Nyugodtan futok rá a választásra 

Budapest, 2025. július 14., hétfő (MTI) – Nyugodtan futok rá erre a választásra – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet YouTube-csatornáján hétfőn este közzétett Pikk Extra című műsorban, mondván, a kormánypártok 2022-es vállalásaik több mint 90 százalékát megcsinálták.

A kormányfő Bayer Zsolt publicistával és Ambrózy Áronnal, a Pestisrácok.hu munkatársával beszélgetve a teljesített vállalások között említette, hogy Magyarország kimarad az ukrajnai háborúból, „ha a fejük tetejére állnak a brüsszeliek, akkor is”. Az uniós paktum dacára „migránsokról szó sem lehet”, valamint ide sorolta a gendert betiltó törvény megalkotását, a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázását, Európa legnagyobb adócsökkentési programját.

Nem hiszem, hogy a teljesítményt bármilyen digitális mozgalom felül tudja írni – tette hozzá, azt hangsúlyozva, hogy ugyan létezik a nyugati politikában a „szándékfelelősség” kérdése, mert a liberálisok a szándékokra kíváncsiak, de ez csak egy választásra lehet elég, mert utána mindenki az eredményeket nézi.

A pokolba vezető út is jószándékkal van kiövezve, de ez nem ok arra, hogy elmenjünk a pokolba – fogalmazott Orbán Viktor, majd kijelentette, „nekünk mindig is volt egy szervezett politikai közösségünk, amit úgy hívtak, hogy párt”, emellé építik fel a Harcosok Klubjával digitális politikai mozgalmukat, de a Tisza Párt csak ez utóbbival rendelkezik. Hozzátette, a Tisza nem hagyományos párt, hanem „egy digitális politikai mozgalom”. Nekünk van egy európai mércével mérve is példátlanul sikeres és nagy politikai közösségünk, pártunk és annak a támogatói, a másik oldalon pedig van egy digitális politikai mozgalom, de nincs párt – értékelt a miniszterelnök.

Hozzáfűzte: a győzelemhez mindkettőre szükség van. Nekünk ebből a kettőből másfél megvan, az ellenfélnek egy van meg – jelentette ki.

Megjegyezte: se a magyarhoz fogható politika, se az ultihoz fogható játék nincsen Európában, „mert mindenhol páros játékokat játszanak”, a páratlan forma „egy magyar dolog”. Tehát ha valamit el akarok érni, akkor ketten összefognak ellenem, és le kell őket vernem vagy ha nem tudsz valami jót tenni, akkor azonnal el kell rontani annak a játékát, aki tudna. Ez a magyar politika lényegét adja – jelentette ki Orbán Viktor.

Azt hangsúlyozta: évek múlva derül ki, hogy ami ma van, az a politika vége, lejárt-e a tényekből, programokól, munkából, eredményekből, felelősségből kiinduló politikusok ideje vagy ez maga a politika. Amit most látok, azzal úgy vagyok, mint az öreg székely a zsiráffal: szép, szép, de otthonra nem kéne – fogalmazott.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: meg kell találni a módját annak, hogy komolyan lehessen beszélni az emberekkel, máskülönben „a tények egyszer csak eltűnnek”, márpedig egy kormányzó párt mellett a legerősebb érv a teljesítménye. Ha jól csináljuk, nem überelhető, verhetetlen – jelentette ki Orbán Viktor.

Megemlítette: a kormány az emberekkel, a helyi vezetőkkel, a cégekkel együtt „megcsinálta”, hogy a 2010-esnél egymillióval több munkahely legyen, ahogy azt is elérték, hogy 1,1-1,2 millióval több gépjárművük van az embereknek. Kitért arra is: 2010-ben 54, most 68 kiló húst eszik meg az átlagos magyar ember és a szegényebbeknél is ilyen arányban nőtt a mutató. A miniszterelnök kiemelte: ha lehet higgadtan beszélni az eredményekről és az oda vezető útról, akkor „ezt a választást nem lehet elveszíteni”.

Orbán Viktor azt is megemlítette: amíg vagyoni vagy műveltségi cenzushoz kötötték a választójogot, „más volt a politika hangütése és a politikusok testtartása”. Most általános választójog van; lehet keseregni, jó, nem jó: így van – jegyezte meg, hozzátéve, így „egy ország döntési jogköreit, hatalmi eloszlását a teljes közösség döntése alapján jelölik ki”.

