Nem engedjük kifosztani az embereket 

Budapest, 2025. február 24., hétfő (MTI) – Ha a kereskedelem normális rendje felborul, „akkor be fogunk avatkozni, nem engedhetjük meg, hogy kifosszák az embereket!” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján elmondott napirend előtti felszólalásában. Hozzátette, utasította a nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a kereskedelmi láncokkal, amelyek jelentősen emelték a liszt, a tej, a tojás, az étolaj árát.

Ilyen emelést nem fogadhatunk el; ha nincs az árakat csökkentő megállapodás, be fogjuk vezetni a hatósági árat, és ha kell, a kereskedelmi profitot is korlátozzuk – közölte, hangsúlyozva: a kívánatos az volna, ha a kereskedelem állami beavatkozás nélkül működne.

A miniszterelnöki beszéd elejét Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő zavarta meg a karzatról bejátszott, Orbán Viktor egy korábbi beszédének felvételével. „Ebből csak azt a következtetést vonom le, ami egy régi igazság, hogy a Fidesznél csak a Fidesz a jobb” – reagált Orbán Viktor, aki folytatta felszólalását, miután Kövér László házelnöknek jelezte, hogy nem zavarja az akció.

Orbán Viktor arról is beszélt, a kormány olyan béremelésekről állapodott meg a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelyeket a vállalkozások teljesíteni tudnak elbocsátások nélkül.

A megállapodás értelmében 2025-ben a minimálbért kilenc százalékkal, 290 ezer forintra emelik, a garantált bérminimumot pedig 349 ezer forintra. Arról is megállapodtunk, hogy 2026-ban a minimálbért további 13 százalékkal, 2027-ben pedig további 14 százalékkal emeljük majd – jelentette ki, megemlítve, hogy az oktatás, a tudomány, az egészségügy területén és a fegyveres testületeknél dolgozók fizetése is jelentős mértékben emelkedik.

Hangsúlyozta: az állam azzal segít, hogy a szociális hozzájárulást a vállalkozásoknak az előző évi minimálbér alapján kell megfizetniük.

Ezzel a megállapodással kézzelfogható közelségbe kerül, hogy a minimálbér ezer euró, az átlagkereset pedig egymillió forint legyen. Az a tervünk, hogy az átlagkereset idén eléri a 750 ezer forintot, és megkezdi a menetelést a 800 ezer forint irányába – fogalmazott a kormányfő.

Kitért arra is: tavaly 32, idén 21 százalékkal nő a tanárok bére, azaz egy pályakezdő, egyetemi végzettségű gyakornok bére 653 ezer forint, a tanárok átlagbére 844 ezer forint, ami több mint hatszorosa a 2010-esnek.

A kormány idén 500 milliárd forintnál több pénzt ad az oktatásra, mint adott 2024-ben – hangsúlyozta a kormányfő, aki arról is beszélt, hogy az orvosok átlagfizetése meghaladja a 2,1 millió, a szakdolgozóké a 800 ezer forintot, ami hat-, illetve négy és félszerese a 2010-esnek.

Megemlítette: a kormány az egészségügy területére idén 330 milliárd forinttal ad többet, mint az előző évben.

Orbán Viktor arra is kitért: a vízügyi dolgozók bérének 30 százalékos emeléséről döntött a kormány, megindult az igazságügyi dolgozók béremelése, amelynek részeként 3 év alatt a bírák átlagbére havi 2 millió 250 ezer forintra, a bírósági titkároké és fogalmazóké 1 millió 125 ezer forintra, a bírósági tisztviselőké bruttó 850 ezer forintra emelkedik átlagosan.

A miniszterelnök megemlítette: a kutatói bérek átlagosan 30 százalékkal emelkednek, az átlagos alapbérek e területen elérik a 800 ezer, 2027-re meghaladják az egymillió forintot, a rendőrök, katonák és más fegyveres testületek tagjai idén az első fizetéssel kifizetik a hathavi fegyverpénzt.

