Addig nem lesz béke, amíg Oroszország és Amerika nem állapodik meg 

2025. július 17., csütörtök (MTI) – Addig nem lesz vége a háborúnak Ukrajnában, amig az orosz és az amerikai elnök nem ül le tárgyalni és nem születik egy nagyobb megállapodás, melynek fontos, de nem egyetlen tétele a háború – jelentette ki a miniszterelnök az Ultrahang YouTube-csatornáján csütörtökön közzétett, Király Tamásnak adott interjúban.

A miniszterelnök azt mondta: olyan nincs, hogy mindenki békét akar és nincs béke. Olyan van, és most ez a helyzet, hogy mindenki azt mondja, hogy békét akar, de egyesek nem akarják.

A helyzetet úgy foglalta össze: az európaiak és az ukránok nyilvánvalóan a háború folytatását akarják, akármit mondanak, az Egyesült Államok elnöke valóban békét akar, és az oroszokról azt tudhatjuk biztosan, hogy a kijelölt területi határokat el akarják érni, és akár háború árán is meg akarják akadályozni, hogy Ukrajna NATO-tag vagy NATO katonai fegyverlerakat legyen.

Orbán Viktor kiemelte: az orosz-amerikai nagyobb megállapodásnak a háborún túl része az energiaárak alakulása, Amerika hozzáférése az orosz piacokhoz és Oroszországé az amerikaiakhoz, a gazdasági szankciók, a technológia és a fegyverzetkorlátozás kérdése.

Hangsúlyozta azt is: Magyarország „veszélyes példa”, azt mutatja Európában, hogy lehet állást foglalni a háború ellen, lehet kiállni a béke mellett, és „ha elég erős vagy, akkor kimaradhatsz a háborúból”. Magyarország az „antitézise mindannak, amit ma Európa csinál, aki békéről beszél, de közben valójában érdekelt a háború fenntartásában” – fogalmazott.

Azt is mondta: minden kapcsolatát rendszeresen használja annak érdekében mind az orosz, mind az amerikai elnök irányába, hogy a béke felé próbáljon érveket, szempontokat adni.

Szólt arról: igaz, hogy Donald Trump januári hivatalba lépése óta nem tudta megteremteni a békét, de ha Biden maradt volna, vagy Kamala Harris lépett volna a helyére, akkor a miniszterelnök meglátása szerint „benne lennénk egy világháborúban”. Nem kétséges – folytatta, hogy Donald Trump a béke embere, és csak neki van esélye arra, hogy közreműködjön egy orosz-ukrán békében.

Orbán Viktort kérdezték arról, hogy miért képviselte a kezdetektől fogva azt az álláspontot, hogy Magyarországnak a béke oldalán kell maradnia. A kormányfő az okokat sorolva elsőként a nemzeti érdeket említette. Szavai szerint abból Magyarország számára jó nem sülhet ki, ha Ukrajnában fölfegyvereznek 800 ezer vagy egymillió embert, létrejön egy Magyarország súlyánál, erejénél jóval nagyobb hadsereg, amiről a „Jóisten sem tudja”, hogy kik és mire fogják használni a következő évtizedben, mert ez önmagában veszélyes.

Kiemelte, meglátása szerint semmilyen feltétele nem adott annak, hogy az ukránok legyőzhessék az oroszokat. Kevesebben vannak, még ha a Nyugat ki is tömi őket pénzzel, mindig kevesebb pénzük lesz, a fegyveriparuk évtizedekre van elmaradva az oroszokétól, és a legfontosabb érv, hogy Oroszoroszág egy nukleáris szuperhatalom, és még soha, sehol, senki nem győzött le nukleáris szuperhatalmat – sorolta a miniszterelnök.

Hozzátette, őrültségnek tartotta azt a tervet, ami arra épül, hogy az ukránok győzzék le az oroszokat a frontvonalon, ezzel esetleg destabilizálják Oroszországot.

A béke mellett szól az is, hogy az a történelmi idő, amiben élünk, nem az orosz-ukrán háború ideje, magasabb rendű, fontosabb probléma a keresztény és az iszlám civilizáció egymás mellett élése. Annak mi értelme van, hogy keresztény, fehér európaiak az orosz-ukrán határnál a frontvonalon százezrével megölik egymást, a kontinens másik felén pedig milliószámra engednek be a mi kultúránktól idegen, más kultúrákból érkező, az iszlám világhoz tartozó tömegeket – tette fel a kérdést.

