Orbán Viktor beszéde az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciáján

Jó napot kívánok!

Excellenciás Hölgyek és Urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket Magyarországon, külön is a Magyar Országgyűlés falai között. Köszönöm, hogy szót adtak nekem. Ez nem teljesen indokolatlan. 1990, az első szabad választás óta parlamenti képviselő vagyok, 1994 és 1998 között a Magyar Országgyűlés európai integrációs bizottságának voltam az elnöke, és az Európai Parlament–Magyarország társulási vegyesbizottság társelnöke is, ráadásul jelenleg az Európai Tanács doyenje vagyok. De ami még izgalmasabb: tizenhat évet voltam az ellenzék vezetője is, ismerem a parlamenti politika érmének mindkét oldalát. Köszönöm a meghívást! Az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája a nemzeti parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fóruma. A feladata komoly: az együttműködés stratégiai céljainak kijelölése. Keresve sem találhattak volna jobb helyszínt, mint a mi felsőházunk. Az alsóház Magyarországon mindig a politikai csaták színhelye volt, a felsőház pedig, amíg létezett, mindig az együttműködés és a stratégiai viták helyszíne volt. Ma két olyan stratégiai kérdésben kérem Önöket párbeszédre, amelyek a következő évtizedekre eldöntik Európa, a tagállamok sorsát, és kijelölik a nemzeti parlamentek szerepét. Az első a nemzeti szuverenitás védelme, a második Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ma olyan léptékű átalakulás zajlik a világban, amely csak a modern nemzetállamok születéséhez, a vesztfáliai békéhez hasonlítható. Átrendeződik a világ, átalakul a nyugati világ gondolkodásmódja is, és nekünk, európaiaknak erre választ kell adnunk. Az Egyesült Államokban új szelek fújnak. A progresszív liberalizmus politikai programja megbukott, és a helyét egy patrióta politika vette át. Ez a változás nemcsak amerikai belpolitikai fejlemény, ez komoly nemzetközi következményekkel is jár. Nem tudunk biztosat a jövőről, hiszen nem tudhatunk, de úgy gondoljuk, az Egyesült Államokban nem választási baleset történt, hanem új korszak kezdődött. Az elmúlt nyolcvan évben az Egyesült Államok a liberális nemzetközi rend fenntartásában volt érdekelt. Ennek vége. Most megkezdte ennek lebontását, mert immár nem látja azt saját érdekeihez illeszkedőnek. A régi világ rendje számukra az óceán túlsó oldalán lezárult. Kína közben rohamléptekkel halad előre. Ma már nemcsak ipari kapacitásában, hanem technológiája színvonalában is felveszi a versenyt velünk. India kilépni készül a világpolitika színpadára. A világ legnépesebb országa nemcsak népességében, hanem már gazdasági és technológiai ambícióiban is nagyhatalom. Mögötte áll a világ legnagyobb piaca, és minden adottsága megvan ahhoz, hogy Kínához mérhető erejű, globális erőközponttá váljon. Mi a helyzet nálunk Európában? Európa felkészületlen! Olyan, mintha az előző évtized válaszaival akarnánk megoldani a következő évtized problémáit. De a régi igazságok már nem működnek. A világ megváltozott, és mi, európaiak nem követtük. Tizenöt éve vagyok tagja az Európai Tanácsnak, személyesen éltem át az elvesztegetett éveket, a tizenöt éves sodródást.