Orbán Viktor elmondta: a kormány az idei év első 3 hónapjában 1100 milliárd forintot fizet ki a lakossági állampapírok kamataként, mintegy 800 ezer számlatulajdonosnak, ami összességében több millió embert jelent.

Megemlítette: ma 14 ezer milliárd forintnyi állampapír-vagyon van a magyar emberek kezében, zsebében.

A miniszterelnök Európa legnagyobb adócsökkentési programjaként értékelte és felsorolta a kormány korábban már bejelentett intézkedéseit – többek között a munkáshitelt, a vidéki otthonfelújítási programot, a kollégiumépítési programot, és a kis-és közepes vállalkozások támogatására kiírt programokat -, valamint azt is megerősítette, hogy a kormány bevezeti a két- és a háromgyermekes dolgozó anyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentességét.

Hozzátette: 2025 októberében minden háromgyermekes édesanya fizetése adómentessé válik. A kétgyermekes anyák esetében a jövedelemadómentesség bevezetését lépcsőzetesen hajtják végre: 2026. január 1-jén a 40 év alattiak lesznek adómentesek, 2027-ben a 40 és 50 év közöttiek, 2028-ban az 50 és 60 közöttiek, 2029-ben pedig a 60 év felettiek – közölte.

Elmondta: a munkáshitelre a beérkezett igénylések száma meghaladja a tízezret és folyamatosan nő. Hangsúlyozta: ma Magyarországon az a fiatal, aki a munkát választja és dolgozni kezd, 25 éves koráig nem fizet személyi jövedelemadót és hozzájuthat egy 4 millió forintos kamatmentes életkezdési hitelhez is.

Ismertette: a kormány vidéki otthonfelújítási programot indított az ötezer főnél kisebb településeken élők számára, 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak, és a programban január elsejétől a családok mellett a nyugdíjasok is részt vehetnek.

A kormány 2026 végéig meghosszabbította az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfát, és megindította a lakhatási tőkeprogramot, amelytől azt várja, hogy évente plusz 10 ezer új lakás épül majd – emlékeztetett a kormányfő.

Jelezte azt is: a kormány lehetővé tette, hogy az emberek a nyugdíjpénztári megtakarításaikat otthonteremtésre és otthonfelújításra is használhassák, illetve 2025-ben a SZÉP-kártyára érkező juttatások 50 százaléka is felhasználható legyen erre a célra, emellett bevezették azt is, hogy a munkaadók havi 150 ezer forint értékben kedvező adózású lakhatási támogatást adhatnak a dolgozóiknak.

A miniszterelnök megerősítette: a kormány döntött egy új budapesti kollégium építési programról is, amelyben legalább 12 ezer diák számára építenek új kollégiumi férőhelyeket, de az a tervük, hogy ezt a számot 18 ezerre növelik. Erről biztató tárgyalásokat folytatnak az egyetemekkel – tette hozzá.

A kormány döntött arról, hogy a Széchenyi Kártya Programon keresztül a vállalkozások számára 5 százalék helyett 3 százalékos kedvezményes kamatú hitelt biztosít, a kis és középvállalkozások számára pedig 100 milliárd forintos tőkeprogramot indít. A kormány döntött az 1+1 kkv beruházás élénkítő programról is, amellyel segíteni akarja a beruházást tervező kis- és középvállalkozókat, a hazai tulajdonú mikro-, kis és középvállalkozások eszközbeszerzéseit pedig 50 százalékkal kívánja támogatni, valamint 350 milliárd forintos exportélénkítő hitelprogramot indított.

Beszámolt arról is, hogy a kormány idén január elsejével az áfa alanyi adómentesség mértékét 12 millióról 18 millió forintra növelte. Ez többletjövedelmet jelent a vállalkozások számára, február végéig lehet igényelni, és 900 ezer vállalkozást érin – tette hozzá.

