Azt mondta, bár most már nevetünk rajta, de az utóbbi 15 évet kifejezetten nehéz volt túlélni: „egyfelől az Egyesült Államok nehezedett ránk, másfelől Brüsszel tartott minket nyomás alatt (…) Most legalább az amerikaiak már nem taposnak a mellkasunkon, a brüsszeli nyomást kell csak megszüntetni”.
Hangsúlyozta, hogy a nyugati liberális elit az amerikai adófizetők pénzét használta arra, hogy terjessze az ideológiáját szerte a világon. Magyarországon több mint 60 nem kormányzati szervezetet (NGO) támogatott, politikusokat, médiumokat pénzelt, „ami a szuverenitásunk és függetlenségünk elleni összeesküvés volt”. Hozzátette: ugyanez történik Brüsszel részéről, ami még felháborítóbb, mert mi is hozzájárulunk az uniós költségvetéshez, és abból a pénzből támogatják az ellenségeinket. „Ez a globális liberális mélyállam, és most már látjuk, hogyan működött” – hangsúlyozta.
Kifejtette, az amerikai demokratapártiak le akarták cserélni a szuverenitásukhoz ragaszkodó, saját magukért kiálló kormányokat. A nyugat-európai baloldal vezetői pedig tényleg meg vannak győződve arról, hogy ha beengedik a többségében muszlim vallású bevándorlókat a hagyományosan keresztény társadalmakba, akkor ennek az integrálási folyamatnak az eredménye egy jobb és boldogabb társadalom lesz. Úgy vélte, ettől a meggyőződéstől vezérelve szorgalmazta Soros György, hogy évente engedjenek be egymillió bevándorlót Európába. A magyar álláspont mindig is az volt, hogy ennek eldöntése nemzeti hatáskör maradjon, és Magyarország soha nem akart kioktatni senkit arról, hogyan lehet jobb társadalmat építeni – szögezte le.
Kulcsfontosságú fejlemény, hogy Donald Trump megváltoztatta a Nyugat politikai gondolkodásmódját például a migráció és a zöld megállapodás tekintetében is, hiszen utóbbi kapcsán ma már mindenki azt mondja, hogy a gazdasági versenyképesség az első, és a zöld kérdések csak ezután következhetnek – mutatott rá. A kereszténységről korábban azt mondták, középkori dolog, ma már elismerik, hogy tiszteletben kell tartani a vallási közösségeket; aA családokkal kapcsolatban az volt a bevett nézet Nyugaton, hogy meghaladta az idő ezt az intézményt, és más felállásban kellene inkább az embereknek együtt élni, mára ez is megváltozott; az őrült genderpropagandáról ma már nyíltan kimondják, hogy nem helyes, az ukrajnai háború kapcsán pedig régen az volt a rossz, aki békét akart, és az volt a jó, aki a háborút támogatta, ma ez már pont fordítva van – sorolta.
A kormányfő kifejtette: a baloldali-liberális közösség valamiféle rosszként tekintett a saját civilizációjára. Nem erősebbé akarta tenni, hanem úgy akarta fejleszteni, hogy közben romba dönti, ami igazi kommunista ötlet – mondta. Megjegyezte, hogy ez a közösség nem szereti a nemzetét, időnként még szégyellik is, hogy egy nemzethez tartoznak, és nácinak, szélsőjobboldalinak tartják azt, aki büszke a nemzetére, és úgy gondolja, hogy a nemzetért kell dolgoznia. Az ő nézetük szerint „én egy fasiszta vagyok, egy középkori, feudális, keresztény-radikális” ember, ami abszurd dolog – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette, az elit sokszor nem hajlandó elfogadni a választók egyértelmű akaratát: a tömeges migrációt ma már az emberek többsége elutasítja, de az elit nehezen változtatja meg az álláspontját, és ez nyomás alá helyezi a demokráciát.
A gazdaságról szólva kiemelte: harminc évvel ezelőtt a világ legnagyobb gazdasága még az Európai Unió volt, ma már csak a harmadik. A világ öt legnagyobb gazdasága között nincs egyetlen európai sem. Az unió sikere mindig is szorosan összefüggött a német gazdaság sikerével, és mivel ők most szenvednek, mi is szenvedünk – mondta. Ennek oka, hogy a német gazdaságnak és az európai gazdaságnak volt egy jól működő szerkezeti modellje, amely az olcsó orosz energia és a fejlett európai technológia találkozásán alapult, és ez versenyképességet eredményezett. Az ukrajnai háború miatt elszigeteltük magunkat az olcsó energiától, és nincs új stratégiánk, hogyan lehetnénk ismét versenyképesek, nincsenek ötletek, nincsenek víziók – fejtette ki.
