A választás utáni időszak legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan magyar kormány, amely a háború felé haladó európai politikában a békét képviseli

Budapest, 2026. március 12., csütörtök (MTI) – Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta a miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán csütörtökön az Országházban.

Orbán Viktor a külhoni magyarság képviselői előtt mondott beszédét azzal kezdte: érthető, hogy mindenkit a választás érdekel, hiszen egy hónapra vannak a szavazástól, de nem lenne helyes, hogyha ezt a fórumot választási fórummá minősítenék át. Értékelése szerint azonban a mostani választáson nem arról van szó, hogy „jó és még jobb között” választhatnak, hanem arról, hogy választhatnak „ilyen irányt is, meg olyan irányt is”.

„Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét. Rendszerváltást képviselő jelentős erők is indulnak a választáson” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy rendszerváltás „komoly szó”, mindennek az alapvető megváltoztatását jelenti, a nemzetpolitika alapjainak megváltoztatását is. „Ezzel jó, hogyha mindenki tisztában van, amikor a saját otthoni közösségében a magyar választások következményeit mérlegeli” – figyelmeztetett.

A kormányfő beszéde végén erre a témára visszatérve ugyanakkor azt mondta a KMKF résztvevőinek: „Ne izguljanak, győzni fogunk.”

Orbán Viktor beszédében a nemzetközi közegről szólva elmondta: a veszélyek száma megnőtt, a legszűkebb környezetünkben, Európában káosz uralkodik. A világ átalakulási folyamatban van, ez pedig arra sarkall minket, hogy ne az eddig megismert világ logikája szerint gondolkodjunk – figyelmeztetett.

Kiemelte: a világgazdaság súlya keletre tolódott, a világ nagy technológiai központjai fele-fele arányban osztódnak Nyugat és Kelet között, a kritikus ásványkincsek és a tradicionális energiahordozók felett pedig nem a Nyugat, hanem a Kelet rendelkezik. Eközben a katonai kiadásokat a Nyugat megduplázta, a Kelet megtriplázta, a különbség napról-napra csökken.

Szólt arról is, hogy a dollár tartalékvaluta szerepe csökkent a világgazdaságban, míg a globális eladósodottság szintje meghaladta a globális GDP-t. „Ilyen volt már a világban, és ennek általában munkanélküliség és magas infláció lett a vége” – mutatott rá.

Ezek a változások azzal jártak, hogy a konfliktusok száma megnőtt, ezt a „saját bőrünkön is érzékeljük” a szomszédban zajló háború miatt – jegyezte meg, hozzátéve: ezek a konfliktusok iszonyatos összegeket emésztenek fel. Magyarországnak úgy kell számolnia, hogy az orosz-ukrán háború okozta károk, ami a gazdasági fejlődés kiesett mennyiségét jelenti, meghaladták a 10 ezer milliárd forintot – összegzett.

Értékelése szerint az európai gazdaság gerincét megroppantotta az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus. Arra figyelmeztetett: az ukrajnai háború négy évvel ezelőtti kitörése óta az európai gazdaság nem tud 1 százaléknál jobban növekedni évente, miközben az Egyesült Államok gazdasága három, Kínáé pedig öt százalékkal növekszik. A drámai következmények első megnyilvánulásának nevezte, hogy „bekopogtatott a munkanélküliség korszaka” Európában.

Jelezte azt is: Németországban, amelyhez leginkább kötődik a magyar gazdaság, a munkanélküliség csúcson van és 20 éves rekordot döntött a csődbe ment cégek a száma. Úgy fogalmazott: „nem kell atomtudósnak lenni”, hogy emögött felfedezzék az orosz olcsó energiahordozókról történő leválás negatív következményeit.

Hangsúlyozta: a magyar kormány felfogása szerint ebben a helyzetben Európának a béke lenne az érdeke, ezzel szemben az európai vezetők nyíltan és vállaltan háborús politikát folytatnak azzal a céllal, hogy Oroszországot megrendítsék és legyőzzék, nem a tárgyalóasztalnál, hanem a frontvonalon.

„Háborús politika folyik ma Európában, amitől mi, magyarok, egy radikálisan eltérő talapzatú politikát folytatunk, és a választások utáni időszaknak is ez a legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan kormány, amely akar és képes arra, hogy egy háború felé haladó európai politikában egy béke irányba tartó magyar kül- és belpolitikát folytasson” – jelentette ki.

A miniszterelnök kapitális stratégiai hibának nevezte az Európai Unió által eldöntött leválást az orosz energiahordozókról.

Ilyen időszakban diverzifikálni kell, nem leválni – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a diverzifikáció az ellátás lehetőségeinek szűkítése helyett azok bővítését jelenti. Megemlítette: az elmúlt 15 évben duplájára emelkedett a fegyveres konfliktusok száma a világban, ennek legújabb példája a közel-keleti háború, amelynek mindannyian érezzük hátrányait. Hangsúlyozta: a konfliktus olyan államoknak is gondot okoz, amelyeknek vannak saját szénhidrogén-készletei.

