Orbán Viktor a Magyar elnökség programját ismertető sajtótájékoztatón azt mondta, az Európai Unió helyzete jóval súlyosabb, mint 2011-ben az első magyar uniós elnökség idején volt.
Kifejtette, Ukrajnában, Európában háború dúl, súlyos konfliktusok vannak a Közel-Keleten és Afrikában, amelyeknek érezni a hatásait, következményeit. Minden nemzetközi konfliktus ma az eszkaláció veszélyével fenyeget – tette hozzá.
Orbán Viktor elmondta, a migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket öltött, a biztonsági fenyegetések pedig a schengeni térség szétesésével fenyegetnek.
Kitért arra, a nap folyamán Svédország jelentette be, hogy felfüggeszti a szabad mozgás szabályait.
Mindeközben az EU folyamatosan veszít globális versenyképességéből
– mondta.
Beszédét ekkor egy fiatal férfi megzavarta és magyarul kiabálva azt ismételgette: „mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr?” Hozzátette: „eladta Putyinnak, eladta Hszi Csin-pingnek. Orbán Balázs mennyiért adta el a hazát, miniszterelnök úr?”
Miután a férfit kivezették, Orbán Viktor azt mondta, a magyar politikai kultúrához egy mondatnyi magyarázat szükséges. A magyar egy direkt nyelv és a kommunikáció is meglehetősen durva. De amikor egy magyar politikus azt mondja a másiknak, hogy gazember, az „a mi kultúránkban annyit jelent, hogy nem értek önnel egyet” – fogalmazott.
A kormányfő az uniós elnökség céljaihoz visszatérve rámutatott Mario Draghi jelentésére és Emmanuel Macron francia elnök versenyképességgel kapcsolatos véleményére.
Orbán Viktor azt mondta, Mario Draghihoz és Emmanuel Macronhoz képest ő egy mérsékelt miniszterelnök, de ő is úgy látja, hogy az európai versenyképesség hanyatlása a legsúlyosabb kihívás, amivel szembe kell nézniük.
Emlékeztetett arra, látogatása célja, hogy szerdán bemutassa az Európai Parlamentnek a magyar soros elnökség programját.
Felidézte, hogy Magyarország július 1-jétől tölti be ezt a tisztséget, 2011 után ez a második magyar elnökség. Hozzátette: személyesen is másodszor vezeti ezt a munkát, „és a harmadik időpontja is be van írva a naptáromba már, hiszen fontos az optimizmus”.
Értékelése szerint az első elnökség ideje is válságos időszak volt a pénzügyi válság utóhatásai, az arab tavasz és fukushimai katasztrófa következményei miatt.
Orbán Viktor azt mondta, a magyar álláspont szerint a bajokon csak akkor lehetünk újjá, ha változtatunk. Az Európai Uniónak változnia kell és a magyar elnökség ennek a változásnak a katalizátora akar lenni – mutatott rá.
Megjegyezte: a magyar elnökség az ország méreténél fogva problémákat vethet fel és javaslatokat fogalmazhat meg, de az európai intézményeknek, a nagy államoknak kell végül a döntéseket meghozniuk.
Aláhúzta: a magyar elnökség célkitűzéseinek középpontjában az európai versenyképesség javítása áll. A gazdasági növekedés immár két évtizede tartósan lassúbb, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé, a világkereskedelmi részesedés csökken. Egy európai uniós vállalatnak kétszer-háromszor magasabb árat kell fizetnie a villamos energiáért, mint egy amerikainak, és négyszer-ötször magasabbat a földgázért.
Az európai vállalatok feleannyit költenek kutatás-fejlesztésre, mint az amerikaiak és ehhez jönnek még a kedvezőtlen demográfiai folyamatok.
Van jó néhány olyan európai kormány, amelyik a népességfogyást migrációval akarja orvosolni, de még „így sem jön ki a matek”, a migráció sem képes pótolni a hiányzó, meg nem született gyermekeket.
Ez gazdaságilag azt jelenti: ha mi versenyképesek akarunk lenni, akkor számolnunk kell azzal, hogy most először vagyunk abban a helyzetben, hogy az európai össztermék növekedését nem támogatja meg a munkaerő létszámának folyamatos növekedése – fejtette ki Orbán Viktor.
Hozzátette: a gazdasági termelékenység javítása kétszer olyan fontos, mint korábban volt, mert a termelékenység javulásának meg kell haladnia az Egyesült Államok fejlődési ütemét.
