A rossz döntés költségeit ne a magyarok, hanem azok fizessék meg, akik hozták a döntést 

Budapest, 2023. december 15., péntek (MTI) – Magyarország az EU-csúcson nem vett részt az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos döntésben, megvétózta viszont az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában péntek reggel. A tagfelvételi tárgyalások megkezdését Ukrajnával rossz döntésnek nevezte, és közölte, annak esetleges negatív következményeit a magyarok nem fogják megfizetni.

A kormányfő a brüsszeli Közmédia Központban készített interjúban azt mondta: hosszú és nehéz vita zajlott le az EU-csúcson, nyolc órán keresztül próbálta meggyőzni a résztvevőket arról, hogy ne is tűzzék napirendre az ukrán csatlakozási tárgyalások ügyét, vagy ha napirendre tűzik, akkor legyen világos, hogy Ukrajna nem készült fel arra, hogy az unió tagja legyen.

Ez a döntés időszerűtlen, nem érett meg a helyzet erre, térjünk erre vissza akkor, amikor Ukrajna már alkalmas lesz arra, hogy tárgyaljunk – hangsúlyozta.

„Nyolc órán keresztül küzdöttem, hogy elmagyarázzam nekik, hogy rosszul segíteni rosszabb, mintha nem is segítenénk” – fogalmazott.

Hozzátette, nem lehetett őket meggyőzni, mert két komoly érvük volt, amit tudomásul kellett vennie. „Az egyik, hogy ők 26-an vannak, én meg egyedül, és ők meg akarják adni Ukrajnának ezen a döntésen keresztül azt a biztatást, ami a háború folytatásához kell, és arra kértek, hogy ebben ne akadályozzam őket” – idézte fel.

A döntő érvük ugyanakkor az volt, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit, tekintettel arra, hogy a végső szót Ukrajna tagságáról a nemzeti parlamenteknek kell kimondaniuk, köztük a magyarnak is. Ha nem akarjuk, hogy Ukrajna tagja legyen az Európai Uniónak, akkor majd a magyar parlament ezt leszavazza – közölte.

Kiemelte: hosszú folyamat lesz az is, amíg eljut az ügy a parlamentekig, addig mintegy 75 olyan alkalom van, amikor a magyar kormány ezt a folyamatot megállíthatja.

„Azt mondták, hogy ha majd a tárgyalás során valami sérti Magyarország érdekeit, akkor majd állítsam meg, de ők mindenképpen el akarnak indulni, hát akkor ne akadályozzam” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ő viszont nem akart „Magyarország lelkiismeretére venni” egy ilyen rossz döntést, ezért azt mondta, hogy ebben nem akar részt venni.

Magyarország nem akar részt venni ebben a rossz döntésben: hát csináljátok egyedül, és ezért inkább elhagytam a termet

– fogalmazott.

Arra is kitért: meg kellett viszont vétóznia az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást, erre majd visszatérnek valószínűleg egy rendkívüli csúcs keretében valamikor februárban.

Hangsúlyozta: oda akarták adni a tagállamok pénzét, köztük a magyarok pénzét is Ukrajnának, ezt azonban – mivel ez konkrét jogsérelem – megvétózta. Emlékeztett ugyanakkor arra is, hogy ez csak a köznyelvben vétó, jogilag nem vétóról van szó, hanem egy egyhangú döntésről, amely Magyarország nélkül nem tud megszületni.

Az 50 milliárdot meg kellett vétóznom, meg a költségvetéshez kapcsolódó módosítást is, nem volt más választásuk, tudomásul kellett venni, hogy Magyarország vétózik, úgyhogy pénz nincs – mondta.

Orbán Viktor figyelmeztetett: Ukrajna uniós tagfelvételi tárgyalásainak megkezdése rossz döntés, aminek lehetnek negatív hatásai, ám ennek „pénzügyi-gazdasági következményeit a magyarok nem fogják megfizetni”.