Orbán Viktor kitért arra is: a közel-keleti háború miatt „ismét a régi súlyával térhet vissza” a migrációs nyomás, majd kitért arra, hogy 280-ról 400 millió fölé emelkedhet a világban élő migránsok száma.

A migráció nem eltűnik az életünkből, hanem marad, és jelentős mértékben növekedni fog – prognosztizálta, felidézve, hogy 2015-ben a szíriai polgárháború indította el a migrációs hullámot.

Kiemelte: függetlenül a választástól, a magyarok nemzeti közösségének együttműködésre lesz szüksége. Nemcsak az országot kell egyesíteni a választás után, de „egyesítve kell tartani” a külhoniakat az anyaországgal – tette hozzá.

Létkérdésnek nevezte, hogy minél átfogóbb nemzeti egységet tartsanak fenn nemzetstratégiai kérdésekben, és célként jelölte meg azt is, hogy „ebben a bonyolult és átalakuló világhelyzetben Magyarország jól fogjon pozíciókat”.

Felidézte: 2010 óta Magyarország megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását, a kulturális és lelki mellett végzett gazdasági újraegyesítés során csak 2016 óta 246 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési támogatást adtak e közösségek tagjainak, ami helyben további 480 milliárdnyi tőkét mozgatott meg.
Orbán Viktor arról is beszélt: nincs Európában terv arra, hogy a változó világban mi legyen Európa új pozíciója és hogyan kell azt elérni. Értékelése szerint sokkal inkább a régi rend maradványainak a védelmezése a jellemző.

Rámutatott: sokan arra számítanak, hogy a republikánusok elveszítik a következő elnökválasztást, visszajönnek a demokraták és az európaiakkal ismét létrehozzák azt az egységet, amelyet 2015-16-ig képesek voltak fenntartani. Kijelentette: hiába jönnének vissza a demokraták, mert ők megértették az Egyesült Államok helyzetét és látják, hogy a status quo fenntartása nem érdekük.

Arra figyelmeztetett: hacsak az európaiak nem igazítják ki a mostani stratégiájukat, akkor biztos, hogy hozzájuk nem fognak visszaalkalmazkodni az amerikaiak.

A kormányfő a világban zajló változásokat részletezve két iskolát, két tábort azonosított. Értékelése szerint az egyik – a „nagyok” – azon dolgoznak, hogy az átmenet, a mostani helyzetből egy új világba, rendezett formában történjen és egy rendezett folyamat keretében próbálják kijelölni a saját helyüket. Ide sorolta az Egyesült Államokat, Kínát, Indiát és „talán az oroszokat”.

Kitért arra is, most lát először olyan amerikai adminisztrációt, amely nyíltan bevallja, hogy a világ fennálló rendje ellentétes az érdekeivel és azt meg akarja változtatni. Van is tervük, hogy mire szeretnék a világot megváltoztatni, azt is tudják, annak megvalósítása kiknek az érdekét sérti. Arról is van elgondolásuk, hogyan érjék el a céljukat az érdekek kezelésén keresztül – tette hozzá.

Jelezte: van egy másik csoportja az országoknak – a nyugat-európai országok – amelyek ezeket a változásokat nem tekintik szükségszerűnek, nem tekintik kívánatosnak, nem lehetőséget, hanem veszélyt látnak benne.

Ezért van az, hogy Brüsszel ahelyett, hogy lehetőséget látna ebben a változásban – ahogy mi magyarok lehetőséget látunk -, kizárólag csak veszélyt lát, és ezért is kötelezték el magukat Ukrajna és a háború folytatása mellett – hangsúlyozta.

Orbán Viktor arról is beszélt: az ukránok abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon. Nem tisztünk megítélni, hogy a háború folytatása ukrán részről helyes-e vagy nem – jegyezte meg, figyelmeztetve azonban arra is, hogy egy atomfegyverekkel rendelkező hatalommal harcolnak. Leszögezte ugyanakkor: ránk nézve az ukránok döntése semmilyen kötelezettséggel nem jár.

Emlékeztetett arra, az ukránok elérték, hogy a négy legfontosabb követelésüket rajtunk, a szlovákokon és a cseheken kívül mindenki támogassa az unióban: az EU ismerje el, hogy Ukrajna egész Európa érdekében háborúzik, adjon pénzt Ukrajnának, váljon le az orosz energiáról és a tagállamok támogassák az ukrán EU-tagságot. Magyarország ezekből a követelésekből egyet sem támogat – jelezte.