Hölgyeim és Uraim, ha mi úgy vezettük volna Magyarországot, ahogy a bizottság vezette Európát, mi már régen tönkrementünk volna. Az Oroszország megtörésére irányuló, nyugati stratégia kudarcot vallott. Senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük. Oroszország gazdasága nem omlott össze, a szankciók nem érték el a céljukat, és az oroszok megakadályozták Ukrajna NATO-tagságát. Az amerikaiak ezt felismerték, és most tárgyalnak. Mi, európaiak folytatjuk a háborút, és úgy teszünk, mintha győzhetnénk. Ne legyen igazam, de a vége az lesz, hogy egyedül maradunk a háborúval a szomszédunkban, miközben minden pénzünket elérhetetlen győzelemre fordítjuk. Európa sikeres gazdasági stratégiáját feladtuk. Olcsó energia, ami persze orosz, plusz fejlett technológia, ami leginkább német, egyenlő versenyképes európai gazdaság. Ez volt a régi stratégia, ezt feladtuk, új nincs, a semmi közepén állunk. Európából eltűnt az olcsó energia. Az amerikai és a kínai vállalatok ma harmad- vagy negyedáron jutnak hozzá az energiához, mint az európai cégek. Mi, európaiak a szankciók miatt csak drágán juthatunk energiához. A szankciók és a Green Deal együtt tönkreteszik az európai gazdaságot. Ilyen feltételek mellett nem versenyzünk, hanem hátrálunk. Ez már nem elméleti kérdés, ez már maga a gazdasági rögvalóság, az európai gazdaság ezért toporog egy helyben, és jó, ha nem zsugorodik. Ma a világ 50 legnagyobb technológiai vállalata közül csak 4 európai. Az európai és az amerikai GDP közötti különbség az elmúlt húsz évben megduplázódott az amerikaiak javára. Ha az egy főre jutó reáljövedelmet nézzük, 2000 óta az Egyesült Államokban ez kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az Európai Unióban. Ezek a problémák külön-külön is elég súlyosak, de most egyszerre jelentkeznek. Új stratégiára és erős európai vezetőkre lenne szükségünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ma Európa gazdag és gyenge. Ez a legveszélyesebb kombináció! Ezért mindenekelőtt Európát meg kell erősítenünk. Rendelkezünk történelmi tapasztalattal arról, hogy milyen az erős Európa. A bonyolult geopolitikai viták dzsungelében egyetlen dolog bizonyos: Európa a vesztfáliai béke után, a nemzetállamok létrejöttével vált erőssé és világhatalmi tényezővé. Európa dicsőséges korszaka a nemzetállamokkal kezdődött, és ez tette sikeressé évszázadokon keresztül. És ez igaz az elmúlt nyolcvan évre is. Az Európai Unió sikere a nemzetállamok gazdasági és politikai erején alapult. Az Európai Unió is a nemzetállamok együttműködésén, az erős nemzeti demokráciák erős vezetőin keresztül válhatott sikeressé, sőt csak így születhetett meg, így jött létre. Innen érthető meg a nemzeti parlamentek fontossága. Európában nincs erős és sikeres nemzetállam erős nemzeti parlament nélkül. Vagyis, röviden és összefoglalóan: az Európai Unió mindent a nemzeti parlamenteknek köszönhet. A nemzeti parlamentek az európai alkotmányosság és demokrácia kimunkálásának történelmi színterei és laboratóriumai. A közös európai értékek, amelyekre oly’ sokat hivatkoznak Brüsszelben, valójában a nemzeti parlamentek termeiben, csarnokaiban és folyosóin születtek meg. Ha az unió sikeres akar lenni, több tisztelet kell adnia a nemzeti parlamenteknek. A nemzeti parlamentek nem szerződéssel létrehozott, mesterséges intézmények, hanem szerves fejlődésen keresztül formálódó, valódi népképviseleti szervek. Ezt nem szabad, még Brüsszelben sem szabad elfelejteni. Ezért visszatetsző és gőgös, amikor soha senki által meg nem választott bürokraták oktatják ki a nemzeti intézmények vezetőit és a választott képviselőket demokráciából és értékekből.

Excellenciás Hölgyek és Urak!

Én tizenöt éve azt látom, hogyha Európa problémával találta szembe magát, akkor a brüsszeli válasz mindig ugyanaz volt: több hatáskört Brüsszelnek, kevesebb mozgásteret a nemzetállamoknak! A központ mindig megerősödött, a tagállamok mindig gyengültek. Az eredmény pedig az, hogy a baj sohasem zsugorodott, hanem mindig súlyosbodott. Pénzügyi válság. Migráció. Energiaválság. Háború. Egyre több uniós hatáskör, egyre súlyosbodó válságok. És mi történt azokkal, akik ellenálltak a központosításnak és a lopakodó hatáskör-elvonásnak? Aki eltér a kórustól, aki védelmezi a nemzetállami kereteket, azt az uniós források megvonásával fenyegetik. Ha ez sem segít, Brüsszel a nemzeti kormányokat ellehetetleníti, beavatkozik, és megbuktatja, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó ügynökpártokat segít hatalomra. Ezt Magyarországon – testközelből mondom ezt – már kétszer, 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták. Sikertelenül. Most próbálkoznak harmadszorra. De Magyarország nincs egyedül ezzel a történetével, vannak itt mások is. A dolgok mára odáig fajultak, hogy nyíltan bevallják: Magyarország esetében le akarják rontani a gazdaságunkat, hogy a nemzeti kormány helyett nekik tetsző, brüsszeli érdeket szolgáló bábkormányt ültessenek a helyére.

Kedves Barátaim!

