A nagyhatalmak a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenek

Budapest, 2026. március 25., szerda (MTI) – Az iráni háborút az új világrend részeként kell értelmezni, ahol a nagyhatalmak ismét a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Mario Nawfal amerikai politikai kommentátornak adott interjújában.

A kormányfő szerint egy ilyen helyzetben nem az a kérdés, hogyan kellene alakítani a világpolitikát, hanem az, hogy annak milyen következményei vannak Magyarország számára. „Számomra az első kérdés mindig az, hogy ez mit jelent Magyarországra nézve” – fogalmazott. Hozzátette: nem az a dolga, hogy elképzelje, mit kellene tennie az Egyesült Államoknak, hanem az, hogy a magyar következményeket nézze. Úgy látja, sok magyar azt gondolja, hogy más európai vezetők is így járnak el, de ez nincs így. „Amit én csinálok, az Európában egyáltalán nem általános” – fogalmazott.

A miniszterelnök azt mondta, hogy korábban a nemzeti érdekek nem érvényesültek ilyen módon, most viszont a világ visszatért ahhoz az állapothoz, ahol a nagyhatalmak a saját érdekeik mentén cselekszenek, és az Egyesült Államok is ezt teszi.

Az iráni vezetés felszámolása közelebb vihet a békéhez, ugyanakkor ha ez nem sikerül, akkor egy még nagyobb, bonyolultabb és hosszabb háború következhet – vélekedett.

A közel-keleti helyzetről szólva saját tapasztalataira hivatkozott, jelezve, hogy miniszterelnök volt az iraki háború idején, Afganisztán megtámadásakor, valamint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások idején is. „Öreg róka vagyok” – jegyezte meg, hozzátéve: pontosan tudja, mennyire nehéz ebben a térségben bármilyen eredményt elérni. „Be lehet menni, de kijönni szinte lehetetlen” – mutatott rá.

Szavai szerint nem az a kérdés, hogyan kellene átszervezni a Közel-Keletet – „az a nagyfiúk dolga” -, hanem az, hogy milyen következményekkel kell számolni Magyarországon. Ezzel kapcsolatban két fő kockázatot nevezett meg: a migrációt és az energiaárakat.

A migrációról azt mondta, Európában több ország nem volt képes nemet mondani a korábbi hullámokra, és most óriási bajban vannak, nem látják a kiutat, elvesztették identitásukat. Magyarország ezzel szemben meg tudta védeni magát, és nincs olyan birodalmi múltja sem, amely miatt más népességek jogot formálnának a betelepülésre. Irán esetében kiemelte: egy 90 milliós országról beszélünk, ahol mintegy négymillió afgán menekült él. Ha Irán nem tudja tovább kezelni ezt a helyzetet, ezek az emberek Törökországon keresztül a Balkán felé indulhatnak, és elérhetik Magyarországot.

Az energiaárakkal kapcsolatban felidézte, hogy az ukrajnai háború kezdete után Magyarország energiaimportjának ára egy év alatt 7 milliárd euróról 17 milliárd euróra nőtt, ami 10 milliárd euró veszteséget jelentett. Ha az iráni konfliktus miatt az árak ismét emelkednek, az újabb súlyos gazdasági következményekkel jár – tette hozzá.

Európáról azt mondta, hogy két súlyos hibát is elkövetett: az egyik, hogy az európai politikai elit gúnyt űzött Donald Trump amerikai elnökből, és ezzel lerombolta a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. A másik, hogy politikai okokból lemondtak az olcsó orosz energiáról, amit politikai őrültségnek nevezett. Szerinte Európa előbb-utóbb visszakényszerül ezekhez a forrásokhoz.

Meglátása szerint Európa „birodalmi irányba” halad, miközben a valódi ereje a nemzetállamokból fakad. Az európai együttműködés eredeti elképzelését – a nemzetek közötti együttműködés és a háborúk elkerülése – „fantasztikusnak” tartotta, de ami most történik, az szerinte rossz irány. Európa elvesztette a keresztény gyökereit, és nem tud választ adni arra, mi a saját küldetése.

Közép-Európa azonban „mentálisan teljesen más”, mint Nyugat-Európa, és „készen áll az ugrásra” – mutatott rá. A térségben szerinte megvan az energia és a hit, ezért a következő tíz évben versenyképesebb lehet. Ehhez azonban szükséges a racionális kapcsolat Oroszországgal, mert az „Oroszországgal folytatott üzlet nélkül nem lehetünk sikeresek”.

Az ukrajnai háború kirobbanásával kapcsolatban a kormányfő azt mondta: Oroszország éveken át jelezte, hogy biztonsági kérdésként tekint Ukrajna nyugati integrációjára, és helyzet csak akkor stabilizálható, ha Ukrajna nem válik a nyugati struktúrák részévé, hanem ütközőzóna marad Oroszország és a Nyugat között, mert ellenkező esetben a konfliktus újra és újra ki fog törni.

Donald Trumppal való kapcsolatáról beszélve kijelentette: ő volt az egyetlen Európában, aki már 2015-ben pozitívan állt Trumphoz. Már akkor úgy látta, hogy a nyugati elit „kifáradt, unalmas és új ötletek nélkül van”, túlságosan akadémikus, és szükség van egy másfajta vezetőre, aki nemcsak beszél, hanem cselekszik is.

A világrendről szólva hangsúlyozta: hiba azt gondolni, hogy bárki legyőzheti Kínát, mert „Kína egyszerűen legyőzhetetlen”. A világ nem egypólusú lesz, hanem legalább két meghatározó központtal működik majd, a nyugati országoknak pedig egyszerre kell versenyezniük és együttműködniük Kínával, saját gazdasági és politikai rendszerük védelmezése közepette.

Arra is emlékeztetett, hogy a politikában könnyű elveszíteni a fókuszt: a vezetők könnyen belecsúsznak abba a hibába, hogy globális problémákat akarnak megoldani, miközben ez nem az ő feladatuk. A politikus elsődleges feladata az, hogy a saját népével foglalkozzon, és az ő érdekeit képviselje, ezért minden helyzetben ahhoz kell visszatérni, hogy egy döntés mit jelent a saját ország számára – fogalmazott a miniszterelnök.