Az EP-választás döntő kérdése az lesz, ki békepárti, és ki háborúpárti 

Budapest, 2024. március 22., péntek (MTI) – Brüsszel háborús spirálban van, és az európai parlamenti választáson is az lesz a döntő kérdés, hogy ki békepárti, és ki háborúpárti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. A kormányfő a brüsszeli Közmédia Központban adott interjúban arról is beszélt, hogy Brüsszel valójában Soros György hálózatának a foglya.

A júniusi európai parlamenti választásokkal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: az európai politikai küzdelmekkel kapcsolatban eddig a hagyományos kategóriákban gondolkodtak, hogy van jobboldal, baloldal, vannak globalista vagy szuverenista erők, de most egy új dimenzió is nyílt: a döntő kérdés nem a párthovatartozás lesz, hanem, hogy ki a békepárti, és ki a háborúpárti.

Az lenne jó, ha Magyarországon és a többi európai országban is minél több békepárti politikust küldenének a választópolgárok az Európai Parlamentbe, és minél kevesebb háborúpártit – jelentette ki Orbán Viktor.

Hozzátette: arról is érdemes beszélgetni, hogy utána hogyan lesz majd ebből baloldali-jobboldali együttműködés, hogy ki lesz az erősebb, de a legfontosabb, hogy megállítsák „a háborús pszichózist”.

A kormányfő kiemelte: Brüsszelben „háborús hangulat, háborús nyelvezet, háborús logika van”. A vezetők úgy beszélnek, mint akik a saját háborújukat vívják Oroszország ellen, és nem úgy mint mi, akik ugyan „nem lehetünk közömbösek egy ilyen emberi tragédiával szemben”, de nem vagyunk hadviselő fél.

Teljesen hiányzik Brüsszelben az a távolságtartás, ami a higgadtsághoz szükséges. Brüsszel vívja Ukrajna oldalán a saját háborúját Oroszország ellen. „Háborúban állnak, és úgy is beszélnek, hogy le kell győzni Oroszországot, és annak érdekében, hogy ezt elérjék, egyre több dolgot vállalnak” – tette hozzá Orbán Viktor.

Emlékeztetett: először csak sisakot akartak küldeni Ukrajnának, aztán már halált okozó, majd egyre több ember halálát okozó fegyvereket, majd harckocsikat és repülőket is, most pedig már arról beszélnek Brüsszelben, hogy nyugat-európai katonáknak is kellene állomásoznia Ukrajna területén. Még nincs körvonalazva, hogy pontosan hol, milyen fegyverzettel, milyen céllal kellene állomásoznia a katonáknak, de elkezdődött ennek előkészítése – mondta, megjegyezve, vigyáznunk kell, nehogy „beszippantson bennünket is” ez a pszichózis, és „elveszítsük a helyes magyar nemzeti érdekek szerinti tájékozódási képességünket”.

Kiemelte: az, ami 2-3 hónappal ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, később egy egyszerű hétköznapi eseménnyé válik. Felidézte, korábban a németek még sisakok küldéséről beszéltek, most pedig arról van szó, hogy olyan rakétarendszereket adna Németország Ukrajnának, amivel Moszkváig is el lehet lőni, de legalábbis jó mélyen be lehet lőni az orosz területekre.

Az, ami ma még abszurd és elgondolhatatlan, két hónap múlva realitás – fogalmazott, hozzátéve: ez nem egy videójáték, ez a valóság. Itt egy-egy döntés, egy-egy fegyverszállítmány következménye özvegyek, árvák százezrei, elmenekült emberek milliói, tönkrement életek; nemzedékek munkájának értelme vész oda.    „Ezek szörnyű dolgok, és egyre inkább úgy beszélnek róluk, mint valami hétköznapi realitásról” – mondta.

Rámutatott: híve az észszerű disputának, de valahogy a „sarkunkat meg kell vetni”, és a tűzszünetet, a béketárgyalást kell képviselni, egyébként „berántanak bennünket”.

Jelezte: Magyarországon sincs egység ebben a kérdésben, mert igaz, hogy a kormány józan és békepárti, de a baloldal háborúpárti. Úgy fogalmazott: a magyar baloldal „tápcsatornája, köldökzsinórja” Brüsszelben és Amerikában van, „innen etetik őket”, „innen pénzelik őket”, ezért képviselik a háborús álláspontot. „Aki fizet, az rendeli a zenét” – fogalmazott.

Megjegyezte: bár a magyar belpolitikában vannak „Való Világot idéző sorozatok, amik izgalomban tartják az érdeklődő közvéleményt”, de a fontos dolog a háború. Kijelentette: nincs kétségem afelől, hogyha nem nemzeti, jobboldali kormány lenne Magyarországon, akkor „lábszárközépig, kötésig, de lehet, hogy szügyig állnánk benne abban a konfliktusban, ami egyre terebélyesedik a nyugat-európai országok és Oroszország között”.    

