Ahol agyonvernek embereket a kényszersorozás miatt, az nem lehet az EU tagja 

Budapest, 2025. július 11., péntek (MTI) – Az a magyar-ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor hozzátette: mivel magyar-ukrán kettős állampolgárról beszélünk, az áldozat a mi közösségünkhöz tartozik, nemcsak a szó kulturális, nemzeti értelmében értelmében, hanem közjogi értelemben is.

„Ez feljogosít talán bennünket arra, hogy kerüljük az óvatoskodó megfogalmazást, amit a híradásokban láttam. Nem meghalt, meg kényszersorozás következtében. Agyonverték. Tehát agyonvertek egy magyar állampolgárt, ez a helyzet. És ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk” – szögezte le.

A magyar fél teendőiről szólva elmondta, törődni kell az áldozat családjával, utána kell nézni, hogy mi történt, és az ukrán hatóságokat is ki kell faggatni, ez mind zajlik már. „Tehát ezt komolyan kell venni, hiszen akit agyonvertek, az egy közülünk” – fogalmazott.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy az ügy gyökere nyilvánvalóan a háborúban keresendő.

Magyarországon sokan gondolhatják, hogy ez a frontvonal messze van, és akkor a háború is messze van – mondta, hozzátéve: az igazság az, hogy egy szomszédos ország területén van a háború, és az majdnem mindegy, hogy melyik pontján. A most elhunyt áldozat is 15-20-30 kilométerre élhetett a magyar határtól, és ott verték agyon – emlékeztetett.

Ez a háború és a veszély, ami ebből fakad, itt van közvetlenül „a hónunk alatt”. Tehát nincs semmi túlzás abban, amikor azt mondjuk, hogy a veszélyek korában élünk és észnél kell lenni, mert minden mozdulatnak, minden döntésnek, minden szónak jelentősége lehet – figyelmeztetett Orbán Viktor.

Mindez felhívja a figyelmet arra is, hogy a Voks 2025 szavazás Ukrajna európai uniós tagságáról igenis indokolt közös akció volt, egy közös mozdulata volt a magyaroknak – jegyezte meg.

Egy olyan ország ugyanis, amelyben kényszersorozás eredményeképpen agyonvernek egy embert vagy embereket – mert persze a kényszersorozás nemcsak a magyarokat, hanem mindenki mást is érint -, az nem lehet tagja az Európai Uniónak. Mert ha fölveszünk egy ilyen országot, akkor ezt is fölvesszük, fölvesszük a háborút, és annak minden következményét – hangsúlyozta.

Orbán Viktor reagált az ukrán szárazföldi erők parancsnokságának a nyilatkozatára is, miszerint az áldozat nem bántalmazás miatt halt meg, kiemelve: semennyire nem lehet megelégedni ezzel a magyarázattal.

Nagyon nehéz háború ez, felörlő háború – értékelt a miniszterelnök, hozzátéve: maga is egy ilyen vidékről, Székesfehérvár környékéről származik, amely egy háború során többször cserélt gazdát, miközben rengeteg ember halt meg. „Ez egy vérszivattyú” – fogalmazott.

„Ezért én nemcsak erkölcsi szempontból, nemcsak mint egy szomszédos ország biztonságáért felelős miniszterelnök mondom, hanem történelmi tapasztalatok alapján is, hogy egy ilyen típusú háborúnak nincs megoldása a harctéren” – összegzett.

Figyelmeztetett: egy ilyen háborút nem lehet megnyerni, nem a katonai erő fogja eldönteni ennek a háborúnak a sorsát, hanem a diplomáciai erőfeszítések.

Még akkor is, ha egyébként az oroszok nyerésre állnak, az ukránok pedig ezt a háborút gyakorlatilag elvesztették, és Ukrajnával együtt Európa is elvesztette ezt a háborút, csak egyelőre senkinek nincs meg a bátorsága ahhoz, hogy ezt bevallja. Helyette inkább úgy csinálnak, mintha ez a háború megnyerhető lenne, pedig ez a háború a frontvonalon nem nyerhető meg. Diplomáciára van szükség, tűzszünetre, béketárgyalásokra – emelte ki.

Orbán Viktor kitért arra is: nem szabad közös uniós hitelt felvenni Ukrajna finanszírozására. „Ezt én a végsőkig ellenezni fogom” – hangsúlyozta.

A kormányfő kijelentette: az európai gazdaság szenved, elveszítette a versenyképességét. A kontinens a gázért háromszor-négyszer, az áramért két-háromszor annyit fizet, mint versenytársai, ezért, ha már az „önmagában is problémás” hitelfelvétel mellett döntenek, nem kell odaadni másnak azt a pénzt, Európának önmagára kell költenie azt, helyreállítva a gazdaságát – érvelt.

Előző napi győri tárgyalásairól szólva Orbán Viktor elmondta: megerősítették az ország és az – általa a magyar ipar egyik ékköveként említett – Audi szövetségét. A cég „belenőtt a magyar élet szövetébe; ez a mi gyárunk”, tízezreknek ad közvetve vagy áttételesen munkát.