Ez abnormális viselkedés, a politikai vezetők eltévesztik a történelmi időt – mondta Orbán Viktor. Lehet, hogy most aktuálisan fontosabb az orosz-ukrán háború hatalmi kérdésköre és annak lezárása, de a történelmi idő, amely meghatározza majd a gyerekeink meg az unokáink életét, az nem ez, mert nem e körül a kérdés körül szerveződik – fogalmazott.

A mediterrán világ 1400 év óta fennálló kérdése az, hogy keresztény vagy iszlám irányba fejlődnek-e a mediterrán térségből, az onnan délre és onnan északra kinőtt civilizációk – közölte Orbán Viktor. Ez hosszú ideig nyugvóponton lévő ügy volt, de most ez a kérdés nyílt, folyamatok zajlanak, és ezek a folyamatok fogják eldönteni, hogy milyen világban élnek a gyerekeink meg az unokáink. Ezért nekünk ezt kell az első helyre tenni, ez a magyar megközelítés – jelentette ki.

Orbán Viktor nem látja annak veszélyét, hogy Oroszország akár NATO-tagországokat is megtámadhat. Hangsúlyozta, hogy Oroszországot jelenleg körülbelül 140 millióan lakják, míg az Európai Uniót 400 millióan, a briteket hozzászámolva pedig mintegy 460 millióan. Második érvként azt hozta fel, hogy Oroszország háborúra mozgósítható pénzmennyisége a töredéke annak, amit a Nyugat akár még Amerika nélkül is mozgósítani tud.

Leszögezte, egyáltalán nem lát arról értelmes okfejtést, hogy miért kísérelne meg Oroszország egy olyan háborút Nyugat-Európával szemben, amit csak elveszíthet.

Ugyanakkor a baltiak és a lengyelek fejében van egy félelem, amit nem mondanak ki – osztotta meg álláspontját. Attól félnek, hogy hiába tagjai a NATO-nak, ha az oroszok megtámadják őket, akkor a NATO nem fogja őket megvédeni, és így már érthető, hogy miért akarják most megverni az oroszokat és „dűlőre vinni, mert ha nem hiszed, hogy a szövetségeseid majd melletted lesznek, hiába vagy NATO tag, akkor persze más válik logikus gondolkodássá” – fogalmazott.

A kormányfő leszögezte, a baj megoldása nem a frontvonalon van, az ő dilemmájukra nem a háború erőltetése a válasz, hanem a NATO megerősítése – közölte.

Felidézte, hogy a 2008-as NATO-csúcs bebizonyította, az oroszoknak van erejük megakadályozni, hogy az ukránok vagy a grúzok tagjai legyenek a szervezetnek, és innentől kezdve Oroszországgal ismét mint tartós, hosszú távon létező és folyamatosan erősödő világpolitikai tényezővel kell számolni.

Ez a realitás – összegzett és kitért arra is, hogy még a 2010-es választások előtt ellátogatott Moszkvába és Kínába is. Közlése szerint tisztázta a magyar viszonyt Oroszországhoz és Kínához, tett ajánlatokat arra vonatkozóan, hogyan képzeljük el mi, magyarok 2010 után az együttműködést, illetve kötött megállapodásokat is, amit 2010 óta végre is hajtanak.

2009-ben Szentpéterváron az orosz elnökkel való tárgyalásán abban egyetértettek, hogy a magyar kormányfő javaslatára a történelmi vitákat tegyék félre. Arról vitatkozzanak a történészek, de a mindennapi orosz-magyar együttműködést ne nehezítse. Az orosz elnök ezt azóta is tartja, és mi is tartjuk. Az orosz-magyar gazdasági együttműködés a háborúig, a szankciók időszakáig jó volt az oroszoknak és nagyon jó volt nekünk. Nemcsak az energiaszektorban, hanem más területeken is – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy ha visszaugranának 100 évet az időben 1990-hez képest, akkor egy olyan Európát látnának maguk előtt, ahol két szellemi irányzat vitatkozik arról, hogyan kell jól vezetni és szabaddá, boldoggá tenni az országokat. Az egyik álláspont magát liberálisnak nevezte, a másik pedig konzervatívnak, és ez volt az alapszerkezete az európai politikának egészen Hitler megjelenéséig, illetve az orosz kommunista rendszer létrejöttéig. Miután ezek jelentős európai tényezővé váltak, hirtelen megváltozott az európai politikai viták szellemi szerkezete is, mert a konzervatívok meg a liberálisok, mint demokráciában hívő erők „összeálltak”. 1990-ig – az európai szellemi életben az egyik oldalon a liberálisok és konzervatívok szövetsége, míg a másik oldalon a totalitárius rendszerek álltak. Ez azonban 1990-ben véget ért.