Hangsúlyozta: ezeket a költségeket azoknak kell állniuk, akik ezt a döntést meghozták, az uniós tagállamok „megveszekedetten el akarnak indulni ebbe az irányba”, így Magyarországnak az a lehetősége van, hogy figyelmeztessen, „ez rossz döntés”.

Ez a rossz döntés Magyarország lelkiismeretét nem terheli, később ezt a folyamatot meg tudjuk állítani – tette hozzá, hangsúlyozva, a legvégső döntést a magyar parlament mondja ki Ukrajna tagfelvételéről. Ha meg kell védeni a magyar gazdák érdekét, akkor a kéziféket Magyarország be fogja húzni, e felől ne legyen kétségünk – jelentette ki a miniszterelnök.

Hozzátette: „az unió szokott hozni rossz döntéseket”, például a 2008-as pénzügyi válsággal, a migrációval kapcsolatban, vagy amikor az orosz-ukrán konfliktusban „nem a béke felé indultak el, hanem a háború felé, és szankciókat vezettek be”.

Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarországnak nem érdeke, hogy az Európai Unió úgy gazdálkodjon, hogy hitelt vesz fel.

Az unió gazdálkodása úgy épül föl, hogy amennyi pénzt befizetünk, annyit lehet elkölteni. Egyszer tettünk kivételt, rosszul is jártunk – fogalmazott, felidézve: az Európai Unió már kipróbálta a közös hitelfelvételt a koronavírus utáni helyreállítás finanszírozásakor, ám nem engedték, hogy mindenki azonos módon férjen hozzá ehhez az összeghez. Többet ilyet nem szabad csinálni – jelentette ki.

Azt mondta, az ukrán helyzet rosszul áll, nem több pénzt kellene küldeni a háborúra, hanem meg kellene állítani a konfliktust, fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Kiemelte, hogy Ukrajna tagfelvételi tárgyalásainak elkezdése „önmagában még nem sérti Magyarország érdekét”, de ha az országot hitelből támogatják, „már azonnali érdeksérelem van”, ezért is vétózott.

„Jobb későn, mint soha”, ez a pénz „jár nekünk”, ide kellett adni – kommentálta azt, hogy Magyarország megkapja a befagyasztott uniós források egyharmadát.

Úgy fogalmazott: Magyarország minden feltételt teljesített már jóval korábban. Ez a pénz „jár nekünk”, „lehet halogatni, tologatni, ide tenni (…), újabb feltételeket támasztani, de a végén ide kell adni”.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az elmúlt időszaknak vannak tanulságai, az első, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül is működik. A magas infláció, a szankciók okozta gazdasági zűrzavar, az energiaárak égbe emelkedése ellenére a magyar gazdaság átvészelte ezt az időszakot, sőt, az infláció a következő évben 5-6 százalék körül lesz, és a gazdasági növekedés is az egyik legmagasabb lesz az Európai Unióban.

A miniszterelnök hozzátette: második tanulság az, hogy Brüsszelben változásnak kell történnie, mert az, hogy így „packáztak” Magyarországgal, jelzi, Brüsszelben van hajlam arra, hogy visszaéljen a hatalmával.

A harmadik tanulság pedig az, hogy ami jár, az jár, előbb-utóbb úgyis oda kell adni – jegyezte meg, hozzáfűzve: amikor majd a pénz tényleg megvan, akkor dönt a magyar parlament arról, hogy mennyi menjen belőle a pedagógusok béremelésére, a kisvállalkozások támogatására, energetikai korszerűsítésre.

Orbán Viktor jelezte: az, hogy módosítani akarják az unió hétéves költségvetési törvényét, Magyarországnak remek alkalom arra, hogy a visszatartott források többi részt is megkapja. „Nem a felét, meg a negyedét, hanem meg kell kapni az egészet” – fogalmazott, kiemelve, „tisztességes elbánásra tartunk igényt, és most jó esély van arra, hogy ezt érvényesítsük is”.

