Orbán Viktor interjúja a Eger Televíziónak

Kereki Gergely: Jó estét kívánok! Ma este egy rendkívüli helyszínről, a városházáról jelentkezünk. Egerben vendégünk pedig nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök. Jó estét kívánok!

Jó estét kívánok!

Miniszterelnök úr ellátogatott ismét Egerbe. Kezdhetjük azzal talán, hogy mi mindent tapasztalt? Az elmúlt öt évben szerintem elmondható, hogy azért sok minden hír váltott Egerben napvilágot, ezek nem feltétlenül pozitívak voltak. Most itt megnézte az önkormányzatot, beszélgetett kollégákkal. Mit lát? Milyen kezekben van most a város?

Eger egy fontos város. Az itt élőknek nyilvánvalóan azért, mert az otthonuk, de az országnak is fontos, mert nem hiszem, hogy van az ország legtávolabbi csücskében is élő olyan ember, aki ne tudna legalább két vagy három dolgot mondani Egerről, minimum Dobó Istvánt, valamit tud. Tehát azért Eger benne van minden magyarnak a szívében vagy az oktatásában, az elméjében. Másfelől regionálisan is egy fontos szerepet játszik, tehát Eger nélkül ez a térség nem tud boldogulni. Érseki város, tehát gyönyörű. Itt olyan emlékek vannak, amelyek persze az egrieknek a legfontosabbak, de a nagy magyar nemzeti kultúrkincsnek is részei. Politikailag nagyon nehéz hely, itt mindig csata van. Nem tudom, hányadik olyan kampányon vagyok túl, amikor tényleg kis különbséggel billent ide vagy oda. Tehát nagyon nehéz Egerben győzni és még nehezebb megtartani a várost. A szerencsés periódusok azok Egernek a történetében, amikor a kormány- meg a városvezetés azonos pártállású. Akkor kell szerintem egy nagyot húzni, akkor kell nagyot menni előre. Mert ha a kettő elválik, akkor itt mindig baj van. Tehát Eger fejlődésének az tesz mindig jót, ha kormánypárti városvezetése van. És ez hol így van, hol nem. És most így van. Tehát szerintem egy nagy lehetőség és esély van Eger városának a kezében, mert a testületben is kormánypárti többség van. A város élén is Vágner úr személyében egy jobboldali, keresztény, polgári ember áll, és a kormány is nemzeti kormány, és azon dolgozunk, hogy ez így is legyen 2026 áprilisa után is. Ugye, új polgármester van itt. Az örökség – hogy mondjam – nehéz batyu, tehát ezzel azért nehéz szaladni vagy futóversenyt nyerni. Végignéztem a költségvetést is, amit a polgármester úr elénk tárt. Ide nekünk az év végéig küldenünk kell legalább másfél milliárd forintot ahhoz, hogy a költségvetés ne boruljon föl, tehát az elvárható, stabil gazdálkodás is meglegyen, és az egriek által elvárt, mert itt kényes, magas igényszintű emberek laknak, tehát az egri polgárok által elvárt színvonalú városüzemeltetés is meg tudjon valósulni. Itt azért igényes emberek laknak. És ez egy komoly kihívás a városvezetés számára. De ehhez most fogunk adni egy, de inkább másfél milliárd forintot. A másik feneség, ami itten gyötri a maguk városát, az, hogy az előző polgármester visszaküldött nekünk 9 milliárd forintot, amit tisztelettel köszönünk. Tehát még korábban én megállapodtam a megelőző városvezetéssel egy Modern Városok Programról, és abból a később hivatalba lépő polgármester egyszer csak visszaküldött a magyar államnak 9 milliárdot. Remek! Nem tudom, az egriek ezt miért csinálták, de ez az ő dolguk, a polgármester úr most azt mondta, hogy ő meg azt gondolná, hogy jó lenne azt visszakapni. Tehát elkezdtünk tárgyalni arról, hogy ezt a 9 milliárdot hogyan kaphatná vissza fejlesztési célokra Eger? Hány év alatt, hogyan, mire? Ez a tárgyalás, míg mi itt ülünk, Lázár miniszter úr és a polgármester úr között éppen zajlik. Ezek a legnagyobb tételek, és vannak a város költségvetését nagyságrendekkel meghaladó problémák is itt, amikhez hozzá sem tud kezdeni Eger városa, mert nem is neki kell megoldania. Ugye, ez a hatalmas közlekedési dugó, ami itt mindig kialakul, mert ez egy szurdokváros, ide a völgyekből bejön a forgalom, és az szerintem egy nagy tett, hogy bekötöttük Egert a 25-ös úttal az ország autópálya-úthálózatába, de most egy elkerülőt mindenképp építeni kell.

Ezt legalább annyira várják valószínűleg, mint az M25-öst.

