Ma Magyarország az európai emberek hangja 

Budapest, 2023. november 13., hétfő (MTI) –  Ma Magyarország az európai emberek hangja, az egyetlen olyan ország, amely úgy beszél, ahogy a magyar és a nyugat-európai emberek gondolkodnak, de itt az ideje, hogy Európában is változások történjenek, és az európai emberek visszavegyék az európai intézményeket – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn, Budapesten.

Orbán Viktor a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás konferencia című eseményén felidézte: a Századvég intézetként 30 éve született, de a fogantatása sokkal régebbre, az 1980-as évek derekára tehető, amikor elindult a Századvég folyóirat, mások mellett az ő közreműködésével.

Ez a nemzedék úgy döntött, nem akarja folytatni a színlelést, és időnként azt is kimondta már, hogy „utáljuk a kommunistákat” – emlékeztetett.

A Bibó-kollégium „a szabadság kis szigete” volt, de ez kevés volt, hiszen a végcél a szabad élet, nem pedig egy szabad egyetemi öt év volt, ezért jött létre a Századvég – emelte ki.

A Századvég alapításáról szólva kifejtette: „azt akartuk, hogy a kommunisták bukjanak meg, a szovjetek húzzanak el, és azt gondoltuk, hogy második lépésnek” a Bibó István Szakkollégium után éppen jó lesz egy folyóirat. Így jött létre a Századvég folyóirat, abból a gondolatból kiindulva, hogy „a szabad élet a szabad beszéddel, a szabad beszéd pedig a szabad írással kezdődik” – fogalmazott a kormányfő.

Azt mondta: „ha leírtuk, akkor majd terjed”, és a szabadság újabb szabadságot és újabb szabad embereket szül; ez volt a Századvég megalakulásának filozófiája.

Orbán Viktor kitért arra: megkülönböztette őket az akkortájt szerveződő többi ellenzéki mozgolódástól, hogy „mi voltunk a legtapasztalatlanabbak”, valamint „mi voltunk a legradikálisabbak”.

A Századvég megalapításának története a szív és a hazaszeretet története volt, és szeretném, ha az is maradna – mondta.

A kormányfő hozzátette: egy ilyen folyóiratot alapítani az 1980-as évek közepén maga volt a radikalizmus, a Századvég elindítása annak a radikális bejelentése volt, hogy van itt egy nemzedék, amelyik szerint nemcsak változások kellenek, hanem „egyenesen lesznek is, radikális változások lesznek”.

Kiemelte: akkor még Soros Györggyel „egy malomban őröltek”, mert ő sem akarta, hogy a kommunisták uralják Magyarországot, ezért segítette az antikommunista kezdeményezéseket.    

„Az, hogy a kommunisták és a szovjetek helyett ő akarja uralni Közép-Európát, az még nem volt világos ebben az időszakban, akkor ezt még nem tudhattuk. Ma már előrébb vagyunk, ma már nem titkolja a terveit, ismerjük a Soros-tervet is, bedöntötte az angol fontot, migránsokkal árasztja el Európát, nyíltan vallja, hogy meg kell szüntetni a nemzeti határokat, vagyis meg kell fosztani az európai országokat a szuverenitásuktól” – fogalmazott.

Mint felidézte, a Századvégre azért volt szükség, mert kellett egy intellektuális műhely, „kellett egy polgári kutatóközpont, amely minket támogat”.

A miniszterelnök kiemelte: 1993-ban mindenki számára világos volt, hogy „Fidesz az van, és lesz is”, de intellektuálisan is komoly kihívás érte őket, amikor visszajöttek a kommunisták. „Az egész történetben – ami intellektuálisan még nehezebbé tette a helyzetünket – az volt az igazi csavar, hogy a szabadságpárti liberálisok nyitották ki azt az ajtót”, amelyen keresztül bejöttek – mondta.

Hangsúlyozta: ez senkit se döbbent itt meg, mert Nyugat-Európában már az a természetes, hogy „a liberálisok az új kommunisták”, azonban ’93-94-ben nagy megdöbbenést keltett, „morális megrázkódtatást okozott”, megrengette az egész magyar politikai rendszert, mert „akkor még a jóérzésű emberek legalábbis furcsállták az ilyesmit”.

Emlékeztetett: ezért „meg kellett erősödnünk”, kellett egy intellektuális műhely, és így jött létre a Századvég tudásközpontja 30 évvel ezelőtt.

Orbán Viktor a 2002-ben elvesztett választás tanulságaként alaptévedésként jelölte meg: „azt gondoltuk, hogy ha demokráciában élünk, akkor innentől kezdve semmi sem veszélyeztethet bennünket. Azt gondoltuk, hogy a nemzeti szuverenitás megvan, az a miénk, és azt mindenki szolgálni fogja itthon és tiszteletben fogja tartani kívülről”.

Mint azonban kifejtette: „a bennünket körülvevő világnak nem érdeke, hogy Magyarország szuverén ország maradjon, a bennünket körülvevő világ magyarországi embereinek sem érdeke, hiába magyarok, nem érdekük, hogy Magyarország szuverén maradjon, jobban járnak, ha elveszítjük részlegesen vagy teljesen a szuverenitásunkat”. Mindig lesznek olyan erők, amelyek folyamatosan ostromolni fogják a szuverenitás védvonalait – tette hozzá.

Hangsúlyozta: Magyarország addig nem lesz szuverén, amíg „liberális hegemónia uralja a közgondolkodást”. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell számolnunk azt, ami az ellenfélé, éppen ellenkezőleg, „mi azt akarjuk, hogy Magyarországon pluralizmus legyen” – mondta Orbán Viktor.

Figyelmeztetett azonban arra, hogy nyugaton mindezt nem értették meg, ott a közgondolkodás nem képes kilépni a liberális keretekből, „a paletta egyszínű”.

Orbán Viktor elmondása szerint a klasszikus demokratikus felfogáshoz a magyar politikai rendszer közelebb áll, mint a hosszú időn keresztül mintaadónak tekintett nyugat-európai. A liberálisok nem az emberekkel törődnek, gondolkodásuk kiindulópontja nem az emberi közösség, hanem egy eszme – emelte ki.

Ma Magyarország az európai emberek hangja, az egyetlen olyan ország, amely úgy beszél, ahogy a magyar és a nyugat-európai emberek gondolkodnak, de itt az ideje, hogy Európában is változások történjenek, és az európai emberek visszavegyék az európai intézményeket – jelentette ki.

Mint hangsúlyozta: van egy, valóságos súlyát meghaladó befolyása Magyarországnak a nemzetközi politikában, és ennek az az oka, hogy ma az európai emberek Magyarországon keresztül tudják elmondani a véleményüket, és nem pedig a saját nyilvánosságrendszerükön keresztül.

Ugyanakkor kijelentette: ideje, hogy nyugaton is megtanulják, hogy „hazugságban nem lehet élni, mert az ember belebetegszik, és utána belepusztul”.

Itt az idő, hogy Európában is változások történjenek, és az európai emberek visszavegyék az európai intézményeket

hangsúlyozta.

Értékelése szerint a múlt század a nemzeti szuverenitás elvesztéséről, a századvég a visszaszerzéséről, a mostani évtized pedig a szuverenitás megtartásáról szól. Hozzátette: a Magyarország szuverenitásáért folytatott küzdelemben továbbra is számítanak a Századvég segítségére, különösen a fiatalokéra. Mi megszereztük a szuverenitást, most a fiatalokon a sor, hogy meg is tartsák ezt – mondta.