Belpolitika / A vasárnapi EP-választáson kapunk egy esélyt a háború megállítására
Megosztás

A vasárnapi EP-választáson kapunk egy esélyt a háború megállítására

Budapest, 2024. június 7., péntek (MTI) – Minden nap fogy a remény az orosz-ukrán háború megállítására, de az európai parlamenti választáson még kapunk egy esélyt erre – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor hangsúlyozta: minden háború előkészítésének történetében van egy pont, amikor már nem lehet visszafordulni, és ehhez értékelése szerint nagyon közel vagyunk.

Azt, hogy Franciaország harci repülőket ad át Ukrajnának, az oroszok pedig azt közölték, hogy fegyvert szállíthatnak az Egyesült Államok bármely ellenségének, úgy kommentálta: ezek már nem csak nyilatkozatok, hanem cselekedetek. Szerinte hamarosan megérkezhetnek az orosz hajók Kubába, illetve az Afrikában zajló konfliktusokba, ahol „nyakig bent van” az Európai Unió néhány tagállama és az Egyesült Államok, ezzel pedig egyre feszültebbé válik mindenhol a helyzet.

A háborúpártiak egy regionálisként indult konfliktusból európai konfliktust csináltak, ebből lett egy nyugati-keleti konfliktus, ami most a világ összes többi részén megjelenhet – tette hozzá, arra figyelmeztetve, így szoktak a regionális háborúkból világháborúk kifejlődni.

Úgy vélte: a vasárnapi EP-választáson „kapunk egy esélyt” a háború megállítására, aztán lesz néhány nehéz hónap, amit „túl kellene élnünk” az amerikai választásig.

Ha addig nem robban be az orosz-ukrán frontvonalon a háború, akkor még novemberben, ha Donald Trump visszatér, egy jó európai választással a hátunk mögött, csinálhatunk egy össznyugati transzatlanti békekoalíciót, és azzal meg lehet állítani a háborút – mondta.

A miniszterelnök szerint ugyanis olyan háborús pszichózis van Európában, amelynek logikus végkifejlete lesz, hogy megérkeznek a nyugat-európai országok katonai egységei Ukrajna területére.

Orbán Viktor azt mondta, ezt a háborús pszichózist „csak a vak nem látja”. Jó esetben a nyugati katonák nem a frontvonalra érkeznek meg, de hogy ez fog történni, „épelméjű embernek nem lehet kétsége” – tette hozzá.

Közölte, figyeli „a szerencsétlen magyar baloldaliakat”, akik őrlődnek a háború és a béke álláspontja között, miközben a magyar emberek, még a baloldaliak is békét akarnak, azok azonban, akik „a baloldalt fizetik Sorostól Brüsszelen át Washingtonig”, meg háborút.

Szerinte ezt az ellentmondást úgy akarják feloldani, mint a migrációnál, hogy azt mondják: ez a kérdés nem is olyan veszélyes. „Nem a fészkes fenét!” – hangoztatta.

A miniszterelnök azt mondta, ha valaki visszanéz az elmúlt két évre, akkor könnyen beláthatja, hogy „egyre gyorsuló ütemben megyünk bele a nyílt konfliktusba”. Először csak sisakot küldtek a nyugatiak, de emberélet kioltására alkalmas fegyvert nem. Azt mondták, az energiaszektort érintő szankciókról szó sem lehet, miközben „ma le vagyunk vágva az orosz energiaforrásokról” – érvelt.

Aki azt állítja, hogy nincs közvetlen háborús veszély, becsapja az embereket – tette hozzá.

A kormányfő szerint a békepárti erőket próbálják elhallgattatni, példaként a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merényletet, a Békemenetről szóló internetes tudósítások felfüggesztését, valamint a Fidesz-KDNP háborúellenes plakátjainak „megtámadását” említette.

Orbán Viktor azt az európai döntést is kifogásolta, hogy a tagállamok nem fogadhatnak orosz adásokat. A magyar emberek és az unió többi országának polgárai el vannak zárva attól a lehetőségtől, hogy megnézzék az ukrán és az orosz híreket, aztán döntsenek arról, hogy szerintük hol lehet az igazság – mutatott rá.