A 25-öst elkerülőt meg kell építenünk. Úgy látom, hogy az erről szóló politikai csatákat itt megvívták, tehát nagyjából tudjuk, hogy milyen útvonalon kell ezt megtenni. Ez egy százmilliárdos kirándulás, tehát ez nem gyerekség, amiről beszélünk, de ezt a 2026 és 2030 közötti kormányzati ciklusban meg fogjuk csinálni. Tehát ha mi vagyunk kormányon, akkor ez meglesz, de addig is a 25-ös útnak a befutó része meg rossz állapotban van, most arról egyezkednek éppen az urak a másik szobában, hogy annak a felújítását, az átmenőnek a felújítását is el kell végezni. Lehetőleg még az ősszel hozzá kell látni. Ez szerintem meg fog történni. És voltak még kisebb tételek, amiket már ide se hozok: városi uszoda működtetése, várfelújítás, és így tovább. Tehát nagy az étvágya, nagy a lendülete és nagy az ambíciója a polgármester úrnak is meg Pajtók képviselő úrnak is.

Miniszterelnök úr említette, hogy, ugye, nehéz az örökség, nehéz a jelenlegi helyzet is, és segítenek ezen. Hogyan látja Eger helyzetét a következő, mondjuk, öt-tíz esztendőben? Tehát van egy meglehetősen nagy kulturális öröksége, ugyanakkor Polgármester úrtól többször is hallottuk, hogy gazdaságilag van mit tenni. Melyek lehetnek azok a pontok a város adottságait tekintve, ami a következő években előremutathat?

Nem akarom azt mondani, hogy könnyű helyzetben vannak, mert ez nem volna igaz. Tehát a földrajzi elhelyezkedés általában bekorlátozza vagy kibővíti – városa válogatja – az iparfejlesztés lehetőségeit is. Maguk egy ilyen szűk területen vannak, tehát itt 400-500 hektáros ipari parkokat megnyitni, mint, mondjuk, Szegeden vagy Pécsett, az itt nem lehetséges. Tehát itt más típusú ipartelepítésre van szükség, aminek sokkal kisebb a helyigénye, és nagyobb a hozzáadott értéke. Ez magától nem fog menni, mert ha ment volna, akkor ez már megtörtént volna. Tehát itt kell egy állami iparfejlesztési rásegítés. Néhány nappal ezelőtt jártak itt a munkatársaim, akik a befektetéseket próbálják az országba behozni és utána szétteríteni. Úgyhogy mi ezt regisztráltuk, és megegyeztünk a polgármester úrral, hogy ide egy iparfejlesztési közös akciót fogunk indítani, és hozunk ide olyan ipart, ami elfér, és karakterében is passzol a városhoz. Tehát ide nem alumíniumhengerműveket kell hozni nyilvánvalóan, hanem egy magasabb hozzáadott értékű, IT-típusú, szolgáltatóiparra specializálódott befektetésben érdemes gondolkodni.

Ahhoz képest, ahol most tart a város, milyen lehetőségek kellenek benne még? Legyen az akár kulturális, akár, mondjuk, gazdasági szempontból.

Nézze, itt jó lakni. Nekem vannak ismerőseim is Egerben, meg korábban is többször fordultam meg itt. Tehát családos emberként, ha választanom kéne, hogy hol lakjak Magyarországon, és, mondjuk, nem Felcsútot választanám, mert persze az van a legelső helyen, akkor Eger nagyon komoly jelölt lenne arra, hogy ide érdemes költözni. Tehát azért itt megvan a történelem, megvan a kultúra, egy érseki város, nyugodt habitusú város, tehát ez nem egy izgága város, jó iskolákkal, gyönyörű belvárossal, történelemmel. Most, hogy megvannak az utak, maguk egy órára vannak mindentől. Budapest kicsit több, mint egy óra, de Debrecen sincs sokkal messzebb. Salgótarjánból jöttem, tehát az északi irányba is ki van ez nyitva. Tehát ez egy jó adottságú város, ha jól akarsz élni. De nagyon speciális ipart kell idehozni ahhoz, hogy az pénzt termeljen, ezért az Önök iparűzésiadó-bevétele alacsony. Dacára a város gyönyörű adottságainak tömeges iparból sűrű fillért nem tud csinálni. Ide a ritka forintra épülő, értékes beruházások kellenek. Ehhez kell szerintem az egyetem is. Erről majd kell beszélnem az érsek úrral valamikor a következő időszakban, hogy hogyan lehet az egyetemet úgy fejleszteni, hogy az egyben városfejlesztési, iparfejlesztési hátteret is tudjon nyújtani.

Egyébként, ha már az egyetemet említette Miniszterelnök úr, egy-egy ilyen egyetemet, ha nézünk jó példákat, mennyire lehet bevonni például egy ilyen hosszú távú fejlesztési tervbe egy-egy város esetében?