Orbán Viktor ismertette: öt évre szóló, új európai versenyképességi paktum elfogadására tesz javaslatot a magyar elnökség az európai vezetők november 8-i budapesti informális ülésén. Egy ilyen paktummal elkötelezhetné magát minden európai vezető és ország egy hosszú távú, ötéves versenyképességet javító politika mellett – fogalmazott.
A versenyképességi paktum tartalmazná az adminisztratív terhek, a túlszabályozás csökkentését, a megfizethető energiaárakat, a zöld iparpolitikát. Utóbbit össze kell hangolni az európai iparpolitikával – jegyezte meg.
A paktum kitérne a belső piac megerősítésére, az áruk és szolgáltatások mozgását akadályozó korlátok felszámolására. A Draghi-jelentés szerint csak ezekkel a szabályokkal elveszítik az európai GDP tíz százalékát – mutatott rá.
Javasolják a tőkepiaci unió megvalósítását, mert ma az európai emberek megtakarításai az Egyesült Államokban landolnak, és az európai tőkepiac nem képes az európai emberek pénzét itt tartani Európában.
Végül a konnektivitás is része a paktumjavaslatnak – mondta és példaként a kínai elektromos autókra kivetendő büntetővám abszurditását említette. Rámutatott: a 27 tagállamból 10 támogatta a büntetővám kivetését, 17 nem. A tíz állam az unió összlakosságának 45 százalékát adja ki, vagyis még az emberek többsége sem támogatja ezt. A helyzet azért is abszurd, mert az európai autógyártók – akiket elvileg védene – tiltakoznak ellene – tette hozzá.
Védővám az, ami a saját hazai iparunkat védi, itt inkább erőszaktételről van szó, nem pedig védővámról – tette hozzá.
Orbán Viktor a migrációról szólva hangsúlyozta, hogy az Európai Unió határain kívüli hotspotok nélkül nem lehet megállítani az illegális bevándorlást.
A migráció megállításának egyetlen lehetséges módja, ha az unió tagállamai egyetértenek abban, hogy aki be akar jönni az unió területére, annak meg kell állnia az unió határánál, kérnie kell a bejutást, és amíg azt nem bírálták el pozitívan, addig nem léphet be az unió területére.
Ha ezt nem tudjuk elérni, sose fogjuk megállítani a migrációt, ez az egyetlen lehetőség
– fogalmazott.
Ha egyszer valaki bejutott az unió területére és az unió területén tartózkodó polgár jogai illetik meg, hiába nem kapja meg az engedélyt a maradásra, soha nem fog kimenni az unió területéről – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: nem ismer egyetlen olyan kormányt sem, amely az ilyen embereket erőszakkal össze akarná gyűjteni, járműre akarná pakolni, és utána ki akarná vagy ki tudná szállítani az unió területéről.
„Csak az a migráns nem marad itt, akit nem engedünk be” – szögezte le a miniszterelnök.
Megjegyezte, 2015 óta ez az álláspontja amiért hol idiótának, hol gonosznak nevezik, de a végén mindenki erre az álláspontra fog jutni.
Orbán Viktor úgy értékelt: nyilvánvaló, hogy az unió menekültügyi rendszere most nem működik, az illegális migráció következménye pedig az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia megerősödése Európában.
A miniszterelnök hangsúlyozta: miután az EU-nak nincs közös sikeres migrációs politikája, a tagállamok egyenként próbálják megvédeni magukat. Ezek az egyéni próbálkozások azonban szét fogják verni a schengeni rendszert, így helyettük „egy nagy közös döntésre van szükségünk”.
Orbán Viktor közölte: a magyar elnökség javasolja, hogy vezessék be a schengeni csúcstalálkozók rendszerét, vagyis, hogy az eurózónához tartozó országok csúcstalálkozóinak mintájára a schengeni zónához tartozó országok vezetői rendszeresen üljenek össze, és ahogy az eurót, ugyanúgy menedzseljék közösen a schengeni határokat is a legmagasabb politikai szinten.
Orbán Viktor a magyar elnökség programpontjai között jelölte meg az uniós védelempolitikát és a technológiai bázis megerősítését, hozzátéve: erről is tárgyalnak novemberi találkozón Budapesten.
