Magyarország a gazdasági nekilendülés küszöbén, a konjunktúra kapujában áll 

Budapest, 2024. szeptember 13., péntek (MTI) – Magyarország érdeke a gazdasági semlegesség és nem a blokkosodás – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában; Orbán Viktor Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnökének elemzésére hivatkozva kiemelte: Európa óriási versenyképesség-vesztést szenved el, és ha azt csináljuk továbbra is, amit eddig csináltunk, „abból nagy baj lesz”.

Jelezte, Európának kétféle válasza lehet Ázsia gazdasági fölemelkedésére: vagy benevez a versenybe, vagy „diszkvalifikálja” az ellenfelet, és lezárja a határait.

Az unió a blokkosodás felé hajlik, naponta jönnek a hírek a védővámok bevezetéséről, de Magyarország számára a blokkosodás tragédia lenne, mint ahogy tragédia volt a szocialista gazdaság is, amikor kettévágták a világgazdaságot egy szovjet és egy amerikai világgazdaságra.

Egy ilyen kettévágás esetén mi a „perifériára szorulunk, jelentéktelen szereplői leszünk a világgazdaságnak, lehetőségeket vesztünk, bezárnak bennünket egy zsákutcába”.

Orbán Viktor álláspontja szerint Magyarországnak versenyeznie kell, Magyarországnak az a jó, ha nem „elutasítjuk, hazazavarjuk, kirekesztjük a kihívókat, hanem megértjük, hogy mitől jobbak, mint mi, és elkezdünk velük versenyezni”, feljavítva a teljesítményünket – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy ezt mondja a Draghi-féle jelentés is.

Kulcskérdésnek nevezte a magyar autóipart és gépjárműgyártást, emlékeztetve, hogy több százezer család keresi itt a kenyerét. Közlése szerint az elmúlt hónapokban tárgyalt minden nagyobb európai autógyártó vezetőjével a jövőről, és ők ellenzik a kínai elektromos autókra kivetett európai büntetővámot, de az Európai Bizottság nem hallgat rájuk, és továbbra is védővámokban gondolkodik.

Rámutatott: nagyon sok olyan jelentős európai szereplő van a politikában és a gazdaságban is, akik úgy gondolkodnak, mint Magyarország, és nekünk velük kell együttműködni és kialakítani egy olyan erőt, amely képes arra, hogy megváltoztassa a brüsszeli politikát.

Kitért arra is, hogy a napokban ítélték el ismét Magyarországot, mert megvédték a családokat az indokolatlan áremelésekkel szemben az árstop bevezetésével, mondván, hagyni kell, hogy a multik olyan árakat szabjanak meg, amilyeneket akarnak. Ezek rossz gondolatok, ezek az Európai Bizottság tévedései – értékelt Orbán Viktor, aki szerint nem szabad abból kiindulni, hogy valaki azért, mert brüsszeli, okosabb, mint mi. Tévednek és rá kell őket venni, hogy változtassanak – szögezte le.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy élénk eszmecsere zajlik a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. „Fű-fa, virág, tücsök, bogár előkerül”, hall okos véleményeket és szamárságokat egyaránt – mondta, hozzátéve: sok rosszat is hall a magyar gazdaságról, ez részben ismerethiányból fakad, részben meg politikai ferdítés van mögötte.

Kijelentette: ha a tényeket nézik, a magyar gazdaság egy nagyon nehéz időszakon már túl van, és egy gazdasági nekilendülés küszöbén, a konjunktúra kapujában áll. Kifejtette: a magyar gazdasági növekedés az Európai Unió átlagát meghaladja, az infláció lassan 3 százalék alá esik és a beruházási mutató is jobb, mint az uniós átlag, utóbbi 20 százalék, a miénk 23 százalék.