Az új amerikai vezetés Európa, Kína és az Egyesült Államok háromszögében gondolkodik. – mondta, hozzátéve, fontos lenne, hogy Európa ne üldögéljen tétlenül, hanem legyen ötlete, javaslata arra, hogyan lehetne átalakítani a mostani kereskedelmi kiegyensúlyozatlanságot. Ha ez nem sikerül, akkor majd szenvedhetünk a vámoktól – jegyezte meg.
Orbán Viktor szerint gondot jelent, hogy az Európai Bizottságban ülő bürokraták kivették az irányítást az európai kormányfők kezéből. Magyarország arra törekszik, hogy saját maga jó megállapodást tudjon kötni Washingtonnal, ami független attól, hogy az Európai Unió létezik-e vagy sem. Ha az EU nem hoz drasztikus döntéseket 3-4 éven belül, a magas energiaárak miatt a vállalatok nem tudnak versenyképesek maradni, a tőke ki fog vonulni a térségből, és a közösség szét fog hullani – figyelmeztetett.
A klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban Orbán Viktor azt emelte ki, hogy nem lehet kizárólag egy ideológia mentén, a gazdasági érdekekkel szembe menve sikert elérni. A zöld megállapodás gyakorlatilag az EU öngyilkossági kísérlete. Az európai intézmények nem tudnak reformokat bevezetni, valódi irányítás akkor jöhet létre az unióban, ha a francia és a német kormány határozottan kézbe veszi a dolgokat – mondta.
Orbán Viktor nevetségesnek nevezte azt az amerikai sajtóban is gyakran szereplő állítást, hogy ő Vlagyimir Putyin orosz elnök bábja volna, de kifejtette, hogy ha komolyan venné, akkor azt mondaná rá, hogy ő nem Putyin-párti, hanem magyarpárti ember.
„Először is az én dolgom a nemzetem szolgálata. Másodszor: nekünk vannak tapasztalataink az oroszokkal, nem volt az kellemes időszak” – mondta.
Magyarország mindig három hatalmi központ között vergődött: Berlin, Isztambul és Moszkva. Mindegyik legalább egyszer megszállta Magyarországot, az oroszok háromszor. Azon a helyen, ahol Magyarország van, ezek közül lehet választani – tette hozzá.
„Amikor én 2010-ben másodszor is kormányra kerültem, megállapodtam Putyin elnökkel abban, hogy ami a múltban a két ország között történt, azt hagyjuk meg a történészeknek, és mostantól alakítsunk ki ésszerű együttműködést, gazdasági kapcsolatokat. Olyan jókat, amennyire csak lehetséges. És így lett, ez működik, és az oroszok megtartották a szavukat. Amit Putyin megígért, azt megtartotta. És én is. Úgyhogy én nem állok hozzá olyan negatívan, destruktívan az oroszokhoz, mint ma sok nyugati vezető” – jelentette ki a miniszterelnök.
Megjegyezte, mindig az volt a véleménye az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, hogy ez nem Ukrajnáról szól, ez a háború a NATO bővítéséről szól. A háború azért tört ki, mert Oroszország megszállta Ukrajna egy részét, hogy megakadályozza az ország NATO-csatlakozását – mondta.
„Akkor is azt mondtam a kollégáimnak, hogy ezt a konfliktust el kell szigetelni, amennyire csak lehet és olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet, különben ez a konfliktus ki fog terjedni, egyre több pénzt fog felemészteni, és egyre több áldozata lesz” – mondta.
Amikor két szláv nép háborúzik egymással, akkor az komoly, mert mindkettő militáns. Meg kell állítani a háborút, mert egyre több halálos áldozata lesz. A nyugati stratégia viszont az, hogy tartson az öldöklés, amíg tart – fejtette ki. Megjegyezte, „ebben a kérdésben egyedül maradtam, az egyedüli, aki azt mondta, hogy az Európai Uniónak nem szabad belesodródnia ebbe a háborúba”. Aztán csatlakozott a békepártisághoz Szlovákia és a Vatikán, most pedig Donald Trump amerikai elnök is, és innentől ez már egy új fejezet – szögezte le.