Ugye, az Önök egyetemének a fókusza a tanárképzésen van, és az kevésbé piacképes, hogy így fogalmazzak. Ott, ahol, mondjuk, a műszaki képzés előtérben van, mint Miskolcon, ott sokkal könnyebb. De itt is lehet majd valamit kitalálni. Az érsek úr egy nagy országépítő karakterű ember, ennek a városnak a legújabb kori története sem jött volna létre, és nem néznének ki ilyen szépen, hogyha az érsek úr egyébként a rábízott vagy hozzátartozó területtel és birtokokkal nem tudott volna úgy gazdálkodni, ahogy, tehát szinte egy érseki negyed van ebben a városban. Tehát én azt hiszem, hogy meg fogjuk találni az együttműködést az egyetemfejlesztésben is úgy, hogy az egyben iparfejlesztés legyen, de erről még nincsen kész megállapodás vagy leütött koncepció.

Van olyan, amiben már egyébként van előrelépés. Például a vár esete. Itt, ugye, van egy tízéves terv. A kultúra, a vár, azt, ugye, beszéltük, hogy az megkerülhetetlen Eger szempontjából. Beszéljünk egy kicsit a várról és a város kulturális életéről! Ebben milyen lehetőségek vannak, illetve a várnak milyen szerepe lehet? Azért tíz év nem egy rövid idő.

Hoznak pénzt ezek is természetesen, de nézzük a turizmust, mert végül is a kulturális szolgáltatásokból pénz leginkább úgy lesz, hogy az emberek vagy jegyet vesznek – hát azzal messzire nem megyünk –, vagy pedig idejönnek a városba, itt alszanak, itt esznek, itt isznak, itt vannak egy hétvégét. Tehát a turizmus és a város kulturális szolgáltatásai szorosan kapcsolódnak össze. Most néztem a polgármester úrnak a számait, és van iparűzési adóbevétele a turizmusból is, de az kicsi. Tehát a turizmus, miután Magyarországon alacsonyak a turizmust terhelő adók – persze a turizmust működtetők szerint még ez is sok –, de valójában minden összevetésben láthatóan az alacsony adóztatású szektor, ezért kevés bevételt is hoz a városnak, közvetlenül, a város kasszájába. A polgároknak hoz, mert akinek szállodája van, meg étterme van, meg szolgáltatást tud itt eladni, annak természetesen magánalapon ez jó, de a városban ebből nagy pénz nem lesz. Itt egy-egy nagyobb ipari üzem kétszer-háromszor annyit is fizet iparűzési adóként, mint maga az összes turizmus. De ennek ellenére szerintem ebben a turizmust fejleszteni kell. Nem az az elsődleges szempont, hogy mennyi adót fizet be a városba, hanem hogy hogyan emeli meg a városnak a színvonalát. A színvonalemelkedés mindig több vendéget hoz, jobb ipart hoz a későbbiekben és több bevételt is ezen keresztül. Tehát a kultúra olyan dolog Egerben, ami látszólag pénzt visz, de összességében inkább segít megtartani a várost azon a szinten, ami miatt érdekessé válik az ipari befektetések számára. Tehát ezért foglalkozni kevés, pénzt kell rá adni, tárgyaltunk erről is.

Alapvetően azzal kezdtük a beszélgetés jeleit, hogy ez egy jó lehetőség Eger számára, ugye, a következő években, illetve jó lehetőség lehet. Adott esetben, hogyha minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, akkor hová juthat el Eger alapvetően a következő időszakban?

Most két fontos előföltétel van, aminek teljesülnie kell Eger sikeréhez, és az nem kizárólag az egrieken múlik. Az egyik, hogy kormánypárti város legyen Eger. Ehhez nekünk meg kell nyerni a 2026-os választást, mert egyébként nem lesz kormánypárti a város. A másik pedig, hogy nemzeti kormánya legyen Magyarországnak. Mert persze lehet beszélni a jövőről meg a lehetőségekről, engem is ez izgat a legjobban. De hogyha egy magyar nemzeti kormányzati program helyett egy brüsszeli kormányzati program valósul meg Magyarországon, akkor itt bezárhatják a boltot, tehát akkor a pénz megy Ukrajnába. Itt, Egerben semmilyen fejlesztés nem lesz. Tehát nekünk nemzeti kormány kell, és olyan kormány, amely azonos pártállású Egerrel. Ezt 2026 áprilisában kell megoldani. Ha azt megoldottuk, ha ez megvan, akkor utána lehet a tervekkel előrehaladni.

Mik az elvárások például Eger szempontjából? Ugye, már megvan az ígéret avval kapcsolatban, hogy segít már a mostani költségvetésen is a kormányzat. Mit várunk a városvezetést követően, mit várnak Önök ahhoz, hogy ez megfelelően működjön?