Kiemelte, ugyanez a helyzet a fogyasztással: erről is hall egy vitát, de nem biztos, hogy jó szemüveget tesz fel mindenki, amikor erről beszél. Azt, hogy az emberek fogyasztanak-e vagy sem, leginkább ők döntsék el, ne a közgazdászok – hangsúlyozta. Aki óvatosabb, inkább megtakarít, aki bátrabb, az fogyaszt, négy százalék körüli a fogyasztás, tehát az emberek többet költenek. A nagyobb fogyasztáshoz két feltételnek kell teljesülnie: legyen az embereknek pénze és legyen rá szándék – mondta.

Rámutatott: az inflációt meghaladó, 9-10 százalékos béremelés van Magyarországon, ami Európában a legerősebbek között van. A turisztikai területen történelmi rekordot döntenek a számok, soha annyi magyar nem nyaralt, mint idén, se itthon, se külföldön. Ezek mind olyan számok, amelyek bizakodásra adnak okot – összegzett.

Kitért az Európai Unió előrejelzéseire is, aláhúzva: ők is azt mondják, a gazdasági növekedés szempontjából a jövő évben a harmadik legjobb ország lesz az unióban Magyarország. Megjegyezte: ezzel ő nem elégedett, mert elsők akarunk lenni, de a harmadik se olyan rossz hely a 27-ből.

Úgy látta, az a kérdés, hogy a biztató kilátásokat fenyegeti-e valami, van-e ellenségünk.

Szerinte egy olyan dolog van, ami keresztül tudja húzni a terveinket és a számításainkat: a háború, amely ha elmélyül és kiterjed, az minden mai állapotból kiinduló gazdasági kalkulációt felborít és nem feljavít, hanem leront.

Orbán Viktor üdvözölte, hogy a munkavállalók és a munkaadók az idei évben is komoly béremelésekről tudtak megállapodni, így komoly béremeléssel számol, és úgy látja, hogy fenn tud maradni egy érzékelhető béremelés a következő két-három évben is.

Leszögezte, hogy „a bérekről való beszéddel óvatosan kell bánni”, mert a bérnövekedés kívánatos dolog, de ha nem észszerűen történik, akkor kiderül, hogy a vállalkozók nem tudják kitermelni, és elbocsátásokra kényszerülnek vagy visszafogják a fejlesztéseket.

A legjobb, ha azok döntenek a béremelésről, akik csinálják, és a magyar gyakorlat pontosan ilyen: a munkavállalók és a munkaadók minden évben megállapodnak arról, hogy milyen béremelés legyen – fűzte hozzá. A kormánynak egyetlen dolga van: a megállapodásukra üsse rá a pecsétet és hirdesse ki – közölte, hozzátéve: így biztosak lehetnek abban, hogy minden béremelést megadnak, ami lehetséges, de nem lesz olyan béremelés, aminek később innák meg a levét a munkavállalók. Aki anélkül ígérget béremelést, hogy egyeztetett volna az érintettekkel, az nem tudja, mit beszél – emelte ki.

Orbán Viktor az ukrajnai háborúról szólva hangsúlyozta, a világ „normális gondolkodású része” mindig is békepárti volt, a nyugati országokat nem számolva, szinte csak békepárti országokat látni.

Azt kellett elindítania békemissziójával, hogy a nyugatiak is elkezdjenek gondolkodni a béke lehetőségéről, hiszen az európai vezetők „beásták magukat”, mintha az ő háborújuk lenne, holott mi nem állunk háborúban az oroszokkal. Ez egy háborúpárti Európát eredményezett – emlékeztetett.

Értékelése szerint ebből úgy lehet kimozdulni, ha észrevesszük, hogy ez nem a mi háborúnk, hogy mindenki érdeke a tűzszünet és a béketárgyalások, mert ennek a háborúnak jól láthatóan nincs megoldása a harctéren.

A békemisszió ezt a gondolatot elindította, hiszen óriási vitát kavartunk Európában, a békemisszió nélkül ilyen vita el sem indult volna – értékelt. Hozzátette: miután elkezdődött a párbeszéd a békéről, egyre több országról derül ki, hogy szívesen csatlakozna a béketáborhoz, például a német kancellár is hasonlóan nyilatkozott. „Vannak még a tarsolyomban békemissziós akciók” – fogalmazott Orbán Viktor.

