Három ponton avatkozunk be a gazdaságba

Budapest, 2024. október 11., péntek (MTI) – Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt vezetője, Ursula von der Leyen és Manfred Weber meg akarja buktatni a szuverenista magyar kormányt, és a helyére egy brüsszelita kormányt akar ültetni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a magyar uniós elnökség szerdai európai parlamenti programismertetőjét követő vitát úgy értékelte, az a tényeket mellőzte, gyűlölködő volt, és nem törődött Európával, az európai emberekkel, csak a támadás jellemezte.

A kormányfő azt mondta, a vita arról szólt, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt, és a helyére az európai szocialisták Dobrev Klárát, a néppárt pedig a Tisza Pártot Magyar Péterrel akarja kormányon.

Hozzátette, eddig is úgy gondolta, hogy a két európai vezetőnek ez a célja, de az szokatlan, hogy ezt ilyen nyíltan belevágják a világ képébe, ahelyett, hogy európai ügyekkel foglalkoznának.

Világossá tették, hogy ez az a koalíció, amit szeretnének, és amelynek a házassága meg is történt a szemünk előtt. „Celebrálta papként vagy anyakönyvvezetőként von der Leyen, Manfred Weber volt a tanú” – mondta.

Hozzátette, a két érintett fél meg is mondta, készen áll arra, hogy teljesítse, amit Brüsszel követel: Magyarország beszáll a háborúba Ukrajnával, fegyvert szállít és pénzt ad a magyar költségvetésből; támogatják a brüsszeli migrációs politikát, vagyis be kell engedni a migránsokat; a család- és a gyermekvédelmi törvényeket el kell törölni, és bele kell szállni a gazdasági, kereskedelmi háborúba.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „be akar delegálni Brüsszel a leendő magyar kormányba egy szocialistát meg egy néppártit, akik majd támogatni fogják a legfontosabb brüsszeli célkitűzéseket, amelyek éppen a konfliktusokat okozzák Magyarország és Brüsszel között. Vége a szuverenista magyar politikának, brüsszelita kormányunk lesz”.

A magyar uniós elnökségi programot a kormányfő átgondoltnak, nagyon színvonalasnak, kiváló szakmai munkának nevezte. Elmondta, hogy nagyon jó stáb dolgozik Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter vezetésével.

Hozzátette: elég színvonalas vitát tudtak volna tartani az Európai Parlamentben arról, miért van bajban az európai gazdaság, miért mennek el Európa mellett az amerikaiak és a kínaiak. Itt a baj a migránsokkal, baj van a zöldátmenettel – sorolta a problémákat.

A kormányfő azt mondta, akik a vitában részt vettek, „vérgőzös állapotban voltak”, nem akartak higgadt, nyugodt, értelmes vitát folytatni az Európa előtt álló legnagyobb kihívásokról, hanem politikai pofozkodást, balhét, csihi-puhit képzeltek el, és „nekünk rontottak”. „Amikor tízen jönnek az emberre, az a rock and roll, szóval rock and roll volt” – fogalmazott Orbán Viktor.

Közölte, nehéz helyzetben volt, mert a magyar mégis egy udvarias, nagyvonalú, jól nevelt nép, de „annyian jöttek és olyan durván”, hogy attól tartott, ha továbbra is úriembereskedik, akkor „baleknak néznek bennünket”. Ezért döntött úgy, hogy a vitába bele kell állni: „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”, mindenki megkapta, amit kellett, „néhány lángos, tasli az ott le is esett” – mondta.

A miniszterelnök azt mondta, megdöbbenve lehettek a vita miatt a magyar nézők is, akiknek egész más kép élhet a fejükben Európáról. „Mi azt hittük, hogy ott intelligens emberek vannak” – mondta, úgy folytatva, azt hitték, bár van néhány „érdekes alak” az európai parlamenti képviselők között, mégis valami európai színvonalat képviselnek.

Orbán Viktor úgy összegezte a vitát, hogy „a béka feneke alatt volt az egész”, és az számára is kultúrsokk volt.