A tárgyalások következő tervezett pontjaként a bővítéspolitikát említette, majd hangsúlyozta, a Balkán integrációja nélkül Európa sosem lesz teljes.
Húsz éve ígértük meg a nyugat-balkáni országoknak, hogy fel fogjuk venni őket, ideje lenne ezt beváltani – figyelmeztetett, emlékeztetve arra, hogy a magyar elnökség összehívta az EU és a Nyugat-Balkán csúcstalálkozóját is.
Leszögezte, hogy a bővítésnek érdemalapúnak kell lennie, megjegyezte ugyanakkor, hogy Szerbia nélkül semmilyen bővítés nem lesz sikeres, a Nyugat-Balkán országait Szerbia nélkül nem lehet integrálni. Olyan súlyú, olyan erejű, meghatározó ország, amely nélkül a Balkán nem stabilizálható – jegyezte meg.
Hangsúlyozta ezért, hogy Szerbiával meg kell egyezni, és itt is előrelépést akar elérni a magyar EU-elnökség alatt.
Kitért arra, a magyar elnökség a mezőgazdaságról is beszél. Ennek az az oka, hogy már elindult a 2027-ben kezdődő, hétéves költségvetési periódus irányainak tervezése, mezőgazdaság-politikájának iránykijelölése.
Célként emelte ki, hogy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaságot tudjanak megteremteni.
Ha a magyar elnökség pontjait megvalósítjuk, akkor jelszava is valóra válik: Make Europe Great Again! (Tegyük ismét naggyá Európát!)
– mondta.
Orbán Viktor az amerikai választásokra vonatkozó kérdésre reagálva kiemelte, hogy ez nem hozzá tartozó téma, „de egyet tudok: ha Trump visszatér, több üveg pezsgőt fogunk kinyitni” – fogalmazott.
Örömét fejezte ki, hogy az európai vezetők informális találkozójára két nappal az amerikai választások után kerül sor, így lesz idő megbeszélni, minek kell következnie.
Felhívta a figyelmet a demokrata vezetés és a republikánusok közötti jelentős különbségre, hozzátéve: ha a demokraták nem tudnak hivatalban maradni és republikánus elnök lesz, az új fejezetet nyit.
Várakozásai szerint, ha Donald Trumpot választják meg elnöknek, akkor komolyan kell venni, amit mond: nem fogja megvárni a beiktatását azzal, hogy kezelni kezdje az ukrajnai háborút és az esetleges békét. Nekünk, európai vezetőknek nem lesz 2-3 hónapunk a választás és az új elnök hivatalba lépése között – jelezte.
Orbán Viktor a sajtótájékoztatóját bekiabálásokkal megzavaró aktivista akciójára reagálva elmondta: aki úgy dönt, hogy magyar miniszterelnök lesz, és megválasztják, annak arra kell számítania, hogy ilyen közjátékokból fog állni az élete. „Otthon így megy minden nap” – közölte.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország miért nem támogatja az Ukrajnának szánt 35 milliárdos hitel nyújtását, illetve harcolna-e Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, emlékeztetett, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségét biztosítja. Rengetegen érkeznek, azonnal befogadjuk őket, előfeltétel nélkül, ma is több tízezer ukrán állampolgár él Magyarországon, ukrán iskolákat is nyitottak, még akkor is, ha eközben Ukrajnában bezárják a magyar iskolákat. Mindent megteszünk, amit egy keresztény ország megtehet egy szomszédos országot segítve.
Úgy látta, arról szól a vita, mi az elvárható viselkedés az Európai Unióban, és Magyarország véleménye eltér az uniós államok többségének álláspontjától. A magyar szándék az, hogy a lehető legrövidebb időn fegyverszünetet érjenek el, mert a harcmezőn ezt a háborút nem tudják megnyerni. Ha a hadszíntéren nem tudnak nyerni, akkor tárgyalni kell, fegyverszünetet kell kötni, emberéleteket kell menteni – rögzítette, hozzátéve: ebben szeretne Magyarország segíteni.
A kommunikáció jelen pillanatban bűnnek minősül az EU-ban, de e nélkül nem lehet sikeresen kezelni egy háborús helyzetet. Kommunikálni kell és bevonni minél több országot, akik el tudják érni a fegyverszünetet. Jelen pillanatban erős kisebbségben vagyunk, de ez nem ok arra, hogy feladjuk a teljesen világos álláspontunkat – mondta.