Ismertette: a kormány döntött a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázásáról, amelynek értelmében első lépésben július elsejével 50 százalékkal, 2026 január elsején pedig még 50 százalékkal emelkedik a kedvezmény. Az emelés eredményeképpen egy gyerek esetén 20 ezer, két gyerek esetén 80 ezer, 3 gyermek esetén 200 ezer forintot lehet levonni a szülők adójából és járulékából.

Elmondta: a kormány döntött arról is, hogy a szülőknek a CSED és a GYED után nem kell jövedelemadót fizetniük, valamint megemelik a babaváró hitel korhatárát 35 évre, kamatstopot pedig 2025 június végéig meghosszabbítja, 300 ezer család számára biztosítva védőhálót.

Hangsúlyozta: ezek az intézkedések példa nélküliek Európában, „ez Európa legnagyobb adócsökkentési programja”.

Jelezte: ezek az intézkedések óriási kiadást jelentenek a költségvetés számára, és a kormány megvizsgálta, hogy ilyen kiadások mellett is tudja-e csökkenteni a költségvetési hiányt és az államadósságot. A kormány arra a következtetésre jutott, hogy ez lehetséges, ezt Magyarország meg tudja csinálni – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök közölte, megkezdték az áfa-visszatérítési rendszer előkészítését a nyugdíjasok számára azon alapvető élelmiszereknél, ahol az áfa meghaladja az öt százalékot. A zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek esetén bizonyos havi összeg esetén visszatérítik az áfát. Az áfacsökkentésével szemben – amikor a pénz a kereskedőnél marad – az áfa visszatérítés oda juthat el, ahová szánják.

A kormány most bemutatott döntései lehetővé teszik, hogy a háborús évek után 2025-ben áttörést érjenek le a gazdaságban.

Kitért arra is, Brüsszel vissza akarja vonatni a gyermekvédelmi törvényt.

A miniszterelnök azt is javasolta, hogy – Brüsszel követelésével szemben – ne vonják vissza, inkább tegyenek további lépéseket a gyermekvédelem területén. A gyermekek védelme mindenek felett áll, ezt az alkotmánynak és a törvényeknek is garantálniuk kell – rögzítette.

A kormány azt javasolja: az alkotmányban rögzítsék, hogy Magyarországon férfiak élnek és nők. Szerezzenek érvényt annak az alkotmányos elvnek és elemi emberi igénynek, hogy senki se veszélyeztethesse a gyermekek egészséges fejlődését és a szülők által meghatározott nevelési rendjét.

Azt mondta, nem tudnak megállapodni a brüsszeli bürokratákkal a migráció kérdésében sem. Hangsúlyozta, hogy a brüsszeli migrációs paktumot Magyarország nem fogadja el és nem hajtja végre. Brüsszel nyilvánvalóan visszaél a hatalmával, amikor bünteti Magyarországot a migrációt elutasító törvényeink miatt – mondta. A ránk igazságtalanul kiszabott büntetés azonban még mindig kevesebbé kerül és kevesebb kárt okoz, mint ha beengednénk a migránsokat – szögezte le. Kiemelte, hogy ez Magyarország részéről nyílt lázadás és más országok is követnek bennünket. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az európaiaknak elegük van a brüsszeli bürokratákból, akik rájuk kényszerítik a bevándorlókat és alig várják, hogy fellázadhassanak. Azt javasolta, hogy „segítsünk nekik”.

A Magyarország ellen benyújtott néppárti, szocialista és liberális európai parlamenti kereset visszavonására szólított fel Orbán Viktor.

