- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-a-kossuth-radio-180-perc-cimu-musoraban-27/ -

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „180 perc” című műsorában

Nagy Katalin: Megtartotta már második ülését is az új kormány, közben a kormányfő köszönőkampányt folytat, visszamegy azokra a helyekre, ahol a választások előtt járt, és megköszöni a támogatást. Tegnap Dadon járt, ahol elment az óvodába is, vitt egy nagy zsák labdát a gyerekeknek. A stúdióban köszöntöm Orbán Viktor miniszterelnököt. Csak nem fogja ezért is megbüntetni az OVB meg a Kúria?

Talán nem. Most, hogy túlvagyunk a kampányon, más szabályok vannak. A kampányban volt egy vita, mindenki ragaszkodik a maga igazához, de hiába, merthogy ilyen ügyekben a bíróság dönt, és én ebben vesztettem, megbírságoltak, ennyit a magyar demokrácia állapotáról. Kevés országban fordulhat elő az ilyesmi. Ezt tudomásul kell venni. De én visszamentem most Dadra, hogy egy szabályos és törvényes fotót is tudjak készíteni a gyerekekkel, akik egyébként, úgy láttam, hogy kifejezetten jó állapotban vannak, és örömmel fogadtak, az óvó nénikkel is beszéltem. Fontos dolog, hogy én se érezzem úgy, meg az emberek se érezzék úgy, hogy akkor a választási kampánnyal a mi kapcsolatunk most négy évre zárójelbe került, hanem legyen egy élő kapcsolat. Ez nem egyszerű dolog, mert nekem végül is dolgoznom is kellene, és ha le-föl utazok az országban, akkor ki fog dolgozni azokon az ügyeken, amelyek az én felelősségi körömbe tartoznak? De az egyensúlyt meg lehet találni, és egy-egy szimbolikus erejű találkozóval talán tudok üzenni nemcsak azoknak, akikkel éppen találkozom, hanem azoknak is, akik hasonló élethelyzetben vannak. Találkoztam a nyugdíjasokkal, most volt óvodásoknál, elmentem kistelepülésre, ahol közmunkásokkal és nehéz sorsú emberekkel találkozhattam. Szóval munkásokkal is találkoztam, visszamentem egy Miskolc melletti gyárba, jó élmények… Meg hát ne kerteljünk: mindig jobb győzni, mint veszteni és egy győzelem után visszamenni…

Kicsit könnyebb.

Felemelő érzés, igen.

Ön a beiktatási beszédében azt mondta, hogy 2010-től 2030-ig néz előre, és azt szeretné, hogyha a kormány is így végezné a munkáját. Ez az időszak, ez a húsz éves időszak több területen is fontos lehet. Melyik területekre gondolt?

Próbáltam precízen fogalmazni. Ez nem mindenkit zavart meg, vagy befolyásolt. Világossá tettem, hogy természetesen nekem mandátumom a választópolgároktól négyévnyi munkára van. Tehát én felelősséget vállalni a következő négy évért tudok és azért szabad. Ugyanakkor nem lehet a következő négy év munkáját úgy elvégezni, hogy azt ne illesztenénk bele hosszabb távú tervekbe. Ezért bár a mandátum, amit a választópolgároktól kaptunk, 2022-ig szól, de egy 2030-ig szóló nagyobb tervbe kell beleillesztenünk mindazt, amit csinálni fogunk a következő években. Ezt persze sokan úgy értelmezték, hogy 2030-ig szeretnék miniszterelnök maradni, ami nem egy rossz ötlet…