Kitért arra is, hogy nagy változás zajlik az európai politikában, a folyamat nem most kezdődött és nem két nap alatt ér véget. Van egy európai elit, ami áll a baloldalból, a liberálisokból és a jobbközépből, ami magát mainstream elitnek nevezi.
Az emberek egyre inkább elégedetlenek a teljesítményükkel, a mainstream elitet egy protestgyűrű veszi körül. Az emberek nem értenek egyet a háborúval, békét akarnak, nem értenek egyet a migrációval, nem akarják beengedni az illegális bevándorlókat, nem értenek egyet a gazdaságpolitikával, tönkremegy a mezőgazdaságuk, a cégek túl vannak szabályozva, a vásárlóerő csökken.
Miután demokráciában élünk, ezek a hangok megtalálják a képviselőiket, és megjelennek új pártok, új szereplők, egyre nagyobb súllyal. Ha változtat az elit, akkor kisebbségbe fog kerülni – mondta.
Megjegyezte: a demokrácia velejárója, amikor kurzust kell válni.
Orbán Viktor nyugalomra és higgadtságra intett, majd rámutatott: legyenek ésszerűek, értsék meg, mi az, amit az emberek akarnak és változtassanak. Ne kirekesszék a patriótákat, hanem hívják őket inkább be.
Rámutatott: 34 éve parlamenti képviselő és a magyar parlamentben olyan még sosem fordult elő, hogy bekerül egy párt és nem adnak neki bizottsági vezető szerepeket, ami járna neki. Ez a magyar parlamentben elképzelhetetlen – rögzítette.
Azon véleményének is hangot adott, hogy a brüsszeli mainstreamnek, a bürokráciának el kell döntenie, védi a status quót, vagy meghallgatja az emberek véleményét.
A Patrióták csak egy tünet – tette hozzá, úgy folytatva, ha a brüsszeli elit nem hajlandó a változásra, félre kell tolni őket.
Orbán Viktor szerint ugyanakkor a mainstream elit is lehet a változás része, nem akarják kiszorítani őket, nekik is meg kell érteniük azonban, hogy bizonyos változásokra szükség van a migráció kezelésében, a mezőgazdaságban, a versenyképesség ügyében.
Kérdésre a magyar kormányfő közölte, a tagállamoknak segítenie kell egymást, nem blokkolnia.
Szerinte vannak változások az uniós kultúrában, ezek 2015-ben kezdődtek, részben a migrációs válsággal, részben a Brexittel.
Kifejtette, a migráció óriási nagy pofon volt az európai egységnek, és rámutatott arra, hogy „oly sokban különbözünk egymástól”.
Ahelyett, hogy hagyták volna, hogy minden tagállam kövesse a saját migrációs politikáját, a nagyfiúk eldöntötték, hogy egységes migrációs politikára van szükség – mondta.
Hozzátette, ezt a politikát azoknak is követnie kell, akik nem akarják, Magyarországnak azért kell 200 millió eurót fizetnie, mert nem akarja beengedni a migránsokat.
Orbán Viktor azt mondta, az Egyesült Királyság kiválásával megbomlott a központosított, föderalista Európát akarók és a szuverenitáspártiak egyensúlya. Ez a helyzet egyre több konfliktushoz vezetett – mutatott rá, megjegyezve, amíg a britek tagok voltak, nem volt jogállamisági eljárás. A szuverenitáspártiak nem konfrontálódni akartak, hanem megőrizni a korábbi egyensúlyt, nem akartak központosítást – hangsúlyozta.
Azokra a vádakra, hogy folyamatosan és szándékosan aláássa az uniós egységet, Orbán Viktor úgy reagált, az egység még mindig a legfontosabb uniós érték. Az unió jelszava is az, hogy egység a sokféleségben, de ez nem azt jelenti, hogy a magyar miniszterelnöknek állandóan be kell fognia a száját – hangsúlyozta.
A kormányfő elmondta, azért van itt, hogy Magyarország nemzeti érdekeit képviselje és ezen az alapon akar megállapodni az összes többi állam vezetőjével. Orbán Viktor azt mondta, nem egy globalista elitet képvisel, vagy az európai bürokratákat, ő két lábbal áll a földön, mint a nemzeti érdek képviselője.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor sajnálatosnak nevezte, hogy egy magyar európai parlamenti képviselő helyett egy görögöt választottak az EP szerbiai küldöttségének vezetőségébe. Hozzátette: a görög képviselő biztos megérdemelte ezt a pozíciót. Ugyanakkor szóvá tette, hogy magyar ellenzéki pártok sem támogatták a magyar jelöltet.