Kijelentette: a magyarok maguk akarják eldönteni, milyen program mentén milyen kormányunk legyen. Az nem megy, hogy Brüsszelből megmondják nekünk, hogyan éljünk, és ideküldik nekünk a zsoldosainkat, akik majd ezt végrehajtják – közölte, hozzátéve: ez már volt, hogy kívülről akarták megmondani nekünk, hogyan éljünk, ettől szabadultunk meg 30 éve.

A Brüsszelből Magyarországra delegálandó, „brüsszelita kormány ugyanolyan hónaljszagú”, mint a szocializmus és a Szovjetunió – értékelt. Elmondása szerint ezért bejelentette az ellenállást: Magyarország szembe fog szállni ezzel a brüsszeli tervvel.

Várakozásai szerint Brüsszelben ezt el fogják fogadni, mert látni fogják, hogy ezen a csatán rajtavesztenek. A nyilvánosság, a tények, az őszinteség az ilyen típusú brüsszelita szándékoknak nem kedvez – jegyezte meg. „A mi legnagyobb szövetségesünk a valóság és a nyilvánosság, és én nyíltan fogok beszélni, ha megtámadnak (…), előveszem a tényeket, és megmondom: ti kereskedtek az oroszokkal” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint ezért Brüsszelben is rájönnek, ez nem jó üzlet, térjünk vissza a normális európai politikához, hagyjuk békén a tagállamokat, hagyjuk békén Magyarországot.

A magyar uniós elnökség javaslatai közül kiemelte: Magyarország a 2008-as pénzügyi válság következményeit kezelő csúcshoz hasonló megoldással a határvédelem és a migráció ügyében azt szorgalmazza, hogy a schengeni zóna országai a legmagasabb szinten találkozzanak, először informálisan, aztán intézményesítve. Hozzátette: az Európai Bizottságot kihagyva, ezen a fórumon döntenének a határvédelem ügyéről és arról is, hogyan ne engedjék be a migránsokat, illetve hogyan ellenőrizzék őket.

Szerinte e testület alá kell berendelni az európai határvédelemért felelős Frontexet, amely jelenleg a migránsokat befelé szállító „turisztikai egyesületként” működik.

Úgy értékelt: Európa fordul. Kell még egy kis idő, és be fognak állni egy migrációellenes politikai vonalra, ugyanis Nyugat-Európában az emberek egyáltalán nem örülnek annak, ami a migráció kapcsán történik, a migrációba belebuknak kormányok.

A miniszterelnök arról is beszélt: csekély esély van közös uniós kiútra a versenyképességi csapdából, „nagyon távol vannak az álláspontok, ezért Magyarországnak nem is Európával, hanem magával kell foglalkoznia”, hiába adjuk mi az uniós elnökséget.

Hozzátette, hetek óta csak a magyar gazdaság kérdéseivel foglalkozik, a brüsszeli „keresztre feszítési kísérlet, az kitérő volt”.

Mi összeraktuk az első nagy akciótervet, amellyel a magyar gazdaságnak fogunk új lendületet adni – jelentette ki, hozzátéve, csütörtökön a gazdasági kabinet vezetőjével tekintette át az elgondolásokat, körvonalazódnak az intézkedések, amelyek közül a megfizethető lakhatás megteremtését, a bérek emelését és a kisvállalkozások „méretnövekedésének” elősegítését emelte ki.

Óriási lendületet adunk a magyar gazdaságnak, mindegy, mit mond Európa, mi fenntartjuk a gazdasági semlegességet, tehát nyugatról is, meg keletről is csak azt fogadjuk el, ami jó a magyaroknak, és ami ellentétes az érdekeinkkel, azt el fogjuk utasítani – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ez 3-6 százalékos gazdasági növekedést fog eredményezni, ami már a jövő évben érezhető lesz.

Az idei két utolsó negyedév növekedése a kormányfő szerint „valahol az egy és a két százalék között lesz”, de jövőre „óriási lendületet fogunk venni”.

Három „beavatkozási pontot” nevezett meg: a megfizethető lakhatás biztosítását, a béremelést és a kisvállalkozók segítését.

A lakhatással kapcsolatban azt ígérte, „lesz egy nagy lakás-boom”, ugyanakkor azt is: „hátha Budapest is mond már végre valamit” ebben a kérdésben, hiszen a legnagyobb baj e téren a fővárosban van.