Sokan a szívükhöz kaptak az ellenzékből…

…nem egy rossz ötlet, csak az a helyzet, hogy Magyarországon demokrácia van, és négyévente választások, ahol az emberek majd eldöntik, hogy mikor ki hova álljon a politikai paletta sakktábláján. Ezt a döntést mindannyian, mármint minden politikus tudomásul is fogja venni a jövőben, de mégis választ kell adnom az embereknek arra a kérdésére, hogy az egy dolog, hogy most milyen döntéseket hozunk, de hová vezet mindez? Szerintem értelmes időtáv nagyjából 2030, addig lehet tervezni, persze van ebben bizonytalanság, de mégis ez az időszak, ez az időtáv belátható. Tehát itt még nem felelőtlen dolog a jövőről beszélni, hanem olyasmi, ami elég közel van a mai életünkhöz és a valósághoz, hogy az emberek különbséget tudjanak tenni komoly terv meg álmodozás között. És én komoly tervekről beszéltem. Első helyre soroltam azt, amit mindannyian tudunk, mindannyian ismerünk, mégis a mindennapi küzdelmeink során keveset foglalkozunk vele, mert valahogy a hosszú távú hatása miatt az ember gondolkodását nem határozza meg. Ez a demográfiának nevezett társadalmi jelenség, ami arról szól, hogy mennyi gyereket szülnek a magyar asszonyok, mennyit nevelünk fel közösen, lesz-e magyar jövő, biológiailag, számszakilag megmarad-e a magyar nemzet, és mit kell tennünk annak érdekében, hogy a hanyatlás, ami ezen a területen jól látható, és hogy többet temetünk, mint amennyi keresztelőt tartunk, megváltozzon. A kormánynak itt korlátozott lehetőségei vannak, de vannak lehetőségei, és ezeket használni kell, ezért 2030-ig szeretnénk elérni, hogy Magyarország egy olyan ország legyen, amely képes fenntartani saját magát, reprodukálni saját magát, magyarul, ahol annyi gyerek, legalább annyi gyermek születik, mint amennyien eltávozunk az életből, illetve ebből az életből. Ezért egy komoly családpolitikai akciótervet fogunk meghirdetni, amit megelőz majd egy nemzeti konzultáció a gyermekvállalásról és a gyermeknevelésről. Nem akarjuk a férfiakat sem kizárni ebből, de alapvetően mégis a hölgyek véleményére leszünk majd kíváncsiak. Beszéltem technológiai fejlődésről, ez egy szintén a mindennapok sürgésétől és forgásától távolabbra eső terület, olvasni lehet róla sokat, de inkább még csak kopogtat az ajtón, ezért a mindennapi életben kevésbé találkoznak vele az emberek. Ez a mesterséges intelligencia, a robotok világa, általában a hagyományos munkahelyek, munkamódszerek és így aztán az emberek, a dolgozó emberek életstratégiájának a változásában, illetve területén várható változások. Nyugaton nagyon nagy összegeket és komoly energiát fordítanak arra, hogy felkészítsék a saját társadalmaikat erre az új technológia korszakra. Mi is foglalkozunk ezzel, de inkább csak karcolgattuk eddig ennek a kérdésnek a felületét, most mélyebbre kell ásnunk, ezért hoztunk létre egy Innovációs és Technológiai Minisztériumot, és az akadémia egyik professzorát – aki egyébként maga is gyakorló gazdasági szakember –, Palkovics Lászlót kértük fel ennek a vezetésére.

Kereszténydemokráciát kíván építeni, régi vágású kereszténydemokráciát – így fogalmazott a beiktatási beszédében. Ezt milyen tartalommal töltsük meg, töltse meg a kormány, hiszen láttunk már olyat, hogy ez a fogalom kiüresedett.