Az ott dolgozó munkásainkra és mérnökeinkre büszkék lehetünk, mert képesek voltak arra, hogy ugyanazt a technológiát használva, mint amit a Volkswagen többi gyárában, a világ sok pontján használnak, a mi gyárunk a legversenyképesebb, a legsikeresebb legyen – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: ez a munkásoknak, a mérnököknek és a vezetésnek köszönhető, akik mind magyar emberek.

Ha az Audit nem német szemüvegen keresztül nézzük, hanem mint egy magyarországi gyárat, és látjuk benne a magyar munkásokat és mérnököket, az Audi egy fantasztikus magyar sikertörténet, büszkék lehetünk az ott dolgozó emberekre – fogalmazott.

Hangsúlyozta: az ott dolgozók mind a magyar oktatási rendszerben tanultak, miközben a cég a saját munkásutánpótlását képzi, a duális képzés egyik legszebb példájaként.

A magyarországi gyár helyzetéről szólva elmondta: a győri üzem nem tud annyit gyártani a modelljeiből, mint amennyi megrendelése van, a világ legnagyobb – szintén itt működő – motorgyárának termelésállományában viszont visszaesés mutatkozik.

Utóbbiban „a vezetőknek bizony minden képességükre szükségük van, hogy úgy szervezzék a munkát, hogy mindenkinek jusson értelmes munka, ne kelljen elbocsátani az embereket, és működjenek a gépsorok”.

Orbán Viktor hozzátette, az Audi példája Németországról is elgondolkodtatta.

Magyarország szeretne olyan lenni, mint Németország volt 15 évvel ezelőtt. Mert olyanok már nem szeretnénk lenni, amilyen most. Olyanok, amilyen a migráció előtt volt, amikor még az autóipar is jól ment, versenyképes volt Németország, olyanok talán szeretnénk, de olyanok, amilyenek most, amilyenek az állapotok most Németországban, azt nem szeretnénk – fogalmazott a miniszterelnök.

Mindent meg fogunk tenni, hogy ez a gyár továbbra is működjön, fennmaradjon, és továbbra is több tízezer embernek közvetve és közvetlenül kenyérkereseti lehetőséget adjon – jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy nehéz az iparág helyzete, „mert az elhibázott brüsszeli politikák miatt szenvednek a versenyben az európai gyártók”.

Kijelentette, „a brüsszeli bürokraták nemcsak rossz sofőrök, de még rosszabb navigátorok; nekivezettek bennünket a falnak”.

A kormányfő rámutatott: minden uniós miniszterelnöki csúcson az hangzik el – és most már lassan a nyilvánosság előtt is -, hogy Ukrajna lényegében a tagság minden feltételét teljesítette. Azt állítják, hogy felszámolták a korrupciót, uralkodik a jogállamiság, az emberi jogokat tiszteletben tartják, a gazdaság jó állapotban van – sorolta, hozzátéve: az unió vezetői úgy beszélnek Ukrajnáról, mint egy tagságra érett országról, akinek esetében a tagsági tárgyalások tulajdonképpen formalitások. Ukrajna már megtette a magáét, most mi jövünk, 2030-ig mindenképpen fel kell venni Ukrajnát – idézte az unió vezetőinek álláspontját.

A kormányfő azt mondta, hogy ő csak fogja a fejét. Akik azt mondják, hogy Ukrajna készen áll az uniós tagságra, azok olyan messze vannak a valóságtól, mint Makó Jeruzsálemtől – fogalmazott, hozzátéve: lehet, hogy Brüsszelben át lehet verni az embereket, de ahol mi élünk, az ukrán határ mellett ezt mondani, az orbitális tévedés vagy hatalmas szamárság.

Kényszersorozások zajlanak, emberek halnak meg, semmilyen polgári szabadságjogot nem biztosítanak, a gazdaság nem működik, nyugati pénzekből tartják el őket, nem látni egy leendő modern ukrán gazdaság körvonalait és háború lezárására irányuló szándékot sem – rögzítette.

Ha Ukrajna ma tagja lenne az Európai Uniónak, akkor ma az unió háborúban állna Oroszországgal. Ha felveszik Ukrajnát, felveszik a háborút, ezt nem akarhatja senki – közölte, hozzátéve: ennek ellenére Brüsszelben mindenki mintha elvesztette volna a józan belátását, és egyfolytában a háború megnyeréséről beszél, arról, hogyan fogják legyőzni Oroszországot Ukrajna területén.

Eközben az említett eset megszámlálhatatlan mennyiségben történik, árvák, özvegyek, szenvedés, könny Európa keleti részén, a keresztény európai kultúrán belül – foglalta össze. A miniszterelnök kijelentette: ezt a háborút nem finanszírozni kell, hanem le kell zárni.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az erről zajló magyarországi vitákat nem tartja természetellenesnek, „ezek súlyos, komoly viták, messzeható következményekkel”.

Kifejtette: az Európa Unió bizottságát és az európai vezetőket támogató magyar pártokat – a DK-t és a Tiszát – nyugodtan lehet háborús pártoknak nevezni, akik a brüsszeli háborús koalíció magyar tagjai.