Kitért arra, Magyarországnak van egy küldetése, mivel kisebbségi magyar közösségek élnek Magyarországon kívül és ezek a közösségek megérdemlik, hogy az EP-ben is legyen képviseltük, és ezek a képviselők segíthetnek a saját közösségüknek és az adott ország uniós kapcsolataiban is.
Arra kérdésre, mit tenne, ha Magyarország nem lenne a NATO tagja, és Putyin megtámadná, a miniszterelnök azt felelte: pártja a szabadságharcosok pártja, a harc a vérükben van, és ha meg kell védeni az országot, ott lesznek az első sorban.
Ugyanakkor – folytatta – Magyarországnak van tapasztalata az oroszokkal, hiszen többször megszállták, ezért tudjuk azt is, mikor és hogyan kell vagy nem kell tárgyalni. Ez egy rendkívül komplikált kérdés, és teljes mértékben együtt érzünk Ukrajnával.
Magyarország azonban tagja a NATO-nak, tehát nem kell azon morfondírozni, hogy mi lenne, ha nem lenne NATO-tag. Hosszú évtizedeken keresztül mi voltunk a pufferzóna, az ütközőzóna, és több mint 45 évbe tellett, míg sikerült NATO-tagokká válnunk.
Az új lengyel kormányra vonatkozó kérdésre úgy reagált: nem feladata beleavatkozni Lengyelország belügyeibe, de lengyel politikai barátai most elég sokat szenvednek, és együtt érez velük. Hozzátette: a korábbi lengyel kormánnyal a két ország kapcsolatainak szilárd alapot adó intézményes kereteket építettek ki, mint például a Felczak Intézet, amelyet a mostani lengyel kormányzat megszüntetett, elapasztva a forrásokat. Ez nagyon negatív gesztus a magyarok felé a lengyel kormány részéről – értékelt.
A többi európai vezetővel való kapcsolatáról szólva Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország kis ország, így amikor megkezdte az EU-elnökséget, elment Berlinbe, Párizsba, Rómába, hogy megkérdezze a „nagyokat”. Ezeket a hosszú órákig tartó tárgyalásokat a miniszterelnök jónak értékelte.
Az európai vezetésre vonatkozó kérdésre felelve Orbán Viktor az Európai Unió alapproblémájaként jelölte meg az intézmények túlsúlyát. Azt hisszük – fejtette ki, hogy az intézmények az egyetlen fontos dolog a politikában és a vezetők egyetlen feladata, hogy ezek az intézmények jól működjenek. Ez talán igaz is – jegyezte meg, de csak akkor, amikor minden „fölfelé tart”, amikor nő a GDP, az életszínvonal. Ha azonban „beüt a ménkű”, akkor erős vezetőkre van szükség.
Hozzátette: nem kell félni az erős választott vezetőktől, mert idővel meg fognak bukni. „Én is buktam többször”.
A Magyarország által a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére felvett kínai hitelt és a kormányfő édesapja bányájának a beruházásban való üzleti érintettségét firtató kérdésre úgy reagált: nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Mint mondta, az út- és vasútépítéseket általában a világon és Európában az állam rendeli meg, a kivitelezés pedig magáncégekre tartozik. Így itt véget is ér az ő dolga, azzal már nem foglalkozik. Csak az az ő felelőssége, hogy a beruházás minősége rendben legyen.
A Magyar Péter mentelmi jogára vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt felelte: a mentelmi jog egy fontos intézmény, aminek az az értelme, hogy a végrehajtó hatalom a maga erőszakszervezetein keresztül ne tudja letartóztatni vagy távol tartani a képviselőket a törvényhozás munkájától.
Ha tehát az a veszély fenyeget, hogy valakivel szemben azért indítanak eljárást, hogy távol tartsák őt a törvényhozói munkájától, akkor a mentelmi jogot alkalmazni kell. Ha nem erről van szó, akkor ott a mentelmi jognak nincsen helye. Hozzátette: ezt azonban nem neki, hanem az Európai Parlamentben erre illetékes képviselőknek kell eldönteniük.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta: miközben a Patrióták Európáért pártjai a nemzetközi sajtóban és néha az európai intézményekben is Európa-ellenesként vannak beállítva, akik az országaikat ki akarják vinni az Európai Unióból, a patriótáknak ez nem áll szándékában. Szükségünk van Európára” és az Európai Unióra, ezért szeretnénk megváltoztatni és nem tönkretenni, elpusztítani – hangsúlyozta.
