A kormányfő a Tranzit fesztiválon úgy fogalmazott: van egy kultúra, aminek az alapja egy olyan nyelv, amit azokon kívül, akik magyarnak születtek, mások nem értenek, nem is tudják fenntartani.
Egyetlen esetben nem tűnik el, amibe születtünk, a magyar nyelv, a magyar kultúra és vele a legalább 1100 éves magyar államiság története, valamint az a lehetőség, hogy magyarrá váljanak a gyermekeink sok ezer évre, ha mi fenntartjuk – fejtette ki.
Minél inkább olyan emberek születnek és nőnek fel Magyarországon, akik azt gondolják, hogy magyarnak lenni egy: jó, kettő: fantasztikus, három: kivételes, négy: kötelesség adódik belőle, amit jó teljesíteni, jó szolgálni a hazát, akkor sokan leszünk – fogalmazott.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a politikai témák vonzó mediatizált megfogalmazásában, a nyelvi keretek kialakításában még mindig messze a konzervatív demokrata erők előtt járnak – nemzetközileg is – a liberális demokrata erők.
Ezt a munkát kellene pótolni, csak az a baj, hogy nagy erőfölény van a másik oldalon, stabil többség a konzervatív oldalon kizárólag Magyarországon van – tette hozzá a miniszterelnök.
A kétharmad továbbra is áll, mint a cövek, és a végét se látni – jelentette ki a miniszterelnök.
A beszélgetés elején a műsorvezető felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben volt utoljára a Tranziton, ahol úgy fogalmazott – hasonló gazdasági körülmények között -, hogy a „kétharmad áll, mint a cövek”.
„Hát az még csak hagyján, hogy azóta egyfolytában áll. Ami igazán fontos, hogy innen még a végét se látni” – válaszolt arra a kérdésre Orbán Viktor, hogy ez még mindig így van-e.
A miniszterelnök a kiegyezés utáni, majd a 20. századi magyar politikát felidézve azt mondta: a magyar földrajzból, történelemből és méretből fakadóan állandó az a történelmi jelenség, hogy előbb-utóbb minden korszakban létrejön egy nagy nemzeti kormányzó párt. Szerinte ez a második világháború után is így lett volna, mert ha a Szovjetunió és a kommunisták együtt nem számolják föl a pártdemokráciát Magyarországon, akkor a kisgazdapárt ugyanígy hosszú időre berendezkedett volna.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez európai jelenség, így a magyaroknak nem kell szégyenkezniük vagy magyarázkodniuk amiatt, hogy Magyarországon úgy rendeződik össze a politika, hogy időnként nagy nemzeti pártok jönnek létre, amelyek hosszabb időn keresztül a választásokon megkapják a felhatalmazást.
A kormánypártok és baloldal közötti különbséget a profi és amatőr focihoz hasonlította: az amatőröknél mindenki odafut, ahol a labda van, a profik viszont oda futnak, ahol majd a labda lesz. Hozzátette: a mostani kormányzópárt és ellenzék között „távlatkülönbség” van, az ellenzéki pártok „lecsapnak egy ügyre, mint a kacsa”, és „csinálnak egy balhét”, míg a jelenlegi „nagy nemzeti kormányzó pártnak” van távlata rövid, közép és hosszú távon, és van taktikája, stratégiája.
Ugyanakkor – folytatta – nemcsak azt kell nézni, hogy a magyar baloldal ma milyen állapotban van, hanem, hogy kik vannak mögötte. Hangsúlyozta: megvannak azok a nagy pénzügyi csoportok, akiknek világos szándékaik vannak a világra, Európára és benne Magyarországra nézve, és akik keresik az ágenseiket, és azt a magyar baloldalban találják meg. Ők a „nagy kutyák” – vélte – akik „nem szoktak összefutni egy csomóba”. „Soros Gyuri bácsi nem szalad össze a Facebookkal, ott nincs ilyen baleset” – jegyezte meg.
„És ilyen értelemben, ha ebben a nemzetközi térben vetem össze az erőviszonyokat, akkor ők a Góliát és mi vagyunk a Dávid. És négyszer jól kupán parittyáztuk őket az elmúlt időszakban, és ezt a szokásunkat szeretnénk fenntartani” – fogalmazott.