A liberálisok ezután nagyon hamar rádöbbentek, hogy a csata ismét köztük és a konzervatívok között zajlik majd, és visszaáll az a rend, ami még a totalitárius világ előtt, az első világháborút megelőzően volt Európában.

Felépítettek egy elméletet, aminek a lényege, hogy aki nem liberális, vagy nem fogadja el a liberális világértelmezés lényegi elemeit, hanem mondjuk konzervatív vagy keresztény, az kívül van a demokrácia sáncain. Ők berendezték ezt a színpadot és ebben „a nyelvi börtönben” vonaglott hosszú időn keresztül az európai politika, egész addig, amíg – jelentős magyar közreműködéssel ki nem szabadították ebből a keretből, és nem mutatták meg a magyar kormányzat munkáján, a Fidesz példáján, a Patrióták megalakításán keresztül, hogy lehetséges keresztény, konzervatív, nemzeti alapon álló demokratikus politika – mondta. Ezt a liberálisok mind a mai napig eltagadják – mutatott rá, kiemelve: 2010 után újrarendezték az egész európai politikai színpadot. „Nem mondom, hogy az egészet átrendeztük, és már úgy van, ahogy mi szeretnénk, de a mi megközelítésünk, az egész színpad, az élet, a szellemi viták térelrendezésében a mi hatásunk már kézzelfogható” – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy ma még sokkal inkább megéri Magyarország számára az Európai Unión belül lenni és küzdeni a belső változásokért, mint kilépni onnan. Azt mondta, nincs olyan elméletileg kijelölhető pont, ami után már nem éri meg bent lenni; egy dolgot tud vállalni a magyar választók felé, ha úgy látja, hogy a tagság már nem éri meg, akkor szólni fog.

Az Európai Unió költségvetés-tervezetéről szólva azt mondta: noha úgy hívják, hogy az Európai Unió költségvetése, de az valójában egy ukrán költségvetés, mert arra az alapgondolatra épül, hogy az Európai Uniónak Ukrajna a része. Ez a költségvetés Ukrajna beillesztését tartja a legfontosabbnak, „nem egyszerűen csak ukránpárti, ez egy Ukrajna költségvetés” – összegzett.

A kormányfő kifejtette: a költségvetés összes forrásának 20-25 százaléka automatikusan Ukrajnába megy, 10-11 százalék korábban fölvett hitelek kamattörlesztésére. Ennek a költségvetésnek – akármilyen nagy számot is írtak a fedőlapra -, körülbelül 30-32 százaléka tulajdonképpen nem létező pénz, „ez már kiment onnan, tehát ennyivel csökkent” – fogalmazott. Hiába látszik nagyobbnak a költségvetés, a pénz, ami ebben található, sokkal kevesebb, mint korábban volt – húzta alá.

Kitért arra is: van egy magyar probléma is benne, ez pedig az, hogy a zsarolási eszközöket benne hagyták. Ha nem támogatod Ukrajna tagságát, vagy nem engeded be a migránsokat, vagy a gender ügyben ellenállsz, akkor végső soron pénzügyi eszközökkel zsarolnak Brüsszelből, a költségvetés erre lehetőséget ad – mondta, és kijelentette: ezért ezt a költségvetést, amíg miniszterelnök, „a büdös életben” nem fogja megszavazni.

Hasadás van a transzatlanti világon belül, Európa progresszív, liberális, Amerika pedig nemzeti, konzervatív irányba megy – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez megjelenik a világpolitikában is, Európa háborúpárti, Amerika pedig békepárti. Nem látom, hogy ez a hasadék szűkülne – jegyezte meg.

