Orbán Viktor azt mondta, hiába mondják Brüsszelben, hogy nem veszik figyelembe a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás eredményét, kénytelenek lesznek, nem tudnak „bennünket átugrani”, biztos lesz majd ravaszkodás, de a valóság az, hogy a végén semmiképpen nem lehet az európai emberek akarata ellenére felvenni Ukrajnát.
A kormányfő szerint ugyanaz lesz a helyzet, mint a migráció esetén, Magyarország ott is először egyedül volt, most ha „körül nézünk, szinte kivétel nélkül mindenki velünk van, ugyanez történik majd a háború és a béke és az ukrán tagság ügyében is”.
Rámutatott, ha az Európai Unió mindegyik tagállamában tartanának szavazást, úgy mint Magyarországon, akkor az országok többségében, de lehet, hogy mindegyikben nemet mondanának az ukrán csatlakozásra az emberek.
Hozzátette, „a brüsszeli buborékban élő bürokraták” lehet, hogy valamilyen bonyolult magyarázatot tudnának adni arra, miért lenne jó Ukrajna európai uniós csatlakozása, de az embereknek van két nagyon egyszerű, „földszintes” válasza arra, miért nem.
Kifejtette, ha felveszik Ukrajnát, akkor a háborút is felveszik az EU-ba, emellett az ukrán csatlakozás tönkre fogja tenni a gazdaságot, és ennek óriási a kockázata.
Kitért arra is, hogy Magyarországon vannak emberek, akik úgy gondolják, hogy a többi embert sértegetni helyes, elfogadható és ha jól esik nekik, megtehetik. Gúnyolódni 2 millió 300 ezer ember szavazatán és véleményén, nem helyes dolog – utalt a Voks 2025 eredményére.
Hozzátette: ezt még a Tisza Párt vagy akármilyen tehetséges zenész sem teheti meg, aki véglénynek nevezi a kormánypártokat, illetve a Voks 2025-ön résztvevő és kormánypártinak minősített embereket. Így nem lehet beszélni egymással, erre sem tehetség, sem fiatalkor, sem politikai ambíció nem ad alapot, ezt vissza kell utasítani, meg kell védenünk egymást. Meg kell adni egymásnak a tiszteletet – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök rámutatott arra is: a brüsszeli bürokraták azt gondolják, hogy a rengeteg pénzzel, diplomáciai befolyással, médiaerővel, amivel rendelkeznek és az egyes országokban a megbízottaik – ez esetben a magyarországi helytartóik segítségével – alapvető változást tudnak elérni egy-egy ország belpolitikai viszonyaiban. Brüsszel nem szokta véka alá rejteni, hogy neki egy-egy parlamenti tagállami választásban érdekei vannak, s az egyik és nem a másik pártot szeretné, ha kormányra kerülne – mutatott rá.
Brüsszel meg akarja mondani az embereknek – és ez így van Magyarország esetében is -, hogy kire szavazzanak, hogyan éljenek és fontos ügyekben milyen álláspontot foglaljanak el. Ez helytelen, Brüsszelnek ehhez nincs joga, ez visszaélés a hatalommal. Nem ezért hozták létre az Európai Uniót, nem ezért hozták létre Brüsszelt, hogy nyomást gyakoroljon a tagállamok polgárainak politikai véleménynyilvánítására – húzta alá a miniszterelnök, aki elmondta, a saját érdekinket, meggyőződésünket, életmódunkat és elveinket kell követni, ahogy ezt Magyarország is teszi.
A miniszterelnök az ukrán titkosszolgálati akciókkal összefüggésben beszélt arról is, a Tisza Párt csinált egy pártnépszavazást, ahol részt vevők 60 százaléka – ezek nyilván az ő híveik – azt mondták, hogy támogatják Ukrajna uniós csatlakozását. Le van gyártva a terv, a termék: kell csinálni egy másik nagy pártot a kormányzópárt mellé, vagy ahelyett, azzal meg kell nyeretni a választásokat és utána a Brüsszelben hozott döntéseket végre kell hajtatni velük. „Ez ilyen egyszerű, mint a faék” – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette: a legfontosabb kérdés Európában a következő tíz évben a háború és a béke kérdése lesz, vagyis Ukrajna, az, hogy felvesznek-e egy háborúban álló országot az unióba, beengedik-e a háborút az unióba vagy sem.