Az előző választás kampányfinanszírozásáról szólva azt mondta: nem kétséges, hogy többszörös média- és pénzügyi erőfölény volt a másik oldalon. Hozzátette: ha még azt is ideszámolja, hogy kialakítottak egy olyan értelmezési keretet Magyarország körül, amivel nyomást próbáltak gyakorolni, akkor „fölbecsülhetetlen többszöröse” volt az erőforrás az ellenzék oldalán, „mint a mi oldalunkon.”
Orbán Viktor rámutatott: az első dolog, amit tisztázniuk kell a fiataloknak, hogy úgy gondolják-e, van hazájuk, vagy élnek bele a nagyvilágba, a Nyugatba, Európába, a vonzó civilizációs formációkba és nagy jelentősége nincs annak, hogy magyarok. Úgy gondolunk-e magunkra, hogy egy biológiai véletlennek köszönhetően magyarok lettünk, vagy úgy, hogy azzal valaminek születtünk, bekerültünk egy helyzetbe, egy kontextusba, egy flow-ba.
Ha benne vagyunk, meg kell érteni, és válaszolni a kérdésre, jó-e a magyar flow-ban lenni, adódik-e valamilyen kötelesség, feladat ebből a tényből. Ha az ember ezt tisztázta, akkor szilárd lábakon áll a földön, és lehet arról beszélni, hogy gyűjtsék össze a „hasonszőrűeket”, hogy jó nagy nemzeti hadseregük legyen szellemi-politikai értelemben.
Ezt minden nemzedéknek és minden embernek érdemes tisztáznia magában – húzta alá a kormányfő, hozzátéve: különböző módon lehet viszonyulni a válaszhoz, valaki patetikus módon, a bokáját összevágva felvesz egy testtartást, de lehet humorosan-szellemesen, könnyedén is.
Sokfajta módon lehet magyarnak lenni, a kérdés, tudjuk-e egymásról, hogy mi vagyunk azok, akik tudják, hogy magyarnak lenni nem egy véletlen, hanem egy feladat, küldetés, valószínűleg a világ legszebb küldetése – mutatott rá.
Van egy olyan kultúra, aminek az alapja egy olyan nyelv, amit azokon kívül, akik magyarnak születtek, mások nem értenek, nem is tudják fenntartani, „tőlük aztán el is tűnhet”. Egyetlen esetben nem tűnik el, amibe születtünk, a magyar nyelv, a magyar kultúra és vele a legalább 1100 éves magyar államiság története, valamint az a lehetőség, hogy magyarrá váljanak a gyermekeink sok ezer évre, ha mi fenntartjuk – fejtette ki.
Kiemelte: van egy terület, a Kárpát-medence, ami mint a szív összehúzódik majd néha kitágul – most éppen az összehúzódzkodó állapotban vagyunk -, amit mi művelünk, 1100 éve mi rendeztük be. Az embernek a saját földjével, kertjével szemben kötelessége van – rögzítette.
Minél inkább olyan emberek születnek és nőnek fel Magyarországon, akik azt gondolják, hogy magyarnak lenni jó, fantasztikus, kivételes és kötelesség adódik belőle, amit jó teljesíteni, jó szolgálni a hazát, akkor sokan leszünk és „nem 11 évig áll csak a cövek”, hanem még tovább is – fogalmazott.
Orbán Viktor a korábbi kommunisták és a mostani nyugati mainstrem összehasonlítását firtató felvetésre beszélt arról is, hogy a liberálisok és kommunisták világa első pillantásra egymástól nagyon távol esik. Egy kommunista rendszer összeomlása után ugyanakkor a kommunisták nagy része liberálissá válik, pedig azt gondolták volna, ez lehetetlen.
A választóvonalat a kormányfő az ember megértésénél jelölte meg, abban, hogy mi az ember lényege, mitől ember az ember. Ezekben a kérdésekben van hasonlóság – mutatott rá, hozzátéve: a mai világban a liberálisok és a velük lévő baloldal határozottan állítják, hogy az életben egy fontos dolog van, ez „te magad vagy”. A te szabadságod, a te jóléted, a te időd, a te életformád, ez számít és ennek van egy nagy politikai tábora a nyugati világban – fejtette ki.
Van egy másik felfogása az embernek – ez a másik tábor, a jobboldali, a konzervatív – amelyik azt vallja, hogy azért vagyunk a világon, hogy boldogok legyünk, de van a világon néhány dolog, ami fontosabb, mint mi, saját magunk. Ezek között említette a családot, a hazát, Istent és a hozzá való kapcsolatot.