Vannak háborúellenes pártok, békepártok és a Fidesz ehhez az európai táborhoz tartozik – mutatott rá, jelezve: a Patrióták pártcsalád többségében a béke álláspontján van.

Azt, hogy ez a vita a magyar belpolitikában megjelenik, nem tartja meglepőnek, természetes következménye annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagja és ott két álláspont van, háborúpárti és békepárti.

Magyarországnak két lehetősége van: beáll a brüsszeliek mellé, és azt mondja, „hajrá, bele a háborúba, pénzt, fegyvert, később, ha kell, embert is, győzzük le az oroszokat Ukrajna területén, ez a mi háborúnk is, értünk is zajlik”. A másik álláspont szerint ez nem a mi háborúnk, nem kiterjeszteni kell, hanem visszaszorítani, lokalizálni, lezárni és minél hamarabb békét kötni. Ez utóbbi a magyar kormány álláspontja – húzta alá.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a családalapításhoz azt is tudni kell, „hol fogsz velük lakni”. Azt mondta: eddig a kormány a fiatal családosoknak nyújtott támogatást, mert még mégiscsak ők vállalják a legtöbbet, dolgoznak és mellette gyermeket nevelnek.

Most elindítják a három százalékos fix kamatozású otthonteremtési hitelt azoknak is, akik még nem családban élnek és az első lakásukat szeretnék megszerezni – tette hozzá.

Ha az első lakást megszerzik, és az nem albérlet, hanem saját tulajdon, akkor könnyebben jön a gyerek, tehát a kormány így az ország demográfiai helyzetén is tud segíteni – jelezte.

Arra is emlékeztetett, hogy év elején áttörést ígért a választóknak. Az egyik ilyen terület a kis- és középvállalkozások támogatása volt, ahol elindították a Demján-programot, és már fizetik ki a támogatásokat. A miniszterelnök úgy látja, sikerült is áttörést elérni.

A második terület a családtámogatás volt, ahol a gyed és a csed adómentessé vált júliustól, szintén ekkortól 50 százalékkal megemelték a gyerekek utáni adókedvezményt, januártól további 50 százalékos emelés várható. Orbán Viktor szerint itt is lesz áttörés.

A harmadik vállalás az otthonteremtés, a lakásszerzés támogatása volt – idézte fel. Rámutatott: a 40 év alattiak több mint fele nem saját lakásban lakik, a 40 év felettieknél 80 százaléknak viszont van lakása. A segítség legjobb formája a három százalékos hitel, amelynek hamarosan minden részlete ismertté válik, és szeptembertől megindulhat a program – mondta.

A miniszterelnök megugorhatónak nevezte a tíz százalékos önerőt, és megjegyezte: azon dolgoznak, hogy az állami alkalmazottaknak még itt is tudjanak további segítséget nyújtani.

Egy ilyen hitelnél a törlesztőrészlet kevesebb vagy nem több, mintha valaki albérletet fizetne, ezzel már el lehet indulni – fogalmazott, hozzátéve, hogy „most a fiataloké a pálya, itt a lehetőség, éljenek vele”.

Orbán Viktor a hét elejei vihar kapcsán hangsúlyozta: a politikai szempontok semennyiben sem írhatják felül a szakmaiakat. Posztolhat bárki bármit, az nem befolyásolja a védekezést, „a kormányzati munka komoly dolog, az nem a Facebookon zajlik, hanem a valóságos életben” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: nem jó mondatokat kell kitalálni, hanem emberek életéért kell felelősséget vállalni.

Kiemelte: a szakemberek szerint 30 éve nem történt olyan erőteljes behatás a magyar áramellátó rendszerben, mint a vihar idején. Volt egy olyan pillanat, amikor majdnem 400 ezer ember maradt áram nélkül, és az ezret is meghaladta az ellátási zavarral érintett települések száma.

Több mint kétezer embert mozgósítottak, és mintegy négyszázan dolgoztak a diszpécserszolgálatokban. Ők azon dolgoztak, hogy elhárítsák a tényleges bajt – jelezte a kormányfő, köszönetet mondva nekik.

A rendvédelmi szervek – rendőrök, katasztrófavédelem, tűzoltók -, közlekedési szakemberek, vasutasok mind kiválóan teljesítettek – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzáfűzve, hogy büszke lehet az ország arra, hogy tömeges baleset nélkül „megúsztunk” egy ilyen természeti csapást.

A kormánynak döntésképességre és cselekvőképességre van szüksége – közölte a miniszterelnök, példaként említve, hogy a hét elején még az aszály ellen kellett harcolni, mert nem jött az eső, „aztán néhány nap múlva meg az ellen harcoltunk, hogy megjött”.

Hozzátette: ilyenkor a kormány alatt nemcsak a miniszterekre gondol, hanem azokra az állami dolgozókra is, akik az állam szolgálatát vállalják, és baj esetén a többi ember segítségére sietnek. Az ő munkájuk a legmagasabb színvonalat üti meg, ők a világon bárhol megállnák a helyüket – méltatta a kárelhárításban részt vevőket Orbán Viktor.