Az új gazdaságpolitika a 2025-ös évben fantasztikus eredményeket hozhat 

Budapest, 2024. október 25., péntek (MTI) – Ha a gazdasági semlegesség talaján állunk, akkor az a politika, amit összeraktunk, a 20-25 intézkedésből álló akcióterv, a 2025-ös évben fantasztikus eredményeket hozhat és egy minden más európai országot meghaladó gazdasági növekedést – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor elmondta azt is, november 7-én Budapesten lesz a „nyugati világ csúcstalálkozója”, amelynek témája az európai uniós gazdaság versenyképessége lesz.

A kormányfő felidézte, a közelmúltban Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke is sokkal erőteljesebb, durvább megállapításokat tett az európai közállapotokról, mint amilyeneket ő szokott.

Hozzátette, a francia elnök azt mondta, az Európai Unió el fog halni abban az esetben, ha sürgősen nem javít a versenyképességén, mert elveszíti a piacait. Mario Draghi szerint, ha az EU sürgősen nem csinál valamit, akkor az európai gazdaság megfeneklik – részletezte.

Elmondta, nem egy sajátos magyar nézőpontról beszélünk, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem a vezetők által is bevallott, osztott véleményről.

„A király meztelen, és most már nem a magyarok az egyetlen kisgyerek, aki szól a tömegben, hogy dehát a bácsi meztelen, hanem egyre többen vannak most már a felnőttek közül is” – fogalmazott.

A kormányfő szerint a francia elnök kulcsszerepet játszik abban, hogy új európai gazdaságpolitikát, versenyképesebb európai gazdaságot alakítsanak ki.

Orbán Viktor azt mondta, jelenleg Kazanyban zajlik a keleti világ csúcstalálkozója, a BRICS-országok csúcstalálkozója.

Elmondta, november 7-én Magyarországon lesz a nyugati világ csúcstalálkozója, az európai politikai közösség találkozója, amelyre több mint negyven állam hivatalos, nem csak uniós tagállamok, itt lesz például a brit miniszterelnök és a török elnök is.

Hozzátette: a találkozó után egy nappal lesz a 27 uniós tagállam vezetőjének tanácskozása, szintén Budapesten.

Orbán Viktor a hét eleji, Emmanuel Macronnal folytatott tárgyalásairól elmondta, a nyugati világ csúcstalálkozójáról egyeztetett vele, mert ez a „francia elnök gyereke”, ezt a formációt ő találta ki, ezért illendő és helyes a budapesti találkozóról vele konzultálni.

A csúcs témája az európai uniós gazdaság versenyképessége lesz – mondta.

Orbán Viktor a csúcstalálkozó miatti várható közlekedési nehézségek miatt a budapestiek türelmét kérte. Megjegyezte azt is: a találkozó időpontjának ad „némi pikantériát”, hogy az két nappal az Egyesült Államok elnökválasztása után lesz, ami könnyen teremthet teljesen új helyzetet a világpolitikában.

Magyarországnak a saját útját kell járnia – jelentette ki a miniszterelnök a gazdasági semlegesség mellett érvelve.

Orbán Viktor felidézte: a rendszerváltás időszakában kiderült, hogy a világ szovjetek által uralt részén fölépített gazdaság nem versenyképes, Magyarország így a 1990-es-2000-es években átvette a kapitalizmus, a piacgazdaság azon intézményeit és módszereit, amiktől a nyugati országok sikeresek voltak.

A kormányfő értékelése szerint azonban ma a nyugati világ van bajban és veszít a versenyképességéből. Ugyanakkor – tette hozzá – nem tudjuk a nálunk most sikeresebbnek tűnő keleti gazdasági módszereket átvenni Magyarországon, mert azok civilizációsan, kulturálisan lemásolhatatlanok. De arra is figyelmeztetett, hogy ha Magyarország a nyugatiakkal megy tovább, ahogy eddig, akkor mi is a „végén beleesünk a szakadékba”, „kihalunk az európai gazdasággal együtt”.

Az egyetlen megoldás az – folytatta -, hogy össze kell állítani a világban ismert példákból azt a gazdasági modellt, ami a magyarok „testére szabható”, kultúrájával összeegyeztethető. Szerinte a magyarok elég kreatívak ahhoz, hogy ez sikerülhessen.