A parlament által kedden elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt a kormányfő úgy értékelte: a törvény bezárja a kiskapukat, hogy a dollárok ne tudjanak begurulni a baloldal kasszájába.

Hangsúlyozta: minden ország legnagyobb kincse a saját függetlensége, a szuverenitása, ezt szolgálja az alkotmányos rendszer is.

Orbán Viktor hozzátette, a magyar rendszer jó, erős, „izmos” lábakon áll ugyan, de a 2022-es országgyűlési választások kampányában kiderült, hogy a „láb között” vagy mellett maradt némi hely, ahol „az egerek besurrannak vagy a dollárok begurulnak”.

Elmondta, a magyar alkotmányos rendszer tiltja, a baloldal mégis megtalálta a módját annak, hogy részben a baloldali média, részben a baloldalhoz kapcsolódó, nekik dolgozó civil szervezetek, NGO-k támogatásán keresztül külföldi pénzzel befolyásolják a választást.

A szuverenitásvédelmi törvény azért született meg, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő – szögezte le.

A kormányfő kitért arra is, hogy akik a guruló dollárokból élnek, akiket külföldről finanszíroznak, azok most tiltakoznak, hangoskodnak, mert bezárultak a kiskapuk a guruló dollárok előtt.

Kiemelte: azok szólalnak meg, akik eddig ezt a pénzt kapták, azok tiltakoznak, akik ebből élnek, „ez a zsoldosok tiltakozása”.

Akinek az érdekét sérti a törvény, mert külföldről kapott eddig pénzt, annak nyilván nem tetszik – hangsúlyozta, hozzátéve: ez a törvénycsomag jól védi Magyarország érdekeit.

Emlékeztetett azonban: a szuverenitás nem azt jelenti, hogy egy ország leválasztja magát a világ többi részéről, a világkereskedelembe való jó bekapcsolódás ugyanis nagy esélyeket rejt Magyarország számára. Ezért tudunk a méretünkhöz képest jobban élni, mert nemcsak tízmillió ember piacára, hanem az egész világpiacra termelünk – mutatott rá.

A kormányfő hangsúlyozta: a szuverenitás kérdése nem elszigetelődés vagy bekapcsolódás, hanem a helyes bekapcsolódás.

 Orbán Viktor szót ejtett a nemzeti konzultációról is, kiemelve: nem a kormány alakítja ki a közvélekedést, ehelyett az a dolga, hogy megértse, mit gondolnak a magyarok. A nemzeti konzultáció abban segíti az embereket, hogy olyan ügyekben, amelyekről talán ritkán szoktak otthon gondolkodni, de fontosak az országnak, egyszer gondolják át és nyilvánítsák ki a véleményüket – összegzett.

Az emberek véleménynyilvánítása segíti a kormányt, amikor például meg kell vétózni Brüsszelben 26 ország pénzosztási kísérletét. Ez nem egyszerű művelet, ehhez érvek kellenek – közölte.

„Nekem az ország közvéleményének, a magyar emberek szándékának ismerete jelenti a legnagyobb erőtartalékot” – fogalmazott.

A kormányfő elmondta, a baloldal, ebben az ügyben leginkább zsoldosként viselkedve, nem a nemzeti érdeket követi, de ők a magyar nemzet egy – választásokon is jól láhatóan – kisebb részéhez tartoznak. Az ő véleményüket is ismerjük, de a nagy többség véleménye ettől erőteljesen eltér – emelte ki.

A kormány nem kialakítja a közvéleményt, hanem részt vesz az emberekkel közösen egy diskurzusban, amelynek a végén lesz egy magyar álláspont, amit én itt tudok képviselni – fűzte hozzá.

A legfontosabbnak mégis azt nevezte, hogy végül minden fontos ügyben Magyarországon a magyar parlament és a magyar nép választott képviselői döntenek. Ez így lesz majd Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésében is – mondta Orbán Viktor.