Minden szellemi irányzattal, amely elvergődik odáig, hogy politikai vagy kormányzati működés vezéreszméjévé váljon, meg szokott történni, hogy egy idő után kiüresedik. Most éppen ez nem a kereszténydemokráciával történt meg, hanem a liberális demokráciával. Ilyenkor az szokott történni, hogy új megfogalmazások, új vezéreszmék, új csillagválasztások történnek, és akkor hirtelen nemcsak fizikailag, hanem szellemi értelemben is felfrissülhet egy közösség. Szerintem ennek az ideje eljött, Magyarországon mindenképpen, kellő szerénységgel mondom: talán egész Európában is. Ugyanis a liberális demokrácia, amiben az elmúlt húsz-harminc évben éltünk, és amelynek egyébként számos jótékony hatása és eredménye is volt, kiürült, tehát mint eszme lehet, hogy papíron megállja a helyét – ez egy másik vita, ezt hagyjuk meg az akadémikusoknak –, de a gyakorlati világban, ahol én is élek és dolgozok, ott jól látom, hogy ezeknek az eszméknek a jegyében ma nem lehet eredményes politikát folytatni, mert néhány kihívásra a liberális demokrácia eszménye nem ad választ. Nem ad választ először is arra, hogy mit kezdjünk a migrációval. Vagy ha ad is választ, akkor semmiképpen nem véd meg bennünket a migrációval szemben, hiszen azt támogatja, természetesnek veszi, helyesnek veszi, elősegíti a megtörténtét. Nem védi meg a határokat, mert nem ismeri el, hogy határokra szükség van, és nem ismeri el, hogy azokat meg kell erősíteni, és meg kell tartani. Nem véd meg bennünket a családok világában, mert a liberális demokrácia nem erősíti a családokat, azt mondja, sokfajta család van, sokfajta életforma van, ezek között nem szabad különbséget tenni, sőt lehetőleg törvényi szinten azonos elbánást kell biztosítani. Ennek a következménye, ennek is következménye, hogy demográfiai, népesedési hanyatlásban élünk. Szóval azt gondolom, hogy a keresztény kultúra tekintetében is gondjaink vannak, mert a liberális demokrácia nem ismeri el, hogy létezik egy kiemelt, egy vezető, egy meghatározó erejű kultúra, amihez képest persze más kultúrák is vannak egy társadalomban, és azok elférnek ott, hiszen toleránsak vagyunk, de mégiscsak van egy alapkultúrája a mi életünknek, ami védelemre szorul, ilyen a keresztény kultúra. Most ezekben a kérdésekben csődöt mond az a politikai rendszer, amiben eddig éltünk, vagy az az eszmerendszer, amit nevezzünk liberális demokráciának. Erre mondom én azt, hogy ilyenkor meg kell újulni és a céljaink érdekében érdemes új vezéreszméket választani. Én úgy látom, hogy a magyar és az európai társadalomfejlődés termelt ki olyan gondolatokat, olyan értékeket, amelyek a mai korban használhatók. Igaz, hogy ezek régi vágásúaknak tűnnek, meg már egyszer voltak, meg ezeket már meghirdették. Ennek a nevében egyszer már naggyá és sikeressé tették egész Európát, köztük Magyarországot. Ilyen a kereszténydemokrácia, ezt kell szerintem elővenni, ezt kell szerintem leporolni, ezt kell kicsit modernizálnunk, a régi értékeihez ragaszkodni, új formákat belelátni, és ennek az eszmerendszernek a keretében el tudjuk gondolni a következő húsz-harminc évét Magyarországnak és Európának. Szóval a kereszténydemokrácia megvéd bennünket a migrációval szemben, megvédi a határokat, a hagyományos egy férfi, egy nő családmodellt támogatja, és a keresztény kultúránk megvédését is természetesnek tekinti, ezért ma ez a gondolati kör, gondolatrendszer alkalmasabb a gyakorlati politika zsinórmértékének, mint a liberális demokrácia.

Ezt a véleményét gondolom elmondta Macron elnöknek is, amikor az uniós csúcson kétoldalú találkozót folytattak. Olyan jellegzetes volt az a fotó. Ott ült egymással a két mosolytalan politikus, és mindenki azt mondta, hogy tessék, itt a két világkép egymással szemben.

