az országoknak a száma, akik menetközben migrációellenes pozíciót vesznek föl. Ezt a szövetséget, a migrációellenes szövetséget építenünk kell egész Európában.

Ha már szóba hozta a baloldal finanszírozási botrányát, ahogyan utalt rá, újabb részletek derültek ki, mert van egy másik civil szervezet, egy mozgalom, amelyhez érkeztek, a forintok mellett itt eurókról és fontokról van szó, 506 millió forint értékben. Hogyan értékeli ezt az ügyet?

Ezt szuverenitáskérdésnek látom. Tehát van, aki ezt korrupciónak nevezi, ez sem indokolatlan, de az én nézőpontomból ez alapvetően szuverenitáskérdés. Tehát hogyha a magyar törvényhozókat vagy a magyar főváros polgármesterét meg lehet vásárolni pénzzel, az azt jelenti, hogy ezek az emberek nem a magyar emberek érdekéből vezetik le a döntéseiket, hanem a külföldi megbízóik elvárása szerint járnak majd el. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk szuverének. Ugyanakkor azok, akik ezt politikai korrupciónak nevezik, sem járnak messze az igazságtól, hiszen mégiscsak arról van szó, hogy korrumpálták őket. Pénzt adtak nekik valamiért. Most a korrupció mindenhol bűncselekmény. Most érdekes módon, bújom itt a magyar jogszabályokat, itt az elmúlt tizenegynéhány évben úgy látom, hogy nem vágtunk eléggé rendet, de itt nem egyértelműek a szabályok. Szerintem a mostani jogszabályok alapján is ez bűncselekmény, és ezt büntetni kéne, de az biztos, hogy egyértelműbbé kell tenni a szabályokat, és ki kell mondanunk azt, hogy az, aki eladja Magyarország szuverenitását, az, aki külföldi megbízóktól pénzt fogad el a törvény egyértelmű tiltása ellenére, az politikai korrupciót vagyis bűncselekményt követ el, és ezzel szemben Magyarországnak védekeznie kell.

Ezek szerint akkor a jogalkotónak is lesz feladata ebben a kérdésben?

Nézze, ugye, a mi világunk, a politika világa az olyan, hogy soha semmi sem tökéletes. Az ember persze azt gondolja, amikor egy szabályozást megalkot, hogy most a világ legjobb szabályozását alkotta meg, de eltelik néhány hónap, év, és kiderül, hogy vannak gyenge pontjai. Most az idevonatkozó magyar szabályozásról is kiderült, hogy vannak gyenge pontjai. Az a dolga a megválasztott képviselőknek, hogy a magyar emberek érdekét követve foltozza be ezeket a lyukakat, tegyen rendet, hozzon egyértelmű szabályokat, és tegye világossá, hogy Magyarországon a külföldiek politikai befolyást nem vásárolhatnak.

A kihelyezett kormányülésről, a NATO-csúcsról, a háborús infláció letöréséről és a baloldal pártfinanszírozásáról is kérdeztem az elmúlt fél órában Sopronban Orbán Viktor miniszterelnököt.