Ha ezek fontosabbak, mint én, akkor választ kell találni, hogy ezeket miként akarja valaki szolgálni – közölte, aláhúzva: ebből egészen más politika következik.
Ez a választóvonal nem ideológiai, nem politikai, hanem antropológiai természetű – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök a konzervatív oldalon a politikai erők két iskoláját jelölte meg: az egyik az egyénnél fontosabb dolgokról való gondolkodást az ésszerű válaszok mentén rendezi össze. A másik – a kereszténydemokrata – azt vallja, vannak szent dolgok, amit az élet vagy az ellenségek profánná akarnak alakítani, és ezt mindenképpen meg kell akadályozni.
A térkép mindkét oldalán rendkívül sokszínű világot találnak, de az emberi lét kérdéseire és a politikai kérdésekre adott válaszok mégis konvergálnak mind a jobb, mind a baloldalon – összegzett, hozzátéve: még mindig nem időszerűtlen bal, jobb, haladó-progresszív, liberális, illetve konzervatív szembenállásról beszélni.
Felidézte, hogy a liberálisok 1990 után nagyon gyorsan „elfoglaltak minden intézményt” kidolgozták a nyelvi kereteket, hogyan kell számukra kedvező módon leírni, ami történik. Akkor találták ki, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális – jegyezte meg, hozzátéve: korábban más demokráciák is létezhettek, ma már tilos, csak a liberális demokrácia van.
Hegemón pozícióig jutottak el a közbeszéd, a nyelv, a gondolat formáláshoz szükséges eszközök használatában. A konzervatívok „meg örömködtek, hogy vége van végre a kommunizmusnak és végre lehet szabadon élni”. Mire észbe kaptak, a másik oldal már rég megszervezte magát nemzetközileg és otthon, és azóta is van egy jó tízéves hátrány, amit nem tudnak ledolgozni – mondta.
A politikai témák „vonzó mediatizált megfogalmazásában”, a nyelvi keretek kialakításában még mindig messze a konzervatív demokrata erők előtt járnak – nemzetközileg is – a liberális demokrata erők – közölte.
Ezt a munkát kellene pótolni, csak az a baj, hogy nagy erőfölény van a másik oldalon, stabil többség a konzervatív oldalon kizárólag Magyarországon van – tette hozzá a miniszterelnök, aláhúzva: méretre és minőségre is hátrányban vannak nemzetközileg. Magyarországra ezt nem mondaná – folytatta -, ott érvényes, hogy „a magyar baloldal már oda fut, ahol a labda van, ahhoz nagy ész nem kell”.
Beszélt arról is, hogy Európában a nemzetállamok koncepciója és a birodalmi koncepció csatája zajlik, és nekünk, magyaroknak a szuverén államokból álló Európában van esélyünk a jó életre.
A kormányfő kijelentette:, mivel a Római Birodalmat nem egy másik birodalom, hanem különböző törzsek döntötték meg, ezért Európa szükségszerűen nemzetekből áll, de mindig is megvolt benne a Római Birodalom emléke, az együttműködés vágya.
Míg a magyarok számára a nemzetállamok léte a fontos, a baloldal birodalmi rendet akar. Mindkét gondolat egyaránt európai tradíció, és amíg egyensúlyban vannak, elég jól működik az európai gépezet.
Orbán Viktor szerint amíg a britek részei voltak az Európai Uniónak, addig ők és a közép-európai nemzetállamok nagyjából azonos súllyal képviselték a nemzetállami koncepciót, mint a francia-német tengely a birodalmit. Amint a britek kiléptek, megjelentek azok az „angolszász módon okosan becsomagolt, jónak feltüntetett dolgok”, amelyek az európai egység köntösébe vannak burkolva, de valójában folyamatosan veszik el a nemzetállamoktól szuverenitásuk fontos elemeit.
Ez ellen harcolni kell, és „ha nem tudjuk magunkat megvédeni az európai intézményeken belül, akkor baj lesz”. A jövő évi európai parlamenti választás tétje, hogy a „harc színterét áttegyük Brüsszelbe” – fogalmazott Orbán Viktor.
Orbán Viktor úgy értékelt: a legnagyobb európai jobboldali szövetség nem teljesíti küldetését, hogy harcoljon a birodalomépítéssel szemben és kiálljon a nemzetállamok és a nemzeti függetlenség mellett. „Ellógja a melót”, és ahelyett, hogy építené és felkínálná az európai embereknek a birodalomépítéssel szembeni másik alternatívát, folyamatosan együttműködik, koalíciót alkot, átvesz, elfogad a baloldal által meghatározott témákat, leírásokat, nyelveket és nyelvi kereteket – mondta.