Fordítva szokott ez lenni, mert a kormány semmit sem vár el egy városvezetéstől, mert nem mi választottuk meg őket. Majd a választóik elvárnak tőlük dolgokat, és ha a választóknak jók úgy, ahogy vannak, meg megfelel a végzett munka, akkor majd újraválasztják őket. A kormány partnerséget tud ajánlani. Ugye, ahhoz, hogy az ember elégedett legyen az életével, annak van néhány előfeltétele vagy alapfeltétele. Legyen először saját otthona. Most éppen arról beszéltünk a polgármester úrral, hogy a tegnapi kormányülésen kibővítettük a 3 százalékos otthonteremtési hitelnek a lehetőségeit olyan emberek előtt, akik ma még önkormányzati lakásban laknak, de az önkormányzat hajlandó nekik eladni, és úgy változtattuk a szabályokat, hogy az ilyen lakás megvásárlásához is igénybe lehessen venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt. Itt nagyon sok önkormányzati lakás van. Nem az én dolgom, hogy erről döntsek, van itt testület meg polgármester, de mi adtunk egy pénzügyi lehetőséget azoknak, akik, ha ki akarnák vásárolni a saját önkormányzati bérlakásukat, és a város ehhez hozzájárul, akkor ezt meg tudják tenni. Tehát az első dolog, hogy az ember boldog életet élhessen: kell saját otthon. Egyébként földönfutó leszel. Gyüttment, ahogy mifelénk mondják. A másik dolog, ami kell, hogy legyen munkád. Most itt volt komoly munkanélküliség 2010 előtt, ezt nagyjából megfeleztük. Tehát ma feleannyi munkanélküli van Egerben és Eger környékén, mint amennyi volt tizenöt évvel ezelőtt. Ez is sok, de a munkahely fontos. És a munkahely pedig adjon olyan állást, aminek rendes fizetése van, és ami növekszik. Most tárgyalunk éppen a szakszervezetekkel és a munkaadókkal arról, hogy a következő évben kétszámjegyű legyen a minimálbér-növekedés, az a többi bért is föltolja, illetve folyamatosan csökkentjük az adót, hogy a fizetésből több maradjon az emberek zsebében. Például a családi adókedvezményt most megduplázzuk, az abban a pillanatban érződik a havi borítékban. Elvettük vagy eltöröltük a gyedet meg a csedet terhelő jövedelemadót. Több tízezer forint havonta marad azonnal a családoknak a zsebében. Most a három, aztán január 1-jétől a két gyermeket felnevelt édesanyáknak is megszüntetjük az szja-fizetését, ami 15 százalékos emelkedést jelent automatikusan. Igaz, ez több lépésben történik. Tehát mi dolgozunk azon, hogy ne csak munkahely legyen, hanem a fizetés is rendes legyen, meg minél több maradjon a saját zsebükben. És a harmadik dolog, hogy az ember úgy érezze, hogy nem a világ végén van. Ezért volt nagyon fontos a 25-ös útnak az ügye, amivel én sokáig birkóztam. Már az első ciklusban is találkoztam vele, még 1998 és 2002 között, aztán 2010-ben előre is soroltam, mert Eger nemcsak völgyváros volt, hanem elzárt is volt. Tehát az az érzés, hogy a mi városunk nem egy elzárt hely, hanem be van kötve az ország vérkeringésébe, ha közútról van szó, ha vasútról van szó, ha internetes szolgáltatásokról van szó, akkor ezek a távolságok leküzdhetőek legyenek. És ez Egerben lassacskán meglesz. Most a 25-ös elkerülővel pedig végképp. Tehát én azt gondolom, hogyha van ipartelepülés, ha jön új ipar Egerbe, akkor, miután az alapfeltételek megvannak, ez egy higgadtan, nyugodtan, lépésről lépésre kiszámíthatóan fejlődő város lehet. Nem sok olyan város van az országban, amely ezt elmondhatja magáról. Tehát ez egy stabil lábakon álló és egy jó polgármesterrel, jó testülettel, jó képviselővel meg parlamenti képviselővel egy tervezhető, növekedési pályán tartható város.

Kell hozzá egy kis szerencse is természetesen.

A lényeget szerintem összegeztük ennél az utolsó kérdésnél is. Nagyon szépen köszönjük Miniszterelnök úrnak, hogy beszélgethettünk, megosztotta a gondolatait, és szerintem minden egri bízik abban, hogy ezek meg is valósulnak a következő időszakban. Köszönjük szépen!

Amire ma kezet ráztunk a polgármester úrral, és az négy-öt komoly tétel, az mind meg fog valósulni még a választások előtt.

Köszönjük szépen!

Köszönöm a lehetőséget!

Köszönjük szépen a figyelmet!