Filozofálgatásra nem sok ideje van két állami vezetőnek, ha találkozik. Szigorú menetrend szerint élünk, csak 24 óra van nekünk is egy napban. Jó lenne, ha kétszer ennyi lenne, úgyhogy ha találkozunk, akkor gyakorlatiasabb megközelítéseket kell választanunk, és miután össze meg nem járunk, ezért a filozófiai beszélgetések elmaradnak. Nem tudom, hogy a francia elnök mit gondol ezekről a kérdésekről, de talán nem is olyan fontos ebben a pillanatban. Az fontosabb, hogy világossá tettem számára, hogy olyan európai szabályozást Magyarország soha nem fog támogatni, amely elvenné tőlünk azt a döntési jogot, hogy mi mondjuk meg, hogy kik tartózkodnak Magyarország területén. Határaink vannak, azokat meg fogjuk védeni, hogy azon belül kik élhetnek, az pedig kizárólag a magyar nép, illetve az általam megválasztott vezetők döntése szabhatja meg, és ebben nem fogunk engedni. Ezt világossá kellett tennem, felesleges olyan köröket futnunk, amely kompromisszumokat keres, új számítási módokat, ravasz, kifinomult, új rendelkezéseket, hogy hogyan lehetne mégis úgy csinálni, mintha mi döntenénk, de valójában mégis Brüsszelben mondják meg, hogy kinek kell Magyarországra jönnie, és ki tartózkodhat itt. Mondtam, hogy itt hagyjuk abba ezt a ravaszkodást, ennek nincsen értelme. Beszéljünk egyenesen, legyen a víz tiszta a pohárban. Mi szuverenitás alapon állunk, Magyarország szuverenitását nem veheti el tőlünk Brüsszel. Azt hiszem, ezt egy francia érti.

Az Alaptörvény módosításának hány eleme lesz? Nyilván, ugye, itt is az a cél, hogy a szuverenitást, az önrendelkezés jogát megőrizze magának Magyarország itthon is, meg Brüsszelben is.

Hát hogy kertültünk az alkotmányhoz? Úgy kerültünk az alkotmányhoz, ahhoz, hogy meg tudjuk védeni Magyarországot a migrációval és az illegális bevándorlással szemben, ahhoz új szabályokat kell alkotnunk, amelyek egyértelműsítik a magyar jogi rendelkezéseket. Ez itthon is fontos, de olyan szabályokat kell alkotnunk, amelyek a Brüsszelből érkező támadásokat is képesek visszaverni. Vita lehet arról, hogy ilyen szabályoknak a mostani alkotmány szövege alapján van-e helyük, és ha igen, milyen kiterjedésűek lehetnek. Ezt a vitát kell megelőzni azzal, hogy néhány elvet le kell szögezni az alkotmányban, és ez a vita rögtön eltűnik. Tehát ha benne van az alkotmányban az, hogy Magyarországra tilos betelepíteni, akkor a részletszabályokat sokkal könnyebben alkotjuk meg, és védjük meg itthon és a nemzetközi színtéren is. Tehát ahhoz, hogy a migrációval szembeni védekezés szabályai biztos lábakon álljanak, ahhoz érdemes annak érdekében érdemes hozzányúlnunk az alkotmányhoz, és ott néhány passzust módosítanunk. Így került a csizma az asztalra, és a Stop Soros törvénycsomag így eredményezett alkotmánymódosítási javaslatokat is, amiket be is nyújtunk a jövő hét elején a parlamentnek, hiszen a kormány ezeket már jóváhagyta. A Büntető törvénykönyv módosítása is megtörténik majd, és van néhány alkotmányos vita korábból, amelyeket most ezzel az alkotmánymódosítással egy csomagban szeretnénk elrendezni.

Az otthon védelme is ide tartozik? Ez vajon mire utal? Itt a devizahitelesek gondját szeretnék megoldani, vagy bebiztosítani azt, hogy ne veszíthessék el az otthonukat?

Fordítva: a devizahiteleseknek, illetve általában a hitelcsapdában vergődő honfitársainknak a megsegítésére más szabályok vonatkoznak, nem ezek. Ott részben banki szabályozások, részben a magáncsőd intézménye van. Itt inkább arról van szó, hogy a magánélet védelme céljából szeretnénk azt az elvet kimondani, hogy nem lehet otthon zargatni az embereket semmilyen célból sem, semmilyen szándéktól vezéreltetve sem, és ezért egy generális elvként kimondjuk, hogy mindenkit megillet a nyugodt, saját otthonhoz való jog.