Elmondta: egy háború, egy közvetlen katonai konfliktus előkészítése zajlik. Az oroszok azonban nem egy harmadrendű ország – egy háború megvívásához szükséges hátországa Oroszországnak a legnagyobb a világon -, minden nyugati lépésre válaszlépés lesz, ez hozza magával a háború kiterjedését – érvelt.

Az utolsó pillanatokban vagyunk, centiméterekre vagyunk a visszatérésre már lehetőséget nem adó pont elérésétől. Most kell cselekednünk. Van három napunk, meg utána még négy hónapunk – fogalmazott az amerikai elnökválasztásra utalva.

Kitért Robert Ficónak a merénylete után tett nyilatkozatára. Orbán Viktor szerint a szlovák kormányfő beszédében a Szlovákia szót nyugodtan ki lehetne cserélni Magyarországra, és abból meg lehet érteni, mi történik a színfalak mögött. „Behatolási kísérletek tömegével állunk szemben” – jelentette ki.

Szerinte „erőkivetítés történik” a nyugati országok, különösen Amerika részéről, ellenfeleket, magukat civilnek mondó, de valójában politikai szervezeteket, háborúpárti médiát pénzelnek.

Közölte, a legtöbb nyugat-európai ország ezzel szemben fegyvertelenül áll, de Magyarország még a migrációs válság idején kiépített egy védelmi rendszert az amerikai és brüsszeli erőkivetítési kísérletekkel szemben: a rendszer „szíve közepe” a nagyon erős, stabil kormányzati többség.

Orbán Viktor kiemelte: Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia egy ukrajnai NATO-misszióból.

Ha abba csak a kisujjunkat is beletesszük, akár csak a tervezési fázisban is részt veszünk, be fog bennünket szippantani – fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva, „amikor a NATO igazán megindítja majd ukrajnai katonai misszióját, akkor Magyarország területe és a NATO részvételéhez, a NATO számára felajánlott magyar katonai egységek fölötti irányítás átkerül nemzeti hatáskörből a NATO-parancsnokhoz”.

Ha ez bekövetkezik, akkor elvesztettük a szuverenitásunk egy nagyon fontos részét, illetve átadtuk szuverenitásunk nagyon fontos részét, és onnantól kezdve nem tudjuk a magyar csapatokat kívül tartani a háborún – jelentette ki a kormányfő.

A miniszterelnök nagyon közelinek nevezte a pontot, amikor kilépünk az ukrajnai szerepvállalást előkészítő minden NATO-akcióból. Hozzátette, a lépést még meg kell tárgyalni a szervezet jelenlegi és leendő főtitkárával.

Világossá kell tennünk, hogy Magyarországnak joga van ragaszkodni a NATO alapszerződéséhez, amihez csatlakoztunk – fogalmazott Orbán Viktor, felidézve, hogy a dokumentum védelmi szerződésként határozza meg a szervezetet.

Senki sem kényszeríthet bennünket arra, hogy a NATO-tagállamok területén kívül katonai akcióban vegyünk részt, és arra sem, hogy abba pénzt adjunk – tette hozzá, megemlítve, hogy a NATO évente 40 milliárd dollárt követel e célra a tagállamoktól, de ő ezt eddig nem volt hajlandó jóváhagyni.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a szuverenitást veszélyeztető behatolásokra a nyugati koalíciós kormányok megoszthatósága, tagjaik eltérő érdekvilága ad módot, de mi meg tudjuk védeni az ország függetlenségét, hiszen nálunk „egy a tábor, egy a zászló”, és kitanultuk a Brüsszelből jövő nyomás kezelését.

Ugyanakkor jelezte: a választáson meg kell erősíteni a szuverenitást védő kormányzati törekvéseket, amelyekkel „nem engedi, hogy beletolják Magyarországot a háborúba”.

Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormány, függetlenül a vasárnapi választási eredménytől, „ki fog tartani, ameddig csak tud a béke mellett; a kérdés az, meddig tud”, ez pedig összefügg az eredményekkel.

Ha megerősítenek bennünket, könnyebben és hosszabb ideig tudunk kitartani. Ha nem erősítenek meg, akkor is vállalkozunk arra, ami a kötelességünk, aztán majd meglátjuk, hogy meddig bírjuk erővel – mondta.