Hozzátette, ezért nekünk meg kell próbálnunk rászorítani a mérsékelt jobboldalt, hogy ne a baloldallal való együttműködést keresse, hanem álljon ki végre a saját értékeiért. A jobboldal nem hibátlan, „van itt is minden, fű-fa virág, és persze nem mindenki üti meg a szalonképességnek a mércét”, mégis együtt kell működnünk – mondta.
A jövő évi választások kérdése, hogy ez a jobboldali egység megszületik-e, és ha igen, többséget szerez-e a baloldallal szemben.
Orbán Viktor értékelése szerint azért nincs nemzetközileg versenyképes, megszervezett konzervatív erőtér, mert az ellenfél ügyesen használja ki a megszerzett pozícióelőnyét, és mi, nemzetközileg megszervezett konzervatívok, sajnos nem vagyunk elég tehetségesek, kitartóak és nem teszünk bele elég munkát a hátrány leküzdésébe.
Meglátása szerint a magyar jobboldalnak szerencséje volt. Mint mondta, a győzelemhez két dolog kell: az, hogy valaki jó legyen, és az, hogy az ellenfele nem. „Iszonyatos mennyiségű munkát végeztünk el”, de a stabil, hosszú távú és erős többséghez a baloldal is kell. „A riválisainkkal nagy szerencsénk volt, visszafizette a Jóisten azt a negyven évet, amit elvettek tőlünk” – tette hozzá a miniszterelnök.
Az ukrajnai háborúról szóló kérdésre azt mondta: már százezrek vesztették életüket, ezért a legfontosabb annak megállítása. Úgy azonban nem lehet ezt megtenni, ahogy a liberális közösség azt javasolja, vagyis azt nem lehet egy béketerv kidolgozásával kezdeni – folytatta. Először tűzszünet kell – szögezte le. Ezt követően lesz idő béketerv kidolgozására.
A miniszterelnök hibának minősítette a háború globalizálását, azt mondta: azt lokalizálni kellett volna, ezt az álláspontot azonban csak Magyarország képviselte.
Kijelentette azt is: a Nyugat stratégiája nem működik, vagyis az, hogy az ukránok harcolnak és adják az életüket, „mi pedig adjuk a pénzt, az információt és a fegyvereket”. Azt mondta: ezzel a stratégiával nem lehet legyőzni Oroszországot, új stratégia azonban nincs.
A stratégiai, tervezési hibáért mi is óriási árat fizetünk – folytatta. Európa hatalmas összegekkel támogatja Ukrajnát, holott az uniós versenyképesség megőrzéséhez is minden pennyre szükség lenne – mondta.
Megvan a terv arra, hogy Magyarország gazdag, erős és tiszteletreméltó legyen – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő hozzátette: a terv már 2010-ben is megvolt, az ország pedig ebbe az irányba is halad. A terv továbbra is működik, de kell hozzá még tíz év – fogalmazott. A terv megvalósításában az ország nagy része is részt vesz, azért lettünk erősebbek, mert míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott, mára már 4,8 millió.
Kijelentette azt is, hogy a tervet folyamatosan karban kell tartani, nem szabad hagyni például azt, hogy leválasszanak bennünket a keleti gazdaságokról, az orosz energiaforrásokról, a keleti piacokról. Ezek fenntartásáért naponta meg kell harcolni, de ezt egy nagy terv részeként tesszük – hangsúlyozta.
A miniszterelnök szólt arról is: a magyaroknak vannak olyan erősségeik, amelyeket sikerre lehet váltani. Ilyennek nevezte például a sajátos kultúrát, az identitást, a nyelvet. Kreatívnak nevezte a magyarokat és gyors észjárásúnak.
Elmondta, hogy az ezer éves államisággal rendelkező magyarok számára mást jelent például a nemzet, mint például a németeknek, akik a XIX. századig széttagoltak voltak, és óriási versenyelőnynek nevezte mindezt.
Kijelentette azt is: számára a politika a közös cselekvés képessége. Ha pedig ez a nemzet adottságaival párosul, „akkor királyság van, akkor mindent helyrehozunk, amit elrontottak előttünk”.
További hírek