Nakano Kazuko asszony szenvedélyes gyűjtője a kimonóknak: az elmúlt évtizedekben csaknem ezer különleges darab került birtokába, az Edo-kori, XVII. századi ruháktól kezdve a mai kimonókig.

A kimonó a japán kultúra egyik alappillére, a hagyományos japán ünnepek és ceremóniák elengedhetetlen kelléke. Japánról köztudott, hogy nagyon modern ország, de elszántan őrzi és ápolja hagyományait – mondta el Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége a tárlat megnyitóján.

Lévai Anikó hangsúlyozta: ezeken a míves ruhákon minden mintának, formának, színnek jelentése van, és minden jelentés sokrétű. Ezek a szimbólumok a nyugati ember számára titkosak, most azonban feltárulnak a látogató előtt – méltatta a Japán antik gyermekkimonók címmel megnyílt kiállítást Lévai Anikó.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke arra különleges a bánásmódra hívta fel a figyelmet, amellyel a japánok a gyerekek felé fordulnak, hiszen a boldog gyermekkor „megtartja az embert egész életében, bármi baja van” – mutatott rá.

Hoppál Péter, az Országgyűlés Magyar-Japán Baráti Csoportjának elnöke szerint a kiállításba belépők különös világba csöppennek, ám a figyelmes látogató felfedezheti, milyen sok párhuzam köti a japán kultúrát a magyar népművészethez.

Nakano Rie arról mesélt, hogy édesanyja, Nakano Kazuko gyerekkorában még kimonót hordott. Ma már a mindennapokban nem öltöznek kimonóba a japánok, ezért Nakano asszony több mint 20 éve elkezdte gyűjteni ezeket a ruhadarabokat. Több mint ezer darabos gyűjteményét Schmitt Csilla, a Magyar-Japán Baráti Társaság szombathelyi elnöke segített feldolgozni és rendszerezni, majd abból összeválogatni a kiállítás anyagát, és megszervezni az európai bemutatkozó körutat.

A Nakano-gyűjteményből a régió több országában, Magyarországon pedig Pécsett és Kecskeméten is bemutattak már egy-egy válogatást, más-más hangsúlyokkal. Budapesten mintegy 50 darab látható; a Hagyományok Házának szeptember 25-ig látogatható tárlata a kimonók anyagainak, motívumainak, technikáinak sokféleségére helyezi a hangsúlyt.

Lévai Anikó köszöntőbeszéde:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Nakano Rie asszony!

Azt olvastam, hogy a régi Japánban szeptember 9-e különleges napnak számított, ugyanis akkoriban a páratlan számoknak szerencsét tulajdonítottak, így az ismétlődő páratlan napokon, mint amilyen a mai nap is, 9. hó 9-e, ünepségeket, ma úgy mondanánk, fesztiválokat tartottak. Szeptember 9-e a hagyomány szerint a Jang felerősödésének a napja, ezen a napon a hosszú életért és a szerencsétlenség elűzésért fohászkodtak.

Így igazán örülök, hogy ezen a különleges napon Japán egyedi és misztikus világa kinyílik számunkra, és közelebb hozza az elmúlt évszázadok divatját és mindennapjait egyaránt.

Hálásan köszönöm a Nakano családnak, hogy lehetővé tették, hogy a magyar közönség is megismerje a gyermekkimonók csodálatos világát. Nakano Kazuko asszony szenvedélyes gyűjtője ezeknek a különleges ruhadaraboknak, az elmúlt évtizedekben közel ezer ruhát gyűjtött össze, gyűjteményében egészen az 1600-as évektől kezdve találhatunk kimonókat. Különösen örülök, hogy ez alkalomból hazánkban köszönthetem Nakano asszony lányát, Nakano Rie-t, kívánom önnek, hogy otthon érezze magát nálunk.
Több japán kiállítás mellett, Nakano asszony gyűjteménye egy részét 2010 és 2012 között Európa néhány országában már bemutatták, most Magyarország, Lengyelország és Németország fogadja a világ leghíresebb gyermekkimonó gyűjteményét. A kiállítás Pécs, Kecskemét és Krakkó után érkezett Budapestre, ezt követően Heidelbergbe utazik tovább. Külön köszönet illeti a kiállítás szervezőit, a Magyar Művészeti Akadémiát, a Hagyományok Házát, a Nemzetek Házát, a szombathelyi Magyar-Japán Baráti Társaságot, valamint Schmidt Csilla japanológust, aki a kiállítás kurátora is egyben.

A kimonó a japán kultúra egyik alappillére, aki kapcsolatba került e távoli országgal, biztos, hogy a kimonóval is találkozott már. Nemcsak a gésák viselete, de a hagyományos japán ünnepek és ceremóniák elengedhetetlen kellékei is.

Japánról közismert, hogy egyrészről az egyik legmodernebb ország, másrészről pedig rendkívül hagyomány tisztelő is. Ez a hagyomány és modernizmus jól látható a kimonókon. A bonyolult technikákkal készített kimonók nem csupán szép és míves ruhák, hanem hímzett és festett mintáikkal és motívumaikkal a mítoszok és fantázialények világába visznek minket, melyek jelentése sokrétű, a nyugati ember számára titok. Azonban ez a titok most feltárul előttünk, és megismerkedhetünk ezzel a gazdag szimbólumvilággal.

A régi Japánban szokás volt, hogy a gyermekkimonókon megjelenítették a szülők gyermekeikkel kapcsolatos vágyait. Ebből a szempontból az emberek a világ minden táján egyformák, ugyanazt remélik a gyermekeiknek: boldogságot, jószerencsét, hosszú életet, sikert, bölcsességet. Ez a kívánságlista jelenik meg a gyermekkimonók változatos mintáiban.

Ez a szimbólumrendszer nagyon gazdag, minden mintának, formának, alaknak és színnek külön jelentése van. A kiállítást kísérő könyv lapozgatása során tanultam meg, hogy például a piros és a fehér szín együtt megjelenve jót jelent, hogy a teknős jó szerencsét és hosszú életet jelez, míg a darumadár jó házasságot. Javaslom, ha körbejárnak és megnézegetik ezeket a szép textíliákat, keressék meg rajta Önök is ezeket a mintázatokat!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Minden találkozás egyszeri és megismételhetetlen. Kívánom a magyar közönségnek is, hogy ilyen egyszeri és megismételhetetlen találkozása legyen Nakano asszony csodálatos kimonó gyűjteményével. Hagyjon a kiállítás maga is egyfajta szimbolikus mintázatot az elménkben, emlékezzünk rá örömmel.

A gyűjtőnek további sok erőt és türelmet kívánok, a szervezőknek sikeres kiállítást, sok látogatót. A látogatóknak pedig, a jelenlevőket is beleértve a szemlélődés örömét ebben a szép gyűjteményben.

Köszönöm figyelmüket!