Az EU versenyképességét elemző Draghi-jelentésről szólva elmondta: annak diagnózis részével egyetért, a másik rész a megoldási javaslat, amelyről sok beszélgetés folyik most.
Értékelése szerint a tanulmány filozófiai alapja a gazdasági semlegesség, Mario Draghi azt mondja: mások követése helyett azt kell meghatározni, mi az európai emberek, az európai gazdaság érdeke.
Szerintem ez egy jó alap” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a konkrét intézkedések témája, „egy más kérdés”.
Felidézte az Emmanuel Macron francia elnök által felvetett stratégia autonómia gondolatát, amelyhez meglátása szerint semlegesség kell a gazdaságpolitikában. Magyarország azt tudja javasolni, hogy Európa kövesse a saját érdekeit, ne az Egyesült Államokét, ne Kínáét vagy az oroszokét – vetette fel.
Magyarország új EP-jelentéstevőjével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság soha nem kezdeményezett ilyen eljárást Magyarország ellen, azt az Európai Parlament tette, amely „per definitionem politikai testület”. „Tiszta propaganda az egész” – jegyezte meg.
Az Európai Bíróság döntéseinek betartásával kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy az kötelezettség, ugyanakkor most jelentős probléma Magyarországon. Magyarország ugyanis mindig elfogadta az Európai Bíróság döntését, „végrehajtottuk, még akkor is, ha fájt” – idézte fel.
Most azonban csapdában vagyunk – utalt a bíróság migrációval kapcsolatos döntésére, leszögezve: az, amit az Európai Bíróság kiszabott, teljes mértékben a magyar alkotmány ellen van, erre kell megoldást találnunk.
„Igen, szorítóba kerültünk” – értékelt.
Elmondása szerint Magyarország egyáltalán nem ért egyet azzal a migrációs megközelítéssel, amelyet Brüsszelben és Strasbourgban tapasztalni, ezért ellenáll, de előbb-utóbb kell találni egy kompromisszumot, kivezető utat a helyzetből.
Hozzátette: mindig lesznek tagországok, amelyek nem értenek egyet az egységes migrációs politikával és nem lesznek olyan helyzetben, hogy a bizottsági vagy bírósági döntéseket teljesítsék.
A közös döntést elfogadhatónak nevezte azzal a kitétellel, hogy engedjék meg a kimaradást azoknak a tagországoknak, amelyek nem tudják követni a fősodort, mert különben tönkremegy az EU-t. Elmondása szerint ezért is örült, hogy a kimaradás lehetőségét az EU alapítói közé tartozó hollandok vetették fel.
A migrációs politikája miatt Magyarországra kiszabott „gigabírsággal” ügyében elmondta: elakadtak az egyeztetések az Európai Bizottsággal.
Arra, hogy mikor indulnak meg a migránsokat szállító buszjáratok, azt mondta: mindennek rendelt ideje van, és az nincs olyan messze, meg fog történni. Tiszteletben tartják az európai szabályokat, ha valaki Magyarországon kér menedékjogot és Brüsszelbe szeretne menni, annak segítenek – tette hozzá.
A „békemisszióját” érő kritikákról és arról, hogy elszigeteltnek érzi-e magát az unióban, elmondta: elszigetelve lenni az EU-ban lehetetlen. Vannak ilyen álmok a baloldalon, de ez nem lehetséges – mondta, és felidézte, amikor Ausztriát próbálták meg elszigetelni, a szándék nevetségessé vált.
Kiemelte: a magyar elnökség eleje nagy kihívás volt. Két lehetőséget vázolt fel, az első, hogy bürokratikus jellegű legyen a magyar elnökség, de ő úgy döntött, politikai elnökségnek tekinti, tiszteletben tartva a jogi korlátokat. Úgy gondolja, ez legitim, és bár nem könnyű, de még a kereteken belül van.
Nagyon barátságosan viszonyulunk az EU-hoz – mondta egy másik felvetésre. Az EU nemzetállamokból áll: nincs európai uniós állampolgár, olasz, francia, magyar, holland állampolgárok vannak, őket kell képviselni, ez nem ellenséges magatartás, ez teljesen normális hozzáállás – mutatott rá.