„Azt gondoltam, hogy 2030-ra Európa és Amerika között a harmonikusnak mondható, a kereskedelem azonos ideológiai megközelítésén nyugvó, közös gazdaságpolitika fennmarad. A vámháború ennek az ellenkezőjéről szól, Amerikának Európával szemben is megfogalmazott, saját gazdaságpolitikája lett” – mondta.

A világ 2030-ra egészen másképp néz majd ki, nagy megpróbáltatások előtt állunk, nekünk higgadtan, ügyesen kell manővereznünk ezekben az években – jelentette ki.

Kiemelte, Európa rossz politikai döntések következtében még mélyebbre juthat, de ennél aggasztóbb, hogy Magyarország rossz magyar döntések következtében 30-40 évnyi jövőt is elveszíthet.

Beszélt arról, hogy a jelenlegi Európai Unió nem az, amelyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott. Akkor szó sem volt migrációról, gender ügyekben Brüsszel illetéktelen volt, és fel sem merült, hogy egy háborúba akarja belekényszeríteni az országot. Ma egy politikai unióban vagyunk, pedig mi egy gazdasági unióba léptünk be. Úgy vélekedett, összeurópai, uniós jólét nem lesz, egy-egy országnak sikerülhet uniós tagként jólétet teremteni a polgárai számára, Magyarország a jelöltek között van.

Arra a felvetésre, hogy januárban arról beszélt, repülőrajtot vesz a magyar gazdaság, úgy reagált: arra a repülőrajtra gondolt, amit az év második felében – reméli -, hogy látni fogunk. Azt gondolta, hogy az év első felében lesz béke, de legalább tűzszünet az orosz-ukrán háborúban, hogy Donald Trump fellépése meghátrálásra kényszeríti az ukránokat és az európaiakat. Nem ez történt, az európaiak garanciát adtak Ukrajnának arra, hogy állják a háborús költségeket – mondta.

Kifejtette, ma az európai és a magyar gazdaság környezetét az határozza meg, hogy a háború folytatódik. Ahhoz, hogy a repülőrajt sikerüljön, abban lehetünk érdekeltek, hogy tűzszünet és béke legyen.

Hangsúlyozta, a kormány célzott programokat indított, és megemlítette, hogy a Demján Sándor Program több lehetőséget kínál a kkv-knak, a fiatalok pedig 3 százalékos kamattal hitelt vehetnek fel az első lakás vásárlásához.

A 2026-os választásról elmondta, nem az a kérdés, hogy a Fidesznek van-e esélye megnyerni azt, hanem az, hogy van-e esélye nyerni másnak. A Fidesz az EU legsikeresebb politikai közössége, minden választásnak úgy megyünk neki, hog mi vagyunk az esélyesek – fogalmazott.

„Megígértem, hogy nem engedem, hogy belenyomják az országot a háborúba, és azt, hogy nem fogunk tönkremenni a migráció miatt, és Magyarország migránsmentes ország maradt. A nyugdíjasoknak megígértük, hogy meg fogjuk védeni a nyugdíjak vásárlóértékét. Szerény, de magabiztos nyugalommal állok majd ki a kampány elején a magyar emberek elé, hogy amit vállaltunk négy éve, azt megcsináltuk” – mondta Orbán Viktor.

Király Tamásnak arra a megjegyzésére, hogy míg korábban nagyon nehéz volt a miniszterelnököt kérdezni, addig az elmúlt időszakban több podcast műsorban is járt, Orbán Viktor úgy reagált: nem nehéz őt kérdezni, de van egy-két feltétele, hogy egy ilyen beszélgetés létrejöjjön. Az első az, hogy legyen esély értelmes beszélgetésre, tehát „csihi-puhi kedvéért” nem ül le egy stúdióba – mondta. A másik feltétel, hogy nem ad interjút „zsoldban állóknak”, vagyis olyanoknak, akikről tudja, hogy külföldről fizetik. A kérdésre, hogy a zsoldos csak hülyeséget tud-e kérdezni, a miniszterelnök azt felelte: nem, vannak okos zsoldosok is, és azok a legveszélyesebbek.