Ha ugyanis leválnánk az olcsó orosz energiáról, az háztartásonként minden évben egyhavi jövedelmet venne el, ha pedig Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, az a háború behozását is jelentené az unióba – figyelmeztetett, felvetve azt is: miért lenne érdekünk egy velünk ellenséges országot beengedni az EU-ba?

Hangsúlyozta: mi vagyunk az egyetlen ország, amely nem ad Ukrajnának pénzt, és az egyetlen ország, ahol nincsenek megszorító csomagok, Magyarországon például 11 százalékkal emelkedett a minimálbér.

Azért vannak megszorítások Nyugat-Európában, mert odaadták a pénzt az ukránoknak, ráadásul miután már most sincs elegendő pénzük, Ukrajna finanszírozása szükségszerűen hitelből történik – emelte ki.

Hozzátette, ezeket a hiteleket abból a jóvátételből törlesztenék az ukránok, amelyeket az oroszok a háború után fizetnének nekik. Ilyesmire nyilvánvalóan sosem kerül majd sor, így a nyugat-európaiak az unokáikat is eladósítják – összegzett.

A miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására és az ezzel kapcsolatos ukrán-magyar feszültségre áttérve emlékeztetett: nem ez az első energiablokád, mert 2022-ben az ukránok már egyszer lezárták az Oroszországból Ukrajnán keresztül Magyarországra vezető gázcsövet.
Ezt azonban Magyarország ki tudta védeni, mert 2015-16-ban alternatív csővezetékrendszert állítottak működésbe, amely Törökországon és a Balkánon keresztül érkezik – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra is: az ukránok folyamatosan lövik ennek a vezetéknek az orosz területen lévő csőrendszerét, vagyis meg akarják bénítani azt a vezetéket is, amin keresztül gáz jön Magyarországra.

Arra figyelmeztetett: intenzív kapcsolatot kell tartani a balkáni országokkal, hogy a lehető legmagasabb biztonsági fokozatban működjenek, „nehogy az ukránok ott valamit csináljanak”. Az Északi Áramlat felrobbantására utalva hozzátette: az ukránok rendelkeznek ilyen képességekkel, és – mint fogalmazott – „bátor nemzet, hősies nemzet az ukrán”, nem habozik, hogyha az érdekei megkövetelik, hogy cselekedjen.

Megjegyezte: egy olyan nemzet, ami így harcol a túlélésért, az valószínűleg „velünk sem lesz kíméletes”, ha úgy érzi, hogy meg kell bénítani Magyarország gázellátását. Ezért nekünk az államhatárainkon kívül is kellő figyelemmel kell lennünk – hangsúlyozta.

Orbán Viktor az olajblokáddal kapcsolatban kifejtette, az ukránok azt mondják, hogy akkor van olaj, ha Magyarország elfogadja négy követelésüket: hogy az EU ismerje el, hogy Ukrajna egész Európa érdekében háborúzik, adjon pénzt Ukrajnának, váljon le az orosz energiáról és a tagállamok támogassák az ukrán EU-tagságot.

Kijelentette: a magyar kormány azonban nem hajlandó tárgyalni ilyen keretekben, mert az EU-nak olyan szerződése van az ukránokkal, amely kötelezi Ukrajnát arra, hogy átengedje a területén a közép-európai országokba irányított olajszállítmányokat, és azt is kimondja, hogy nincs joga olyan politikát folytatni, amely veszélyeztetné az ellátásbiztonságot.

„Mi nem állunk háborúban ugyan Ukrajnával, de azért eszünk van” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzetben mindkét félnek van terve, de a magyar kormányé jobb, mint az ukránoké.

Kijelentette, hogy az olajblokádot le fogják törni, de arra figyelmeztette a KMKF résztvevőit, hogy ebből fakadóan mindenfajta konfliktusokat fognak majd tapasztalni a következő időszakban. „Szerencsére nem az ukrán-magyar határon, adja a Jóisten, hogy ez ne is legyen így, hanem majd Brüsszelben” – folytatta, jelezve, hogy vannak eszközeik az ukránok számára fontos döntések megakadályozására.

Kijelentette: amíg Magyarország nem kapja meg, ami megilleti, és nem nyitják újra a vezetéket, addig ezeket az eszközöket a magyar kormány „intelligensen, mindenfajta ökölrázás nélkül, de következetesen” használni is fogja, és ezt a csatát meg fogják nyerni.

„A kárpátaljai magyaroktól pedig megértést, türelmet kérek, velük vagyunk, figyelünk rájuk, támogatjuk őket, amit tudunk, megadunk, de ezt a csatát nekünk az ukránokkal szemben meg kell nyernünk, mert ha nem nyerjük meg, akkor csupa ilyen követeléssel fogjuk magunkat szembetalálni a következő években, amelyek teljesen ellentétesek lennének Magyarország nemzeti érdekével” – jelentette ki.