Kiemelte: bonyolult témákat is el kell tudni magyarázni úgy, hogy az emberek megértsék azt, mert a „tudós módon” magyarázattal „a demokráciában nem mész semmire”. A komolytalanság és a közérthetőség nem szinonimái egymásnak – fogalmazott Orbán Viktor, aki arra biztatta beszélgetőtársait, hogy „ne temessük a politikát azért”.

Orbán Viktor szólt arról is: egy háborúban álló országban sem fogadható el, hogy agyonvernek embereket, ha pedig az áldozat egy uniós tagállam polgára is, akkor az Európai Unió nem maradhat csöndben. Úgy fogalmazott: „nem lehet beszédeket mondani Ukrajna európai uniós tagságra való alkalmasságáról, másnap meg eltemetni azokat az embereket, akiket agyonvernek a kényszersorozás alkalmával”.

Azt is mondta: a magyar kormány követi, hogy mi történik, látja a családokat, ahonnan elvittek magyarokat kényszer- vagy rendes sorozás keretében, tudják, hogy mennyien haltak meg és hányan maradtak utánuk árván, és segítenek nekik. Másfelől pedig, miután az unióhoz tartozó Magyarország állampolgáráról van szó, „Brüsszelben is dörömbölünk az ajtón” és követeljük, hogy lépjen föl az ukrán kényszersorozások gyakorlatával szemben.

Az Európai Unióról szólva a miniszterelnök az EU történetének fordulópontjaként jelölte meg a britek kilépését. Addig ugyanis nagyjából egyensúly volt két koncepció között: a francia-német tengely által képviselt, a Római Birodalom mintájára elképzelt „nagy, európai, egységes birodalom” és a V4-ek és a britek által képviselt nemzetek Európája koncepció között. A britek és a V4-ek együtt minden olyan lépést meg tudtak akadályozni, ami a „mesterterv”, az Európai Egyesült Államok felé vezetett volna.

A britek kimentek, a lengyel konzervatív kormányt megbuktatták Brüsszelből, a cseheket „kirántották”, „maradtunk ketten” – mondta. Erőfölény van a birodalmi oldalon, de növekvő energiák jönnek létre a nemzetállami oldalon.

Azt gondolom, hogy ha mi jól harcolunk, tehát a magyarok kitartanak, akkor a legfontosabb pontokon meg tudjuk őrizni a nemzeti szuverenitásunkat és az egész Európai Unión

belüli hangulat, politikai közvélekedés az európai egyesült államok koncepció térfeléről át fog mozdulni hozzánk, illetve már mozdulóban is van – mondta a kormányfő.

Az elmozdulásra példaként említette a migrációt, amire a „birodalmi megoldás” a migrációs paktum. Magyarországon is van párt, amelyik ezt támogatja, például a „Dobrevék” és a Tisza, és „vagyunk mi, akik ellenezzük”. Az európai emberek többsége szintén ellenzi a migrációs paktumot, egymás után lázadnak fel az országok és jelentik be, hogy nem fogják végrehajtani.

Orbán Viktor hozzátette: a genderügyben is van hasonló élménye és az ukrán háborús ügyben is ugyanez fog történni.

Tehát ha még kitartunk, és újra létre tudjuk hozni a V4-et – amire a következő egy évben komoly esély van -, akkor az európai közhangulat változását fölhasználva ismét elő tudunk állítani egy egyensúlyt a birodalmi gondolkodás és a nemzetek Európája között – mondta.

Arra kérdésre, hogy megéri-e a faltörő kos szerepét játszania Brüsszelben, a miniszterelnök azt felelte: nincs más választásunk, mert ha bármit elfogadunk abból, amit ma ránk akarnak erőltetni, akkor fölszámoljuk a saját nemzeti szuverenitásunkat és tönkretesszük a magyar emberek elmúlt 15 évben elért eredményeit.

Nem kis dolgokat akarnak, a háború, a genderpropaganda és a migráció támogatása mellett a brüsszeli követelések szerint meg kell szüntetnünk az államilag támogatott és védett rezsit, bele kell nyúlni a nyugdíjrendszerbe, el kell törölni a kamatokat és az árakat fékező állami szabályokat, mert a piac logikája ezt diktálja. Ha elfogadjuk, amit Brüsszel akar, pillanatok alatt tönkremegy több százezer, de lehet, hogy 2-3 millió család is. Ezért a kérdésre, hogy érdemes-e vállalni, amit csinálunk, „az a válaszom, hogy ha nem akarunk tönkremenni, akkor csak ezt érdemes vállalnunk” – fogalmazott.

