Anna – Változatok székely asszonysorsokra

Székely asszonysorsokról mesél a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt új időszaki kiállítás, amely egy képzelet szülte elbeszélő szemszögén keresztül kalauzol végig a 20. század nagy traumáin.

Az Anna – Változatok székely asszonysorsra című kiállítás egy elképzelt történetet mutat be, a történetírásnak és a néprajztudománynak azt a hagyományát követi, amely a kisember történetét a nagy történelem lenyomataként értelmezi – mondta a tárlat megnyitóján Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. Székelyföld és Erdély földrajzi, történeti, néprajzi és politikai létezésén túl a magyarok számára erős szimbólum. A gyakori idealizálás azonban elfedi a mindennapok sokszor fájdalmas valóságát. A XX. századi székely valóság önmagában, szimbólum voltától függetlenül is minden figyelmet megérdemel.

A formabontó kiállítás fiktív főszereplője Anna, egy fiatal székely lány, aki teherbe esett egy falusi mulatságon, és ez megpecsételi az életét. Bárhogy dönt, megtartja vagy elveteti gyermekét, döntése kihat az egész életére. A tárlat lehetőséget ad arra, hogy az asszony két lehetséges sorsát járja végig a közönség – hangsúlyozta a kiállítást megnyitó Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége. Mint mondta, Erdélyre érdemes figyelni, mert az erdélyi művészet újításaival, progresszív megoldásaival friss szelet hoz a magyarországi művészetbe és múzeumi életbe is.

A kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tárlata, amely Marosvásárhely után látható Budapesten. 1920 óta ez az első alkalom, hogy külhoni intézmény saját kiállítással mutatkozik be a Nemzeti Múzeumban. A tárlat egy tucatnyi valós történetből összesűrített fiktív életút két változatát meséli el. A főszereplő Anna, aki 1920-ban születik bele a zárt falusi közegbe, ahol erős társadalmi normák szabályozzák mindenki életét – mondta el Miklós Zoltán, a kiállítás kurátora és a Haáz Rezső Múzeum igazgatója a megnyitó előtti sajtóbemutatón.

Anna sorsának fejezeteit a tárlat korhű tárgyanyaggal illusztrálja, azonban a középpontban nem maguk a tárgyak, hanem elképzelt használójuk, egy asszony áll. A hagyományos kiállításoktól eltérően nincsenek feliratok, a látogató okostelefonon vagy audioguide-on keresztül követheti, amint a főszereplő egyes szám első személyben elmeséli életének sorsdöntő állomásait. Anna hangját a Magashegyi Underground énekesnője, Bocskor Bíborka adja.

Anna élete kényszerpályára kerül, amikor 17 évesen egy falusi mulatság folyományaként megesett lány lesz. Ezen a ponton a történet ketté válik, és a látogató döntheti el, melyik életutat járja végig. Az elsőben Anna megtartja gyermekét, és hozzámegy egy idősebb férfihoz. A másikban elhajtatja magzatát, majd a falusi közösségből kivetve Kolozsvárra megy cselédnek egy később deportált gazdag zsidó gyáros családjához – emelte ki Miklós Zoltán. Az egyik ágon Anna a kommunizmus, a kollektivizálás elszenvedőjeként jelenik meg, míg a másikon agitátorként maga is az új hatalmat szolgálja. Azonban mindkét életút a városi blokklakásban leélt magányos öregkorral végződik.

Az Anna – Változatok székely asszonysorsra című tárlat április 29-ig látható a Nemzeti Múzeumban.

* * *

Lévai Anikó megnyitóbeszéde:

Tisztelt Főigazgató Úr! Tisztelt Igazgató Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A sorsot nem lehet elrendezni. Egyszerre csak jön valami, hirtelen, egy nap, amikor nem is várod, és fölborul minden. Wass Albert pontosan azt a pillanatot fogalmazza meg, amely pillanat a mai tárlat főhősének sorsát „elrendezi”, ahonnan a ma megnyíló tárlat története elindul. Anna, egy kitalált székely asszony, aki egy falusi mulatságon teherbe esik, és ez megpecsételi az életét. Bárhogy dönt: megtartja vagy elveteti gyermekét, döntése kihat egész életére.

Egy asszonysors végigkövetésére jöttünk ma össze. Illetve nem is egy, hanem egyszerre két asszonysorsot kísérhetünk végig a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum időszaki kiállításán. Egy Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen már bemutatott, de a Nemzeti Múzeum termeire újragondolt, rendhagyó, formabontó kiállítást nyithatunk meg ma, itt Önökkel. Egy olyan kiállítást, amely a vizualitást ötvözi a történetmeséléssel, és amely lehetőséget ad nekünk arra, hogy egy asszony két lehetséges sorsát járjuk végig a termeken keresztül. Két életút, de az azonos helyszín és a történelem eseményei miatt sok ponton azonos utak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A ma nyíló kiállítás is azt mutatja, hogy Erdélyre érdemes odafigyelnünk. Az erdélyi művészet újításaival, progresszív megoldásaival friss szelet hoz a magyar művészeti életbe: a mi nyelvünkön, a mi gondolkodásmódunkkal, a mi szemléletünkkel, a mi magyarságunkkal. Ez olyan érték, melyet ki kell használnunk, melyből tanulnunk és építkeznünk kell.

Asszonysors férfiszemmel – akár ez is lehetne a kiállítás címe. Hiszen az Anna. Változatok székely asszonysorsra című kiállítás öt fiatalember másfél évig tartó előkészülete után valósult meg. Öt fiatalember, akik egy asszony, Anna bőrébe bújva a XX. század székely történelmét mesélik el. Öt fiatalember, akik nem harcokon, nem a férfiak világában jellemző harcossággal, hanem egy érzékeny, sokszor a történelem viharain csak sodródó nő sorsán keresztül segítenek a történelmünket, sorsunkat feldolgozni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha végigjárjuk a tárlatot és végighallgatjuk Bocskor Bíborka csodálatos hangján Anna monológját, akkor rájöhetünk, hogy mindannyian egy kicsit Annák vagyunk. Anna sorsát bemutató kiállítást végigjárva mindannyian találhatunk párhuzamot a főhős sorsa és saját életünk között. Lehetnek ismerősök a mozzanatok, a tárgyak, az élethelyzetek, a helyszínek, a döntések – akár közvetlenül, akár egy-egy családtagunk sorsán keresztül. A XX. század történéseiben mindannyian érintettek vagyunk, mindannyian a bőrünkön érezzük a történelem hatásait. De mindig könnyebb mások sorsán keresztül végignézni a történelmet. Segít az emlékezésben, segít a feldolgozásban, segít abban, hogy tudjuk: egy „családból” származunk, a magyarok családjából. Szabó T. Annát idézve mindenkinek járna, hogy elmondják az életét. Sokszor érdektelennek tűnik, de (…) ha megtalálod a történetet mozgató pontot, akkor az már irodalom. A mai kiállításban a mozgató pont adott. Jöjjenek, járjuk végig együtt Anna életét, éljük át együtt ennek a székely asszonynak mindkét életsorsát, sok magyar asszony valódi sorsait, egy asszonysors irodalmát. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Kövessen

Megosztás