„Tehát át kell venni mindent, ami jó nyugatról, át kell venni mindent, ami jó keletről, semmit nem szabad átvenni sem nyugatról, sem keletről, ami nem jó nekünk. Az egyszerűség kedvéért ezt a gondolkodásmódot és politikát írjuk le úgy, hogy gazdasági semlegesség, vagyis Magyarországnak a saját útját kell járnia” – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra: a hidegháborús gondolkodás, ami az orosz-ukrán háború óta elfoglalta a Nyugatot, megjelent a gazdaságban is. A kormányfő értékelése szerint rossz ötlet visszahozni a hidegháborút.

Kijelentette: Magyarországnak joga van ahhoz, hogy saját gazdaságpolitikát folytasson, és csak képesség, bátorság, ügyesség kérdése, hogy éljen is ezzel a jogával.

Ha sikerült kimaradnunk az orosz-ukrán háborúból, akkor egy elhibázott, háborús logikára épülő rossz gazdaságpolitikából is ki tud maradni az ország – mondta.

Hozzátette: ehhez jónak kell lenni a „politika lezárt, hátsó szobáiban zajló nehéz tárgyalásokban”, de a magyarok sosem álltak rosszul ebből a szempontból, tehát „nincs okunk semmilyen kisebbrendűségi érzésre”.

„Helyt szoktunk állni” ezekben a bonyolult hatalmi tárgyalásokban is, hiszen mégiscsak kimaradtunk a háborúból, írásos garanciát kaptunk arra, hogy az új NATO-főtitkár időszakában sem kell részt vennünk háborúban. Kitárgyaltuk, hogy miközben az egész Európai Unió elzárkózik az Oroszországból érkező energiaforrásoktól, Magyarország vásárolhat gázt és olajat, sőt azt is, hogy a szlovákok és a csehek is megtehessék ezt – sorolta.

Találtunk mozgásteret mindig”, ezért „nem érdemes abból a kishitű feltételezésből kiindulni, hogy a nagyok úgyis le fognak bennünket nyomni

– fogalmazott Orbán Viktor.

Megjegyezte: az ember azt gondolta volna, hogy az orosz-ukrán háborúban sincs mozgástér, mert „ha egy hangon énekel az egész Európai Unió, akkor egy ország ebből aligha maradhat ki”. Mégis kimaradtunk. „Ők nyakig benne vannak egy vesztes háborúban, Magyarország azonban nem, mert „mi nem is szálltunk bele” – mondta.

Persze, „ha a Jóisten megsegít bennünket”, akkor Amerikában a háborúpártiakat felváltják a békepártiak, Trump elnök visszatér, és „akkor mi megkönnyebbülhetünk, mert nem leszünk többé egyedül” – fogalmazott, hozzátéve, ha „egy elefánt mellett sétálunk a hídon, azért mégiscsak más benyomást keltünk”.

Orbán Viktor szólt arról is, Brüsszelben született egy döntés, aminek az élén az Európai Néppárt áll: elkészült a terv, ez nem is titkos összeesküvés Magyarország ellen, nyíltan elmondták az Európai Parlamentben – idézte fel. „Azt mondták, hogy vége van, miniszterelnök úr, maga húzzon el, meg a kormánya, és itt van helyette az új, leendő miniszterelnök meg az új, leendő kormányzó párt, mi, brüsszeliek őt támogatjuk” – fogalmazott. Nekik bábkormány kell, minden birodalom ilyen, a szovjetek is ilyenek voltak – jegyezte meg.

Hozzátette: nem lehetett mást várni, mert ugyanez történt Lengyelországban is, jött Donald Tusk miniszterelnök.

A brüsszeliek is „jawohl-kormányt” szeretnének, jön egy telefon Brüsszelből vagy Berlinből, és akkor nekünk azt kell mondanunk, hogy jawohl! (igenis) – figyelmeztetett, hozzáfűzve: tőlünk, magyaroktól, viszont az várható el, hogy ellenállunk ennek a nyomásnak, és nem akarunk bábkormányt, bábminiszterelnököt, bábállamot látni.

Közölte, ez nem egyszerűen hatalmi kérdés, mert Brüsszelnek vitái vannak Magyarországgal a gazdaságpolitikában, és az embereknek komoly fájdalmat okoznának, ha engednénk, ha engedtünk volna nekik.