Kitért arra is: Ukrajna felvétele az unióba nagy valószínűséggel az európai egyesült államok létrehozásának befejezését jelentené, mert Ukrajna a birodalomkoncepció oldalán áll majd, hiszen nemzetként nem tud létezni, csak a brüsszeli birodalomból tartják fönn. Ukrajna felvétele tehát, túl azon a sok szörnyűségen, amit magával hozna az unióba, a nemzetek szuverenitásának jövőjéről szóló vitát is eldöntené.

Megjegyezte: ott ült azon a tanácsülésen, ahol Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az uniónak fönn kell tartania egy egymilliós ukrán hadsereget, és jelezte: nem szeretne egy olyan ország szomszédja lenni, amelyet Ukrajnának hívnak, egymilliós hadserege van, és csak a Jóisten tudja, hogy mikor, merre fordul.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az európai politikának Ukrajnával kapcsolatban előre kell vennie a megoldandó kérdések sorában a háborút, mert amíg háború van, semmilyen más kérdést nem lehet megoldani. Első helyen azt kell elérnünk, hogy minél hamarabb tűzszünet és béke legyen, és utána legyen egy biztonsági garancia, amely egyáltalán definiálja Ukrajnát, mert ma nem tudjuk, mi Ukrajna, nem tudjuk, hol a határa, nem tudjuk hány polgára van – szögezte le.

Ha ez megvan, azonnal meg kell állapodni az oroszokkal a békekötés vagy a tűzszünet után arról, hogy Oroszország részt vesz-e az európai gazdaságban, például jön-e onnan energia és nyersanyag, és mi részt veszünk-e az ő gazdaságukban. Meg kell állapodnunk egy fegyverzet-korlátozásról is, mert ha ez így megy tovább, és már a nemzeti össztermék 5 százalékát kellene elköltenünk fegyverekre, ebbe „bele fogunk dögleni, ez lehetetlen” – fogalmazott.

Hozzátette: ezek után kell egy stratégiai szövetséget kötnie Európának Ukrajnával anélkül, hogy Ukrajna tagja lenne az EU-nak. Vagyis megtartjuk az önállóságunkat, és ha valami nem jól működik, akkor értelemszerűen módosítjuk a megállapodásokat Ukrajnával. Ezért én ezt a többlépcsős megközelítést alkalmaznám Ukrajna esetében, ha mi adnánk a bizottság elnökét, de ez most még várat magára – összegzett.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor beszélt Helmut Kohl egykori német kancellárral ápolt kapcsolatáról is, felidézve: 1998-ban fiatal miniszterelnökként német kollégája – aki mindig is szerette a magyarokat – számos tanáccsal segítette. Kapcsolatuk az után is megmaradt, hogy Helmut Kohl 1998-ban elvesztette a választást, és mindenki elfordul tőle, elsőként Angela Merkel. Élete végéig fönntartottam vele ezt a speciális viszonyt, olyannyira, hogy amikor temettük, akkor a templomi búcsúztatást követően a sírnál csak néhány családtag és jómagam a kis magyar küldöttség élén állhattunk – emlékezett.Hozzátette azonban, hogy a mai Németországra Helmut Kohl nem ismerne rá.

A német példáról szólva felidézte, hogy a migránsválság előtt Németország Európa legerősebb állama volt, de a migráció tönkretette őket. Szokták mondani, hogy a versenyképesség hanyatlását nem a migráció okozza, de a dolgok összefüggnek egymással, és a német identitás megrendült, amikor befogadták ezt a rengeteg migránst, „letették a fegyvert”, és elmondták, hogy az iszlám része a német kultúrának – emlékeztetett.

Kiemelte: ebből a hibából tanulnunk kéne, mert ha beengedjük a migránsokat, és jogszerűvé tesszük a tartózkodásukat, „onnantól ő te vagy, ő is Németország része”. És akkor nincs megoldás, hanem akkor vége van annak a Németországnak, ami akkor volt, mielőtt beengedték őket, mert ez mostantól az ő Németországuk is – jegyezte meg.

„Ezért Magyarország számára, és ebben vagyok a legmegveszekedettebb – általában szelíd ember vagyok, sőt jámbor, sőt igyekszem mindenkivel megegyezni, de -, megveszekedett vagyok abban a kérdésben, hogy ide migránsokat nem lehet beengedni, és sosem lehet elfogadni, semmilyen jogi státuszt nem szabad nekik adni, mert végünk van, nincs visszaút” – fogalmazott.