Donald Trump ugyanazt a logikát követi, mint amit Magyarország javasolt az utóbbi három évben – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette, ha Trump elnök nem talál valamilyen megoldást a háború lezárására, akkor Ukrajna válhat könnyen az Európai Unió Afganisztánjává, és magát az EU-t is tönkre teheti. Trump elnök nagy feladata rávenni az oroszokat arra, hogy állítsák le a háborút úgy, és közben úgy érezhetik, hogy ők győztek – mondta.
„Ukrajnáról és elnökéről szólva először is mindenképpen hősies, amit csináltak és amit csinálnak, hibáikkal együtt. Másodszor: szerintem félreértették a Nyugat szándékait. Azt gondolták, hogy a Nyugat mindig fogja őket támogatni. Ebből kifolyólag nem úgy viselkedtek, ahogy az ő helyzetükben viselkedniük kellett volna. Ha valaki bajban van, akkor segítségre van szüksége, és ha segítséget kér, akkor azt a megfelelő hangnemben kell megtennie. De az örökös nyugati támogatás feltételezése részükről hiba volt” – szögezte le Orbán Viktor.
„Én biztos voltam abban, hogy előbb vagy utóbb ennek a támogatásnak vége lesz, a háborúnak vége lesz, és Ukrajna egyedül marad. Bármekkora veszteségei vannak, most van itt az alkalmas pillanat a békére. Nem kockáztathatunk egy harmadik világháborút. Együttérzek az ukránokkal, de nagy bajban vannak amiatt, ahogy ehhez az egészhez hozzáállnak” – mondta.
Orbán Viktor szerint nem elég a békéhez önmagában az, hogy Washington világossá tette: Ukrajna nem lesz a NATO tagja, mégpedig azért nem, mert szerinte Európában most még liberális véleménydiktatúra van. Ez olyan erősen hat a vezetőkre, hogy most már szinte mind azonos módon gondolkodnak, vagyis kerül, amibe kerül, Európának támogatnia kell Ukrajnát, és Ukrajnának csatlakoznia kell a NATO-hoz – mondta. Majd egyszer csak – miután látják, hogy változások vannak a világban – megváltoztatják elveiket is. Aztán újra azt mondják, amit korábban, nem törődve Washington álláspontjával. „Úgyhogy ezzel a mostani európai vezetéssel nehéz változást elérni” , de úgy vélte, fél éven belül sikerül tartós megoldást találni, mert már megvannak hozzá az erős vezetők.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a magyar kormány folyamatosan méri, mit gondolnak az európai állampolgárok az ukrajnai háborúról. Eszerint az európaiak egyre inkább a béke felé mozdulnak el. De van egy másik folyamatos felmérése is a kormánynak arról, hogy az európaiak mit gondolnak gyermekeik jövőjéről – tette hozzá. Jobb vagy rosszabb lesz, mint a megkérdezettekké? Minden nyugat-európai országban azt válaszolják az emberek, hogy rosszabb lesz – mondta a kormányfő. Viszont az összes közép-európai országban azt mondják, hogy jobb lesz. Ez egy súlyos különbség most a kontinens két fele között – állapította meg.
Tehát azok az országok – a közép-európaiak – amelyek szovjet megszállás alatt, diktatúrában éltek, optimistábbak, hiszik, hogy jobb életet tudnak teremteni a gyerekeiknek, mint amilyen nekik volt vagy van. És ez azért van, mert a közép-európaiak harcoltak a szabadságért, a demokráciáért. Hittek abban, hogy 45 évi szovjet uralom után fel tudnak építeni egy országot. A nyugatiak pedig csak beleszülettek ezekbe az állapotokba, örökölték őket, természetes volt nekik mindig. Vagyis nagy különbségek vannak Európán belül, nemcsak országonként, hanem a történelmi tapasztalat alapján is – hívta fel a figyelmet.
„Nem tudom, milyen lesz Nyugat-Európa jövője, de teljesen meg vagyok győződve arról, hogy a közép-európaiak előtt fényes jövő áll” – jelentette ki Orbán Viktor.