Tehát ez azt jelenti, hogyha például a lakások, házak elé tüntetést szerveznek, politikusok házai elé, akkor a szomszédoknak ne kelljen emiatt szenvedni, hogy nem tudnak hazamenni, nem tudnak a kocsival behajtani.

Úgy szokott történni, hogy ilyenkor az érintettek – én is voltam már ilyen ügyben érintett – körbejárják a szomszédokat, aláírásokat gyűjtünk, hogy meg tudjuk védeni az életünk nyugalmát. Ez nem normális dolog. Rendes országban a véleménynyilvánításnak megvan a helye, ennek időnként erőteljes formái is lehetnek, a magyar nyelv erre remek lehetőségeket kínál, ezzel szoktak is élni az emberek. De nem tartozik hozzá a szabadsághoz az, hogy ne lehessen otthon nyugodtan tartózkodni más magyar állampolgároknak. Itt nemcsak a kormányra kell gondolni, hanem bárki másra, hiszen ilyen típusú akciók nemcsak politikusokkal szemben, hanem más magyar állampolgárokkal szemben is történtek az elmúlt időszakban a sporttól a bankvilágig.

Mi a véleménye arról, hogy egy ismert nemzetközi emberi jogvédő szervezet, a Human Rights Watch most kampányt indított azért, hogy az Európai Néppártból zárják ki a magyar Fideszt? Ők átláthatóságot követelnek, de nem tetszik nekik, hogy szeretnénk őket is átláthatóvá tenni.

Nézze, ez érdekes dolog, még ilyet én magam sem láttam, ezért is szép szakma a miénk. Tehát mégiscsak az Európai Néppártban pártok vannak, a német kereszténydemokratáktól a francia republikánusokon keresztül a spanyol néppártig. Ezek Európa vezető pártjai, itt vagyunk mi is, nem mondom, hogy jelentéktelen pártként, de ugye, nem a nagykutyák között, de azért semmiképpen nem elhanyagolható szereplőként. Ez Magyarországnak jó, mert a nemzetközi politikai élet pártalapon is szerveződik, nemcsak államközi, hanem pártalapon is, és a különböző nemzeti pártok nemzetközi keretekben szervezik meg a munkájukat. Így van a szociáldemokratáknak is nemzetközi szervezete, és nekünk, mint magyar néppártnak is van ilyen szervezete. De hogy ide kit vesznek fel, milyen alapon, ki lehet ott tag, esetleg kit tesznek ki onnan, ez kizárólag azoknak a dolga, akik benne vannak. Az, hogy kívülről akarja valaki megmondani, akárhogy is hívják, mondjuk, ilyen elegáns angol neve van, magát civil szervezetnek vallja, akit egyébként Soros György finanszíroz, csak hogy ne áruljunk zsákbamacskát, ő meg akarja mondani, hogy ki lehet ott tag, és ki nem, és ráadásul ennek eldöntése érdekében egy nemzetközi kampányt szervez, ez nem más, mint nyomásgyakorlás. Arról van szó, hogy Soros György arra akarja használni a pénzét, hogy különböző szervezeteken, ez esetben a Human Rights Watchon keresztül befolyásolja az európai politikát, ráadásul úgy, hogy ez a magyaroknak, nekünk, akik itt élünk Magyarországon, rossz legyen. Ez egy kártékony ember, és ennek egy megnyilvánulása mindaz, amiről most beszélünk.

A Stop Soros miért nyújt nagyobb biztonságot?