A kondicionalitási eljárásra vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy meg akarnak egyezni. Vannak jó példák, jelen pillanatban Magyarország számláján mintegy 12 milliárd euró van, amit a magyar gazdaságba folyamatosan be tudnak építeni – mondta, jelezve: bízik abban, hogy lesznek még megállapodások.
Az Erasmus- és Horizon-programokat illetően rámutatott: szeretnének megállapodni a bizottsággal, hogy Magyarország ismét visszakerüljön ezekbe a lehetőségekbe. Ezzel együtt felállítottuk a saját rendszerünket és szeretjük – mondta.
Ismertette: az Erasmus helyett létrehozták a Pannónia-programot, a Horizon helyett pedig egy szintén saját kutatási programot.
Jobb lenne, ha mindezt uniós pénzből tudnák finanszírozni – jegyezte meg, és csúnya zsarolásnak minősítette, hogy a magyar diákoknak nem adnak uniós támogatást.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök és az ő kapcsolatát érintő kérdésre azt válaszolta: ő az orosz elnök, én meg Magyarország miniszterelnöke, ez a kapcsolat.
Románia és Bulgária schengeni tagságát napirenden tartják – jelezte egy újabb kérdésre. Azt mondta, nincsenek távol a döntéstől, egy ország ellenzi, de egyhangú döntésre van szükség. Mindent megtesz, hogy mindenkit meggyőzzön, Románia és Bulgária schengeni tagsága jelentős előnnyel járna az EU-nak – közölte. Értékelése szerint a két ország készen áll arra, hogy a külső határokat megvédje. Ahelyett, hogy nem engedik be őket, sok pénzt kellene adni, hogy a külső határokat megerősítsék – mondta.
További kérdésre elmondta: a magyar gazdaság az orosz gazdaság felé nagyon átlátható, és olyan témákban, amelyek nem esnek uniós szankciók alá, megpróbálnak Oroszországgal együttműködni. Közlése szerint a nyugati országok a háború kitörését követően összesen 8,5 milliárd dollárnyi energiahordozót vettek Oroszországtól.
Amit mi teszünk, teljesen átlátható, amit a többiek tesznek, az kétszínűség. Ne kritizálják Magyarországot!
– szólított fel.
Orbán Viktor megerősítette, sem Vitnyéden sem másutt Magyarországon, nem lesz migránstábor. Kitért ugyanakkor az unió migrációs paktumára, eszerint 8 ezer migráns elszállásolására alkalmas férőhelyet kellene létrehoznia Magyarországnak, ahol a migránsok száma nulla. Mi nem akarunk ilyeneket építeni, ezért mindig lesz kakofónia – jegyezte meg.
A spanyol Vox pártnak nyújtott MBH-hitel kapcsán Orbán Viktor közölte, ő politikával foglalkozik, azzal nem, ki kinek ad kölcsön, az egy magánüzlet.
A miniszterelnök kitért arra, hogy bizonyos országokban különleges a kampányfinanszírozás, kölcsönt kell felvennie a pártoknak. Magyarországon ez fordítva van, ha egy párt indulni akar a választáson, akkor az állami költségvetésből kap támogatást – magyarázta.
Úgy folytatta, bizonyos országokban bizonyos pártok nem jutnak kölcsönhöz. A kormányfő azt mondta, nem akar belefolyni nemzeti vitákba, de azt kérdezte: ez így méltányos?
Orbán Viktor közölte, ha valaki Magyarországra akar jönni és szeretne felvenni kölcsönt egy magyar banktól, akkor arra a kormánynak nem lesz ráhatása, mert Magyarország szabad ország.
Az ukrajnai tűzszünettel kapcsolatban a miniszterelnök kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy júliusban a béke érdekében folytatott tárgyalásokat, ahol kiderült, az orosz és az ukrán vezetőknek is meggyőződése, hogy az idő nekik dolgozik, ezért nem akarnak tűzszünetet, békét, ez pedig rossz Európának. Mivel a részes felek nem hajlandók lépni, nemzetközi erőfeszítéseket kell tenni, hogy folyamatosan a tárgyalások felé tolják a feleket – magyarázta.
Orbán Viktor szerint a világ zöme békepárti, Európa meg háborúpárti, vagy tisztelettudóbban: Európa egy hosszabb utat gondol a békéhez.