A kormányfő azt mondta, Brüsszelben a magyar ellenzéki pártok is perben állnak Magyarországgal, a Mi Hazánk kivételével. Az Európai Néppárt – ahol tag a Tisza – és az európai szocialisták – ahol tag a Demokratikus Koalíció -, beperelték Magyarországot, hogy elvegyék a neki járó uniós pénzeket. Tájékoztatása szerint az új pénzügyi ciklusban már 3200 milliárd forint uniós forrást fizettek ki. A nekünk járó és Brüsszelben kiharcolt pénzünk folyamatosan érkezik, ezt akarják most elvenni a tiszások, az mszp-sek, a DK-sok és a momentumosok – mondta Orbán Viktor, aki a néppárti, szocialista és liberális európai parlamenti kereset visszavonására szólított fel.

Orbán Viktor leszögezte: Ukrajna nem lesz a NATO tagja. Hogy mi lesz Ukrajna sorsa, illetve annak a területnek a sorsa, ami megmarad belőle, Magyarország biztonsága szempontjából fontos. Ezt a kérdést majd a tűzszüneti és béketárgyalások fogják rendezni – jelezte.

Álláspontja szerint a békeszerződésnek Magyarország és a NATO tagállamok biztonságát kell garantálnia, és ennek megfelelően kell szabályozni az újra ütközőzónává váló Ukrajna státuszát is.

Úgy tűnik, ezt nem csak és talán elsősorban nem is az európaiak fogják eldönteni – jegyezte meg.

Hozzátette azonban, Ukrajna európai uniós tagsága kizárólagosan európai kérdés. A kormány biztosítja az Országgyűlést, hogy a magyarok döntése nélkül Ukrajna nem lehet az Európai Unió tagja. Ma a tagságnak semmilyen feltétele sem adott, ma ez tönkretenné a magyar gazdákat, sőt a teljes nemzetgazdaságot is – hangsúlyozta.

Orbán Viktor parlamenti beszédében kiemelte, a kormány 2025-ben nemcsak gazdasági áttörést akar, hanem politikai áttörést is.

Emlékeztetett: 15 éven keresztül Magyarország és a magyar kormány kisebbségben volt a legfontosabb kérdésekben. Hozzátette azonban, 2025-ben ez megváltozik, az amerikai választások áttörést hoztak a világpolitikában, a nyugati világban többségre jutottak a migrációt ellenző, családbarát és patrióta erők.

Ezt a változást mi magyarok indítottuk el még 2010-ben, és végig kitartottunk mellette – idézte fel.

Nyugaton Amerikával, Olaszországgal, Szlovákiával, Belgiummal már megvan a többsége a migránsellenes, családbarát és patrióta politikának. De a többség önmagában kevés, azt érvényesíteni is kell, erőt és hatalmat is kell mögé tenni – jegyezte meg.

Kiemelte: a magyar kormány készen áll erre. Ezért, követve az Egyesült Államok kormányának példáját, nálunk is fel kell számolni azt a korrupciós hálózatot, amely az egész nyugati politikai és médiavilágot uralja – jelentette ki Orbán Viktor.

Az Egyesült Államok kormánya és annak elnöke, Donald Trump felfedte, hogy az amerikai liberális kormány dollármilliárdokkal vásárolt befolyást más országokban, így Magyarországon is migrációt, genderpolitikát, családellenes erőket és nemzeti szuverenitást támadó személyeket és szervezeteket pénzeltek sok-sok-sok millió forinttal. Ez megengedhetetlen és elfogadhatatlan, sőt gyalázatos – hangsúlyozta.

Hozzátette, az információk bőségesek, de még hiányosak: több szálat is találtak, ahol több százmillió forintot juttattak magyar médiának és közéleti szervezeteknek.

A teljes igazságot fel kell tárni, ezért a kormány megbízottat nevez ki erre a feladatra – közölte, javasolva az Országgyűlésnek, hogy a történtek tanulságaként alkossa meg a szuverenitásunkat védő, ma még hiányzó törvényeket.

A kormány el fogja zárni a Soros-hálózat pénzcsapjait. A guruló dollárok korszakának véget fogunk vetni. A kormány készen áll, hogy elmenjen a falig, sőt azon túl is. Így lesz 2025 a gazdasági áttörés mellett a politikai áttörés éve is – közölte.