Hozzátette: látom, hogyan estek el a többiek és nem akarom, hogy a hazám így végezze, ezért ellen kell állni az utolsó leheletig.

Kitért arra is: a német példa nyomán is nagyon fontos, hogy Magyarországon külföldi munkavállaló csak korlátozott ideig tartózkodhat. Magyarországon a vendégmunkásokról szóló törvény, ami lényegében a katari törvény európai átirata, a lehető legszigorúbb és a lehető legtöbb jogot tartja meg a kormány kezében. Sőt, nem is engedi meg, hogy több vendégmunkás jöjjön be, mint amennyi üres álláshely van, mert Magyarország a magyaroké, a magyar munkahelyek elsősorban a magyarok számára vannak fenntartva – szögezte le.

Tehát lehet védekezni ez ellen, mi védekezünk is – összegzett, hozzátéve: Németország nem jól védekezett. A döntő csapás a 2015-ös beengedés volt, nemcsak a migránsok nagy száma miatt, hanem mert a németek önfeladó módon zárták le a migrációról szóló vitát – idézte fel.

Emlékeztetett: a német kormány azt mondta, hogy meg fogjuk oldani, és ez jó, ami történik, nem egy baj, amit el kell hárítani, hanem egy olyan egy olyan jelenség, amit ügyesen kell kezelni, és akkor majd a hasznunkra fogunk fordítani. Ez a Soros-terv – figyelmeztetett, hozzátéve: itt is van egy mesterterv, amit ugyan a liberálisok vitatnak, hogy létezne, de megjelent írásban. Mindenki elolvashatja a saját szemével, ahol Soros György legyezte – a magyar tervvel szemben -, hogy minden minden évben be kell hozni egymillió migránst.

Orbán Viktor a visszavonulásáról szóló kérdésre elmondta, a Fidesz sajátos politikai képződmény, mert 1988-ban egy történelmi kataklizma előestéjén jött létre, és utána lett Európa legsikeresebb politikai közössége. „Én már az elején is ott voltam, ezért az a képzet, hogy nélkülem ez nagyon nehezen képzelhető el. Ez meggyökeresedett, de ez nincs így” – jelentette ki, hozzáfűzve: más vezetővel biztosan másmilyen lenne a Fidesz és a polgári nemzeti-keresztény tábor is, de „azért jól nézne ki, ha másképpen is”.

Kiemelte, legenda, hogy a magyar jobboldal jövője személyfüggő. „Én persze odateszem, amit oda kell tenni, sőt még annál többet is, ami egyáltalán csak van száz százalék fölött is, ha ez emberileg lehetséges” – jegyezte meg.

Aláhúzta azonban: ez egy olyan politikai közösség, amelynek az ereje, a gyökérzete, a küzdőképessége, az energiája valójában abból táplálkozik az ország többsége szereti a hazáját, szereti a családját, és rejtélyes módon még őriz kapcsolatot a Jóistennel is.

Tehát az Isten, haza, család életfelfogás nagyon erős többségben van Magyarországon, a kérdés csak az, hogy ezt a politikában hogyan lehet és kell megfogalmazni. Ezért az utódlás nem olyan kényes kérdés, mint ahogy a baloldalon beállítják. Majd annak is el fog jönni az ideje, és amikor eljön az ideje, akkor azt le fogjuk vezényelni – jelezte.

Felidézte azt is, hogy a jobboldali politikai közösséget a modern korban két nagy esemény abroncsozta össze 1956 és a kisgazdák szovjetizációval szembeni harca után. Egyrészt ugyanis 1988-ben még nem lehetett tudni, hogy „mi lesz ebből”, így ott létrejött egy nagyon erős kötelék. Aztán a fiatal nemzedék is kapott egy élményt, talán nem ennyire megrendítőt, de fontosat: 2006-ban az ‘56-os megemlékezése szétverése során megmutatott valamit a másik fél az arcából, hogy meddig hajlandóak elmenni, mi mindenre képesek a hatalomért. Ez nagyon erősen hozzátapasztotta a fiatal nemzedéket ehhez a 1988-ban ismét megerősödött polgári nemzeti keresztény kultúrához és közösséghez.

„Ezért mondom, hogy fontosak a személyek, még a miniszterelnök személye sem jelentéktelen, de valójában a fa törzse a legfontosabb és az nagyon vastag” – zárta az interjút Orbán Viktor.