Az alacsony magyar szja helyett magasabb adót szeretnének látni, azt akarják, hogy vonjuk vissza a multikra kivetett adókat, hogy vonjuk vissza a rezsicsökkentést – mert ennek költségeit tekintélyes részben az ő cégeik viselik -, nyugdíjreformot követelnek, ami a 13. havi nyugdíj elvétele lenne, átalakítanák az agrártámogatásokat, csökkentve vagy elvéve 160-170 ezer magyar gazda agrártámogatásait – sorolta.

Nem az a kérdés, ki a miniszterelnök, hanem hogy milyen következményei lesznek ennek az emberekre nézve – hangsúlyozta.

Figyelmeztetett: aki ma a brüsszeliekkel összeszűri a levet, az ezeket a programokat fogja végrehajtani, akármit mond is. Ha sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelezte.

A gazdaságpolitika mozgásterét elsődlegesen az határozza meg, hogy kiterjed-e a háború. Ha Donald Trump elnök visszatér és nyer, akkor a háború kiterjedésének veszélye szinte a nullára csökken – fejtette ki.

Ha nem ez történik, akkor fennmarad a mai helyzet: nemcsak háború van Ukrajnában, hanem folyamatos az eszkaláció veszélye, és ez egy más gazdaságpolitikát igényel, mert akkor a nemzeti össztermék nagyobb részét kell katonai kiadásokra költeni – jegyezte meg.

A kormányfő leszögezte, elemi érdekünk gazdasági szempontból is, hogy olyan amerikai kormány legyen, amely azt mondja, hogy márpedig ez a háború tovább nem terjedhet. Ha ez megvan, akkor jövünk mi: összeraktuk azt a csomagot, amivel végre a 2020 óta tartó nehéz időszakból ki tudjuk vinni a magyar gazdaságot – jegyezte meg.

Emlékeztetett: egészen 2019-ig egyenes vonalú, emelkedő pályán volt a magyar gazdaság, ezt törte meg a Covid, majd jött a háború, a szankciók, az infláció. Ebből a nehéz, 4-5 éves szakaszból kell kiutat találni, és úgy érzem, hogy ez megvan – jelezte.

Ha a gazdasági semlegesség talaján állunk, akkor az a politika, amit összeraktunk, a 20-25 intézkedésből álló akcióterv, a 2025-ös évben fantasztikus eredményeket hozhat és egy minden más európai országot meghaladó gazdasági növekedést – fűzte hozzá.

A bérekről szólva hangsúlyozta: azokat nem a kormány állapítja meg. De jól haladnak a tárgyalások a munkaadók és a munkavállalók között,

lesz itt szerintem egy 1 millió forintos átlagbér belátható időn belül, és a minimálbért is a 400 ezer forint magasságáig el tudjuk vinni a következő néhány évben, egy többéves bérmegállapodási program keretében

– közölte.

Orbán Viktor kitért a nemzeti konzultációra is, annak értelmét az alapok megerősítésében megjelölve. A Brüsszellel folytatott küzdelmekben egyetlen dologra tud ugyanis hivatkozni: a magyar emberek akaratára.

Ha a magyar emberek azt mondják, hogy gazdasági semlegesség, ebből kiinduló, önálló magyar gazdaságpolitika, magasabb növekedés, ezt pedig használjuk a magasabb bérek elérésére, a lakhatási kérdések, az otthonteremtés kezelésére, ha ez megvan, ezt meg lehet védeni – közölte.

Hangsúlyozta: a nemzeti konzultáció megerősíti Magyarországot, mert megerősíti a kormányt, megerősíti a gazdaságpolitikát. Így csináltuk meg az egymillió új munkahelyet, vagy a migrációt sem csak a kormány állította meg, előtte a magyar emberek jelezték az elvárásaikat – idézte fel a korábbi nemzeti konzultációkat.

A migrációról szólva emlékeztetett: a brüsszeli bürokraták és mögöttük néhány nagyobb állam azt mondták, hogy a migrációs paktum jó, meg kell gyorsítani a végrehajtását.

Sajnos a magyar ellenzék is – a Mi Hazánk kivételével – emellett szavazott, Magyarország megbüntetését, a nekünk járó határvédelmi támogatások megtagadását hagyta jóvá. A fideszesek, KDNP-sek jól küzdöttek, de nem voltunk az Európai Parlamentben elegen, talán az Európai Tanácsban sikeresebbek leszünk – jegyezte meg.

Továbbra is zajlik a küzdelem a migrációpárti és migrációellenes erők között, de az arányok a mi javunkra módosulnak, tehát itt is vannak szép reményeink – összegzett Orbán Viktor.