Kifejtette: az ukránok úgy látják – ami egy háborúban álló ország esetében nem meglepő -, hogy erőből meg lehet ezt oldani, ezért folyamatosan hajtanak végre titkosszolgálati akciókat Magyarországon. Nemcsak a politikusok irányába, hanem megkeresik az embereiket, az értelmiségi, az alapítványi világban, a gondolatformáló körökben, az újságíró-, médiavilágban, ahogy a titkosszolgálati módszerek ezt előírják. Nagyon aktív ukrán jelenlét van ma Magyarországon, de mi is itt vagyunk és figyelünk – hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor az orosz energiahordozók behozatalának uniós szankcionálásáról azt mondta, hogy Brüsszelben „Ukrajna érdekében fel akarják áldozni a magyar családok anyagi helyzetét”.
A kormányfő hangsúlyozta: az uniós vezetők nem tudnak okot adni, hogy „ép elméjű ember miért tenne ilyet”. Kiemelte, a szankció miatt a magyar családok számára a gáz a jelenleginél három és félszer, az áram két és félszer annyiba kerülne, ilyen esetben pedig teljesen újra kellene gondolni a hazai családtámogatások rendszerét.
Ha elviszi minden pénzünket, a megtakarításainkat a magas rezsiár, akkor az álmokról, a tervekről, a következő évekre kigondolt közös tervekről a családok lemondhatnak, akkor nincs autóvásárlás, nincs nagyobb lakás, akkor örülünk, ha ki tudjuk fizetni a rezsiszámlát – fogalmazott Orán Viktor.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az uniós vezetőknek évszámokra lebontott tervük van Ukrajna felvételének 2030-ig lezáruló menetéről, majd arról beszélt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervének lényege, hogy meg kell próbálni „eltiltani” az orosz energiahordozók vásárlásától azt a két államot – Magyarországot és Szlovákiát – amelyek még szereznek be ilyet.
Megrendül a családok anyagi biztonsága, ha engedünk; ezért kell mindenképpen megakadályozni, hogy Brüsszel mondhassa meg, hogy mi történik Magyarországon – jelentette ki az orosz energiahordozók behozatalának tervezett uniós szankciójáról a kormányfő.
Orbán Viktor kiemelte, a „Zelenszkij-terv” „nem egy elvont politikai ügy, ez egy olyan dolog, aminek leér a lába, oda, be az emberek lakásaiba, otthonaiba és a munkahelyeire”.
Háborús idők vannak, amikor meg kell védeni a családokat, és ilyenkor nemzeti kormány kell, és szembe kell fordulni Brüsszellel – jelentette ki.
A kormányfő hosszú távú kérdésnek nevezte, mi lesz a magyar mezőgazdasággal és növénytermesztéssel ilyen klimatikus viszonyok között, és elmondta, terv kell az alkalmazkodáshoz.
Magyarországon jelenleg 100-110 ezer hektárt öntöznek, de ezt sürgősen fel kell vinni minimum 300-400 ezerre, majd még tovább, mert a művelt területek nagysága négy-ötmillió hektár – mondta Orbán Viktor, jelezve, kell egy nagy öntözési terv, aminek megvannak a körvonalai.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az aszály okozta károk csökkentéséért mozgósítani kellett ötmilliárd forintot, ki kellett rendelni körülbelül ezer embert, miközben több mint 200 munkagép is dolgozik, ereszeket, csatornákat kotornak és zsilipeket javítanak, hogy legyen víz. Vannak jó szakembereink, vannak terveink, ezt a nyarat most meg kell úsznunk – jelentette ki.
Kitért arra, hogy a gabonát már nagyjából betakarították, a kalászosokból lesz annyi, amennyi szokott, még exportra is jut. A baj a napraforgónál és a kukoricánál van, mert azoknak most kellene eső – emelte ki. Hozzátette: ha ez hosszabb távon is így marad, akkor a július, augusztus, szeptember problémás lesz, és ha télen nincs csapadék, ami nem szivárog be a talajba, akkor azt is pótolni kell valahogy.
Orbán Viktor reagált arra az elképzelésre, amely eltörölné a gazdák ingyenes vízhasználatát. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy az ezt javasló emberek „buborékban élő emberek”, nincs közük a valósághoz. „Ugyanaz a gondunk Brüsszellel, mint itt a budai úrigyerekekkel a Tiszában”, buborékban élnek, nem ismerik a valóságot – mondta.