Szavai szerint a háborúból való kimaradás kérdése erő kérdése. Nem ahhoz kell erő most, hogy részt vegyél a háborúban, az a legegyszerűbb, csak úszni kell a többiekkel. Szembe menni vele és kimaradni belőle, na az nehéz, ahhoz kell igazán erő – tette hozzá, példaként hozva fel, hogy a kívül maradáshoz mindkét világháború kezdetén a magyar vezetőkből „az erő hiányzott, nem a szándék”.

Orbán Viktor a két világháború kezdetének kora és napjaink között azt a különbséget tette, hogy most nem a tárgyalóasztaloknál, hanem egy alapvetően tiszta és szabad választáson az emberek dönthetnek a háború kérdésében.

A kimaradni akaróknak a népakaratból jövő felhatalmazás a legerősebb eszköz, ezért közvetlen összefüggés van a mostani vasárnapi választási eredmény, a kormány ereje és a háborúból való kimaradás között – fogalmazott.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a háborúval már így is rengeteget veszítettünk. Az emberek talán kevésbé tudják, hogy ők finanszírozzák a háborút akaratukon kívül, de a mostani árak a boltokban, azok háborús árak – figyelmeztetett.

A háborúval ugyanis felmentek a hitelkamatok, a szállítási költségek, az energiaárak, ráadásul Brüsszel egy teljesen elhibázott szankciós rendszerrel még tovább tetézi a bajt – jelezte.

További problémaként jelölte meg, hogy Magyarországnak folyamatosan be kell fizetnie az EU kasszájába olyan összegeket, amelyeket utána Brüsszel elküld Ukrajnába.

„Azért harcolok a leggyakrabban, hogy ne az Európai Unióból nekünk járó pénzeket küldjék Ukrajnába, hanem ha már oda pénzt akarnak küldeni, akkor fair módon ne a magyarok pénzét, hanem mindenki pénzéből küldjünk valamennyit, illetve mindenki külön összeget adjon össze erre a célra” – közölte.

Szót ejtett a NATO azon követeléséről is, hogy évente köteleződjünk el 40 milliárd dollár mellett. Arról a pénzről azonban, amely ma elégnek tűnik, mindig kiderül rövidesen, hogy kevés, „a háború mindent felemészt” – jegyezte meg.

Most kiszállni a háborúban már azt jelentené, hogy az eddigi áldozatoknak nem volt értelme, ezt pedig nem vallhatják be a háborúpártiak, ezért szó sem lehet arról, hogy útközben megálljanak, állandóan friss pénzt, friss erőforrásokat dobálnak a már elbukott pénzek mögé – figyelmeztetett.

A spekulánsok – Soros Györgyékkel az élen – degeszre keresik magukat a háborún, a kormányok pedig az ő érdeküknek megfelelően politikai érveket szolgáltatnak arra, hogy ha már ennyit invesztáltunk a háborúba, ne hagyjuk veszni azt, amit eddig beletettünk, tegyünk bele még. „És ennek sosincs vége, illetve a vége ott van, amikor emberek milliói meghalnak” – összegzett.

Orbán Viktor kitért a Liszt Ferenc repülőtér többségi tulajdonának visszavásárlására is, hangsúlyozva: olyan vagyontárgyat szereztünk vissza, amelyből csak egy van, és az ilyet sosem szabad odaadni másnak, azt mindig meg kell tartani.

Kiemelte: háborús időkben eleve jobb, ha az ország egyetlen komolyan vehető nemzetközi reptere közvetlen magyar irányítás alatt van. „Ez majdnem monopólium, tehát ebből nincsen több” – fogalmazott.

Hozzátette: a reptér magyar állami tulajdonba kerülésével minden magyar állampolgár vagyona nőtt. Tervei szerint a reptér értékét gyorsan növelni fogják, ezzel pedig az egy állampolgárra eső vagyoni érték is nőni fog.

Ennek érdekében a világ legnagyobb reptér-üzemeltetőjét, a francia Vincit is bevették. „Az a jó, hogy ha az állam nem gazdálkodik, hanem ha meg is van a tulajdon, ami fontos, akkor bevon olyan profikat, akik értenek ehhez a dologhoz” – fogalmazott.

Van még tervünk, hogy később majd katariakat is bevonunk, de a többséget mindenképp meg akarjuk őrizni – közölte a miniszterelnök.

KÖVESSEN
Megosztás

További hírek