Ugye, ezek a szerencsétlen migránsok, akiket nem személyükben tekintünk fenyegetésnek Magyarország számára, mert van szívünk, és látjuk, hogy nem egyszerű élethelyzeteket hagynak maguk mögött, hanem mint társadalmi jelenséget kell szemléljük, és azt mondjuk, hogyha ez így megy tovább, akkor nem segíteni fogunk az Európába bejövő migránsokon, hanem ők fognak bennünket tönkretenni, ezért a segítségnek egy más formáját kell választani. Nos, hát ezek az emberek, akikkel együtt érzünk, nemcsak úgy elbarangolnak a világ másik feléről, Pakisztánból meg Afganisztánból meg Szíriából, a szerb–magyar határra, ezeket oda vezetik, segítséget adnak nekik, hogy odajussanak, szervezik az útjukat, pénzügyi és jogi segítséget adnak számukra, jogsegélyszolgálatot biztosítanak, sőt a magyar hatóságokkal szemben is képviselik őket, a magyar emberek érdekével szemben is képviselik őket. Ez egy olyan tevékenység, amiről Brüsszelben azt mondják, hogy ez egy emberi jogi kérdés. Mi, magyarok pedig azt mondjuk, hogy nemzetbiztonsági kérdés. Ezért így is kell kezelnünk, és aki ilyen tevékenységet folytat, tehát Magyarországra be akar juttatni olyan embereket, akiket mi, magyarok nem akarunk Magyarországon látni, annak a tevékenységét szankcionálnunk kell, meg kell tiltanunk, meg kell akadályoznunk, hogy ilyen történhessen, hiszen az mégsem normális dolog, hogy a magyar állam olyan tevékenységgel szemben kell, hogy védekezzen, amelyet a másik oldalon meg nem szabályoz, vagy nem tilt. Tegyünk itt is rendet – gondoltuk mi –, és mondjuk ki, hogy ilyen tevékenység, vagyis ezeknek az embereknek a bejuttatását szervezni Magyarországra bűncselekmény. Ezzel szemben nemzetbiztonsági érdekeket sértő bűncselekmény, és ezzel szemben a magyar államnak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is fellépni, mert így tudja megvédeni a magyar emberek biztonságát. Erről szól a Stop Soros csomag.

Nyilván azért ez a nyomásgyakorlást erősíteni fogja az Európai Unión belül Magyarország irányában.

De a saját bicepszünket is erősíti, és ez a fontos.

Költségvetés. Ön azt kérte Varga Mihálytól, hogy lehetőleg még május végén kerüljön a kormány elé ez a tervezet. Mire hívta fel a figyelmét, vagy mit kért a minisztertől, mik legyenek a súlypontok?

Bevezettük, ugye, azt a rendszert már évekkel ezelőtt, hogy a költségvetést megalkotjuk a gazdasági év felének időpontjáig, ez július 1. Ez azért jó, mert akkor mindenkinek van fél éve arra, hogy elolvassa, megértse, és ahol szükséges, alkalmazkodni is tudjon azokhoz az új költségvetési szabályokhoz, amelyek a következő évben keretet adnak majd az életünknek és a gazdasági tevékenységünknek. Ezért jó hagyomány, fenntartandó hagyomány, hogy július 1-jéig legyen Magyarországnak költségvetése. Ha valamivel korábban képesek lennénk erre, az jó lenne, de hát, Istenem, ez a július 20. vagy 28. is vállalható időpont. Most a kiindulópontja a költségvetésnek nem lehet más, mint a valóság, a valóság pedig most az Magyarországon – örüljünk, hogy ilyet mondhat ma egy hivatalban lévő miniszterelnök –, hogy ami rossz, az csökken. Ugye csökken a munkanélküliség, csökken a költségvetési hiány, és csökken az államadósság. Ami jó dolog, az meg nő: nőnek a bérek, nőnek a munkahelyek, mármint a foglalkoztatás, és növekszik a magyar gazdaság teljesítménye is. Ebből az alaphelyzetből indul ki a költségvetés. Én azt kértem, hogy amit mondtunk a választópolgároknak, azt mindenképpen tartsuk meg. Először is ígértünk további adócsökkentést két területen is. Korábban kötöttünk a szakszervezetekkel és a munkaadókkal egy megállapodást arról, hogy a munkabéreket terhelő adókat csökkenteni fogjuk. Ez 2 százalékpontos csökkenést eredményez majd a 2019-es évben, tehát most nem a 2018-as, hanem a 2019-es évről beszélünk már. Azt kértem, hogy tartsuk meg azt a vállalásunkat is, hogy a kétgyermekes családok adókedvezményét növelni fogjuk. Ezt több lépésben dupláztuk meg, ennek az előttünk álló évnek a során fejezzük be ezt a munkát. Ez azt jelenti, hogy két gyermek után havonta 40 ezer forintnyi adókedvezményt vehet igénybe egy család. Ez a két legfontosabb jó hír ebből a költségvetésből. Azt kértem, hogy legyen a gazdaság fejlesztésére, innováció-, technológiaváltásra is elegendő forrás a költségvetésben. Kutatásfejlesztést, gazdaságfejlesztéseket, cégfejlesztéseket lehetővé tevő keretek, költségvetési keretek legyenek a költségvetésben. A nyugdíjasok mindig egy fontos kérdés, és nagy tétel, különösen, hogyha jól mennek a dolgok, mert, ugye, ilyenkor előkerül az a szabály, legalábbis számunkra szabály, hogy akik felneveltek bennünket, a szüleink, meg a nagyszüleink, de már nyugdíjasok, és a gazdaság meg jól teljesít, ebből ne maradjanak ki. Ilyenkor nyugdíjemelések szoktak történni, és van egy új intézmény is, amit, azt hiszem, tavaly vezettünk be, vagy tavaly alkalmaztunk, hogy pontosan fogalmazzak: először, ez pedig a nyugdíjprémium. Miután a 2019-es évre a mi terveink szerint várható, elő tudunk állítani egy 4 százalék fölötti gazdasági növekedést, ez lehetővé teszi, hogy a nyugdíjemelésen túl nyugdíjprémiumot is fizessünk majd. Azt hiszem, hogy az eddig sikeresnek bizonyult gazdasági irány és gazdasági célok, változatlan gazdasági célok logikája szerint készül a 2019-es költségvetés.