Arra figyelmeztetett: az első világháború kezdete is egy lokális konfliktus volt, csak lépésről lépésre alakult át, terebélyesedett ki, ahogy az orosz-ukrán háború is egy lokális, helyi ügy volt, „valahol ott Donyeck külsőn”, de most már ott tartunk, hogy a NATO országainak katonai szintű bevonódásáról szól a beszélgetés.

Orbán Viktor arról is beszélt, Brüsszel valójában Soros György hálózatának a foglya, a Soros-féle hálózat beépült az európai intézményekbe, mégpedig olyannyira, hogy az európai intézmények pénzt adnak neki.

Nem egyszerűen vélemény-befolyásoló pozícióik vannak a Soros-birodalom embereinek, hanem olyan erős alkupozícióik, hogy a saját maguk fenntartásához szükséges pénz egy részét ki tudják venni a brüsszeli kasszából: bent vannak a bizottságban, az Európai Parlamentben és „jó néhány miniszterelnök egyértelműen Soros által kitartott ember” – értékelt.

Aláhúzta: az európai emberek véleményét, annak az érvényesítését az is nehezíti, hogy Brüsszel egyre inkább foglyává válik a Soros György által „nagy munkával az elmúlt 30 évben felépített” nemzetközi aktivista hálózatnak.

Az ukrán gabona kérdéséről szólva Orbán Viktor kiemelte: Magyarország nem az elszigetelődést, hanem a kereskedelmet, a beruházást, a gazdasági együttműködést támogatja, most mégis ellenzi az ukrán gabona behozatalát Európába. Azzal indokolt: az EU rendkívül bürokratikus és szigorú szabályokat állít fel az európai gazdák számára, míg Ukrajnában ilyen szabályok nincsenek, és ez óriási versenyelőny számukra.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdák eddig terményeik nagy részét el tudták adni Nyugat-Európában. Hat-hét olyan ország van Európában, amelyik több élelmiszert állít elő, mint amennyit elfogyaszt, ennek a hat-hét országnak a gondjáról van szó, köztük Magyarországéról – közölte a miniszterelnök.

Hozzátette: most bejön az olcsó ukrán termék, a nyugat-európai vevő az olcsóbb ukrán terméket veszi meg, a magyarét nem. Óriási erőfeszítéseket teszünk, hogyan tudnánk a következő évi betakarításig ezeket a készleteket elhelyezni – mutatott rá, jelezve: Brüsszel ugyanakkor „süket” erre a dologra, háborús lázban ég, számára fontosabb Ukrajna, mint az európai gazdák.

Ennél sokkal értelmesebb lenne, ha nem engednék be az Ukrajnából érkező gabonát, vagy ha ugyanolyan könnyű szabályokat alkalmazunk a mi gazdáinkra, mint az ukránokra – vetette fel.

A miniszterelnök arról is beszélt: az Európai Uniót azért hoztuk létre, mert azt akartuk, hogy béke legyen és jólét, ehelyett azonban „háború van és rosszlét” van.

Brüsszel menetel bele a háborúba, és a gazdaság nem jólétet ad, hanem egyre több társadalmi csoportnak – így a gazdáknak – okoz inkább nehézséget – tette hozzá.

Úgy értékelt: az emberek érzése alapvetően negatív a brüsszeli bürokraták iránt. Nem az Európai Unió iránt, mert azt a gondolatot, hogy működjünk együtt, mindenki támogatja, a baj a brüsszeli bürokratákkal van – közölte Orbán Viktor.

A miniszterelnököt azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy mi a Fidesz terve Budapesttel, miután a Fidesz budapesti választmánya Szentkirályi Alexandrát javasolta főpolgármester-jelöltnek.

Orbán Viktor azt mondta: a főváros vezetése mögötti világból ki kell tenni a Gyurcsány-féle embereket. Hangsúlyozta: azok, akik tönkretették az országot 2010 előtt, mind ott ügyködnek a fővárosban, és ugyanazt a politikát csinálják, mint amit a kormányzásuk alatt.

Akik csődbe vitték Magyarországot, azok most épp oda viszik a fővárost is, ezért üres a kassza, holott Budapest Magyarország leggazdagabb városa – mutatott rá.

A kormányfő azt reméli, hogy a júniusi önkormányzati választáson olyan főpolgármestert választanak majd, aki gátat vet ennek. Ha ez nem történik meg, akkor elfolyik, elvész Budapest minden erőforrása, és bekövetkezik a csőd, amelyhez nagyon közel van már a város – értékelt Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: fontos Budapest, és szívesen foglalkozik a budapestiek számára fontos kérdésekkel, de ma a budapestiek számára sincs fontosabb kérdés annál, minthogy el tudja-e érni a magyar baloldal azt, hogy az óvónőknek és a pedagógusoknak adott magas fizetés egy részét Brüsszel elvonja. Ma ez a csata zajlik, és Budapest számára sincs fontosabb kérdés, mint az, hogy szuverén legyen a magyar kormány, és ne jöjjenek olyan emberek Brüsszelbe, akik a magyar emberek ellen dolgoznak – mondta.