A migráció témájáról szólva a kormányfő emlékeztetett: Magyarország 2015 óta, amikor a „migránsválság tetőpontra jutott”, és az invázió megindult, azt mondja, hogy a külső határokat meg kell védeni, ezért „nyavalygás és önfelmentés” helyett „vett egy nagy levegőt”, fölépítette a kerítést, és megfogta a migránsokat.

A nyugat-európai országok bevándorlóországgá váltak, a magyarok viszont kiálltak a saját érdekeik mellett, „mi nem lettünk bevándorlóország, és akármit csinál Brüsszel, ha a feje tetejére áll, mi akkor sem leszünk bevándorlóország, Magyarország a magyaroké, pont” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: az EU-nak nem megbüntetni kell Magyarországot, hanem ki kell fizetnie a magyaroknak azt a nagyon jelentős összeget, amibe eddig a határvédelem került és pénzt kell adni, hogy ezt a munkát folytathassuk.

Szerinte „nem úgy néz ki, hogy holnap sikerül ezt diadalra vinni”, de „ha mi egyszer valamit megfogunk, azt nem engedjük el”, „fizetni fognak”, ez csak idő kérdése.

Azt, hogy Berlin hétfőtől hat hónapig minden német határon visszaállítja a határellenőrzést, Orbán Viktor úgy kommentálta: míg korábban Európában az volt a „rossz ember”, aki megállította a migránsokat, most Németország és Olaf Scholz német kancellár is fölébredt, kiderült, hogy a terrorizmus, a bűnözés, a dolgozni nem akaró migránsok jelentette szociális pénzügyi terhek, mind kezdik fölébreszteni a németeket.

Hozzátette: már csak azt az intellektuálisan nem különösebben nehéz lépést kellene megtennie a nyugat-európai vezetőknek, hogy ha elismerik, hogy a határokat meg kell védeni, sőt, le is zárják a határokat, akkor nem szabadna megbüntetni azokat, akik eddig is ezt tették.

Ezzel szemben – mutatott rá – Magyarország súlyos pénzügyi büntetéseket szenved el a határvédelem miatt.

„Ez így nyilvánvalóan nincs rendben, ez egy kupleráj, ez egy zűrzavar, ez politikai káosz” – jellemezte az Európai Bizottság és az európai jogalkotás által előidézett helyzetet, hangsúlyozva, hogy ezt meg kell változtatni.

A kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy a német kancellár nem magától jutott arra a következtetésre, hogy változtatni kell a migrációs politikán, hanem ez az emberek nyomására történt. „Azért jutott erre a következtetésre, mert migránsok megkéseltek néhány német békés választópolgárt az utcán, mert a bűnözés megnövekedett, mert már nem tudják kifizetni ennek a rossz politikának a költségeit, és az emberek fölháborodtak” – tette hozzá Orbán Viktor, aki a demokrácia sikereként értékelte, hogy „a német nép elérte, hogy a saját kormánya az ő oldalára álljon”.

Emlékeztetett: Magyarország volt az egyetlen olyan európai ország, ami a migráció kérdésében népszavazáson kikérte az emberek véleményét, és azóta is az akkor megfogalmazott álláspontot képviseli. Szerinte most a nyugatiak is – akik fordítva ültek fel a lóra – rájönnek, hogy egyszerűbb, ha azt csinálják, amit az emberek mondanak.

„Az emberek azok, akik valójában elszenvedik a bevándorlás negatív következményeit a sok okoskodó tojásfejű helyett, akik papíron kimutatták, hogy a liberális bevándorláspolitika az egyébként milyen jótékony hatással jár, miközben az emberek rázták az öklüket” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: ideje, hogy ne az okoskodók, hanem a valóságos hús-vér emberek döntsenek ebben a kérdésben, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.