Egy órával ezelőtt itt volt a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád, és ő is azt mondta, hogy biztosítottnak látja ezt a bizonyos 4 százalékos gazdasági bővülést.

Ez jó hír, mert szőrősszívűek a Költségvetési Tanácsban ülő emberek. Ugye, azért alkalmazza őket a magyar nép, hogy szőrősszívűen, tehát kompromisszumot nem ismerően tanulmányozzák a költségvetést, nehogy valamifajta baj történjen. Erre azért volt szükség, mert 2002 és 2010 között az ország kis híján belerokkant abba, hogy az akkori kormányok nem tudták a költségvetést a pénzügyi fegyelem ösvényén tartani.

Van még egy percünk, Miniszterelnök úr. A demográfiai súlypontú kormányzás miben nyilvánul még meg az adókedvezményen, a családi adókedvezményen kívül?

Szerepel a költségvetésünkben óvodák és bölcsődék építése. Ugye, a világ sokat változott azóta, hogy én fiatal voltam. Az emberek, különösen a nők is másképpen gondolkodnak. Úgy látom azon nőknek az aránya, akik nem egyszerűen gazdasági kényszerből, merthogy szükség van még egy fizetésre otthon, hanem személyes ambíció okán is szeretnének dolgozni, ezeknek a száma nő, úgy látom. Tehát ez az életfogás, életstratégia, filozófia, mintha nőne Magyarországon. Őket úgy tudjuk segíteni, hogyha gyermeket vállalnak, akkor intézményeket működtetünk, ahol biztonságban tudhatják a gyerekeket. Ilyenek a bölcsődék. Sőt, azt szeretnénk, hogyha az oktatás és a nevelés nem az iskolában, hanem az óvodai programokkal kezdődne. Ezért hároméves kortól lehetőség van, sőt kötelező is, bár kivételt lehet az alól kérni, hogy a gyerekeket beadják az óvodákba, és így megkezdhessük az ő felkészítésüket, hogy mire megérkeznek az iskola kapujába, hatéves korukra, addigra már három évet együtt töltsenek, és egy bizonyos pedagógiai-, képzési programon átmenjenek, és az iskolában is jobban tudjanak teljesíteni, és a közöttünk, mármint magyarok közötti különbségek is ez által csökkenjenek már gyermekkorban. Ezért bölcsőde- és óvodaépítési programot folytatunk majd.

Köszönöm. Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.