Ott ülnek Brüsszelben, és azt mondják, az a jó, ha piaci ára van a dolgoknak. Valóban az a jó, de a gazdák Magyarországon például nem tudják kifizetni a vizet, mert nincs annyi pénzük – mutatott rá.
Megjegyezte: ilyenkor nem a tankönyveket kell bújni, hanem azt kell mondani, hogy konkrét ügy van, itt és most kell segíteni. Akkor mindegy, hogy mit olvastak a budai úrigyerekek vagy a brüsszeliek a tankönyveikben, ilyenkor a valóságból kell kiindulni – érvelt.
Hozzátette, a vizet a gazdáknak olcsóbban, ha lehet ingyen kell adni, „akkor is ha Brüsszel a feje tetejére áll”. Elmondta, mindig megtalálják a jogi módját annak, hogy a gazdák ingyen juthassanak vízhez, mert ez kulcskérdés a magyar mezőgazdaság és az ő személyes életük szempontjából.
A miniszterelnök a korábbiakhoz képest sokkal komolyabb, valóságosabb és közvetlenebb kihívásnak nevezte a Pride-ot. Kijelentette: a politika nem maradhat ki az erről szóló vitákból, nem engedhet annak a nyomásnak, hogy visszaengedje az óvodákba és az iskolákba az érzékenyítést.
Orbán Viktor azt mondta, meglepte a múlt heti Budapest Büszkeség néven megtartott rendezvény, mert azt hitte, „ez a Pride-ügy le van zárva”.
Elmondta, Nyugat-Európában a Pride „mindennapos veszély”, az emberek elborzadnának, ha megnéznének egy, a nyugat-európai gyerekeket érzékenyítő tankönyvet. Orbán Viktor közölte, azt gondolta, hogy Magyarország ezzel szemben megvédte magát 2022-es népszavazáson.
Akkor 190 ezer ember mondta azt – „gondolom, ők voltak most az utcán” – , hogy szeretnék ezt – tette hozzá.
Közölte: a békés egyet nem értés kultúrája van Magyarországon, és az, hogy egy ilyen tüntetés baj nélkül lemegy, nagy dolog. Majd a hatóságok elvégzik a maguk munkáját, a politika ebből maradjon ki – mondta.
A kormányfő elmondta, nem is a tüntetés mérete az érdekes, hanem az, hogy az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy egyesülnek a Pride-on, és programmá tették azt, hogy a gyerekeket most újra érzékenyíteni akarják, holott a népszavazáson három és félmillió ember mondta azt, hogy ebből nem kér.
Orbán Viktor közölte, Pride-ügyben őt semmi sem rendítheti meg, de nem akar vitatkozni azokkal, akik elmentek a Pride-ra, mert ők is magyar állampolgárok, csak nem értenek egyet a kormánnyal. Mi sohasem magyar emberek ellen harcolunk. Mi az idegenek ellen harcolunk, meg az ő helytartóik ellen – mondta.
A miniszterelnök a Pride-on egy tanárnővel készített interjúra utalva azt mondta, utána kell nézni, mi zajlik az iskolákban, mert az érzékenyítés be van tiltva.
Szólt arról, a fiataloknak akar a kormány segíteni a szeptemberben induló, háromszázalékos fix kamatozású Otthon Start Programmal, mert Magyarországon ugyan a negyven év feletti emberek 80 százaléka saját lakásban lakik, a negyven év alattiak körében ez az arány azonban csak 40 százalék. Nehéz a fiataloknak saját otthonhoz jutni, nekik akarunk segíteni, „most a fiataloké a pálya” – fogalmazott.
Ismertette, háromszázalékos fix kamatozású, legfeljebb 25 éves futamidejű és 50 millió forintos támogatott hitelt ajánlanak tízszázalékos önrésszel, lakóhely és életkor megkötése nélkül.
Szólt arról is, hogy az évértékelőn bemutatott egy tervet arról, mit fog a kormány idén végrehajtani. Mindent, amit vállaltunk az év elején, meg fogjuk csinálni – jelentette ki, megjegyezve: reménykedtek, hogy béke lesz, de nem lett, így a helyzet nem könnyű.
A gyes és gyed adómentessége július 1-jétől pipa, a családi adókedvezmény megduplázása pipa, első lakás fiataloknak pipa – fogalmazott Orbán Viktor, jelezve, a programokat meghirdették, de idő kell ahhoz, hogy elinduljanak; a hitelprogram szeptembertől lesz elérhető.