Az alapító atyák nem ebből a célból hozták létre az Európai Uniót. Ebből nem lesz erős, ebből csak gyenge Európa lesz. Mindeközben dagad a brüsszeli NGO-botrány. Kiderült, hogy a brüsszeli bürokrácia sok százmilliónyi euró közpénzt juttatott olyan szervezeteknek, akik a föderális Európa szószólói és lobbistái voltak. Ezt nem lehet másképp nevezni, mint puccskísérletnek a nemzeti parlamentekkel szemben. A kérdés, mit tehetnek a nemzeti parlamentek a brüsszeli szupranacionális gőzhenger ellen? Felhívom a figyelmüket a Magyar Országgyűlés által elfogadott határozatra 2022 júliusából. A Magyar Országgyűlés határozatot fogadott el az Európai Unió jövőjével kapcsolatos magyar álláspontról. Ez a következőket javasolja. A Magyar Országgyűlés törölni javasolja a szerződésekből az egyre szorosabb egység elvét. Rögzíteni javasolja Európa keresztény gyökereit és kultúráját a szerződésekben. Rögzíteni kívánja az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét. Meg kívánja erősíteni a szubszidiaritás elvét. Részletes katalógusban kívánja meghatározni az Európai Unió hatásköreit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ha minden tagállami parlament ezt akarná, akkor ez meg is valósulna.

És végezetül, tisztelt Hölgyeim és Uraim, szólnom kell arról a gondolatról is, sőt több ez, mint gondolat, ma már politikai akarat, hogy Ukrajnát vegyük fel az Európai Unió tagjai közé. Tisztában vagyok azzal, hogy ezekben a kérdésekben nem gondolkodunk egyformán. Tiszteletben tartjuk a mienktől eltérő álláspontokat, folyamatosan figyeljük őket, próbáljuk megérteni, próbáljuk feldolgozni ezeket az álláspontokat. Én itt most a magyar álláspontot fogom Önökkel ismertetni. Mi úgy látjuk, hogy több európai nemzet is Ukrajnának további támogatást akar nyújtani, hogy folytathassa a háborút. Nekünk ettől eltérő véleményünk van. Szerintünk minél tovább tart a háború, annál több emberélet vész el, annál rosszabb lesz a helyzet a harcmezőn. A háború folytatásával a mi véleményünk szerint Európa helyzete csak romlik. Az a gondolata, sőt az a javaslata a bizottságnak, hogy a háború miatt tegyük kötelezővé a leválást az orosz energiahordozókról, egyszerűen megöli a magyar gazdaságot. Az európai gazdaságra gyakorolt hatásáról nem beszélek, csak azt a tényt rögzítem, hogyha ez megvalósul, az megöli a magyar gazdaságot. Képzeljék el, hogy az energia ára a háztartások és a vállalatok számára egyszer csak megkétszereződik. Ezt a magyar családok nem bírnák ki! Brüsszel nem akarhatja tönkretenni a magyar családokat. Mi, magyarok ezért is békét akarunk, és minél gyorsabban szabadulni akarunk a gazdasági szankciók politikájától. Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése külön konferenciát érdemelne. Most csak annyit mondhatok, mi úgy látjuk, mint egy Ukrajnával szomszédos ország, ha felveszik Ukrajnát, felveszik a háborút is. Sohasem vettünk még fel háborúban álló országot, és erre jó okunk van. Ráadásul mi, magyarok úgy látjuk, hogy Ukrajna tagsága olyan gazdasági terhet jelentene, amit a tagállamok nem bírnának el. Mindenkit emlékeztetnék arra, hogy minket, magyarokat, a többi közép-európai országot azért vettek fel az Európai Unióba, mert Közép-Európával jól jártak azok, akik már bent voltak. Nem morális, nem szociális gesztust gyakoroltak a tagállamok, azért vettek fel bennünket, mert a bent levők a mi tagságunkkal jóljártak. Ez egy pontos kalkuláció volt. Ha megnézik a számokat, Közép-Európa uniós tagságával a korábbi tagok kivétel nélkül mind jól jártak. Ukrajnával azonban másképp áll a helyzet, azzal rosszul járnánk. Rossz üzlet. Agrárválság. Munkanélküliség. Eladósodás. Életszínvonalesés. Miért akarnánk ezt vállalni? Kérem Önöket nagy tisztelettel, hogy tanulmányozzák a magyar álláspontot, és fontolják meg az érveinket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ha valóban erős Európát akarunk építeni, akkor a nemzeti parlamenteknek nem mellékszerep, hanem főszerep jár. Aki nem vállalja a saját szerepét, az előbb-utóbb díszletté, dekorációvá válik, és a történet nélküle megy tovább. Azt hiszem, nekünk, nemzeti parlamenti képviselőknek kötelességünk vállalni a szerepünket, és mi, magyarok erre készen is állunk.

Make Europe Great Again!

Köszönöm, hogy meghallgattak!