Nekünk vannak terveink, készen állunk a tárgyalásra – jelentette ki, megemlítve, az elgondolások között kollégiumépítés éppúgy szerepel, mint a fiatalok megfizethető lakhatáshoz juttatása, akár bérlés útján.

Hozzátette: a kormány támogatni fogja a Magyar Falu programban a falusi lakás- és házépítéseket, valamint el fogják hárítani a bürokratikus akadályokat annak útjából, hogy az emberek lakhatásuk megteremtésére használhassák fel megtakarításaikat.

Jól haladnak a tárgyalások a szakszervezetekkel, úgy látom, hogy meg tudnak állapodni majd a minimálbérről és meg tudunk állapodni majd a béremelések mértékéről – fogalmazott Orbán Viktor a tervcsomag második pontjáról, kijelentve, nem tartja irreálisnak azt a célt, hogy egymillió forintos átlagkereset legyen Magyarországon.

Jelezte azt is: a diákhitel mellé létrehozzák a szakmát tanulók munkáshitelét.

Harmadik pontként említette, hogy méretnövekedéshez kívánják segíteni a kisvállalkozókat, „akiket meggyötört az infláció, meggyötört a háború, a szankciók, és meggyötört a Covid is”. Elmondta, a munkanevén „Demján Sándor Program” keretében tőkét és kedvezményes hiteleket juttatnak a kis- és középvállalkozásoknak, „hogy egy lépéssel stabilabbak és nagyobbak legyenek”.

Ezek együtt meglendítik a magyar gazdaságot, ami 2025 első és második negyedévében nagyon világosan látszik majd, úgyhogy én erre összpontosítok, aztán a brüsszeliek meg egyék meg, amit főztek – jegyezte meg.

A felsorolt intézkedések megvalósításához szerinte a magyar gazdaság saját belső növekedéséből kell kitermelni a forrásokat, úgy, hogy közben az államadósságot is és a költségvetési hiányt is csökkenteni kell.

„Ez lehetséges. Ezt kiszámoltuk, ezt megterveztük, ez jól halad” – mondta, jelezve, hogy a gazdasági miniszter csütörtökön „bemutatta a számokat, a trendeket, az egész elgondolást”, ennek alapján hamarosan egy általános kormányhatározat jelenik meg, ami feladatokat ad ki, rá egy-két hétre pedig a konkrét intézkedések is jöhetnek.

Hozzátette: a kormánynak konzultálnia kell az érdekképviseletekkel, a gazdasági élet szereplőivel, aztán „végső soron majd az emberekkel” is meg kell beszélniük ezeket az intézkedéseket.

Egyfajta új egyezséget szeretnénk létrehozni ahhoz, hogy a magyar gazdaság lendületet vegyen”, hiszen ha új gazdaságpolitika kell – márpedig a világ változása miatt nekünk is alkalmazkodnunk kell -, „ahhoz kell egy új egyezség is

– fogalmazott.

Orbán Viktor a szeptemberi fogyasztási adatot biztatónak nevezte, és szerinte a majdnem 10 százalékos magyar reálbérnövekedés Európában is példátlan. Ugyanakkor arra a felvetésre, hogy a reálbérnövekedés ellenére lassabban indul be a fogyasztás, azt mondta: a fogyasztásról szóló vitát nem tartja egészségesnek, szerinte az emberek majd eldöntik, mit akarnak csinálni a pénzükkel.

Úgy vélte: a gondot szerinte nem ez, hanem az európai járműipar termelésének lelassulása okozza, Magyarország ugyanis „járműipari nagyhatalom”, egyike annak a három országnak – Németország és Kína mellett – ahol a nagy német autómárkák mindegyike jelen van.

Szerinte ugyanakkor a következő év második felében újra lendületet kap majd a magyar gépjárműgyártás, amint világpiac is úgy alakul, hogy ezekre az autókra szükség lesz. Ezért – folytatta – meri vállalni azt, hogy a következő évben a 3-6 százalék közötti sávba emeli a kormány a gazdasági növekedést.

Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „fényesek” a magyar gazdaság hosszabb távú kilátásai.