A csárdáskirálynőt, Kálmán Imre egyik legismertebb művét időről időre bemutatják Magyarországon és a nagyvilágban. A bécsi bemutatóját követően egy évvel később, 1916. november 3-án Budapesten, a Király Színházban is előadták a művet. Az operettet gyorsan lekötötték az európai színházak, s fantasztikus sikerrel játszották Berlinben, Hamburgban, Münchenben, Lipcsében, Kölnben, Hannoverben, Frankfurtban és Magdeburgban, s a Monarchiával hadban álló országokban is: Moszkvában és Pétervárott Sylva, míg New Yorkban The Riviera Girl címmel. Budapesten alig csitult el a harci zaj, 1945. április 8-án a Fővárosi Operettszínházban ismét felcsendültek a jól ismert Kálmán-melódiák.

Az operett előadás-történetének nevezetes dátuma 1954. november 12. Ekkor adták elő Szinetár Miklós rendezésében, Honthy Hanna, Németh Marika, Gyenes Magda, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert és Feleki Kamill főszereplésével az újraírt művet. Ez az előadás és átdolgozás hosszú ideig uralta a színpadot, mígnem a Budapesti Operettszínházban 2002-ben Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Kállai István és Kerényi új librettójával tűzték ismét műsorra Kálmán Imre világhírű művét.

Nemcsak e bemutatók dokumentumait tekinthetik meg az érdeklődők – a kiállítás szinte valamennyi magyarországi előadást megidézi. A digitális technikának köszönhető, hogy megjelennek a legjelesebb Szilviák, Edvinek, Bónik, Cecíliák / Anhilték, Feri bácsik és Miskák. A tárlat különlegessége, hogy az Osztrák Színháztörténeti Múzeumból a bécsi ősbemutatóról is érkeztek dokumentumok. Lőrinczy György, a színház főigazgatója szerint a kiállítás „valódi kultúrtörténeti utazásnak” számít. A Budapesti Operettszínház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítása november 17-től 2016. november 3-ig látogatható az előadások előtt fél órával és az előadások szünetében.

„A csárdáskirálynő a miénk” – hangsúlyozta a gálaest előtt megtartott kiállítás-megnyitón az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán, aki szerint az operett premierjének időpontja, 1915 novembere a maiaknak a nagy háborút, Európa egységének széthullását jelenti, de akkoriban is ott voltak a művészek, akik „a lelkükben az ilyen tragédiákat különösen átélik, aztán valami jót, valami szépet alkotnak”. A megpróbáltatásokból Kálmán Imrének is kijutott, zsenialitása azonban minden korlátot, még az őt a zenétől eltiltani igyekvő atyai akaratot is áttörte, mígnem a Csárdáskirálynő a világhírt is meghozta a komponista számára. „Ha létezik felhőtlen polgári derű, azt Kálmán Imre alkotásaiban megtalálhatjuk” – mondta a miniszter.

Ács Piroska igazgató, az OSZMI igazgatója hozzátette: adatbázisuk 92 Csárdáskirálynő-előadást tart számon, még orosz hadifogságban is játszották a darabot. Az Operettszínház első emeletén megtekinthető tárlathoz Békéscsabától Veszprémig számos vidéki színház is küldött anyagot, így az egy éven át látható kiállítás közönsége a legendás 1954-es és 2002-es bemutatók dokumentumai mellett szinte valamennyi magyarországi előadással megismerkedhet.

Az előadáson – amelyről az MTVA felvételt készített – ott volt a zeneszerző kisebbik lánya, a Budapesti Operettszínház régi nagy barátja és támogatója, Kálmán Yvonne-ka, Lévai Anikó és Orbán Viktor, valamint számos budapesti nagykövet, a kulturális élet képviselői és közéleti személyiségek is. A közönséget köszöntő főizgató, Lőrinczy György megköszönte, hogy az állam az elmúlt időszakban kiemelten támogatta a magyar operettet és a társulat ügyét. Az Operettszínház nemzeti intézmény lett, a műfaj pedig hungarikum, 2016-tól pedig további anyagi támogatásban is részesülnek, amiért a társulat keményen megdolgozott az elmúlt 15 évben.

„Előbb bizonyítottunk és utána jött az elismerés, a támogatás és nem fordítva, Operett és értek alapú musical programunkkal és 500 munkatársunkkal évi közel 500 előadást játszunk, melyet évi 500.000 ezer néző látott, itthon és külföldön. Mindezt úgy, hogy közintézményként csupán  éves  büdzsénk  17 százalékaa érkezett a központi költségvetésből. Nagy öröm, hogy most már itthon is értik, hogy az operett olyan műfaj, amire – ha igényesen és jól csináljuk – mi magyarok nagyon is büszkék lehetünk – kitűnő szerzőink és előadóink vannak, akiket a világ ismer és kíváncsi rájuk. Az operett ránk jellemző unikális műfaj életenergiával a magyar népzenei és komolyzenei hagyományok ötvözésével, emberi történetekkel és igaz közép-kelet európai érzéssel és különcséggel. Erre pedig a világ kíváncsi” – mondta a főigazgató.

Erre bizonyság, hogy a társulat csak ebben az évben az alábbi külföldi helyszíneken játszott: Tel Aviv, Kiev, München, Nürnberg, Köln, Baku, Szentpétervár, Moszkva, Riga, Milano, Brunei, Manila, Kuala Lumpur, Bangkok, Hanoi, Vientienne, Phon Penh, Maszkat, Doha, Basel, Essen, Tokió, Oszaka, Nagoya, Miami. Ez a tény is bizonyítja, hogy a Budapesti Operettszínházat saját műfajában a világ vezető társulatai közt tartják számon. Vagy ahogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta a színház – éppen A csárdáskirálynő – vendégjátéka kapcsán: „Az operettnek egy címe van a világon: Budapest, Nagymező utca 17.”

Az est házigazdái, Peller Anna és Homonnay Zsolt számos érdekességet mesélt el az előadás során A csárdáskirálynő 100 éves történetéből, és felhívták a figyelmet arra, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskolán megszűnt az operett szak, de sokan reménykednek abban, hogy a nagy igény és elismertség okán újra be fog a képzés.

A Budapesti Operettszínház ukrán és orosz koprodukciós partnereinek kiváló szólistái is szerepeltek az előadáson, s nem csak az előadás dalai csendültek fel, hanem videóbejátszások is színesítették a műsort: megemlékezések a korábbi előadásokról, és levetítették az arab térségben először fellépő társulat Dohában fellépő tagjaitól érkezett, az évfordulót köszöntő videós üzenetét. A fellépők között voltak azok a kiváló magyar művészek is, akik korábban vitték sikerre A csárdáskirálynőt az Operettszínházban, vagy más magyar teátrumokban. Köztük volt többek között Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi, Hámori Ildikó, Molnár Piroska, Lehoczky Zsuzsa és Bodrogi Gyula. Mellettük az Operettszínház jelenlegi művészei, Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Kalocsai Zsuzsa és Frankó Tünde is megjelentek. Az esten beszédet tartott a legendás 1954-es Csárdáskirálynő rendezője, Szinetár Miklós és Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető.